Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

1982. JÚNIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Ma Jászberényben Tanítókat avatnak Kétszáztizennyolc hallgató fejezte be tanulmányait az idén a Jászberényi Tanító­képző Főiskolán. A sikeres államvizsgák után ma dél­előtt tíz órakor tartják meg. a főiskola dísztermében az ünnepélyes diplomaátadó ta­nácsülést, amelyen dr. Fábi­án Zoltán főigazgató százhá­rom nappali, hetven levele­ző, és negyvenöt kiegészítő szakon végzett új tanítónak adja át' a diplomát. Tv-film készült a Pygmalionból Higgins professzor és a virágárus, lány esete ismét megelevenedik a‘ felvevőgé­pek előtt: ezúttal Ádám Ot­tó készített tv-filmet George Bernard Shaw nagy sikerű alkotásából, a Pygmalionból. Az angol regény- és drá­mairodalom kimagasló egyé­niségének a századfordulón számos műve aratott jelen­tős sikert. A Magyar Televízió stáb­ja Mészöly Dezső fordítása nyomán készített tv-műsort a Pygmalionból, amelynek főbb szerepeit Kiss Mari, Huszti Péter és Márkus László formálja meg. Gazdagodtunk Megalakult a .A múlt hét végén, sőt hét­főn is zsúfolásig megtelt a Megyei Művelődési és Ifjúsá­gi Központ színházterme, esemény volt Szolnokon a balettiskola záróvizsgája. Igen, a szülő bármit megnéz, amit a gyereke csinál, han­gozhattak a lelkesedést mér­séklő ellenvélemények. Így van. nem vonjuk kétségbe a papák, mamák, nagyszülők és nagynénik . elfogultságát, csakhogy akik látták a nagy­szabású — háromszor ismé­telt — előadást, arról is meg­győződhettek, hogy nem egy­szerűen családi, hanem kul­turális esemény részesei vol­tak. Nem soroljuk fel a műsor egészét, a szereplők létszáma eleve sokatmondó: két és fél­száz különböző életkorú gyermek és 15—21 éves fia­tal bizonyította vonzódását a zenéhez, a tánchoz, a kultú­rált mozgáshoz, a tartalmas társas együttléthez. A Mo­rzsányi Albert vezette balett- iskolából bizonyára jónéhány tehetség eljut majd az Álla­mi Balettintézetbe — eddig négy gyereket vettek fel Mo- zsonyi neveltjei közül — ám nem ez a fő cél, — hanem az, hogy a növendékek a ze­nét, táncot, képzőművészetet, az írott és kimondott szó szépségét értő és szerető em­berekké váljanak. Szolnoki Balett Öröm volt látni a műsor egészét, az aprók táncától a Csajkovszkij műre készült tánckölteményig. Ez utóbbi külön szót érdemel, hiszen a bemutatóval Mozsonyi Al­bert már nemcsak azt bizo­nyítja, hogy kitűnő táncpe­dagógus, hanem arról is szá­mot ad: színpadképes balett­együttes nőtte ki magát Szolnokon, — a város törté­netében először. A Szolnoki Balett augusztus elsejétől működik önálló táncegyüt­tesként, mint a MMIK művé­szeti csoportja, s az ősszel lesz az első, nagyobb szabá­sú fellépése Debrecenben, a Szolnok megyei napokon. A Szolnoki Balett a Rómeó és Júlia mellé felújítja a Se- herezádét is, de számos más- műfajú színpadi tánc szere­pel máris a repertoárjában. Jelenleg negyven táncosa van az együttesnek, a balett- mester szeretné hatvantagú­ra bővíteni a létszámot, s er­re minden lehetősége meg­van, hiszen a — reméljük mi­előbb szép sikereket elérő — Szolnoki Balettnek igen nagy az utánpótlása. Az ifjú együttes fiatal táncosairól máris nagyon elismerő véle­ményt formálhattunk, külö­nösen tetszett a Júliát alakí­tó Bence Edit és Párizs gróf­ja, Tamás János " ígéretes tánckultúrája. — ti — LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE Cigánytanulók olvasótábora Mezőtúron — Mit szeretsz a táborban legjobban? — Táncolni, dalolni. — vágja rá a fekete szemű csöppség, Rafael Anikó. — Apukámtól meg anyukámtól tanultam. — Ök szoktak otthon tán­colni, dalolni? — Ha részegek, mindig. Anikó egyike azoknak. akik a mezőtúri cigánytanu­lók olvasótáborában tölthet­tek tíz napot. Rajta kívül még harmincnégy gyerek járt rendszeresen a foglalkozá­sokra. — A tábor alapvető célja' .a felzárkóztatás, a könyvre, a közösségi életre nevelés — mondja Nagy István, a mező­túri városi könyvtár igazga­tója, táborvezető. — Idén már négy év tapasztalatait használhattuk fel. amikor a programot összeállítottuk. A gyerekek ott jártunkkor éppen egy zenés, irodalmi műsorra készülődtek. Előző nap az agyagformázással is­merkedtek, részt vettek zenei foglalkozásokon, kirándulá­son, tanultak verseket, me­séket. népdalokat, és sokat beszélgettek a családról, kör­nyezetről, szabad időről, ha­záról, hazaszeretetről, a mun­káról. a jövőről. — A beszélgetéseknek igen nagy jelentősége van — jegy­zi meg Hegedűs Annamária könyvtáros, a tábor egyik nevelője. — A gyerekek itt félszabadultabbak, jobban megnyilatkoznak, mint tan­év közben is iskolában, sza­vaikból olykor elképesztő emberi sorsok bontakoznak ki. Tavaly, amikor sorra lá­togattuk a táborozó gyerekek otthonait, magunk is meg­győződhettünk arról, hogy milyen mostoha körülmények között élnek. Valóban hátrá­nyos helyzetből indulnak, és ezt a hátrányt csak nehezen tudják, ha egyáltalán sikerül leküzdeni. Sikere volt a Kenderkóc együttes zenés, irodalmi műsorának — Tíz nap alatt nem lehet csodákat művelni. — Persze, hogy nem, de ez a tíz. nap mégsem haszonta­lan. — mondja Nagy István. —■ Számunkra öröm már az is, ha ide naponta tiszta ru­hában jönnek el a gyerekek, hisz sajnos még ilyen alap­vető dolgokra is tanítgatni kell őket. Az pedig különö­sen nagy eredménynek szá­mít. ha év közben néhányat viszont látunk közülük a könyvtárban. — Az olvasással ugyanis igen nehezen birkóznak — jegyzi meg Hegedűs Anna­mária. — A szókincsük igen szegény, beszédükben a ci­gány és magyar szavak ke­verednek. Ha hallanak egy mesét, egy verset, azt szépen visszamondják, de saját ol­vasmányaikat nem. ugyanis az olvasás technikája annyi nehézséget okoz nekik, hogy a tartalomra, nem tudnak rendesen figyelni. A táboro­zó gyerekek valamennyien az Újvárosi Általános Iskolába járnak, ezért itt alakítottunk számukra egy klubot, amely lényegében az olvasótábor munkáját folytatja. Talán így. lépésről, lépésre sikerül előbbre jutnunk. T. E. A premier: * i * ■ ' I ' O I I szerdán Nyári színház Szolnokon ' Az ország számos városá­hoz hasonlóan ezen a nyá­ron Szolnokon is megnyitja kapuit a nyári színház, első­sorban azzal ,a céllal, hogy a város és a város környéki települések lakói számára kellemes, igényes szórakozást nyújtson, s a nyári előadások természetesen színesíthetik, gazdagíthatják a város ide­genforgalmi programját is. A nyári színház számára igazán jó helyet találtak: a városközpontban, a múzeum udvarán hetek óta zajlanak Niccolo Machiavelli Mand­ragora című komédiájának próbái. A darabválasztás — leg­alábbis a- „papírforma" sze­rint — . telitalálat, A XV. század végén, a XVI. század elején élt olasz- Niccolo Machiavelli — -akinek világ­hírnevét politikai írásai ala­pozták meg — számos szín­művet hagyott az utókorra, köztük a Mandragora című vígjátékot, amelynél — egyik jellemzés szerint — „kevés vaskosabb és egyben mulat­ságosabb komédiát írtak’’ s „amelyben a fiatalság és a szerelem legyőz minden tár­sadalmi és erkölcsi konven­ciót’’. A darab Zsámbéki Gá­bor rendezésébén kerül szín­re. A nyolc szereplő közül he­ten a szolnoki Szigligeti Színház tagjai, köztük hár­man — Vallai Péter, Fekete András és Tóth József — új tagok, akik ezúttal mutat­koznak be a szolnoki közön­ségnek. Agárdy Gábor, a Nemzeti Színház Jászai-díjas, kiváló művésze alakítja Nicia mes­tert, a vénülő firenzei ügy­védet, akinek szép fiatal fe­lesége van, s akinek nem születik utóda. Hogy mi min­den történik — a Pauer Gyula és Varga György ter­vezte' díszletek előtt és kö­zött — egészen addig, amíg Nicia mester, többszöröst« rászedve, önszántából aján­dékozza oda felesége kegyeit Callimacónak, a szerelmes ifjúnak! Sziporkázó, tündéri, vérbő humorral csavarodik a történet fonala. Egy szó, mint száz: remek szórakozást ígér a szerda esti bemutató előadás, amelyet — július Délutáni pillanatkép a múzeumudvarról: dolgoznak a dísz­leteken 16-ig — további kilenc elő­adás követ majd. A próbák szinte éjjel-nap­pal folynak, s a díszleteken — amelyek szervesen épül­nek a hangulatos múzeum­udvar részleteihez — az utolsp simításokat végzik. Hogy milyenek a ^szolnoki nyári színház játékterének lehetőségei? Agárdy Gábor játszott az ország több nyári színházá­ban, — Egerben, Gyulán, Szegeden — nem érdektelen hát ezzel kapcsolatos véle­ménye: — Érdekes, újszerű jeladat itt játszani, hiszen a nézőtér és a játéktér között alig van valami határ, szinte körszínházi követelmények­nek kell megfelelni. Ami a múzeumudvar hangulatát il­leti: úgy érzem adott a lehe­tőség a kellemes atmoszféra megteremtésére. — Korábbi nyári produk­ciók némelyikéről a kritika alaposan leszedte a kereszt­vizet, itt-ott olyan föltétele­zéseket is megengedve, hogy ^a szereplők, amolyan kelle­mes nyári lazításnak tekin­tik a játékot. — Nyugodt lelkiismerettel mondhatom: ez a feltétele­zés — hibás. Egy-egy nyári előadás létrehozásába gyak­ran több energiát fektetnek a szereplők, mint kőszínházi produkcióba. Itt különösen így van. — Böngésztem a szolnoki színházi adattárat harminc Callimaco (Vallai Péter — ül) és Ligurio (Kristóf Ti­bor) a Mandragora „csel­vetői” évre visszamenőleg, önnek ez lesz az első bemutatkozá­sa a szolnoki közönség előtt. — Nem. 1941-ben, szegedi színész koromban, már ját­szottam Szolnokon, ahol ak­kor még nem volt állandó társulat, aztán később, 1947- ben is szerepeltem itt. — Ez, a mostani szereplés, hogy jött létre? — Fárasztó; nehéz évad van mögöttem. Színház, té­vé,-rádió — szóval sok volt. Nem is akartam a nyáron vállalni semmit. Aztán Zsámbéki Gábor megkere­sett ezzel a szereplehető­séggel . . . • • * Akiért és aki körül zajlanak az események: Lucrezia sze­repében Takács Katalin Akit rászednek, de nem tud róla: a vénecske, ám gyer­mek után áhítozó férj: Agárdy Gábor Szerdán este fél 9-kor te­hát megnyílik a szolnoki nyári színház: a jelek sze­rint minden együtt van az igényes csillagkupolás teát­rum létrejöttéhez. A Mand- ragorában — a föntebb már név szerint említetteken "kí­vül — Kristóf Tibor, Takács Katalin, Koós Olga és Han­ga Erika szerepel. A 16 éven felülieknek ajánlott előadá­sokra — jegyek (egységesen 60 forintért) a színház Kos­suth téri szervezőirodájában és kezdés előtt fél 8-tól a helyszínen válthatók. Sz. J. / (A művészekről képeink a csütörtök esti próbán készül­tek.) » Fotó: H. L. Tegnap hazaérkezett egyhetes finnorszá­gi vendégszerepléséről a szolnoki Kodály kórus. Az énekkar a testvérvárosi kapcso­latok keretében Riihimäkiben adott hang­versenyt, de felléptek a város és a környék gyáraiban is. A hangversenyről — amelyen főleg Ko­dály-míí.vek, kortárs cs finn szerzők mun­kái szerepeltek— nagy elismeréssel írtak a finn lapok, dicsérik az énekelt müvek nagyszerű előadását, a kórus összmunkáját. Képünkön a Kodály kórus a riihimäki fellépés után, előtérben Rigó Éva és Buday Péter karnagy.

Next

/
Thumbnails
Contents