Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 27: Diplomáciai. ellentámadás áris hatalmas vihar kerekedett Jasszer Arafat vasárnap tett nyilatkozata körül! A Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője hat ameri­kai képviselővel folytatott eszmecserét az izrae­liek által körülzárt Nyu­­gat-Bejrútban. Utána, aláírá­sával megerősített nyilatko­zatában kijelentette: a pa­lesztinok — bizonyos feltéte­lekkel — elfogadják az ENSZ valamennyi, a Közel-Keletre vonatkozó határozatát. Emlékeztetésül hadd említ­sük meg: a Biztonsági Ta­nács 242. és 338. számú ha­tározata kimondja: a térség összes országának .— beleért­ve Izraelt — joga van ahhoz, hogy békében, elismert hatá­rok között éljen. Éppen e két fontos határozat körül gyű­rűzik évek óta a vita. • A palesztin mozgalom és Izrael kölcsönösen bizalmatlan egy­mással szemben. Tel Aviv szövetségese, az USA azt a feltételt szabja, hogy csak ak­kor hajlandó közvetlen tár­gyalásra, a PFSZ-szel, ha az elfogadja az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának határo­zatait. A palesztin vezető állásfog­lalása rendkívül reális meg­közelítésről tanúskodik, a helyzet józan értékeléséből fakad. Az izraeli hadsereg által körülzárt Nyugat-Bej­­rútból, ahol a palesztin moz­galom vezérkarával együtt hat-nyolcezer harcost fogtak ostromgyűrűbe, Arafat nyi­latkozata a szó legszorosabb értelmében diplomáciai ellen­­támadás. Más kérdés, hogy a beje­lentést ki-ki a maga szája íze szerint magyarázza. Bizonyos, amerikai körök szerint ez egyértelmű Izrael állam el­ismerésével. Némely palesztin források viszont jelzik, hogy nem erről van szó. Más pa­lesztin vezetők nem titkolják elégedetlenségüket, mondván ilyen nagy horderejű kérdés­ről csupán a Palesztinái Nemzeti Tanács hivatott dön­teni. Az állásfoglalás tehát legföljebb 'Arafat személyes véleményét tükrözi. Izrael — a várakozásnak megfelelően — újabb propagandafogásnak minősíti a palesztin vezető nyilatkozatát. A Reagan­­kormány pedig nem tartja kielégítőnek a PFSZ vezető­jének állásfoglalását. Sajnálatos, hogy Arafat nyilatkozata sem amerikai, sem izraeli részről nem része­sült olyan fogadtatásban, mint amilyent érdemelne. Noha korábban mindegyik amerikai ' kormány azt kö­vetelte, hogy a PFSZ fogad­ja el a BT két határozatát — tehát de facto ismerje el Iz­rael létét —, s utána Wa­shington hajlandó a köz­vetlen tárgyalásra a palesztin mozgalommal, most bizony kilóg a lóláb. Reaganék még Arafat nyilatkozatát sem tartják kielégítőnek, s_ azt várják a PFSZ-től, hogy kü­lön is ismerje el Izrael álla­mot. Myugat-Bejrútból most olyan gesztust tet­­______ tek, amely kiinduló­pont lehet a közel-keleti bé­kés rendezéshez. Kár, lenne elszalasztani az alkalmat, hi­szen a .bombázással, a tüzér­ségi párbajjal és a polgári lakosság elleni barbár táma­dással úgy sem lehet kicsi­karni a rendezés politikai feltételeit. Gyapai Dénes Agresszióra készül Dél-Afrika A dél-afrikai fajüldöző rendszer újabb, nagyszabá­sú agressziót készít elő An­gola ellen — jelentette ki luandai sajtóértekezletén Pedro Maria Tonha ango­lai. nemzetvédelmi minisz­ter. Lépés a Közel-Kelet békéje felé Fegyverkiállítás. Bejrutban Mahmud Labadi, a PFSZ szóvi­vője (balról a negyedik) bemutatjaji palesztinokat megláto­gató amerikai szenátoroknak az izraeliek által használt, ame­rikai gyártmányú fegyvereket, közöttük a golyósbombákat (Telefotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról) ágyúnaszádok több órán át lőtték ugyanazokat a körze­teket. Tegnap délelőtt folyta­tódott a tűzpárbaj egyfelől az izraeli csapatok, másfelől a palesztin ellenállás és a libanoni baloldal ütegei kö­zött. A vasárnapi támadás­nak több mint száz halottja és sebesültje volt. Az izraeli hadsereg a hét végén az áramszolgáltatás átmeneti kikapcsolásával súlyosbítot­ta Nyugat-Bejrút blokádját. Izraelnek és a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek kölcsönösen el kellene ismer­nie egymás jogait — jelen­tette ki Hoszni Mubarak egyiptomi államfő tegnap az 1952-es egyiptomi forrada­lom harmincadik évforduló­ja alkalmából Kairóban tar­tott ünnepségen. „Izraelnek el kell ismernie a palesztin nép Önrendelke­zési jogát, viszonzásul azért, hogy a PFSZ elismeri Izrael jogát a túlélésre” — mondta Mubarak, egyúttal sürgetve az Egyesült Államokat is, hogy kezdjen tárgyalásokat a PFSZ-szel és ismerje el a pa­lesztinok önrendelkezési jo­gát. A palesztin gerillák eltá­volítása Bejrútból nem je­lent megoldást, a kérdést a libanoni kormánynak és a PFSZ-nek kellene megvitat­nia, vagy „az arab államok szélesebb körében” kellene tárgyalni arról — hangoztat­ta az egyiptomi elnök. A pa­lesztinokat csak egy átfogó rendezés keretében lehet el­távolítani Libanonból — jegyezte meg. Mubarak elve­tette azt az izraeli javasla­tot, hogy Jordániában léte-, sítsenek hazát a palesztinok számára, mivel egy ilyen megoldás „egyértelmű lenne annak a jognak a feladásá­val, hogy a Jordán folyó nyugati partján és a Gázai­­övezetben létesítsenek pa­lesztin entitást”. Mubarak kijelentette, hogy a Libanon ellen június 6-a óta tartó izraeli invázió „a béke szellemének megsérté­sét jelenti”. Rámutatott: Tel Aviv a nemzetközi jogot sérti meg, amikor a víz-, élelmiszer- és egyéb ellátás megvonásával megfélemlíti az ostrom alá vett Bej rút la­kosait. Egyiptom ellenez bármiféle kísérletet Libanon felosztására vagy a polgár­­háború felújítására. A liba­noni nép külföldi beavatko­zás nélkül képes irányítani saját életét — hangsúlyozta az egyiptomi elnök. Grenada! párt- és kormányküldöttség tárgyal a Kremlben Grenadai párt- és kor­mányküldöttség érkezett teg­nap hivatalos látogatásra a Szovjetunióba az SZKP Köz­ponti Bizottságának és a Szov­jetunió kormányának meg­hívására. A delegációt Mau­rice Bishop miniszterelnök, az Üj Jewel Mozgalom Pártja Politikai Bizottságának, elnö­ke vezeti. Lengyelországban a nemze­ti ünnep után megkezdték az internáltak egy részének sza­badon bocsátását, újabb in­tézkedéseket hoznak a bel­földi és nemzetközi postai szolgáltatások helyreállításá­ra, s az állampolgárok meg­­hívólevé.llel ismét utazhatnak külföldre. Tegnap Moszkvából Szmo­­lenszkbe érkeztek a Béke­menet ’82 résztvevői. A skandináv nőszervezetek kezdeményezésére alakult, több száz főnyi nemzetközi csoporthoz, amely szomba­ton a szovjet fővárosban nagyszabású háborúellenes felvonuláson vett részt, csat­lakoztak a szovjet társadal­mi szervezetek képviselői is. A nukleáris fegyverek be-Az INA iraki hírügynök­ség szerint az iraki csapatok­nak sikerült megállítaniuk az irjini 'egységek előrenyomu­lását Basra déli kikötőváros­tól keletre, s a harcok során 198 iráni katona vesztette életét. Az iráni harci jelentés ugyanakkor arról adott hírt, hogy az iráni csapatok heves A vendégeket a repülőtéren Nyikolaj Tyihonov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a szovjet kormány elnöke, Mihail Gorbacsov, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Borisz Po­­nomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, és más hivatalos személyiségek fogadták. A belügyminisztérium köz­leménye szerint összesen 1227 internáltat engednek ki, ebből 324-et szabadságra. Péntek óta Lengyelország­ban újra bárki telefonálhat külföldre és bármilyen tar­talmú táviratot föladhat, akár telefonon is. tiltását, a háborús veszély megszüntetését követelő nemzetközi menet résztvevői tegnap az ősi orosz városban nagygyűlésen vettek részt. A nap folyamán megismer­kedtek Szmolenszk neveze­tességeivel, találkoztak a vá­ros vezetőivel és lakosságá­nak képviselőivel, majd to­vább indultak Minszkbe, Be­lorusszia fővárosába. tüzérségi támadásokat hajtot­tak végrp az 500 kilométeres frontvonal északi, déli és középső részén. E változat szerint az iraki egységek megkísérelték elvágni az irá­niak útját Basrától 330 kilo­méterrel északra, ugyanak­kor az iráni csapatok vissza­szorították ellenfeleiket. Moszkvába érkezett lumzsagijn Cedenbal Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Nagy Népi Bu­rái Elnökségének elnöke tegnap az SZKP Központi Bizottságának meghívására, üdülésre a Szovjetunióba ér­kezett. Salvador Politikai gyilkosságok Salvadorban fél év alatt to­vábbi háromezer embert gyil­koltak meg, s folytatódnak a kínzások, de a • Reagan-kor­­mány mindezt elpalástolja, hogy tovább fegyverezhesse a juntát — adta hírül tegnap a The Washington Post. Az amerikai kormány szer­dán jelenteni készül a tör­vényhozásnak, hogy a salva­­dori rendszer „erőfeszítéseket tesz” az emberi jogok megvé­désére, és ellenőrzi fegyveres erőit, hogy azok ne kínoz­hassák gyilkolhassák a polgá­ri lakosságot: SZÓFIA Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár ál­lamtanács elnöke tegnap Várnában fogadta Georges Marchais-t, a Francia Kom­munista Párt főtitkárát, aki szabadságát tölti Bulgáriá­ban. ATHÉN Tegnap háromnapos hiva­talos látogatásra Athénba érkezett Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminisz­ter. Malmierca a görög— kubai kapcsolatok alakulá­sáról és nemzetközi kérdé­sekről folytat majd megbe­széléseket Joannisz Hara­­lambopulosz görög külügy­miniszterrel és Gerasszimosz Arszenisz nemzetgazdasági miniszterrel. VARSÓ A wroclawi vajdasági rendőrség biztonsági szolgá-Lengyelország Tovább enyhül a helyzet Szmolenszhben a békemenet Tóparti zárt tanácskozás! Schmidt: Nyugat-Európa nem követheti Reagant A példátlanul kiéleződött amerikai—nyugat-európai viszonyról a hét végén kivé­telesen nem Washingtonban vitatkoztak, hanem egy ka­liforniai tó partján. Az úgy­nevezett „Bohémek klubjá­nak” tagjai, akik évente Monte Rió festői környezeté­ben gyűlnek össze, minden­nek nevezhetők, csak bohé­meknek nem. A tőkés‘világ gazdasági és politikai veze­tőinek összejövetelei a zavar­talan, kötetlen eszmecserét szolgálják. Az idei összejöéetel rész­vevői között van a, többi kö­zött két volt amerikai kül­ügyminiszter, Henry Kissin­ger és Alexander Haig, Ge­rald Ford, a korábbi elnök, John McCone, a CIA egy­kori főnöke, Edgar Kaiser, az óriási alumínium-kon­szern tulajdonosa, Leonard Firestone, a gumiabroncs­király-és Stephen Bechtel, akinek mammut építési vál­lalata nagystílű arab üzletei­ről ismert. A Bechtel-cég elnöke volt, egyébként a közelmúl­tig George Schujtz, az új amerikai külügyminiszter is, aki ugyancsak a tóparti cse­vegések részese, oldalán ne­ves európai vendégével, Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellárral. Schmidt, akit régi hír szerint meghitt is­meretség fűz Sultzhoz (mind­ketten közgazdászok), a hi­vatalos tájékoztatás szerint, magánlátogatást tesz az Egyesült Államokban: sza­badságát tölti. Az elmúlt na­pokban mindenesetre szabá­lyos politikai programot bo­nyolított le: előbb Houston­ban, az amerikai olajipar fő­városában találkozott mér­tékadó gazdasági és politikai vezetőkkel, majd a Reagan­­kormány „hátországában”, Kaliforniában folytatja ugyanezt. Naponta többször nyilatkozik a sajtónak, talál­kozott üzleti vezetőkkel, tu­dósokkal, és Clausen-nel, a Világbank elnökével. Schmidt egyetlen megnyilatkozásá­ban sem rejtette véka alá, hogy ellenzi a Reagan-kor­­mány kereskedelmi hadako­zását a Szovjetunióval szemben, és leszögezte, hogy az NSZK-nak — akárcsak a többi érintett nyugat-európai országnak — nincs módjában követni az amerikai embar­gót a gázvezeték építése el­len. Shultzak jutott a való­színűleg megoldhatatlan fel­adat, hogy megkísérelje kö­zös nevezőre hozni a két, teljesen különböző álláspon­tot. Shultz már a múlt hé­ten, kongresszusi meghall­gatásán — általánosságban — helytelenítette a kereske­delmi háborúskodást, de egyúttal leszögezte: hűsége­sen végre kívánja hajtani Reagan elnök politikáját. Fe­hér házi hírek szerint vi­szont, az elnök változatlanul ragaszkodik az embargódön­téshez, „elvi kérdésnek” tartja azt, s továbbra sem kívánja figyelembe venni szövetségeseinek ellenvetése­it. Tanulságos módon, egyéb­ként, a szovjetellenes em­bargó egyik szellemi atyja, Weinberger hadügyminisz­ter (bár maga is tag), nem jptt el az álbohémek közé. A Pentagon vezetője a hét vé­gét is a hadügyminisztéri­umban töltötte, ahol növekvő aggodalommal szemlélik az izraeli haderő legújabb, „be­tervezetten” libanoni táma­dásait, amelyek nehezítik, hogy az amerikai diplomácia elérje közel-keleti céljait: további befolyást szerezhes­sen az arab táborban. Heltai András Szovjet távirat Fídel Castróhoz A kubai nép a jelenlegi bonyolult nemzetközi hely­zetben szilárdságiról és nyu­gatomról tesz tanúbizonysá­got az amerikai imperializ­mus részéről fenyegető ve­széllyel és provokációikkal szemben — hangoztatja többek (között az a távirat, amelyet Leonyid Brezsmyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke és Nyikolaj Tyihonov szov­jet miniszterelnök intézett Fidel Castro kubai államfő­höz a kubai nemzeti felke­lés 29. évfordulója alkalmá­ból. „A Kubai Köztársaság méitií helyet foglal el azoík között az államok között, amelyek fellépnek az eny­hülésért, síkraszállmak a fegyverkezési verseny foko­zódása, a gyarmatosítás és a fajüldözés megnyilvánulá­--------------------------------5------------------------­sál ellen. Kuba, az összes békeszerelő állam és társa­dalmi erő konstruktív lépé­seket tesz a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása érdekében. Ku­ba nagy tekintélyt vívott ki magának azzal is, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának elnökeként sílkraszáll a béke és a népek azon jogának védelmében, hogy szabadon, önállóan fejlődhessenek. Nagy meg­elégedéssel nyugtázzuk, hagy a Szovjetunió és 'a Kubai Köztársaság, az SZKP és a Kubai Kommunista Pánt között a kapcsolatok a tel­jes bizalom és a sokoldalú együttműködés alapján fej­lődnek. A szovjet embereik a jövőben is mindent meg­tesznek majd ezeknek a (kapcsolatoknak a szilárdí­tása érdekében” — állapít­ja meg a szovjet vezetők távirata. lata leleplezte a „Szolidari­tás” szervezet egyik tör­vénytelen rádióadóját — je­lentette be tegnap a len­gyel belügyminisztérium. Ez az adó sugározta az úgyne­vezett Harcoló szolidaritás­­műsort, amely a „Szolida­ritás” legszélsőségesebb irányzatát képviselte. Ez az irányzat a hatalommal való konfrontációt sürgette, és kizárta a nemzeti meg­egyezést. KUALA LUMPUR Nguyen Co, Thach viet­nami külügyminiszter Kua­la Lumpurba, Malaysia fő­városába érkezett, hogy — szingapúri és burimai ta­nácskozásai után — a ma­­laysiai vezetőkkel főként a kambodzsai kérdésről tár­gyaljon. Kuala Lumpurból Thach Bangkokba utazik. BÉCS Dr. Rudolf Kirchschläger osztrák köztársasági elnök tegnap a bécsi Hofburgban megnyitotta az ENSZ nem­zetközi értekezletét az öre­gedés problémáiról. Az augusztus 6-ig tartó tanácskozáson több mint száz ország küldöttei vesz­nek részt, képviseltetik ma­gukat az ENSZ szakosított szervezetei, valamint kor­mányközi és nem kormány­­szintű szervezetek is. Az ér­tekezlet célja egy átfogó akcióprogram elfogadása az öregek problémáinak meg­oldására. Irán-iraki háború Ellentmondó jelentések

Next

/
Thumbnails
Contents