Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

1982. JÚLIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TÚRKEVÉN Száznál több múzeumi tárgy Néhány hónapja a túrke­­vei Vörös Csillag Termelő-IA rádió I I hullámhosszán I Sajtókonferencia a gyógyszerekről Hazánk a gyógyszerter­melés mennyiségét tekintve a tizenhatodik, az exportban pedig Svájc után a második helyen » szerepel. Tavaly az előállított, gyógyszermennyi­ség hetven százalékát értéke­sítettük külföldön, s ez az ossz exportunk 4,4 százalékát teszi ki. Az igény, az érdeklődés a magyar gyógyszerek iránt egyben már minősítés is, a kutatók, a gyárak jó munká­ját dicséri. A rádióban hétfőn este Holakovszky István szer­kesztésében elhangzott sajtó­­konferencián mégis számos elmarasztaló megállapítás csendült ki a hallgatók kér­déseiből. Igaz, ezek nem is annyira a gyártóknak, hanem a forgalmazóknak szóltak,-pa­naszok a kereskedelemben hiányzó hazai, de főképpen külföldi gyógyszerekről. A beteg számára természetesen nem vigasz, hogy ezeket a pi­rulákat azért nem lehet kap­ni, mert nem exportál belőle eleget- a gyártó ország. Vi­szont az is igaz, hogy a csoda­szernek minősített külföldi gyógyszer helyett legalább olyan hatékony lenne a hazai megfelelője is, ám a beteg mégis az előbbihez ragaszko­dik. Mintha már ebből is va­lamiféle „statuszszimbólum” kerekedett volna ki, aki ad magara, biztos akar lenni a gyógyulásban, az külföldi gyógyszert szed. Holott mint a kutatók, gyártók véleménye is az orvosokat igazolta: a betegségeket megelőzéssel le­het a leghatékonyabban „gyó­gyítani”. Nincs olyan pirula, amelynek bizonyos betegsé­gekre gyógyító hatása mellett ne lenne valamilyen ártalma is a szervezetre. Megdöbben­tő adat, hogy napjainkban minden tizenharmadik kór­házi ágyon olyan ember fek­szik, akinek gyógyszer okoz­ta a betegségét. Ügy tűnik mégsem okulnak belőle, hi­szen nemcsak a gyógyszer­­gyártásban, exportban szere­pelünk előkelő helyen a vi­lágranglistán, hanem a gyógyszerfogyasztásban is. Ha kell, ha nem, dobáljuk magunkba a pirulákat, fejfá­jásra, szívszúrásra, ideges­ségre, rosáz közérzetre, ahe­lyett, hogy a kiváltó okokat igyekeznek kiszűrni az éle­tünkből. * A sajtókonferencia résztve­vőinek tanácsa; a gyógyszer­­tár helyett inkább a Herbá­­ria üzleteibe térjünk be gyak­rabban. S ezzel nem maguk ellen beszéltek, hanem vala­mennyiünk érdekében. A gyógynövények ugyanis olyan koncentrátumban tartalmaz­zák a hatóanyagokat, ame­lyek ártalmatlanok az embe­ri szervezetre, s ez egyelőre még nem mondható el a pi­rulákról, szérumokról. Munkaidőben Aratókat keresett fel a martonvásári határban Ba­logh István a Munkaidőben riportere. A kombájnosok, traktorosok, szinte emberfe­letti küzdelme minden egyes búzaszemért a hőségben, a porban, az el-elromló gépek­kel, csodálattal töltötték el nemcsak a riportert, hanem a hallgatót is. Annál nagyobb volt a csalódásunk a rádió­­készülék mellett, amikor ki­derült, hogy a látástól sötéte­désig, napi tíz-tizenkét órát dolgozó aratókat magukra hagyják a termelőszövetkezet vezetői. Nem kapnak megfe­lelő alkatrészt a gépekhez, a napi fél liter tejjel elintézett­­nek tekintik a védőital szol­gáltatását, nincs víz, s a más­fél adag ebéd is — kevés. A hallgató mindenesetre kíván­csi lett volna rá mit válaszol­nak a szövetkezet vezetői az aratók gondjaira. — tg — szövektezet üzemi lapjában jelent meg a felhívás, amely segítséget kért olvasóitól tsz-múzeum alapításához. Azóta e felhívás, valamint a személyes beszélgetések eredményeképpen ' a szerve­zők több mint 120, a paraszti élet múltjából visszamaradt A nyár a mozikban sokfé­le szórakozást ígér, vígjáté­kot amerikai és magyar mód­ra, sok bűnügyi történetet, valamint tartalmas, színvo­nalas alkotást. Ezen a nyáron mégtört egy furcsa hagyomány: évek óta nem volt a nyáron - magyar filmbemutató, júliusban vi­szi nt Szép Ernő Vőlegény című komédiája látható. Pár évvel ezelőtt nagy siker volt a Madách Színházban. Azt is — és a moziváltozatot is — Vámos László rendezte. A szegénységet rejtegetni aka­ró kispolgár család, egy ho­­zományvadász férjjelölt és a kiváló szereplők: Psota Irén, Esztergályos Cecília, Tahi Tóth László, Agárdi Gábor — biztosíthatják a könnyed szó­rakozást. András Ferenc ritkán ren­dez játékfilmet, viszont ak­kor érdemes rá figyelni. Munkácsi Miklós Kihívás cí-­­mű, nemrég megjelent kisre­génye alapján rendezte a Dögkeselyű című krimijét. Főszereplője Simon József (Cserhalmi György játssza) — végzettségét tekintve mér­nök, családi állapotát tekint­ve elvált, foglalkozását te­kintve taxisofőr — szándéka ellenére válik egy bűnügyi történet cselekvő és szenve­dő hősévé. A film érdekessé­ge, hogy évtizedek óta elő­ször látható magyar fil­men Perczel Zita. A hivatalos bemutató előtt (augusztus 19.) a balatoni és a vidéki mozik tűzik műso­rukra. Fergeteges, könnyeket fa­kasztó vígjátékot rendezett az amerikai Steven Spiel­berg, akinek hazánkban ez­­idáig a Sugarlandi hajtóva­­dászat és a Harmadik típusú találkozások című nagy sike­rű, izgalmas filmjeit láthat­tuk. A Meztelenek és bolon­dok az 1941 alcímet kapta, utalva a Pearl Harbor elleni japán támadásra, a -film va­lójában arról szól, milyen le­hetett volna ez a támadás? Tömegverekedés tör ki a táncversenyen, a városban kő kövön nem marad, pedig ellenséggel még csak nem is találkoztak... múzeumi tárgyat gyűjtöttek össze a szocialista brigádok tagjaitól, a nöbizottsági aktí­váktól és a szövetkezet nyugdíjasaitól. E tárgyak számának további gyarapí­tása mellett szívesen fogad­nának — kívülállóktól is — komplett, régi szobabútort és lakástextilt. Az Óvakodj a törpétől cí­mű filmből jól ismerhetjük a Hárman a slamasztikában hőseit. Nick (Chevy Chasfe) véletlenül bankot rabol. Se­gítségért volt feleségéhez (Goldie Hawn) fordul, aki kiváló ügyvéd. Űj férje vi­­szint karrierje elején tart, fő­­államügyészi kinevezését vái’.ja, s ha kiderül, kit pá­­tyolgat Glenda, derékba tör­het ez a karrier. A rockzenét kedvelők is örömmel.válthatják meg mo­zijegyeiket. A világhírű AC/ DC 1978-as párizsi fellépésé­ről film készült. A Szóljon a rock és a magyar Rock, rock, rock júliusban látható. Ez utóbbi. felvétel az elmúlt nyáron, a hajógyári szigeten megrendezett nonstop kon­certen készült. Claude Gorette neve ko­rábban a Csipkeverőnővel lett igazán ismert, ez a film Cannes-ban Aranypálmát ka­pott. Ez alkalommal ismét társadalmi kérdésekkel fog­lalkozik A vidéki lány című filmjében. Christine Párizs­ba költözik munkát keresni. A fiatal építészmérnöknő hiába böngészi a hirdetése­ket, állást mégsem talál. Mi­vel pénze fogy, tovább nem válogathat. Így lesz részese azoknak a megaláztatások­nak és kiszolgáltatásoknak, amelyekkel bármely nagyvá­rosban találkozhat egy fia­tal lány. Közel húszéves a Ben Húr című szuperprodukció. Wil­liam Wyler, a pár hónapja elhunyt rendező filmje. Most végre a hazai mozikba is el­jutott, s folytathatja fantasz­tikus karrierjét. Á Ben Húr a világ egyik legismertebb alkotásának számít. A zsar­nokság elleni küzdelemről, a rómaiak által elnyomott zsi­dó nép szenvedéseiről, a krisztusi csodákról szól. Nem a gondtalan kikapcso­lódásra vágyóknak ajánljuk a Tenesse. Williams színmű­véből készült Az ifjúság édes madara című filmet, amely az idei nyár filmfelújítása. A főszerepet a fénykorában lévő, kék szemű sztár, Paul Newman játssza. Sz. A. Vígjátéktól a krimiig Nyár a mozikban Cserhalmi György és Udvaros Dorottya a Dögkeselyű című új filmben Vidám jelenet a Meztelenek és bolondok című amerikai film­vígjátékból Életcél, boldogság, jövőkép A nyári olvasótáborokról Cl lesz a gyerme­kemmel? Ezt a kérdést a szünidő kezde­tén számtalan családnál fogalmazták meg a tanácstalan szülők. Az is­kolai tanévek közti két és fél hónap alatt bizony nem kis feladat megszervezni a gyermekek megnyugtató felügyeletét. A közös csalá­di nyaralás előtt, vagy után ilyenkor kapnak rendkívüli megbízást nagyszülők, más rokonok, barátok. És ezen­kívül? Napközis tábor, út­törőtábor, építőtábor, ott­honi tartózkodás céltalanul, vagy művelődési tábor, amelyek közül most egyről, az olvasótáborokról essék szó. , Az első táborokat 1972- ben a fiatal írók szervezték. Az idén, 1982-beri, már mintegy másfélszáz olvasó- • táborban több mint 10 000 fiatal vesz részt előadáso­kon, vitáikon, közös gondol­kodást serkentő kiscsoport­­foglalkozásokon, készség­fejlesztő órákon. Mindez nyáron történik, amikor a művelődési lehetőségek kor­látozottak, hiszen bezárnak a színházak, egyes mozik és könyvtárak is részlegesen zárva vannak, és ürességtől konganak a művelődési házak. A gondtalan napozás és fürdőzés mellett tehát a művelődés iránti igényes­ség fenntartható, megőriz­hető? Vagy talán életszem­léletünkkel van baj, mert azt hisszük, hogy a nyár, a „szabadság” egyenlő' a tel­jes semmittevéssel, mert ezáltal felfrissülünk és pi­henten foglalhatjuk el ismét helyünket a munkában? Két­ségtelen, hogy ezen csak akkor tudunk változtatni, ha már gyermekkorban meg­szokunk valamilyen más életformát, amely nemcsak ismereteink gazdagodásá­hoz vezet, hanem egyúttal egy örömmel járó szellemi fejlődési folyamat termé­szetes része is. Talán egyetlen ifjúsági nyári tábort sem kísér any­­nyi vita és figyelem, mint az olvasótábont. Mivel ma­gyarázható ez a nyugtalan kíváncsiság ? Az olvasótábo­rok egyik, elméletben és gyakorlatban jártas szak­embere, Kamarás István e közművelődési gyakorlatról többek között így vall: „Úgy gondolom, akkor ke­rülünk helyünkre, ha még az olvasótáborunk meg­kezdése előtt elkészül (és soha le nem zárul) hiba­­gyűjteményünk, ha két hétig (tartó lelkiismeret-fur­­dalást alapos lelkiismeret­­vizsgálat és Lelkiismeretes felkészülés előzi meg”. Az olvasótábor rendezői szá­mára indokolt-e a koncent­rált figyelem?' Ügy vélem; igen. A pedagógiai—közmű­velődési cél nem csekély ér­tékű. Az olvasótáborok célja, hogy sajátos módszereivel és eszközeivel, elsősorban a közösségben történő együtt­gondolkodással segítse a résztvevőket személyiségük formálásában, önmaguk és környezetük megismerésé­ben. Ha az olvasótábor elő­készítése és rendezése ennek a célnak szellemében törté­nik, akkor a közös­ségi foglalkozások elő­segíthetik, hogy a táborban résztvevő fiatalok világo­sabban lássák jövőjüket, egyéni és közösségi felada­taikat. Iskola a nyárban? Félreértés ne legyen, nem erről van szó. Az olvasótá­bor olyan közművelődési al­kotótábor, amely megfelelő vitalégkörben a közösségi élet egyfajta értelmes tevé­­kenység-modelljét kívánja megteremteni, nyílt demok­ratikus fórum formájában. Fertődön például 16 éves szakmunkástanulók részére rendeztek olvasótábort. Azok kaptak meghívást, akik év­közben is tagjai voltak az olvasótáborozók klubjának. A nyári tíznapos együttlét tehát nem alkalmi találko­zás, hanem a folyamatos művelődés — személyes in­dítékokból is táplálkozó — természetes következménye. Cl olvasótábor rendezését in­dokolja az ön­ismeret kiala­kításának és fejlődésének támogatása, az olvasás, az önművelés, a szabadidő kulturált eltölté­se iránti igény fejlesztése, a honismeretre a hazaszere­tetre való nevelés. Az ol­vasótáborban naponta sű­rűn váltják egymást az elő­adások és a készségfejlesztő kiscsoportos foglalkozások. Néhány téma a foglalkozá­sok sorozatából: „Emberi kapcsolatok; ilyen vagyok én, ilyenek vagyunk mi!”, „Alkossunk együtt! — rög­eszmekor”, „Egyén-közösség, magánélet-közélet”, „Unat­kozom, mit csináljak? (mű­velődési stratégiák)”. Vajon a tábor résztvevői e témák megbeszélése he­lyett nem vállalkoznának-e szívesebben fürdőzésre, vagy gondtalan semmittevésre? A fürdés —, ha erre mód van —, a sport, a termé­szetjárás, a természettel va­ló ismerkedés is része az olvasótábori programnak: A céltalan unatkozásra — az •eddigi tapasztalatok alap­ján — nincs sem igény, sem idő. Nem lényegtelen szem­pont az sem, hogy ki vállal­kozzék olvasótábor vezeté­sére. A tábor célja, kívána­tos légköre többféle jártas­ságot követel. Ezek közül a legfontosabb, hogy a fel­adatra vállalkozó legyen jó pedagógus, felkészült nép­művelő, megfelelő gyakor­lattal rendelkező könyvtá­ros. Mindezek értelmében legyen a gyermekek — be­szélgetésre, vitatkozásra — felkészült őszinte partnere. Legyen őszintén kíváncsi a .gyermek véleményére, te­kintse magát vesztesnek, ha netán gondolataiban ko­rábban tévedett. Az olvasótáborok szerve­zésének, rendezésének jelen­leg a Hazafias Népfront a gazdája. E politikai, társa­dalmi tömegszervezet — többek között — az Olvasó népért mozgalom szervezője és irányítója. Az Olvasó népért mozgalom és ennek részeként az olvasótáborok társadalmi támogatása a közművelődés szervezeti és szellemi gyarapodásának egyik forrása lehat. Ennek megvalósítását segítik az olvasótáborokat támogató szervek és intézmények, a KISZ, az Űttörőszövetség, a SZOT, a Művelődési Mi­nisztérium, a Magyar írók Szövetsége, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csa és a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Taná­csa. Az olvasótábor! munka a társadalmi gondoskodás és a művelődési. lehetőségek egyenlőtlensége miatt hát­rányban lévő tehetséges rétegekkel való törődés kö­vetkeztében válhatott ha­tékonnyá. Az idei olvasótáborok mintegy kétharmadában 12— 13 éves általános iskolai tanulók vesznek részt a közös munkában. Számot­tevő a cigányszármazású gyermekek, a szakmunkás­tanulók, a nemzetiségi gyer­mekek olvasótáborainak száma. Az idén termeiőszö­­vetkezeti fiatalok, jövőre szocialista brigádtag mun­kásfiatalok is kapnak meg­hívót. Más céllal, de hason­lóképp olvasótáborban ta­lálkozhatnak a fiatal könyvtárosok és a magyar­­szakos tanárok. E két utób­bi próbálkozásnak egyik legfőbb célja, hogy a fia­tal pedagógusok és könyv­tárosok cselekvő részesei, továbbvivői legyenek a gyer­mekkorból lassan felnövek­vő közművelődési mozga­lomnak. Hazafias Nép­front és a társ­szervek nem kívánják az olvasótábo­rokot intézményesíteni. Az olvasótáborok a jövőben is akikor lehetnek hatékonyaik, ha nyitottságukat megtart­ják. A könyvtárosok és a pedagógusok jelenléte pedig arra utal, hogy az olvasó­tábori célok megvalósításá­nak legfőbb eszköze a könyvhasználat és az olva­sásra való ösztönzés. Az is­kola és az olvasótábor csak­is együtt képes az elmélet­ben megfogalmazott nevelé­si célokat megvalósítani. Az olvasótáborok jövője attól is függ, hogy a táborvezetők és az olvasótábori kiscso­portvezetők elméleti és gya­korlati jellegű továbbképzé­sét és tapasztalatcseréjét mennyire sikerül állandósí­tani, és új — céljának meg­felelő — vonásokkal gazda­gítani. Maróti István Apuka szabadságon ©(Telefon június 25-én) — Halló, Apuka? — Gács doktor. Kivel be­szélek ? — Darida János. Mi van apukával ? —. Ne tessék megijedni, a mentő még idejében ... — A mentő? Uram, egek! — Darida úr megivott egy üveg kisüstit. És a sok nyug­tatóra ez az alkoholmennyi­ség ... • — Megitta? De hiszen so­ha életében ... — Egy pillanat, átadom a kagylót. — Halló! Doktor úr! — Dajka Zsolt, jó napot kívánok. Iszonyúan sajnálom, de alighanem én vagyok a hibás. A kisüstit én hoztam az őrnagy elvtársnak. — Mi van vele? Mit mond­tak a mentők? — Eszméletlen állapotban vitték el. Azt mondták, a szívén múlik. Ha a szíve bír­ja ... — A szíve! Épp a szíve! — Sajnos, fogalmam se volt. egy szóval se említette, most tudtam meg Gács dok­tor úrtól... — Hova vitték? — Ide a B-i kórházba. Iga­zán nem tudom, mit mond­jak, rettenetesen el vagyok keseredve. Ha tudtam volna, ha csak sejtettem volna ... Azt mondtam neki: ne emészd magad. Azt mond­tam: te nem tehetsz semmi­ről. Azt mondtam: hagyjatok mindent úgy, ahogy van, zárjátok be a házat, a kul­csot vagy a szomszéd vagy Gács doktor vegye magához. Hívtam a kórházat. Apukát az intenzív osztályra vitték. Még eszméletlen, mondták, de nincs életveszélyben, a szíve meglepően jól tartja magát. Ezt mondták más­nap is, harmadnap is. 29-én, hogy öcsivel személyesen is meglátogattuk, a helyzet még mit sem változott. Szívszorító volt látni beesett arcát, leso­ványodott testét a vezetékek és tömlők áttekinthetetlen hálójában, nem is bírtuk két percnél tovább. VÉGE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents