Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

1982. JÚLIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mezőgazdász leszek Választott szakmájával ismerkedett harminckilenc gyerek Kétpón „Aki komolyan gondolja, hozzájut” Hogyan nyaralnak, mikor pihennek a Tisza Cipőgyár dolgozói? A tábor reggelizik Táborvezető elvtárs jelentem ... Az országban először meg­szervezett mezőgazdasági pá­lyáira,nyitási táborban har­minckilenc volit hetedikes kisdiák ismerkedett a me­zőgazdasággal Kétpón. A tábor széles körű összefo­gással alakult meg június 21-én a ' mezőtúri Dózsa Termelőszövetkezet kezde­ményezésével. Ahogy a tá­bor vezetője, Sánta Mihály, elmondta: céljuk a mező­gazdasági munkák, terme­­iesi folyamatok bemutatása volt, így a pályaválasztás­hoz szükséges információk­kal hozzájárulhattak a szak­emberek utánpótlásához. Sánta Mihály egyébként a mezőtúri Dózsa Tsz közmű­velődési előadója: — Megérkezésük napján a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet megvizsgálta a kis­diákok ismeretszintjét és ér­deklődési körét, majd egy alkalommal úgynevezett „mintavételt” tartottak, ami azt jelentette, hogy rövidebb dolgozatot írtak a hetedi­kesek az addig megszerzett tapasztalatokról. Most csak közel negyven diák szerzett ismereteket, de ha hazamen­nek, mindenki beszél arról milyen volt itt, mit látott. Minden napra bőségesen ju­tott a látnivalóból, a megye néhány szakmunkásképzőjét, szakközépiskoláját és a me­zőtúri főiskolát is bemutat­ták nekik. Nemcsak szak­mai programokból állt az eltelt tíz nap, hanem kirán­dultak a táborozók a Du­nakanyarba és Budapestre is Közben őrsi foglalkozá­sok és sok játék tette szí­nessé a tábor programát. Igazi táborélet zajlott Két­pón az általános iskola diák­otthonában. A táborvezető­­nek segítettek ifivezetőként a mezőtúri főiskola másod­éves hallgatói. Arra a kérdésemre, ho­gyan érzik magukat a diá­kok, egyöntetű a válasz. Czeglédi Ágnes Jászfelső­szentgyörgyről érkezett Két­­póra: — Nagyon örülök, hogy sikerült eljönnöm, ugyanis sók olyat láttam, ami min­dig érdekelt. Dísznövény­­termesztő szeretnék lenni, de nagyon tetszett a szarvas­marhatelep is. Kiss András: — Tiszaiküntről érkeztem, és már úgy jöttem, hogy el­határozott szándékom: gép­szerelő leszek. Ezért leg­jobban a gépműhely és a gépek tetszettek. . A kirán­dulás volt még pompás, Vi­­segrád nagyon szép, és ami meg külön .„.izgi” volt, sá­torban aludtunk a Duna-ka­­nvarban. Arra a kérdésre,, hogy mi nem tetszett, csak rázza a fejét, s mondja: — Olyan még nem volt. Tolvaj László, aki Jász­ladányból került ide, kicsit szomorkodot _ a táborzárás miatt. — Segít a továbbtanulás­ban ez a tábor, jók voltak a körülmények, sokat ját­szottunk, . kirándultunk, de közben tanultunk is: Állatte­nyésztő szeretnék lenni, -ér­dekes volt a gépudvar, de nekem a sertéstelep jobban tetszett. A kísérlet tehát sikerült. • JÓ lenne, ha a próbálko­zásból végül' is hagyomány válna. A tapasztalatok azt bizonyítják, megérné. Forgács T. A KISZ KB gazdaságpolitikai lapjában, az ötlet ’82-ben olvastuk: Január elsején új jogszabály lépett életbe a szakszer­vezeti üdüléssel kapcsolatban. Eszerint a SZOT-beuta­­láson kívül a vállalati, intézeti kedvezményes pihenést is be kell vezetni a dolgozó szakszervezeti könyvébe, mind­kettőt akkor, ha belföldi üdülésnél a hét, külföldinél pe­dig a hat napot eléri vagy meghaladja. Belföldön évente egyszer, főidényben kétévente, külföldön pedig három­­évenként lehet kedvezményesen üdülni. Erre korábban csak az volt jogosult, akinek legalább egy éve folyamatos a munkaviszonya, míg most csupán az egyéves szakszervezeti tagság a kötelező. A családos üdü­lésnél változást jelent a gyermekek felső korhatárának leszállítása, tehát most húszéves korig nyaralhat együtt a szülő gyermekével. Az üdülési főszezon június 1— augusztus 31. közé esik. Ha a beutaló május 31-én kez­dődő, vagy szeptember 1-vel befejeződő csoportba szól, nem számít főidényes üdülésnek. Az Országos Piackutató Intézet két évvel ezelőtti vizsgálata megállapította, hogy a dolgozók 28 százaléka apránként veszi ki szabadságát. Az alacsonyabb jövedel­műeknél ez az arány 40 százalék, az anyagilag jobban állóknál 19 százalék. Az átlagosan 19—20 napos szabad­ságból ötöt fordítanak kifejezetten üdülésre. A felmérés idején a nem üdülők aránya 56 százalék volt. A gátló okok között az első négy helyen az anyagiak hiánya, a háztáji, a szabadság idejére tervezett egyéb munka és a szakszervezeti beutalók hiánya szerepelt. A szakszervezeti tagok száma több mint 4,3 millió, a ked­vezményes üdülési lehetőségeké pedig éppenhogy eléri az 1,3 milliót. A kereslet tehát várhatóan még évekig na­gyobb lesz, mint a kínálat. Az okok többi részénél pedig az életmód átalakulásával együtt remélhető fokozatos előrelépés. A martfűi Tisza Cipő­gyárban a nyár kezdete óta hétről hétre leáll egy-egy szalag. Az ott dolgozók sza­badságukból két hetet egy­szerre vesznek ki. Mire for­dítják ezt az időt? Részt vehetnek-e szervezett üdü­lésben ? A vállalatnak két saját üdülője van. Szuromi Mi­­hályné, aki a szakszervezet­ben a beutalókkal foglalko­zik, azt mondja, hogy a oi­­pőgyáriak helyzete ebből a szempontból kedvezőbb az országos átlagnál. — A Balaton mellett, Révfülöpön 45 személyt tu­dunk egyszerre üdültetni. A szombathelyi Sabaria Cipő­gyárral közösen alakítot­tunk ki faházas rendszerű üdülőtelepet. A tapolcai Vendéglátóipari Vállalat 83 forint 60 fillérért vállalta személyenként a napi étkez­tetést. A dolgozók térítési díja napi 34 forint, gyerme­keiknek 20 forint. A beutal­tak 95 százaléka családos, hiszen az üdülő üzemelte­tésének a célja épp az, hogy az ő nyaralásukat megold­ja. Cserkeszőlői nyaralónkat mi pihenőháznalk hívjuk, ez kicsit más jellegű. Csak ebédet biztosítunk, de re­mekül felszerelt konyhában készítheti el ki-ki családjá­nak a reggelit .és a vacso­rát. Egyszerre 48-an üdül­hetnek itt, a felnőttek térí­tési díja 30, a gyerekeké 15 forint. Ebben az ebéd és a fürdőjegy is benne van. Ál­talában 5—6 napra kérik a beutalást, egy szezonban 200-an nyaralnak itt, a Ba­latonnál pedig 400-an. esi most megy iskolába. A nyári elhelyezésüknél sze­rencsére segít a nagymama, bár a gyári óvoda egész nyá­ron üzemel. Tehát egy hét nyaralás, a maradék kettő­re otthon van szükség, ugyanis alig két hónapja költöztünk be családi há­zunkba. A férjemnek akkor ráment a szabadsága nagy­­része. Mi a gyerekekkel ki­rándulunk Cserkébe, eset­leg rokonokat látogatunk. Pálinkás József né a 121- es szalagról Bakonybólbe kapott beutalót. Pontosab­ban kaptak, hiszen férje is cipőgyári dolgozó. — Még nem voltunk így nyaralni. Igaz, az utazás kö­rülményes lesz, de a gye­rekek miatt biztos, hogy megéri. Heteh voltunk rá jelentkezők, gondolom azért kaptuk mi, mert még soha nem kél tünk, pedig a fél ­jem 21. én 10 éve dolgozom a vállalatnál. Csak ilyenkor van egész nap együtt a csa­lád. mivel én a férjemmel ellentétes műszakban dolgo­zom. Másképp nem tudjuk megoldani a gyerekek fel­ügyeletét. Hogy mit várok a nyaralástól ? Elsősorban jó időt, pihenést, és sok-sók együittlétet a gyerekekkel. Ha nem kaptunk volna be­utalót, akkor — mint eddig is mindig — Bókésszentand­­í'ásra utaztunk volna a szü­léimhez. Inkább idő, mint pénzkérdés A 170-es szalag július ele­jén áll le. Kovács Istvánná ez idő alatt egy másik sza­lagra megy át. — A kislányom óvodás, és a homoki óvoda 19—tői bezár 5 hétre. Segítenék a nagymamák, dédnagyma­mák, én is akkor megyek szabadságra, a nővéremék is lejönnek néhány napra, így aztán megoldódik a fel­ügyelet gondja. A martfűiek szerencsések, hiszen a gyári óvoda egész nyáron műkö­dik. Mii, akik Homokról já­runk be, a tiszaföldvári ügyeletes óvodába hordhat­nánk gyerekeinket. Ezt saj­nos nem mindenki tudja megoldani. Idén nem me­gyünk nyaralni, építkezünk, a tetőszerkezet . már fenn van, de a cserép még hiány-, zik." Eddig egyszer voltam szakszervezeti beutalóval Fonyódon, azt is a férjem kapta. A cipőgyártól még so­hasem kértünk beutalót. In­kább idő mint pénz kérdése, hogy nem megyünk nyaral­ni. Van egy kis szőlőnk, azt 'is gondozni kell. Felváltva jutottunk el férjemmel együtt a Romániában élő rokonokhoz is. Most már, ha lesz alkalom, a gyere­kekkel megyünk. ’ Egy üzemben, ahol több ezren dolgoznak, nyilván nagyon sok mód adódik a szabadság eltöltéséhez. Or­vosok véleménye szerint. az igazi pihenéshez, regenerá­lódáshoz minimum két, de inkább három hét szüksé­ges. Fejszés Edit A nagycsaládost nehéz „eladni” — Milyen SZOT-beutalókat kaptak ? — Évente 460 darabbal rendelkezhetünk, de ez nem mind a főszezonra szók Természetesen a kéréseket rangsoroljuk. Idén a nyárra né"” nagycsaládos beutalót kaptunk,. tehát 3—4 gyere­kest, és 8 olyat, amelyet 2 • gyerekkel lehet, igénybe venni. Érdekes módon a nagycsaládosokat • g legnehe­zebb „eladni”. Nagy a költ­' ség. még akkor is, ha — mint ahogy idén — a 3—4 gyerekest ingyén adjuk azoknak, akiknél a -szülők mindketten vállalati dolgo­zók. Idén három olyan be­utalót kaptunk, . amelyet gyesen levő kismama vehe­tett igénybe, 3 évnél fiata­labb •gyermekével. Vélemé­nyem szerint aki , nálunk üdülni akar, és tényleg' ko­molyan gondolja, az hozzá- ‘ jut a beutalóhoz. Termé­szetesen nyugdíjasainkat is bevonjuk, ök főleg elő- és utószezonban üdülnek. Idén már 11 ezer forintot köl­töttünk ingyenes üdülteté­sükre. Az „A” gyárban vagy­is a fűződében — ahol 1200. nő termel, arról kérdezős­ködtem* hogyan' látják ők a szalag mellett "a nyaralás kérdését? Mátyás Pálné a I4ö-es egyműszakos' tűzősza­lagnál dolgozik, és mint szakszervezeti bizalmi, cso­portjának üdülési ügyeit is intézi. — A jni szalagunk július 15-től augusztus 2-ig áll le. A balatoni vállalati * üdülő-. ' be tőlünk 10-en mennek egy-egy hétre. Egyik kolle­ganőmmel megkaptuk azt á kedvezményt, hogy három hetet vehetünk ki egy végié­ben. Két fiam van, a ki­Nagyüzem a konzervgyárakban Sérisápon Kis számítógép készül Számítógép gyártását kezdték meg a sárisápi Üj Élet Termelőszövetkezetben. A számítógépet az Alkalma­zástechnikát Tanácsadó Szolgálat fejlesztette ki, a termelőszövetkezet pedig bedolgozói rendszerben — villamosmérnökök, elektro­nikai szakemberek közremű­ködésével — állítja elő. A mindössze írógép nagyságú gép alkalmas többek között készletek nyilvántartására, adatfeldolgozásra, bérszám­fejtésre, számlázásra, egyes technológiák optimizalására és termelésirányításra. Az alapgép ára mindössze 34 ezer forint. Teljes nagyüzem a kon­zervgyárakban. Jelenleg éj­jel-nappal fogadják, dolgoz­zák fel a beérkező zöldséget, gyümölcsöt. A legtöbb mun­kát a zöldborsó adja, a 16 gyár közül 11-ben e termék tartósítására rendezkedtek most be. Az elmúlt hetek esőzése jót tett a szemek­nek, s előreláthatóan a ter­vezett mennyiségű borsót dolgozhatják fel a gyárak. A termés nagyobb részét gépi kaszálás után külön telepre szállítják, ahol ki­csépelik, azután kerül a szem a gyárakba. Néhány mezőgazdasági nagyüzem­ben azonban már a legkor­szerűbb berendezések vég­zik a betakarítást, amelyek ki is cséplik a borsót, így termelékenyebb a munka. A borsó mellett tart még a málna, a cseresznye és a meggy szezonja. A málna nagyobb részét Dunakeszin, a budapesti konzervgyárban és az óvári üzemben dolgoz­zák fel, hordókba rakják, hűtve szállítják a tőkés or­szágokba, ahol üdítőital­alapanyagként hasznosítják. A meggyből és a cseresz­nyéből lekvár és befőtt ké­szül. Évente mintegy 70 ezer négyzetméter drótkerítést gyárt a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának törökszentmiklósi ii zeme. Terméküket a VIDIA Nagykereske­delmi Vállalat hozza forgalomba. Látogatás a kenderesi szakmunkásképző intézetben. Ctban a tanműhelyek felé

Next

/
Thumbnails
Contents