Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 27. , Év végére befut az Oltóit Lesz-e elég autó 1982-ben? Beszélgetés Csűri Istvánnal, a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat vezérigazgatójával Ez idő szerint több mint I millió 100 ezer magántu­lajdonú személygépkocsi ró­ja hazánk útjait. Még em­lékszünk Csűri Istvánnak, a Merkúr vezérigazgatójának év eleji sajtótájékoztatójára, amiikoris arról adott szá­mot. hogy idén 101 ezer új kocsi értékesítését tervezi a vállalat. Túl az esztendő felén, megkérdeztük: — Vajon a korábbi el­képzelésekhez mérten ala­kult az eddigi beszerzés? — Az első félévre 52 ezer gépkocsi szállítására kötöt­tünk szerződést, partnereink azonban a hatodik hónap utolsó napjáig mintegy négy és fél ezer autó le­szállításával elmaradtak. — Miből jött kevesebb? — Hótszáz Lada, ezer Wartburg, ötszáz Polski, 300 Zastava és csaknem 2000 Dácia megrendelőnket kel­lett megvárakoztatnunk. A késedelmek javarésze abból ered, ihogy a szállítók mára módosított, tovább fejlesz­tett kivitelű gépkocsikkal jelentkeztek, s emiatt rö­­videbb-hosszabb időre le­lassították, vagy meg is ál­lították a szállítást. Az 1310- es módosított Dáciából pél­dául áprilisban kaptunk először, a Lada 1300 S pe­dig csak májusban indult el a Volgái gyárból. Ko­moly gondot oikoz számunk­ra, a rapszódikus szállítás is. Végül is 11 és félezer Trabantot, 71Q0 Wartburgot, II 500 Ladát, 2200 Dáciát, megközelítőleg 4 és fél ezer lengyel Fiatot és 11 100 Skodát sikerült átadnunk megrendelőinknek. Gazdagí­totta a választékot a csak­nem ezer piacra dobott Zastava 101 Comfort is. — Mire számíthatunk az esztendő végéig? — Szerződéseink alapján 1982 évre 92 ezer autó be­érkezésére számíthatunk, azaz a második félévben előreláthatólag 44 ezer au­tót értékesítünk: 13,5 ezer Ladát, 10 ezer Trabantot, 7 ezer Wartburgot, 2, és fél ezer Polski Fiatot, s mint­egy 5 ezer Dáciát» és 5000 Skodát akarunk eladni. — Az év elején emlí­tett 101 ezerhez még 9 ezer gépkocsi hiányzik. Ezek beszerzéséről le­mondtak? — Többoldalú tárgyaláso­kat folytatunk, égyrészt az Ígért mennyiség beszerzésé­re, másrészt a választék bő­vítésére. A tárgyalások mos­tani állása szerint a ko­rábban Jekötöttnél több Sko­da és Dácia érkezhet. Mind­kettő kedvelt típus, hiszen egyre jobb minőségben ké­szítik a gyártók; “ üzem­anyagfogyasztásuk is elfo­gadható. — Szóbeszéd tárgya, hogy vesznek Nyva-t, Po­­lonézt, még az idén be­jön az Oltcit is. — Nyváról és Polonézről nincs szó, ami az' Oltcitot illeti, tárgyalásokat folyta­tunk, s reményeink vannak, hogy talán az esztendő vé­gére már befut néhány da­rab, mutatóba. — Sokan panaszolják szerte az országban, hogy nagyon lassan emelked­nek a sorszámok. — A kiadás üteme nem számok emelkedésében. En­nek egyik oka, hogy pél­dául a kiértesített vevők, őszi—téli hónapokban pél­dául alig-alig akarják át­venni autójukat. Az idén egész sor fennakadás szár­mazott abból, hogy a Dá­cia és Lada előfizetők az új típus megérkezéséig szintén elhalasztották az autók átvételét. Már csak tetézi a bajt, hogy egye­netlen a színválaszték is. Türelmet kérünk megren­delőinktől, hiszen a sort nem kerüljük meg, s törek­szünk arra, hogy kinek-fci­­nek maradéktalanul kielé­gítsük az igényeit. — Hány megrendelést tartanak nyilván? — Egészen pontosan 205 ezer 266-nál a sor vége. A Lada vezeti a népszerűségi listát, csaknem 90 ezren várnak különféle típusokra. Ezután mindjárt a Trabant következik, majd a Dácia és a Wartburg. — És a Skoda? — Nem gyűlt össze túl sok, tudniillik elég hamar megkaphatják a megrende­lők. Aki például holnap befizet, az jövőre már szá­míthat is az autóra. — Változott-e valamit az autóvásárlási kedv? — Ügy tűnik a legújabb üzemanyag áremelés na­gyobb megfontoltságra kész­teti a lakosságot. Az első negyedévben naponta általá­ban 304 új megrendelést ho­zott a posta, míg a II. ne­gyedévben ez a szám átla­gosan 234-re csökkent. — Hogyan alakul a használtgépkocsi fogal­muk? — Némiképp csökkent, mivel a jelek szerint vál­toznak az autóvásárlási és üzemeltetési szokások. Ez év első felében 9 ezer hasz­nált-autó piac központja rém ük ödésü nikikel. A hasz­náltautó piac központja Budapest, de vidéki tele­peink is nagy forgalmat bo­nyolítanak le. Ezért is ki­emelten szerepel fejlesztési tervünkben több megyei Merkur állomáshely.. Kecs­keméten már elkészült egy diagnosztikai sor, s szó van arról, hogy más vidéki vá­rosokban is korszerűsítjük azokat a telepeket, ahol az autókat átvétel előtt felül­vizsgálják. Felújítás után Újból megnyílik Budapes­ten, a Röppentyű utcai te­lep. — Nem beszéltünk még eddig a nyugati gyárt­­gyártmányú személygép­kocsik forgalmáról. — Esztendők óta nem foglalkozunk tőkés import­tal. A vámáru raktárból hozzánk kerülő nyugati ko­csikat árverés útján érté­kesítjük. Ebben az üzlet­ágban autóbontással, illetve a javítással és felújítással, foglalkozunk. A jelek sze­rint ugyanis a tulajdono­sok egyre hosszabb ideig tartják meg járművüket, s mindinkább megnő az al­katrészigény. Ügy tervez­zük, hogy a gépkocsibontó helyeken böngészdét is nyitunk, a - csepeli új sze­­mél.ygépkocsi telep mellett pedig az ott vásárolt köpe­nyeket díjtalanul felszerel­jük és centírozzuk. Szó van továbbá más. új szolgálta­tások bevezetéséről is, sze­retnénk foglalkozni például a korrózióvédelemmel, a nyitható kocsitetők szerelé­sével. a hagyományosak át­alakításával. Talán ennyiből its kitetszik, arra törek­szünk,’ hogy a vásárló, ha belép az autósok népes tá­borába. mindvégig bará­tunk és üzletfelünk marad­jon ... Sátrán István mindig tükröződik a sor-Megérkezett a kocsiszállítmány — 44 ezer autó a máso­dik félévben A csepeli tárolótéren a nyári hónapokban a legnagyobb . a forgalom. Nullrevízióra várakozó autók „Valamikor tanyán éltünk Ecsegen, a gyűrüzugi határ­részben. Én az ottani pusz­tákon pásztorkodtam, az éle­tem párja meg jószágot ne­velt a tanya körül. Másfél­száz pulyka, félezer csirke szaladt össze, ha megjelent a takarmányos szakajtóval. Mozsárban törte nekik a fe­leségem a kukoricát, de nem sokáig hagytam, hogy hólya­got növesszen a tenyerén a mozsártörő. Találtam két téglát, amit túlégettek a kemencében. Ügy mondják mifelénk: va­sas tégla. Azokból szerkesz­tettem kézimalmot. Attól kezdve két kő között őrölte az asszony a tengerit, az ár­pát, de mire egy szakajtóra való darával elkészült, ugyancsak tapogatta a csuk­lóját. No én akkor azt mondtam: márpedig ezentúl ingyen munkával őrölnek Bodnár Lajos tanyájában! A szél végzi ezután ezt a mun­kát! Nem volt magasabb két méternél a szélmalom, amit a közeli dombon . felállítot­tam. Ha jól megkapaszkodott a vitorláiban a szél, fél óra alatt megőröltek a vastégla­­malomkövek egy vödörnyi kukoricát darának, két óra alatt akár lisztfinomságúrá is. Soha nem vállaltam bér­munkát, pénzért nem őröl­tem meg soha senki fiának a terményét. Azért ha a szomszéd tanyából szakajtó­­nyi tengerivel odasomfordált valamelyik gyerek, hogy má­iét sütne az anyja, hát jó­­szíVvel szélirányba fordítot­tam a vitorlákat. Merthogy mozgatható volt annak a kis' malomnak a te­teje, ahogy éppen a szél járt az ecsegi pusztán. Ukrajná­ban — oda vetett annak ide­jén a front — kis orosz fa­lukban láttam olyasforma, kakaslábra épített, forgatha­tó szélmalmokat. Elfordít­ható a tetőszerkezete, a vi­torlákkal ennek is, amelyik most a kert végében áll. Ak­kor készítettem új malmot, amikor beköltöztünk ide Túrkevére, a Malomzugba. Nőttek a gyerekek, iskoláz­tatni akartam őket, meg kel­lett hát válni a pusztától, fölhagyni a pásztorkodással. Amolyan felcserféle lettem itt a városban, úgy is men­tem nyugdíjba. Hogy mások zöldséget meg gyümölcsöt termelnek a kertjükben? Nézze, mi ta­nyán tudtuk le az életünk ja­varészét. nem bírunk már meglenni föld nélkül. A kert az kell! Dehát jószág nélkül se tudunk meglenni, az is kell. Nem annyi persze, mint régen, de konyhára nevelke­dő aprójószág, karácsonyra meghízó malac mindig vár ennivalóra az ólban. És ahogy korosodunk, egyre ke­vésbé fűlik a fogunk a város túloldalán lévő darálóba, a lerményboltba járáshoz. Ma­lom van. hajtani se kell, megteszi a szél. így hát per­sze, hogy abraknakvalót. esz­tendőnként váltogatva hol kukoricát, hol meg búzát ve­tek a 600 kvadrát kertbe. Lassan, persze hogy lassan őröl ez a malom. Dehát nem kitelik az időmből, kivárni, amíg lepereg a fából fabri­kált garatból a kövek közé a vödörnyi kukorica? Nem unatkozom én soha őrlés közben! Faragni való farönk mindig akad a fészer körül. Nagyon szeretek szobrokat formálni. leginkább csak úgy a magunk kedvtelésére, — Magam fabrikáltam a malmot, a vitorlákat, min­dent Őrlés közben faszobrokat ké­szít a túrkevei ezermester Alkalmi tárlat: Bodnár Lajos lefestette a régi kevi szél­malmokat, valamennyit de mások örömét is szolgál­ták már, kiállításon. Karikás ostorokat is készítek szíve­sen. csak az ecsetet veszem egyre ritkábban a kezembe. Régebben sokat festeget­­tem. Vászonra tettem az egykori, kevi környéki szél­malmokat, az újvárosi Bra­­csok fivérekét, a Görögékét, az Akasztóhalmon, a Vincze­­malmot a Bocskorkert mel­lett. meg mind a tizenegyné­­hányat. Nyájat terelgetve láttam, hogy mennek sorban tönkre, hogv emészti el az idő a malmokat. Ha éoDen valamelyik közelében legel­tek a birkák, unalmamban vázlatot készítettem róluk. Azután a nyugdíjasévek ele­jén kifestettem őket. Azt lesi. hogy most mit fabrikálok? Hát töröksípot. Készítettem már sokat, ott porosodnak mind a műhe­lyem polcán. Tulajdonkép­pen azért fogok mindig új­hoz, hogy kipróbálhassam. Olyankor megnyugszom, hogy nem felejtettem még el a régi pusztai dallamokat, a pásztornótákat. Például azt se — dúdolja csak velem —, hogy forog még a malomzu­gi szélmalom.” Lejegyezte és a fotókat készítette: Temesközy Ferenc Forog még ^ a malomzugi szélmalom

Next

/
Thumbnails
Contents