Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
1982. JÚLIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kolozsvári vasutaskórus Szolnokon Tegnap délután Szolnokon, a MÁV Járműjavító művelődési központjában mutatkozott be a Kolozsvári Vasúti igazgatóság énekkara. Á koncert előtti próbán beszélgettünk Breazu Mirceaval, az együttes karnagyával. — A vegyeskart megalakulása, 1946 óta vezetem. Az együttesben kizárólag a vasútnál dolgozó munkások, tisztviselők énekelnek, öszszesen nyolcvanan. Repertoárunk több mint 300 darabból áll. Szerepelnek román és magyar folklórfeldolgozások, madrigálok, operakórus-részletek, mai szerzők alkotásai, valamint mozgalmi dalok. — Milyen műsorral érkeztek Szolnokra? — Reméljük, örömmel fogadja a közönség a Parasztlakodalom című népdalíel-Július közepétől ismét megrendezik Nógrád megyében a Magyarországon élő nemzetiségiek kulturális hónapját. A gazdag programban szerepelnek nemzetiségi filmnapok, népművészeti és fotókiállítások, lesz szlovák és német nyelvű könyvkiállítás és vásár. Most először — magyarországi német nemzetiségi amatőr festőművészek alkotásaiból — képzőművészeti tárlat is nyílik. A nemzetiségi hónap központja Rétság, eseményeinek csúcspontja a bánki nemzetiségi fesztivál. dolgozást. Sajátos zenei megoldásokkal építkezik a Ballada, amely, úgy gondoljuk, igen érdekes kórusműnek számít. Éneklünk madrigálokat német nyelven, magyarul szólaltatjuk meg Kodály Zoltán Esti dalát. A koncerten bemutatkoznak kórusunk szólistái is. — A hangversenyre meghívás alapján érkeztek. — A házigazda, a Járműjavító férfikara vette fel velünk a kapcsolatot, ők küldték a meghívót. Külön öröm számomra, hogy egy országos vasutaskórus-találkozó résztvevői lehetünk. A szolnoki dalostársakat szeptemberben várjuk Kolozsvárra. A Kolozsvári Vasúti Igazgatóság vegyeskara a ma kezdődő kétnapos kórusfesztivál délutáni hangversenyén lép újra közönség elé. Augusztus első vasárnapjának reggelén a község főutcáján nemzetiségi együttesek vonulnak színpompás, dalos menetben a bánki tó víziszínpadához, ahol az erdőkürti, vanyarci, nézsai, legéndi, nógrádsápi, mihálygergei táncosok és kórusok, szólisták adják elő őseik megőrzött, vagy újonnan felkutatott dalait, táncait. A találkozón fellép a szlovák és német szövetség központi együttese, valamint a Szlovákia-szerte ismert losonci népi együttes is. Baranyai délszláv népköltés Magyar nyelvre fordították azt a 2300 sornyi délszláv folklórszöveget, amelyet egy Nicola Tordinac nevű boszniai pap gyűjtött a múlt század második felében Pécsett és környékén. A dalok, elbeszélések zöme balkáni eredetű, de akad közöttük magyar vonatkozású és újabb keletű darab is, például egy Pécshez kapcsolódó hősi ének és egy Kossuthról szóló ballada. Tordinacnak rokonai éltek a mecsekaljai városban, hozzájuk jött, hogy tüdőbaját gyógyítássá. Két évig tartózkodott hazánkban, ez idő alatt megismerkedett a Pécsett és környékén élő délszlávok dalaival, elbeszéléseivel, népszokásaival, s lejegyezte azokat. Nem sokkal később azonban meghalt — mindössze harminc éves volt —, így már nem tudta kiadatni a gyűjteményét, amely végül is Zágrábba került. A zágrábi néprajzi intézetben őrzött kézirat fotókópiáját megszerezte Sarosácz György mohácsi múzeumigazgató, a magyarországi délszálv folklór ismert kutatója, s magyar nyelvre ültette át a száz éve lejegyzett horvát népköltési szöveget. Nicola Tordinac egy levelében azzal indokolta baranyai folklórgyűjteményének szükségességét, hogy néhány évtized múlva már senki sem fog emlékezni a régi dalokra, az ősi szokásokra. Ezt igazolta a mohácsi kutató érdekes kísérlete: a Tordinac-gyűjteményben lévő szövegekből felolvasott azokban a délszláv falvakban, ahol annak idején gyűjtőjük megfordult, de már az idős emberek sem ismerték a dalokat, elbeszéléseket. — f — Nemzetiségi találkozó Nóg rádban A népi kismesterségek művészete Kiállítás és díjkiosztás Siófokon Siófokon, a dél-balatoni kulturális központban Sugár Imre, a Somogy megyei Tanács elnöke megnyitotta a Népi kismesterségek művészete című országos pályázatra érkezett legszebb munkákból rendezett kiállítást. Ezt követően dr. Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke átadta a pályadíjakat. Az értékmentő pályázat nagy érdeklődést váltott ki: százhatvanegy jelentkező küldte el hatszáznegyvenhat pályamunkáját. Két kategóriában lehetett pályázni. Az első tárgykörébe faragott és festett bútor, vaskovács és egyéb fém-, bőr-, szűcs-, továbbá kékfestő munka tartozott. A második kategóriába szaruból készült munkákkal, kulaccsal, mézeskaláccsal, hangszerekkel lehetett jelentkezni. A bíráló bizottság hetvennégy pályázó háromszázharmincegy munkáját javasolta kiállításra, majd a pályadíjakat átcsoportosította és további munkajutalmakat ítélt aoda. Az I. kategória tízezer forintos művészeti díját Holló László budapesti népi iparművész kapta festett bútorgarnitúrájáért. A nyolcezer forintos első díjat a szombathelyi Geiger Lajos vette át tulipánmotívumos bútoraiért. A II. kategória nyolcezer forintos művészeti díját fővárosi népi iparművész házaspár — Honfi Péter .és Honfiné Mihalovics Ildikó kapta, ök ízléses bőr használati tárgyakat küldtek a pályázatra. A hatezer forintos első díjban Pánczél Attila budapesti népi iparművész részesült, aki bőrből vágja ki ötletes bábfiguráit. Mindkét kategóriában 2— 2 második, illetve harmadik díjat osztottak ki. Tízen munkajutalomban részesültek. A pályázatot kiíró szervek "úgy határoztak, hogy ezentúl minden harmadik évben —•. legközelebb 1985-ben — meghirdetik az országos Népi kismesterségek művészete című pályázatot. Tanév után — új feladatok előtt Miközben a megye csaknem hetvenezer kisdiákja, középiskolása, szakmunkástanulója már javában vakációzik, pedagógusaik, iskolavezetők, szakfelügyelők, s az oktatásügy irányítói értük, róluk vitatkoztak a héten megtartott tanévzáró értekezleten. A közoktatás korszerűsítésének több éve tartó folya-, matában jelentős helyet foglal el a lezárult 1981—82-es tanév. Befejeződött az óvodák szervezeti összevonása, az általános iskolákban —az orosz nyelv kivételével — teljessé vált az új oktatásinevelési tervek bevezetése, a demográfiai hullám nagy létszámú évfolyamai már alsó tagozatosok, a gimnáziumokban életbe lépett a fakultatív oktatás, véget ért az ötnapos tanítási hét kísérleti szakasza, a tavaszi nevelési értekezleteken pedig társadalmi fejlődésünk szempontjából igen fontos kérdésről. a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről, a további teendőkről tanácskoztak a tantestületek. A teljesség nélküli felsorolásból is látszik mozgalmas, nehéz tanévet zártak az oktatási intézmények. S ha nem is gondoktól mentesen, alapjában véve eredményesen teljesültek a kitűzött feladatok. Az óvodák munkájában jelentős változást hoztak az összevonások, amelyek révén több gyermekintézmény került egy igazgatóság alá. A tapasztalatok szerint egységesebbé vált a pedagógiai tevékenység, hatékonyabbá az óvónők munkájának segítése, ellenőrzése, értékelése, zökkenőmentesebb lett a helyettesítések megszervezése. A tartalmi munka javulását segítette emellett, hogy tovább csökkent — 3,3 százalékról 2.7-re — a képesítés nélküli óvónők aránya, s az óvodai helyek növekedése, valamint a gyermeklétszám stagnálása következtében enyhült a zsúfoltság. A gyermekintézmények tartalmi munkájának további javulása örvendetes tény, noha meg kell jegyezni, hogy a tanítók, korábban sem igen panaszkodtak az óvónők munkájára, s megyénkben szerencsére nem terjedt el az ,-,iskolai módszerekkel” való óvodai nevelés sem. Amit mégis számon kérnek ezektől az intézményektől az iskolák, az oktatásügy irányítói, az ötévesek, s elsősorban a cigánygyerekek széles körű óvodáztatása. Megyénkben az ötévesek 97,7 százaléka óvodában készül az iskolára, a cigánygyerekeknek viszont csak 83,2 százaléka. Az arányok jobbak ugyan az országos átlagnál, de jelzik a további teendőket is. A tapasztalatok szerint az óvodából kimaradó — rendszerint veszélyeztetett helyzetű gyerekek sikertelenül kezdik meg iskolai tanulmányaikat, elsősorban közülük kerülnek ki az osztályismétlők. Súlyos, megoldásra váró gond az elsősök 5,1 százalékos lemorzsolódása. Reprezentatív felmérések készültek a megye általános iskoláiban, amelyek az alapkészségükben nyújtott teljesítményeket vizsgálták. A végkövetkeztetés: „azokkal az . alapkészségekkel, amelyek egy újabb osztályfokozatba jutáshoz, illetve az általános iskolát végzett tanulókkal szemben támasztott követelmények eléréséhez szükségesek, a tanulók 20 százaléka nem, vagy nagyon hiányosan rendelkezik”. A tankötelezettségi törvény azt mondja ki, hogy 16 éves korig el kell végezni az általános iskolát, ez egyben azt is jelenti, hogy a tanulóknak el kell sajátítaniuk a tantervi követelményekben meghatározott ismereteket. Még akkor is ezt várja el a társadalom az általános iskolától, ha nagyon jól tudjuk, nem könynyű a pedagógusok dolga, nagy létszámú osztályokban, változó tananyagot — bár most már csaknem befejeződött az új dokumentumok bevezetése — kell megtanítani a különböző adottságú, felkészültségű diákoknak. örvendetes tény viszont, hogy a pedagógusok döntő többsége „megbarátkozott” az új oktatási-nevelési tervekkel, a tankönyvek menynyiségi és minőségi többletterhe mellett egyidejűleg képesek a módszertani megújulásra ig. Valamennyi iskolatípusban — néhány tankönyv kivételével — általában elismeréssel szólnak a nevelők az új dokumentumokról. Az 5+2 kísérletben az ország háromszáz — köztük megyénkből több mint tíz — oktatási intézménye vett részt. A kezdeti nehézségek, s a meglevő gondok — a pedagógusok jövedelmének csökkenése, az öt tanítási nap leterheltsége, a hétvég} közművelődési programok hiányosságai — ellenére is általános tapasztalat, hogy népszerűségnek örvend az ötnapos munkahét a nevelők, diákok, s a szülők körében is. A gondok megoldásán jelenleg dolgoznak' az illetékes szervek, a SZOT például állásfoglalást adott ki, amelyben a művelődési intézményeket, s az ősztől tavaszig többnyire kihasználatlan üdülőket hétvégi családi programok szervezésére sarkallják. A művelődési intézményeknek — mint azt az országgyűlés tavaszi ülésszakán is meghatározták — nagyobb szerepet kell vállalniuk a hétvégi szórakozási, művelődési lehetőségek megteremtésében. Annál is inkább szükség van erre, mivel az öt napra zsúfolt tanrend nagyobb megterhelést okoz a diákoknak, a tantervi követelmények ugyanis változatlanok maradnak. Az viszont korántsem maradhat változatlan, hogy milyen szinten, minőségben tesznek eleget ezeknek a feladatoknak al fiatalok. A társadalom egyre nagyobb figyelemmel kíséri a pedagógusok munkáját, de egyre növekszenek az iskolával szemben támasztott igények is, hiszen a felnövekvő nemzedék felkészültségétől, emberi magatartásától, alkotókészségétől függ jövőnk alakulása. S ez korántsem ígér könnyen elérhető, látványos sikereket, hiszen a társadalmi, gazdasági > életünkben végbement változások. a felgyorsult tudományos-technikai haladás olyan új helyzetet, követelményeket teremtett, amelyet csak alapos tudással felvértezett, önművelést igénylő szakember tudhat teljesíteni. Éppen ezért tűzte ki a 80-as évek legfontosabb közoktatási feladatául az MSZMP Központi Bizottsága idén áprilisi ülésén az új követelményekhez való felzárkózást, a munka minőségi, tartalmi javítását. Tál Gizella A Kodály-centenárium * tiszteletére július 17—22. között hazánkban, Kecskeméten, az^ Erdei Ferenc Művelődési Központban tartja 37. közgyűlését az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa keretében működő Féidération Internationale Des Jeunesses Musicales (Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezete). A szervezet munkájáról, valamint a közgyűlés fesztiválprogramjáról pénteken Klenjánszky Tamás, a magyar szekció főtitkára, a nemzetközi szervezet alelnöke tartott sajtótájékoztatót a zeneművészek klubjában. Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa összesen 17 szervezetet és zenei kutatóintézetet egyesít, amelyek zenei műfajok, illetve közvetítési formák szerint tömörültek. Közülük az egyetlen általános jellegű szervezet a FIJM, amelyet belga és francia szakemberek hívtak életre 1945-ben azzal az alapcéllal, hogy a fiatalok és az értékes zene kapcsolatát elmélyítse, továbbfejleszsze, és segítse a fiatal előadók, pedagógusok, muzsi-' kusok felkészülését a pályára. A FIJM különféle ismeretterjesztő hangversenyeket kezdeményez, ifjú művészek cserefellépéseit bonyolítja le, nyári kurzusokat, zenei táborokat, szakmai találkozókat rendez. Tevékenységét nem korlátozza egy műfajra, hanem valamennyi zenei kifejezési formában a színvonalas alkotások irányába kíván orientálódni. Ezért nemcsak a komoly zenével foglalkozik, hanem például a dzsesszel, a szórakoztató zenével és a folklórral is. Magyarország 1965-ben csatlakozott a szervezethez, amelyben jelenleg 36 ország ifjúsági zenei életét képviselik szakemberek. A mostani közgyűlésre 30 tagországból mintegy 80 küldöttet várnak, valamint megfigyelőket a Szovjetunióból, az NDK-ból, Kínából, illetve Kolumbiából, Peruból és Egyiptomból. Ez utóbbiak jelenlétének azért örülnek különösen, mert a jelenleg Európa-központú szervezet szeretne a jövőben a harmadik világ országaival intenzívebb együttműködést 4eremteni. A közgyűlés legfontosabb feladata az ENSZ és az UNESCO 1985-ös ifjúsági évéhez kapcsolódóan egy, a zene valamennyi műfaját és közvetítési formáját átfogó, a művészeket, kutatókat, pedagógusokat és szervezőket mozgósító, és egyúttal a fiatalok sajátos igényeit és gondjait figyelembe vevő olyan hoszszú távú akcióprogram kidolgozása. amelynek megvalósításában a különböző ifjúsági szervezeteket is bevonva, valamennyi nemzetközi zenei* szervezet részt vesz majd. Július 17-én, a közgyűlés ünnepélyes megnyitását követően a Jeunesses Musicales nemzetközi kórusa ad hangversenyt Erdei Péter vezényletével. A tanácskozások ideje alatt, a közgyűléshez csatlakozó fesztiválprogram keretében esténként koncerteket rendeznek, amelyeken zenei versenyeken díjat nyert külföldi és magyar művészek, fiatal kortíáiszenei, népzenei és rockegyüttesek lépnek fel. Két hangversenyt is a mai magyar zene alkotásaiból állítottak össze. Egy másik koncerten az 1882-ben született zeneszerzők: Kodály, Malipiero, Sztravinszkij és Szymanowski emléke előtt tisztelegnek. Július 22-én, a fesztivál záróhangversenyén a FIJM világzenekara és nemzetközi kórusa Hiroyuki Iwaki vezényletével Haydn, Kodály és Sztravinszkij egyegy művét szólaltatja meg. A Budavári Te Deum szólistái, Kincses Veronika, Jász Klára, Molnár András és Kenesey Gábor lesznek. A világzenekar és a nemzetközi kórus 20-án Pécsett, 23-án pedig Budapesten, a Zichykastélyban szerepel. A pécsi hangversenyt a televízió, a kecskemétit pedig a rádió egyenes adásban közvetíti, a szereplésekről a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat felvételt készít. t A Kodály-centenárium tiszteletére Az ifjú zenebarátok közgyűlése
