Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
6 Nemzetközi körkép 1982. JÚLIUS 24. A palesztinok Egy nép—haza nélkül A kiélezett libanoni válság, a legutóbbi bejrúti harcok újra a nemzetközi figyelem középpontjába Jasszer Arafat, állították a PFSZ vezetője PFSZ illetve a palesztinok problémáját. Érdemes közelebbről áttekinteni a nép sorsának alakulását, mert az adatok, tények hozzásegíthetnek annak felismeréséhez, hogy helyzetük megoldása nélkül nem érhető el tartós, igazságos rendezés a Közel-Keleten. Hányatott történelem A palesztin-probléma magva az, hogy országuk független, szuverén államként soha nem létezett. A bibliai idők után a Szentföld vidéke a Római Birodalom, majd Bizánc része lett. Arab, oszmán hódítás következeit, végül a térség a török birodalom felbomlása után megosztva brit és francia mandátum alá került. London a gyámsága alá vont Palesztinát odaígérte a zsidó bevándorlást szervező cionista mozgalomnak, igaz. a híres Belfourt-nyilatkozatban rögzítették egyben a palesztin jogok garantálását is. Ám e 830 ezer, Gáza: 400—450 ezer, Szíria: 220—230 ezer, Líbia: 360 ezer, Kuvait: 300 ezer, Szaud-Arábia: 130—150 ezer. Magában Izraelben 550—560 ezren .élnek, mintegy 100 ezer palesztin található az USA- 6an, s 140 ezer a világ egyéb részein. A palesztinok többsége mohamedán, de egy részük keresztény. Az arab államok Izraeltóü elszenvedett katonai vereségei és egymás közti ellentéteik hosszabb ideig akadályozták a ,.haza nélkül ma-A PFSZ szinte szabályos államapparátussal és diplomáciai hálózattal rendelke.zik, a világ több mint 110 országa ismerte el. A palesztin ellenállási mozgalom legmagasabb fóruma. —- tulajdonképpen parlamentje — a Palesztin Nemzeti Tanács. Költségvetését a palesztin diaszpórák átutalásai és az arab országok hozzájárulásai fedezik. A palesztin ellenállás jogait az 1969-es kairói egyezmény szabályozta, az 1974-es rabati arab csúcsértekezlet pedig a PFSZ-re ruházta a palesztinok kizárólagos képviseletének jogát. A PFSZ célkitűzése, taktikája az idők során jelentősen átalakult. Háttérbe szorult Izrael létének tagadása, s hivatalosan szakítottak a terrorista módszerekkel is. Ragaszkodnak azonban az önrendelkezéshez, az önálló államalapítás jogához — még radt nép"’ küzdelmét. 1956-ig nincs nyoma szervezett palesztin ellenállási mozgalomnak. 1950-ben született meg az Al-Fatah, amely ma is a számos áramlatot egyesítő, 1964-ben létrehozott Palesztinái Felszabadítási Szervezet legbefolyásosabb tagszervezete. Vezetője, Jasszer Arafat, egyben a PFSZ elnöke. Ugyanakkor a PFSZ mellett jónéhánv (nemegyszer szélsőséges) párt, szerv és front működik a palesztin mozgalomban. ha ez egy palesztin „miniállamra” vonatkozna is. A térség realitásásaival persze a PFSZ vezetői is tisztában vannak. Tudják, hogy katonai téren lehetőségeik korlátozottak az izraeli haderővel szemben. Izrael hivatalos elismerését mégis — kölcsönösséget igényelve — végső diplomáciai ütőkártyaként talonban tartják; emiatt az USA is csak a színfalak mögött tart velük fenn kapcsolatokat. Az évtizedek ótavál-' tozatlanul fenyegető közelkeleti konfliktusgóc eseményei • összességében mégis azt mutatják: nem a katonai megoldás erőszakolása, a palesztinok „kiszorítása”, hanem jogaik érvényre juttatása biztosíthatja a valódi biztonság, az együttműködés és a tartós nyugalom lehetőségét a térségben. Sz. G. Elismerést—kölcsönösen-800,000 •JORDAN 1,300,000 ISRAEL ,600,000 EGYPT 50,000 : ertords. □ LIBYA 25,000 UNITED ARAB EMIRATES 34,000 that JSYRIA ) iRAQ, LEBANON 230,000 30,000 700,000 KUWAIT 300,000 A U. S. News and World Report amerikai hír magazin térképe a közel-keleti térségben élő palesztinok hozzávetőleges számáról két ígéret gyökeresen ellentmondott egymásnak. A zsidó bevándorlási hullámok nyomán gyorsan változott a lakosság összetétele. A Népszövetség örökébe lépő ENSZ előtt a második világháború után két lehetőség állt: zsidó—palesztin szövetségi állam létrehozása vagy — a viszony elmérgesedése miatt — a terület megosztása. Az ENSZ Közgyűlése 1947-ben ez utóbbi mellett döntött: megszületett a határozat Izrael létrejöttéről. A palesztinok tragédiája, hogy az 1948-ban kitört első arab— Izraeli háború miatt önálló államuk létre sem jött. kijelölt területe Izraelhez, illetve Egyiptomhoz (Gáza) és Jordániához (Cisziordánia) került. Több százezer palesztin menekült a környező államokba. csakúgy, mint a későbbi ellenségeskedések során. Az izraeli politika a palesztinok önrendelkezési és államalapítási jogával azóta is azt szögezi szembe, hogy telepedjenek le végleg az őket befogadó államokban. Szétszóródva a világban A palesztin nép teljes létszámát általában 4.5 millióra becsülik. Megoszlásuk — Jordánia: 1.1—1,3 millió. Ciszjordánia (nyugati-part): 80(1— A legutóbbi támadás a palesztin haderők ellen: izraeli páncélosok a libanoni Damour városában Vietnami képek A délkelet-ázsiai baráti ország gazdasági életében köztudottan súlyos gondot jelent a szállítás. Hanoi és Ho Si Minh város között még mindig csak égy vasúti sínpárt sikerült helyreállítani, kevés a vagon, a teherautó és a komp, jónéhány folyón még ma sem ívelnek át hidak. Érthetően jelentős esemény tehát minden olyan létesítmény elkészítése, amely a közlekedési-szállítási helyzet javítását elősegíti. Vietnam központi tartományában nemrég adták át például a képünkön látható másfélszáz méter hosszú hidat, amely a déli Thuan Hai tartomány Phan Thiet városában Ho Si Minh néhai elnök emlékére állított emlékhelyhez vezető úton, a Ca Ty folyón ível át. A vietnami piacokon, a lakosság áruellátásában napjainkban is jelentős szerepet töltenek be a háziipar termékei. A Hanoitól délre fekvő Thai Binh megye országszerte híres például a juta-alapanyagból készített áruiról. Köztük a szőnyegek a legkapósabbak, belőlük még külföldre is gyakran szállítanak. Képünkön; szőnyegkészítő lányok Nguyen Xa falu szövetkezetében. ■ George Shultz portréja Úi külügyminiszter—új vonal? Az új amerikai külügyminiszter, George Schultz, aki Haig tábornok szobájába költözik, a State Department hetedik emeletén, egyelőre bölcs hallgatásba burkolódzik. Reagan elnök viszont határozottan hirdeti: „n>em lesz változás a külpolitikában”. Ez valószínűleg így igaz, — amennyiben az amerikai külpolitika alapvonatlaira gondolunk. Schultz azonban az amerikai politikai élet és a washingtoni labirintus egyik veteránja, így —múltja alapján — kiszámítható néhány politikai állásfoglalása. Miért csak most? A leglényegesebb eltérés Haig tábornokkal szemben az, hogy Shultz nem becsvágyó partizán, hanem a lojális csapatmunka embere. Az esetleg felbukkanó nézetkülönbségeket tehát inkább zár;, körben próbálja megoldani. A második, igen lényeges eltérés az, hogy Shultz, aki Nixon kormányában előbb munkaügyi, majd pénzügyminiszter volt. része ' a Reagant körülvevő „kaliforniai körnek”. Nem idegen fest tehát az amerikai hatalom csúcsán, mint elődje. Emlékezetes, hogy Shultz fontos szerepet játszott Reagan választási hadjáratának megszervezésében és eredetileg nekj szánták a külügyminiszteri posztot. Mostani kinevezése során felmerül a kérdés: akkor miért nem kapta meg? Shultz a Bechtel Corporation néven ismert hatalmas beruházási Vállalkozás alelnöke, míg Weinberger hadügyminiszter ugyanennek a vállalatnak a íötanácsadója volt. (A Bechtel szoros kapcsolatokkal rendelkezik az arab világban, különösen Szaúd-Arábiában.) Állítólag Weinberger volt az, aki a kabinet összeállításakor meggyőzte Reagant: egészségtelen politikai visszhangot keltene, ha egyetlen mammutvállalkozás két vezetője helyet kapna a kormányban. Reagan bizalmasa Ezekből a régi manőverekből a jelenre két következtetést lehet, levonni. Az első az, hogv Haig bukása nem feltétlenül jelenti Weinberger győzelmét. A második, hogy Clark, a Nemzetbiztonsági Tanács igen befolyásos vezetője, Shultz személyében nehezebb partnert kap, mint amilyen Haig volt. hiszen az új külügyminiszter sokkal inkább élvezi Reagan bizalmát, mint elődje. Összefoglalva mindez azt jelenti, hogy — ha más stílusban is — tovább folyik majd az amerikai külpolitikában a véleménykülönbségek csatája. Ami ezek után az alapvető nemzetközi kérdéseket illeti, csak Shultz korábbi állásfoglalásaira lehet támaszkodni. Ezekből az alábbi következtetések adódnak 1. Shultz nagyvonalú partner volt 1973-ban a szovjet— amerikai kereskedelmi tárgyalásokon és elvileg nem híve a gazdasági kapcsolatokat egyszer ösztönző, máskor befagyasztó politikának. Ugyanakkor azok közé tartozott, akik nem támogatták - a SALT szerződést -és jelenleg Reagan mögött áll a íNyuigat-Európába vezető szovjet gázvezeték építése ellen hozott bojkott-intézkedésekben. 2. Shultznak kiterjedt nyugat-európai kapcsolatai vannak és különösen szoros, baráti viszonyt épített ki pénzügyminiszter korában Schmidt nyugatnémet kancellárral. Feltételezhető tehát, hogy jelentős erőfeszítést tesz majd az Egyesült Államok és nyugateurópai szövetségesei közötti feszültség feloldására. 3. A pillanatnyilag falán legforróbb válságterület, a Közel-Kelet vonatkozásában Shultz minden jel szerint, kevésbé egyoldalúan áll majd Izrael. oldalán, mint azt Haig tette. Korábbi nyilatkozata szerint ugyanis meggyőződése, hogy az amerikai hatalmi érdekek megkövetelik az úgynevezett „mérsékelt arab országokkal” fenntartott harmonikus, sőt szövetségi kapcsolatokat. Ezeknek az elveknek az értékét és súlyát a gyakorlat mérlegén lehet majd lemérni. Az viszont már semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül, hogy a „csapatmunkára” oly alkalmas Shultzot viszonylag későn nevezték ki külügyminiszterré — hiszen alig másfél év múlva már új elnökválasztási kampány kezdődik az USA-ban. Kérdés, hogy lesz-e idő egy új, átgondoltabb külpolitikai vonalvezetés érvényesítésére? — i — e. összeállította: Majnár József
