Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

1982. JÚLIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ismét divat a különvonat? Ökörsütés és orgonahangverseny Az IBUSZ Szolnok me­gyei igazgatóságán érződik, hogy itt az üdülési szezon. Űtlevélkérők, valutát bevál­tok, egyéb ügyes-bajos dol­gaikat intézők adják egymás­nak a kilincset. Tóth László igazgatónak — a bázishoz viszonyított adatokat mérle-A megyei igazgatóság fő profilja az elutaztatás. Bel­földi tevékenységük értéke a bázishoz viszonyítva 15 szá­zalékkal emelkedett, a kül­földié pedig tizennéggyel. Több jó ötlet segítette ezt elő. így például a nőnap al­kalmából százhetven asz­­szony csehszlovákiai útjá­nak, valamint a budapesti tavaszi fesztiválon való rész­vétel megszervezése. Sikeres kezdeményezésnek bizonyult az egri különvonat indítása a jászberényi Hűtőgépgyár dolgozói számára. Ökörsütés és orgonahangverseny, vala­mint népi együttesek műso­rának megtekintése színesí­tette a programot. Három­százötven résztvevővel ba­rátságvonatot is indítottak a Szovjetunióba. Akárhogy is nézzük, az IBUSZ jóvoltából (és saját A vállalat egészével együtt­működve az IBUSZ megyei igazgatósága széles skálát biztosit a külföldre utazók­nak, ugyanúgy, mint a ha­zai tájakat kedvelőknek. Egyértelmű az az üzletpoliti­kai célkitűzés, hogy minden lehetséges eszköz felhaszná­lásával növekedjék a vidék részaránya az ország idegen­­forgalmában. Az ennek a célnak az érdekében tett in­gelve — nincs oka elégedet­lenségre. — Az első félév során 61 milliót forgalmazott a megye öt irodája — mondja. — Igaz, hogy az éves terv 200 milliós forgalmat irányoz elő, de ne feledjük:'a fősze­zon júliusban és, augusztus­ban van. takarékos költségvetésünk eredményeként) „védőszár­nyakkal'’ a tavalyinál jóval többen kelhettek útra az idén. A külföldre való utazások­ról természetesen nemcsak múltidőben beszélhetünk. Megyénk turistáinak — első­sorban a saját gépkocsival utazóknak — legkeresettebb célja a Szovjetunió, Spanyol­­ország és Nyugat-Európa. Nagy az érdeklődés a bécsi kirándulások iránt is. Az idén 20—22 csoportot indíta­nak oda. A házigazda szerepét is jól tölti be az IBUSZ megyei igazgatósága. Az Intourist­­túrák láncának részeként ti­zenötezer vendéget fogadnak az idén — tizennyolc száza­lékkal többet, mint tavaly. A Romániából érkező forgalom is megélénkült. tézkedések közül említsük meg az IBUSZ és a SZÖ­­VOSZ megállapodását, mi­szerint a takarékszövetkeze­tek útján is lehetségessé vá­lik az IBUSZ-utak értékesí­tése. A falun élők lakóhelyü­kön jelentkezhetnek ezekre az utakra. Elismeréssel nyug­tázhatjuk az ilyen kezdemé­nyezéseket, annál inkább, mert az idén — ha minden jól megy — a vidékiek ará­nya a kiutazók között most éri el a negyvenöt százalé­kot. Az IBUSZ az idén (orszá­gosan) 280 ezer kiutazóval számol. Az eddigi tapasztala­tok szerint különösen nagy az érdeklődés a 8—14 napos körutazások, a hajóutak és a csoportos jelentkezések alap­ján szervezett kirándulások iránt. A következő őszi-tava­szi idényre (a programfüzet már megjelent) 27 országba, 170 űticéilal, 60 ezer turista részére ajánl kiutazási lehe­tőséget az IBUSZ. A kenyérrevalót ne! Kézenfekvő, hogy az utak egy része — főleg a tenge­rén túliak — az átlagkere­sethez viszonyítva drágák. Az IBUSZ dicséretére le­gyen mondva, gondoskodik arról: a mindenáron utazni akaróknak a kenyérre valót ne kelljen útiköltségre költe­ni. Ezért — többéves- üzlet­­politikai gyakorlatukhoz hí­ven — az utazások hetven százalékát ötezer forint alatt hirdették meg. Az idén 360—370 ezer em­ber számára biztosít belföldi üdülést és országjárást az IBUSZ. A nyugdíjasoknak, a gyermekeknek és az eseti megállapodások szerint a létszámhoz, időtartamhoz kötött feltételek mellett a vállalatoknak, szövetkezetek­nek nyújtott árengedmények mellett humanizmust tükröz a mozgássérültek számára kedvezményes áron szerve­zett országjáró, vár- és vá­roslátogató, arborétumokba, nemzeti parkokba irányuló túrák, üdülési lehetőségek sora. Védőszárnyakkal utazva Széles skála Kétszáz-kétszázötven kilo­grammos hengereket „poty­­tyant” ki a 'Hesston körbálá­zógép. Készítenek a técszben hagyományos, kisméretű bá­lákat is, amelyekből ellátják a háztáji állattartókat Munkában a kazlazó brigád. A szövetkezet tarlóiról leke­rülő szalma nagyobb részét — mintegy hatezer tonnát — a közös állatállomány, a szarvasmarhák és a juhok al­­mozására tárolják Megnőtt az utóbbi időben — jórészt a műtrágyafélesé­gek árának fokozatos emel­kedése miatt — a szervestrá­gya „becsülete” a mezőgazda­ságban. A megye termelő­­szövetkezetei és állami gaz­daságai a tervek szerint az idén 28 ezer hektárnyi terü­leten, mintegy 130 ezer tonna istállótrágya kiszórásával ja­vítják a termőföld tápanyag­ellátását. A jó minőségű trá­gyához megfelelő alomra van szükség, ezért is fordíta­nak nagyobb gondot a mező­­gazdasági nagyüzemek a ga­bonaszalma szakszerű begyűj­tésére, tárolására. Felvételei­­ink a zagyvarékasi BékeTsz­­ben készültek. Nagy teljesítményű traktorokkal húzzák le a szalmát a kom­bájnok hátrahagyta tarlókról. A közös gazdaság szászbereki, szolnoki és rékasi üzemegységében összesen mintegy kilenc­ezer tonna gabonaszárat gyűjtenek be a learatott tavaszi és őszi árpa-, valamint búzatáblákról Csaknem 14 ezer lakást adtak át az első félévben Az építőipari vállalatok és szövetkezetek — az ÉVM gyorsjelentése szerint — csak­­„ncm 14 ezer új .otthont adtak át az év első felében. Ezzel éves feladatuknak 34 száza­lékát teljesítették, tehát a nagyobb íész, több mint 27 ezer lakás átadása a máso­dik félévre maradt. A leg­több új otthont az ÉVM-vál­­lalatok építették: 12 ezer 300- at adtak át. az idei összes feladat 36 százalékát, s jelen­leg több mint 37 ezer otthon építésén dolgoznak. Ebből 10 ezer már a jövő évi lakását­adást szolgálja, elsősorban azt, hogy lényegesen javítsák az építés ütemét, s ne torlód­janak az átadások az év utol­só hdnapjaira. Az egyenletes munka megszervezésében mél­áz idén jó példát mutatott a Borsod, a Győr-Sopron, a Komárom és a Zala megyei ÉVM-vállalat, amely ez évi átadási tervének a felét tel­jesítette az első félév végéig. Az új lakásokat építő tanácsi vállalatoknak és építőipari szövetkezeteknek is sok még a feladatuk a munka ütemeseb­bé tételéért, hiszen ez év első hat hónapjában az átadások száma alig haladta meg az idei előirányzat egynegyed részét. Kedvező viszont, hogy lényegesen növelték a fenn­tartási. az épületfelújítási és a korszerűsítési munkák ará­nyát. Az építőanyagipar 5 száza­lékkal több terméket szállí­tott az építőknek ez év első felében, mint a múlt év azo­nos időszakában. A kereslet­hez igazodva a betonelem­­gyártók mintegy 150 ezer mé­terrel több feszített vasbeton­­lödémgerendát készítettek, ám ugyanakkor a régebbi tí­pusú lágyvasas gerendából 60 százalékkal kevesebbet ál­lítottak elő. A gyorsan meg­kedvelt porrá oltott mész iránti igények kielégítése ér­dekében a mészüzemek 62 százalékkal többet szállítot­tak az építőknek, mint a múlt év azonos időszakában. Mit kell tudni az áruvásárlási kölcsönről? Áruvásárlási kölcsönben általában a bérből és fizetés­ből élők, valamint mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek (csoportok) tagjai részesül­hetnek. Kölcsönt a Belkeres­kedelmi Minisztérium által meghatározott árucikkek be­szerzésére lehet igényelni. Az .igényelhető árucikkek jegy­zéke a takarékpénztár fiók­jaiban és a takarékszövetke­zetekben tekinthető meg. A szükséges felvilágosítást megadják az áruvásárlási kölcsönakcióba bevont cik­kek értékesítésével foglalko­zó áruházak, üzletek is. Áruvásárlási kölcsön az OTP-fiókokban és a taka­rékszövetkezetekben, vala­mint az akció lebonyolításá­ban résztvevő áruházakban, üzletekben beszerezhető nyomtatványon igényelhető. A kitöltött nyomtatványt az igénylőnek az állandó lakhe­lye szerint illetékes taka­rékpénztári fiókban, taka­rékszövetkezetben, vagy az átutalásos rendszerbe bevont • boltoknál kell benyújtani. Áruvásárlási kölcsön álta­lában 1500 forintnál nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek beszerzésére igényel­hető: Fontos tudni: a vételár legalább --20—30 százalékával a vásárlónak rendelkeznie kell. A kölcsönt és a' kezelési költséget havonta egyenlő részletekben kell visszafizet­ni. A visszafizetési időtar­tam 5000 forint értékig ter­jedő .vásárlásnál legfeljebb 12 hónap, 5000 forinton felüli vásárláskor legfeljebb 18 hó­nap. A tizenkét hónapnál hosszabb időre 'kért kölcsön­nél a lefizetendő saját rész legalább 30 százalék.-IKeddi jegyzetünk")----­Lehetek őszinte? Azt mondják, az őszinte­ség erény. Nem akarok vi­tatkozni erről a nézetről, de az az érzésem, mégis csínján kell vele bánni. Le­het az őszinteség sértő, to­lakodó. esetleg megalázó is. Lássunk egy példát: éve­ket. évtizedeket gürcöl va­laki valahol, egész életét a munkájának áldozza, aztán kisül, hogy mások már job­ban csinálják nála. Meg le­het neki mondani: megöre­gedtél, nem tartunk rád igényt? Kisgyerekek gyakran ke­serítik anyjuk életét várat­lanul őszinte kijelentéseik­­■ kel. — Nézd anyu. mekko­ra feje van a bácsinak! — kiáltja a villamoson a négyéves csemete, és az anyja szeretne a föld alá süllyedni, blúrha a bácsi­nak tényleg nagy a feje. — Mindjárt kapsz egy pofont, és neked lesz nagy a fejed! — jön a válasz, eképp ta­nulja meg az ember az eti­kett alapszabályát, hogy testi hibáról nem beszé­lünk, pláne nem az érintett előtt. Néhány napja vonaton utaztam, harmadmagamma] a fülkében. Egy kereszt­rejtvényekbe temetkező idősebb úr és egy kosarai közt trónoló termetes asz­­szonyság volt az útitársam. Még az első állomást sem hagytuk el, mikor az asz­­$>zony családi ügyei kitere­getésébe kezdett. Megtud­tuk, hogy útitársnőnk fér­je minden héten egyszer berúg, hogy a veje autósze­relőnek tanul, de nem jön ki jól a mesterével, a ki­sebbik fia válik, a nagyob­bik nősül — Nagykanizsán már azt is tudtuk, hány disznót öltek hetvenkettő­ben, és milyen fehérnemű­ből áll a lánya hozománya. Mit mondjak: hosszú, fá­rasztó utazás volt. Hát igen, mindennek megvan a maga helye és ideje. Az őszinteségnek is. Ezt nem tudják megérteni az ünneprontó közlékenyek. Akik egy vagon cukornyi boldogságot is meg tudnak keseríteni „néhány őszinte szó”-val. Molnár Ferenc, a drámaíró egyik vígszínházi premierje után barátai és tisztelői jókora csapatával a New York kávéházba vo­nult pezsgődurrogásos ün­nepi beszélgetésre. Az egyik asztalnál egy kritikust pil­lantott meg. Az újdonsült apa lelkesültségével lépett oda hozzá: — Látta a dara­bomat? Mit szól. milyen? — A kritikus fölpillantott a mellette álló szerzőre. — Le­hetek őszinte? — Nem le­het — válaszolta Molnár, és faképnél hagyta. Na jó, ha az ember Mol­nár Ferenc, könnyű ilyen nagystílűnek lenni. A ieg­­több embernek nincsenek ilyen reflexei. Eszembe jutott egy újabb gondolat az őszinteségről, de azt nem akarom folje­­gyezni. Kínos eset kapcso­lódik hozzá, amit jobb nem fölhánytorgatni. Tényleg jobb? Miért? Vannak dol­gok, amiről az ember soha nem beszél őszintén. Ma­gánügyek is, közügyek is. Beszélni beszél róla, felét­­harmadát elmondja. Félmegoldás ez, de néha talán szükséges. Mert az őszinteség nem veszélytelen eszköz, meg kell tanulni, hogyan bánjunk vele. Bencsik Gábor De nehéz az iskolatáska Ma aa? iskolatáska vásár­lásakor az első és legfonto­sabb szempont: tetszik-e a gyereknek vagy sem. Üjab­­ban már a kisgyereknek is diplomatatáskát vesz a szü­lő, mert ez tetszett a srácnak, így azután hordja, viszi, ci­peli a lurkó a 1,80 kilogram­mos táskát, ami azután jócs­kán 5 kilós vagy még annál is nagyobb súlyú lesz, mire minden füzetet, könyvet be­lerak. Láttam azonban igazán csinos, tetszetős hátitáskát — a PEVDI gyártmánya —, amelyik mindössze 65 dekát nyomott, — igaz egyelőre csak mintának, készült — a megyei KÖJÁL által rende­zett bemutatón, ahol az ipar, a kereskedelem, az iskolák, a szülők képviselőivel a tanu­lók iskolai felszerelése sú­lyának csökkentéséről ta­nácskoztak. A KÖJÁL munkatársai 1976 óta négyezer gyerme­ket vizsgáltak meg — la­punkban két évvel ezelőtt már írtunk erről — és a kö­vetkező adatokat kapták: egy harmadik osztályos gye­rek iskolatáskájának súlya átlagosan 5,4 kilogramm, az­az testsúlyuk 20 százalékát cipelik minden nap iskolába és haza. A negyedik osztá­lyosok valamivel keveseb-i bet. testsúlyuknak csak (!) 17.5 ■'százalékát. Vizsgálatold szerint a gyermek optimális terhelése testsúlyuk 10 szá­zaléka lehet, de maximálisan 12.5 százalék. Vajon mit szól­nánk mi felnőttek, ha ne­künk kellene ezt a 20 száza­lékot — egy hetven kilo­gramm testsúlyú felnőttnek 14 kilogrammot — minden nap kézben, vállort cipelni? A vizsgálatok során az is kiderült, hogy még a városi gyerekek — negyedik osz­tályos korukig — inkább a hátukon viszik a táskát, ad­dig a községekben élők kö­rében ez nem divat. Ötödik osztálytól viszont hátitáskás iskolás — pedig ez a leg­egészségesebb táskahordás — már alig van. „ Mindennek következmé­nye, hogy sok kislány és kis­fiú ferde vállú, ez jele a ki­alakuló gerincelváltozásnak, ami lappangva alakul ki, s egyre nehezebben korrigál­ható. Persze most hiába roha­moznák a szülők a pille­könnyű táskákért az üzlete­ket, nem kapnának. A me­gyei KÖJÁL azonban tár­gyalt a kereskedelmi szer­vekkel, a gyártókkal. A PEVDI-től és a szolnoki BŐRTEX-tői is 500—500 megfelelő táskát kértek, a FŰSZERT pedig (!) vállalta, hogy gondoskodik a forga­lomba hozatalról. Elképzelés, hogy tanácsadással egybe­kötve táskavásárt tartanak Szolnokon, még az új iskola­év kezdete előtt. Ismerjék meg a szülők a gyermek egészségének megfelelő tás­kákat és igényeljék is ezeket. A másik feladat, amit vi­szont az iskoláknak kellene jobban szorgalmazniuk: olyan folyosói szekrénysoro­kat létrehozni, amelyben a gyermekek elhelyezhetik a különböző iskolai felszerelé­seket. Ne kelljen mindig mindent iskolába cipelni és hazavinni. A szolnoki Csa­nádi körúti iskolának az egyik patronáló szocialista brigád készített ilyen szek­rényt és kiderült, hogy az el­ső osztályosok iskolában ha­gyott holmija személyenként 4,65 kilogramm. Nehéz az iskolatáska? Bi­zony az ma még. Kérdés: meddig lesz az? VV

Next

/
Thumbnails
Contents