Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
1982. JÚNIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Ma Jászberényben Tanítókat avatnak Kétszáztizennyolc hallgató fejezte be tanulmányait az idén a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán. A sikeres államvizsgák után ma délelőtt tíz órakor tartják meg. a főiskola dísztermében az ünnepélyes diplomaátadó tanácsülést, amelyen dr. Fábián Zoltán főigazgató százhárom nappali, hetven levelező, és negyvenöt kiegészítő szakon végzett új tanítónak adja át' a diplomát. Tv-film készült a Pygmalionból Higgins professzor és a virágárus, lány esete ismét megelevenedik a‘ felvevőgépek előtt: ezúttal Ádám Ottó készített tv-filmet George Bernard Shaw nagy sikerű alkotásából, a Pygmalionból. Az angol regény- és drámairodalom kimagasló egyéniségének a századfordulón számos műve aratott jelentős sikert. A Magyar Televízió stábja Mészöly Dezső fordítása nyomán készített tv-műsort a Pygmalionból, amelynek főbb szerepeit Kiss Mari, Huszti Péter és Márkus László formálja meg. Gazdagodtunk Megalakult a .A múlt hét végén, sőt hétfőn is zsúfolásig megtelt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színházterme, esemény volt Szolnokon a balettiskola záróvizsgája. Igen, a szülő bármit megnéz, amit a gyereke csinál, hangozhattak a lelkesedést mérséklő ellenvélemények. Így van. nem vonjuk kétségbe a papák, mamák, nagyszülők és nagynénik . elfogultságát, csakhogy akik látták a nagyszabású — háromszor ismételt — előadást, arról is meggyőződhettek, hogy nem egyszerűen családi, hanem kulturális esemény részesei voltak. Nem soroljuk fel a műsor egészét, a szereplők létszáma eleve sokatmondó: két és félszáz különböző életkorú gyermek és 15—21 éves fiatal bizonyította vonzódását a zenéhez, a tánchoz, a kultúrált mozgáshoz, a tartalmas társas együttléthez. A Morzsányi Albert vezette balett- iskolából bizonyára jónéhány tehetség eljut majd az Állami Balettintézetbe — eddig négy gyereket vettek fel Mo- zsonyi neveltjei közül — ám nem ez a fő cél, — hanem az, hogy a növendékek a zenét, táncot, képzőművészetet, az írott és kimondott szó szépségét értő és szerető emberekké váljanak. Szolnoki Balett Öröm volt látni a műsor egészét, az aprók táncától a Csajkovszkij műre készült tánckölteményig. Ez utóbbi külön szót érdemel, hiszen a bemutatóval Mozsonyi Albert már nemcsak azt bizonyítja, hogy kitűnő táncpedagógus, hanem arról is számot ad: színpadképes balettegyüttes nőtte ki magát Szolnokon, — a város történetében először. A Szolnoki Balett augusztus elsejétől működik önálló táncegyüttesként, mint a MMIK művészeti csoportja, s az ősszel lesz az első, nagyobb szabású fellépése Debrecenben, a Szolnok megyei napokon. A Szolnoki Balett a Rómeó és Júlia mellé felújítja a Se- herezádét is, de számos más- műfajú színpadi tánc szerepel máris a repertoárjában. Jelenleg negyven táncosa van az együttesnek, a balett- mester szeretné hatvantagúra bővíteni a létszámot, s erre minden lehetősége megvan, hiszen a — reméljük mielőbb szép sikereket elérő — Szolnoki Balettnek igen nagy az utánpótlása. Az ifjú együttes fiatal táncosairól máris nagyon elismerő véleményt formálhattunk, különösen tetszett a Júliát alakító Bence Edit és Párizs grófja, Tamás János " ígéretes tánckultúrája. — ti — LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE Cigánytanulók olvasótábora Mezőtúron — Mit szeretsz a táborban legjobban? — Táncolni, dalolni. — vágja rá a fekete szemű csöppség, Rafael Anikó. — Apukámtól meg anyukámtól tanultam. — Ök szoktak otthon táncolni, dalolni? — Ha részegek, mindig. Anikó egyike azoknak. akik a mezőtúri cigánytanulók olvasótáborában tölthettek tíz napot. Rajta kívül még harmincnégy gyerek járt rendszeresen a foglalkozásokra. — A tábor alapvető célja' .a felzárkóztatás, a könyvre, a közösségi életre nevelés — mondja Nagy István, a mezőtúri városi könyvtár igazgatója, táborvezető. — Idén már négy év tapasztalatait használhattuk fel. amikor a programot összeállítottuk. A gyerekek ott jártunkkor éppen egy zenés, irodalmi műsorra készülődtek. Előző nap az agyagformázással ismerkedtek, részt vettek zenei foglalkozásokon, kiránduláson, tanultak verseket, meséket. népdalokat, és sokat beszélgettek a családról, környezetről, szabad időről, hazáról, hazaszeretetről, a munkáról. a jövőről. — A beszélgetéseknek igen nagy jelentősége van — jegyzi meg Hegedűs Annamária könyvtáros, a tábor egyik nevelője. — A gyerekek itt félszabadultabbak, jobban megnyilatkoznak, mint tanév közben is iskolában, szavaikból olykor elképesztő emberi sorsok bontakoznak ki. Tavaly, amikor sorra látogattuk a táborozó gyerekek otthonait, magunk is meggyőződhettünk arról, hogy milyen mostoha körülmények között élnek. Valóban hátrányos helyzetből indulnak, és ezt a hátrányt csak nehezen tudják, ha egyáltalán sikerül leküzdeni. Sikere volt a Kenderkóc együttes zenés, irodalmi műsorának — Tíz nap alatt nem lehet csodákat művelni. — Persze, hogy nem, de ez a tíz. nap mégsem haszontalan. — mondja Nagy István. —■ Számunkra öröm már az is, ha ide naponta tiszta ruhában jönnek el a gyerekek, hisz sajnos még ilyen alapvető dolgokra is tanítgatni kell őket. Az pedig különösen nagy eredménynek számít. ha év közben néhányat viszont látunk közülük a könyvtárban. — Az olvasással ugyanis igen nehezen birkóznak — jegyzi meg Hegedűs Annamária. — A szókincsük igen szegény, beszédükben a cigány és magyar szavak keverednek. Ha hallanak egy mesét, egy verset, azt szépen visszamondják, de saját olvasmányaikat nem. ugyanis az olvasás technikája annyi nehézséget okoz nekik, hogy a tartalomra, nem tudnak rendesen figyelni. A táborozó gyerekek valamennyien az Újvárosi Általános Iskolába járnak, ezért itt alakítottunk számukra egy klubot, amely lényegében az olvasótábor munkáját folytatja. Talán így. lépésről, lépésre sikerül előbbre jutnunk. T. E. A premier: * i * ■ ' I ' O I I szerdán Nyári színház Szolnokon ' Az ország számos városához hasonlóan ezen a nyáron Szolnokon is megnyitja kapuit a nyári színház, elsősorban azzal ,a céllal, hogy a város és a város környéki települések lakói számára kellemes, igényes szórakozást nyújtson, s a nyári előadások természetesen színesíthetik, gazdagíthatják a város idegenforgalmi programját is. A nyári színház számára igazán jó helyet találtak: a városközpontban, a múzeum udvarán hetek óta zajlanak Niccolo Machiavelli Mandragora című komédiájának próbái. A darabválasztás — legalábbis a- „papírforma" szerint — . telitalálat, A XV. század végén, a XVI. század elején élt olasz- Niccolo Machiavelli — -akinek világhírnevét politikai írásai alapozták meg — számos színművet hagyott az utókorra, köztük a Mandragora című vígjátékot, amelynél — egyik jellemzés szerint — „kevés vaskosabb és egyben mulatságosabb komédiát írtak’’ s „amelyben a fiatalság és a szerelem legyőz minden társadalmi és erkölcsi konvenciót’’. A darab Zsámbéki Gábor rendezésébén kerül színre. A nyolc szereplő közül heten a szolnoki Szigligeti Színház tagjai, köztük hárman — Vallai Péter, Fekete András és Tóth József — új tagok, akik ezúttal mutatkoznak be a szolnoki közönségnek. Agárdy Gábor, a Nemzeti Színház Jászai-díjas, kiváló művésze alakítja Nicia mestert, a vénülő firenzei ügyvédet, akinek szép fiatal felesége van, s akinek nem születik utóda. Hogy mi minden történik — a Pauer Gyula és Varga György tervezte' díszletek előtt és között — egészen addig, amíg Nicia mester, többszöröst« rászedve, önszántából ajándékozza oda felesége kegyeit Callimacónak, a szerelmes ifjúnak! Sziporkázó, tündéri, vérbő humorral csavarodik a történet fonala. Egy szó, mint száz: remek szórakozást ígér a szerda esti bemutató előadás, amelyet — július Délutáni pillanatkép a múzeumudvarról: dolgoznak a díszleteken 16-ig — további kilenc előadás követ majd. A próbák szinte éjjel-nappal folynak, s a díszleteken — amelyek szervesen épülnek a hangulatos múzeumudvar részleteihez — az utolsp simításokat végzik. Hogy milyenek a ^szolnoki nyári színház játékterének lehetőségei? Agárdy Gábor játszott az ország több nyári színházában, — Egerben, Gyulán, Szegeden — nem érdektelen hát ezzel kapcsolatos véleménye: — Érdekes, újszerű jeladat itt játszani, hiszen a nézőtér és a játéktér között alig van valami határ, szinte körszínházi követelményeknek kell megfelelni. Ami a múzeumudvar hangulatát illeti: úgy érzem adott a lehetőség a kellemes atmoszféra megteremtésére. — Korábbi nyári produkciók némelyikéről a kritika alaposan leszedte a keresztvizet, itt-ott olyan föltételezéseket is megengedve, hogy ^a szereplők, amolyan kellemes nyári lazításnak tekintik a játékot. — Nyugodt lelkiismerettel mondhatom: ez a feltételezés — hibás. Egy-egy nyári előadás létrehozásába gyakran több energiát fektetnek a szereplők, mint kőszínházi produkcióba. Itt különösen így van. — Böngésztem a szolnoki színházi adattárat harminc Callimaco (Vallai Péter — ül) és Ligurio (Kristóf Tibor) a Mandragora „cselvetői” évre visszamenőleg, önnek ez lesz az első bemutatkozása a szolnoki közönség előtt. — Nem. 1941-ben, szegedi színész koromban, már játszottam Szolnokon, ahol akkor még nem volt állandó társulat, aztán később, 1947- ben is szerepeltem itt. — Ez, a mostani szereplés, hogy jött létre? — Fárasztó; nehéz évad van mögöttem. Színház, tévé,-rádió — szóval sok volt. Nem is akartam a nyáron vállalni semmit. Aztán Zsámbéki Gábor megkeresett ezzel a szereplehetőséggel . . . • • * Akiért és aki körül zajlanak az események: Lucrezia szerepében Takács Katalin Akit rászednek, de nem tud róla: a vénecske, ám gyermek után áhítozó férj: Agárdy Gábor Szerdán este fél 9-kor tehát megnyílik a szolnoki nyári színház: a jelek szerint minden együtt van az igényes csillagkupolás teátrum létrejöttéhez. A Mand- ragorában — a föntebb már név szerint említetteken "kívül — Kristóf Tibor, Takács Katalin, Koós Olga és Hanga Erika szerepel. A 16 éven felülieknek ajánlott előadásokra — jegyek (egységesen 60 forintért) a színház Kossuth téri szervezőirodájában és kezdés előtt fél 8-tól a helyszínen válthatók. Sz. J. / (A művészekről képeink a csütörtök esti próbán készültek.) » Fotó: H. L. Tegnap hazaérkezett egyhetes finnországi vendégszerepléséről a szolnoki Kodály kórus. Az énekkar a testvérvárosi kapcsolatok keretében Riihimäkiben adott hangversenyt, de felléptek a város és a környék gyáraiban is. A hangversenyről — amelyen főleg Kodály-míí.vek, kortárs cs finn szerzők munkái szerepeltek— nagy elismeréssel írtak a finn lapok, dicsérik az énekelt müvek nagyszerű előadását, a kórus összmunkáját. Képünkön a Kodály kórus a riihimäki fellépés után, előtérben Rigó Éva és Buday Péter karnagy.
