Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-31 / 178. szám
1982. JÚLIUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 __________Szobrász, aki színházat is farag „Mindig motoszkál bennem az ördög valamivel: nem sokat pihen a vésőm, meg a kalapácsom” A Szárnyalok Kiderült, a jó szobrász színháza^ is tud faragni. Bármilyen furcsa, így van, bizonyítja a Villányi Szoborparkban lévő „kőszínház”. — Az idén tulajdonképpen nem akartam elmenni a siklósi alkotótelepre, nem mintha nem lenne kedves számomra, de elég összetorlódott az itthoni munkám. Ám június elején kaptam egy táviratot, emlékiratnak is beillik, olyan becses: értesítettek a villányi kőájinház tervéről. A japán, nyugatnémet, ausztrál, lengyel és magyar kollégák már hozzá is fogtak a munkához, engem várnak ... — Mondjuk el, — közbevetőleg —, hogy Papi Lajosnak valóban „szívügye” a Villányi Szoborpark, számos értékes alkotása ott készült, nem is egy, a Szárnyalok, a Gaboly — egy kisgyerek keresztelte el a baglyot „gabolynak” — a Köttönykirály unokája a baranyai tájat ékesíti ... — No, persze, hogy mentem. A helyszínen aztán Beszélgetés Papi Lajos műtermében többet is megtudtam a tervről: a Siklósi Nemzetközi Kőszobrász Szimpózium elhatározta, hogy a szoborparkban — ideális környezetben, 4—500 néző befogadására alkalmas szabadtéri színpadot „farag” ki. a kőbánya köveiből. Nem akármilyen munka volt! Rekkenő hőségben küszködtünk a hatalmas kövekkel, a siklósi zöldmárvánnyal, meg a nagyharsányi mészkővel. De azt hiszem megérte a fáradtságot, július 4-én, 11-én és 18-án már balett-matiné volt a „színházunkban”. A Pécsi Balett és a Pécsi Nevelők Háza Rézfúvós Kvintetje lépett fel, olyan szépszámú közönség előtt, amire magam sem gondoltam. — Jövőre folytatják? — Hogyne, van ott még munka bőven, az épületek kialakítása, a környezet csinosítása még ezután következik. — Itthon is „tettenértük”. Mit farag? — Nem tudom én egy percre sem abba hagyni. Az öreg iskolám kollégiumának udvarára készítek egy térplasztikát, a Vásár utcába — igen, ide, Kisújszállásra — pedig egy kútfejet. T. C. A Villányi Szoborpark kőszínházánák részlete, — s akik kifaragták Képzőművészek, írók, költők, színészek zenészek Fiatal alkotók klubja a megyében Néhány hónappal ezelőtt kezdte meg munkáját a megyében a fiatal alkotók klubja. A KISZ Szolnok megyei Bizottsága, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztálya és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ azzal a céllal hívta életre a klubot, hogy a megyében élő fiatal, tehetséges alkotók közösségre, „szellemi műhelyre találjanak, minél több lehetőségük nyíljon tehetségük kibontakoztatására, javuljanak alkotó munkájuk feltételei, ugyanakkor az eddigieknél erőteljesebben vegyenek részt a megye szellemi, művészi arculatának alakításában, alkotásaikkal, közéleti szereplésükkel vállaljanak nagyobb részt a közgondolkodás formálásában, a közműveltség színvonalának emelésében. A KISZ Szolnok megyei Bizottsága ösztöndíjjal is támogatja a legtehetségesebb fiatal alkotók törekvéseit. Az ösztöndíjat — havi 3000 forintot — minden évben két fiatal kaphatja meg. Idén egy alkotó, Dorkovits Ágnes pedagógus-költő részesült ebben a támogatásban. Ugyancsak az alkotó-munka elismeréseként nívódíjat is adományoz a KISZ minden évben, a forradalmi ifjúsági napok alkalmából. A klub művészeti és irodalmi stúdiójában jelenleg csaknem ötven — negyven évesnél fiatalabb — képzőművész, építész, fotós, filmes, népművész, író, költő, művészeti szakíró, társadalomtudós és előadóművész tevékenykedik. A klub intéző bizottsága a jövőben több fiatal színművészt, zenészt, természettudományokkal foglalkozó szakembert is szeretne meghívni tagjai sorába. A fiatal alkotók havonta egy alkalommal találkoznak Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban, stúdiófoglalkozásokat kéthetenként tartanak. Eddig többek között a Forrás című irodalmi folyóirat estjét, Titles Ágnes előadóművész műsorát rendezték meg, Huszárik Zoltán filmrendező munkásságára emlékeztek. A fenntartók egy antológia kiadását is tervezik, amelyben a tehetséges fiatalok írásai, versei, grafikái, rajzai jelennének meg, de publikálási lehetőséget 'biztosít számukra a Jászkunság című folyóirat és lapunk is. A képzőművészek kiállításokon mutatják majd be munkáikat művelődési házakban, ifjúsági klubokban, de kérésre előadásokat tartanak, vitákat is vezetnek művészeti életünk kérdéseiről. Szolnokon, a MÁV csomóponti művelődési házában csütörtökön este nagy sikerrel mutatkoztak be a hazánkban vendégszereplő indiai táncosnők, filmszínésznők; Jaya Kaushalya és Mithily Devi. Műsorukban hindu istentiszteletet megelevenítő indiai néptáncokat láthatott a közönség. Felvételünkön jelenet az előadásból v A szakszervezetek a közművelődésért A szervezett dolgozók életszínvonalának emeléséért, s ezen bedül a mind magasabb kulturális színvonal eléréséért a maguk területén igen sokat tesznek a szakszervezeteik. Mit és hogyan? — erről kérdeztük meg Viirizday Gyulát, a SZOT titkárát. — Mit tettek a szakszervezetek a közművelődési törvény végrehajtása érdekében az elmúlt években? — Régi igazság, hogy csak a műveltebb ember képes kellően helytállni munkájában, lépést .tartani a változásokkal. Különösen fontos ez ma, amikor állandóan fejlődnie a technika, emelkedik a műszaki színvonal. De ennél többről is szó van. A szocialista társadalom egyik legnagyobb vívmánya, hogy az embernek módja van részt! venni saját sorsa alakításában, s ehhez elengedhetetlenül szükséges a műveltség, a politikai érettség és iskolázottság. A szakszervezetek részt vettek a közművelődési törvény kidolgozásólban. Azóta pedig jelentős változás tapasztalható, elsősorban a munkahelyi művelődésben. Itt fontos lépés volt az Országos Közművelődési Tanács és a SZOT elnökségének közös határozata nyomán a vállalati művelődési bizottságok életre hívása. így tehetőség nyílt a munkahelyi művelődés egységes tervezésére és irányítására. Figyelemmel kísérjük és segítjük e bizottságok tevékenységét. A munkahelyi kulturális tervezés segítése érdekében tavaly az OKT-val és a Művelődési Minisztériummal közös irányelveket adtunk ki a hatodik ötéves tervidőszakra. Ugyancsak az elmúlt évben rendezte meg a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztálya a vállalati művelődési bizottságok I. országos konferenciáját. Megállapítható volt, hogy vannak eredmények, de a bizottságok még nem mindenben töltik be hivatásukat. Feladatunk, hogy javítsuk, feljesszük ezeknek a bizottságoknak a munkáját. — Hogyan dolgoznak a szakszervezeti művelődési otthonok, könyvtárak? — Terveiket egyeztetik a vállalati művelődési tervekkel és a szakszervezeti alapszervezetek kulturális, agitációs és propagandaterveivel. Elsőrendű feladatnak tekintik a közéletiség és a szakmai kultúra fejlesztését, s a mindezeket megalapozó világnézeti, politikai és általá. nos műveltség elmélyítését. — Milyen a szocialista brigádok kulturális tevékenysége? — Az üzemekben a munkahelyi művelődés bázisát a szocialista brigádok képezik. Művelődési tevékenységüket és a közösségi életre gyakorolt hatásukat csak a termelésben betöltött szerepükkel együtt lehet vizsgálni. Szet Interjú Virizlay Gyulával, a SZOT titkárával retnéruk elérni, hogy a szocialista* brigádok művelődése elsősorban jobb munkáit, a munkahelyi demokráciában hozzáértőbb részvételt jelentsen; eredményezzen fokozottabb újitókedvet, kuturáltabb magatartást a munkahelyen és a magánéletben egyaránt. Sok még a formalitás, de tény, hogy a szocialista brigádok tömegméretekben nevelik olvasóvá, színházlátogatóvá, kiállítások nézőjévé a dolgozókat. A tartalmi megújulás lehetőségeit azonban még keresnünk kell, helyet adva az egyénekhez jobban igazodó kezdeményezéseknek a munkaverseny egész területén. — Mire költik a szakszervezeti alapszervezetek a kultúrára szánt összegeket? — Anyagiakkal is támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely segíti a dolgozókat és gyermekeiket, hogy a művelődés terén is lépést tudjanak tartani a fejlődéssel. Támogatjuk a nagyüzemi munkások, a szocialista brigádok, a szakmunkástanulók, a munkásszállásokon lakók és a bejáró dolgozók művelődését, kulturálodásuk feltételeinek javítását. Megkülönböztetetten segítjük az általános iskola elvégzését, a fiatal szakmunkások egyetemre felkészítését, a szakmunkástanulók anyanyelvi hátrányainak felszámolását célzó kezdeményezéseket. Erősítjük az esztétikai és érzelmi nevelést egyaránt szolgáló munkás—művész kapcsolatokat, segítjük a művészeti öntevékenység fejlesztését. Legutóbb a szakszervezeti művelődési intézmények számára pályázatot írtunk ki ezzel a munkahelyi művelődés tartalmi gazdagítását, minőségének javítását, a munkáshagyományok ápolását, a szakmunkástanulók művelődési szokásainak kialakítását, a szabadidőprogramok gazdagítását szeretnénk ösztönözni. — Milyen feladatokat tűztek ki a szakszervezetek a művészeti életben, és hogyan gondoskodnak a végrehajtásról? — A célok: a dolgozók ízlésének fejlesztése, hogy közelebb kerülhessenek a művészetekhez; másrészt a dolgozók progresszív véleményét tolmácsolva befolyásolni a művészeteket; s lehetővé tenni, hogy a dolgozók az amatőr művészeti mozgalom keretében a művészeti alkotómunka részeseivé válhassanak. Feladatunknak tekintjük, hogy a dolgozók véleményének feltárásával és tolmácsolásával!, a művészetekkel kapcsolatos társadalmi érdekek differenciált kifejezésével hozzájáruljunk a párt művészetpolitikájának végrehajtásához, elősegítsük a művészek és a befogadók kapcsolatának elimélyitését. A szakszervezetek olyan művek kiadása, illetve bemutatása érdekében szállnak síkra, amelyek reálisan, hitelesen tükrözik társadalmunkat a maga alakuló, változó jellegében. — Milyen szempontok alapján ítélik oda a SZOT- díjakat, irodalmi ösztöndíjakat? — Ezek a művészetek befolyásolásának elfogadott formái. A SZOT-díj adományozásának alapelveit az elnökség 1975 márciusi határozata szabja meg. A javaslatokat a dolgozok véleménye alapján az alapszervezetek, a szakszervezeti központok és a szakszervezetek megyei tanácsai nyújtják be. Az adományozásra felhívó közvéleményt a Népszava, valamint az Élet és Irodalom is közli, SZOT-díjra javasolhatók azok az írók, művészek, tudósok, a munkásművelódés feltételeinek és módszereinek fejlesztésében részt vevő személyek, akik kiemelkedő sikereket értek el a szocialista művészet valamelyik ágában, a dolgozók és a művészek kapcsolatának erősítésében, a munkásosztály művelődésének fejlesztésében, a munkahelyi nevelésben. A javaslatok vonatkozhatnak az irodalom, a színház- és filmművészet, a rádió, a televízi., a képző- és iparművészet, a zene-, a táncművészet, a társadalom- és természettudomány, a munkásművelődés, a munkahelyi nevelés területén az utóbbi években elért kiemelkedő eredményekre, de egész életműre is. — Végül: hogyan, menynyire támogatják a szakszervezetek a dolgozók öntevékeny művészeti mozgalmait? — Támogatjuk, mint a dolgozók művészeti önkifejezésének, szabad idejük hasznos és kulturált) eltöltésének eszközét. Ma az ilyen kórusok, zenekarok, színjátszó és népiitánc-együttesek, bábcsoportok és képzőművészeti szakkörök száma megközelíti a háromezret, 60 ezer taggal. Működésükhöz a szakszervezetektől kapnak felszerelésit, hangszereket, táncruháikat, s a szakszervezet fizeti a vezetőket is. Némelyik együttes igen magas színvonalat ért el, a népiitánc-együttesek és a kórusok között olyanok is vannak, amelyek a világ bármely részén sikerrel szerepelhetnének. Az élmezőny és a közepes, valamint a gyengébb együttesek színvonala között azonban még nagy a szakadék, igyekszünk ezt csökkenteni, felfelé nivellálni — mondotta végül Virizlay Gyula, a SZOT titkára. Várkonyi Endre Ösállatrekonstrukció, — siklósi zöld márványból
