Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
1982. JÚNIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) sait, amelyek az energia- és nyersanyag- ellátás távlati megoldását, a feldolgozóipari együttműködés, elsősorban a szakosodás és a kooperáció fejlesztését, a jobb együttműködést az élelmiszertermelésben, a tudományos munka nagyobb koncentrálását és összehangolását szolgálják. A tagállamokkal együtt dolgozunk a gazdaságpolitika összehangolásán, a gazdasági együttműködés formáinak és módszereinek tökéletesítésén. Szorgalmazzuk a rendszeres információ- és tapasztalatcserét, a termelő vállalatok, a kutató és fejlesztő intézetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítését, valamint a szállítási fegyelem erősítését szolgáló új szabályozások kidolgozását és bevezetését. A Szovjetunió legfontosabb gazdasági partnerünk, s ezért , a kétoldalú kapcsolatok keretében a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk a magyar—szovjet gazdasági együttműködés fejlesztésére. A többi európai szocialista országgal — építve gazdasági kapcsolataink hagyományaira és eredményeire — mindenekelőtt a kölcsönösen előnyös gyártásszakosítás és termelési kooperáció útján bővítjük együttműködésünket. Az Európán kívüli szocialista országokkal folytatott együttműködésben is arra törekszünk, hogy gazdasági kapcsolataink minden lehetséges területen bővüljenek, 4 A népek közös érdeke a gazdasági ■ kapcsolatok fejlesztése a különböző társadalmi rendszerű országok között. Károsnak tartjuk és elítéljük a normális nemzetközi gazdasági együttműködést bénító diszkriminációs lépéseket és törekvéseket. A Magyar Népköztársaság a tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági kapcsolatait. Támogatjuk a kereskedelmi forgalom bővítését és a kooperációt. a harmadik piacokon való együttműködést, a vegyes vállalatok létesítését is. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági együttműködésünk alanelve a segítségnyújtás és a kölcsönös előnyök együttes érvényesítése. Az együttműködés segítse elő, hogy részarányuk mind az exportban, mind az importban emelkedjék. Az egyes országcsoportok eltérő helyzetéből kiindulva, gazdasági kapcsolatainkat differenciáltan fejlesztjük. 5 A Központi Bizottság külgazdasági ■ céljaink elérése érdekében szükségesnek tartja a gazdasági irányításnak — a tervezésnek, a szabályozásnak, az intézményrendszernek — a követelményekhez igazodó továbbfejlesztését. Az ár- és pénzügyi rendszert olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy a vállalatok jövedelmében jobban kiféjeződjék a gazdálkodás hatékonysága és eredményessége. Kívánatos, hogy a külső és a belső feltételekhez jól alkalmazkodó, magas nyereséget elérő vállalatok lendületesen fejlődjenek. Az árfolyampolitika továbbra is segítse a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását, a forint stabilitásának védelmét. A jövedelemszabályozás módosításával is ösztönözni kell g kereslethez és annak változásaihoz történő gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást, á műszaki fejlesztést, a vállalatok közötti fegyelmezett kooperáció feltételeinek javulását. 6 A Központi Bizottság felkéri a Mi- ■ nisztertanácsot, hogy a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének ezen elveit és követelményeit érvényesítse a gazdaságpolitikai gyakorlatban. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeit figyelembe véve egyes vezető tisztségekben átcsoportosítást hajt végre, és ennek megfelelő szervezeti és személyi döntéseket hozott : — G'yenes András elvtársat felmentette központi bizottsági titkári funkciójából és testületi tagságából. — Aczél György elvtársat megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Várkonyi Péter’ elvtársat felmentette a Népszabadság főszerkesztői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Brutyó János elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. — Rajnai Sándor elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. — Berecz János elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetése alól, és; kinevezte a Népszabadság főszerkesztőjének. — Szűrös Mátyás elvtársat kinevezte a Központi Bizottság külügyi osztálya vezetőjének. — Győri Imre elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának vezetése alól. — Lakatos Ernő elvtársat kinevezte a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztálya vezetőjének. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek társadalmi és állami tevékenységek betöltésére. (MTI) A Központi Ellenőrző Bizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága június 24-én, csütörtökön ülést tartott, amelyen a testületet érintő személyi. ügyekbe/i is döntött. A Központi Ellenőrző Bizottság Brutyó János .elvtársat — saját kérésére- eredményes munkásságának elismerésével, nyugállományba vonulása miatt — felmentette elnöki tisztségéből és testületi tagságá-ból. Gyenes András elvtársat beválasztotta tagjai sorába, és . egyúttal megválasztotta a KEB Titkárság tagjának és a KEB elnökének. A Központi Ellenőrző Bizottság meghívására a Központi Bizottság'képviseletében részt' vett. az ülésen Németh Károly elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése l Hazafias 'Népfront Or- gos Tanácsa Kállai Gyula ökleiével június 24-én, törtökön ülést tartott, ghallgatta Kádár János íkoztatóját az MSZMP íponti Bizottságának 1982. ius 23-i üléséről. Az Országos Tanács elfogadta a más fontos beosztásba jelölt Sarlós Jsfván felmentését a főtitkári-tisztségből. Egyidejűleg Pozsgay Imiét beválasztotta az Országos Tanácsba és megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. A továbbiakban az Országos Tanács — Molnár Béla országos titkár előterjesztésében — a népfrontmozga- lom oktatáspolitikai feladataival foglalkozott. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársa- ág Elnöki Tanácsa június 5-én. pénteken ülést tartott. ,z Elnöki Tanács elfogadta Magyar Szocialista Mun- áspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatát, s más , fontos megbízatása miatt felmentette tisztségéből Aczél Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét és Pozsgay- Imre művelődési minisztert. A Minisztertanács elnökhelyettesévé Sarlós Istvánt, művelődési miniszterré Kö- peczi Bélát választotta meg. A kormány új tagjainak eskütétele Tegnap az Országház Munkácsy termében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt Sarlós István és Köpeczi Béla. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre- az Elnöki Tanács titkára. A Minisztertanács határozata személyi kérdésekben A Minisztertanács felmen- Bélát, a Magyar Tudományos tette tisztségéből Köpeczi Akadémia főtitkárhelyettesét és Lakatos Ernőt, a Magyar Távirati Iroda vezér- igazgatóját. Életrajzok Aczél György Budapesten született 1917- ben, munkáscsaládból. Eredeti foglalkozása kőműves. A munkásmozgalomban 1933 óta vesz részt, s 1935 óta párttag. ■ A felszabadulás után Zemplénben, majd Baranyában a megyei pártbizottság titkára. 1957-ben művelődés- ügyi miniszterhelyettes, 1958- tól 1967-ig a művelődésügyi miniszter első helyettese. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1967-től 1974- ig, ezt követően a Miniszter- tanács elnökhelyettesi tisztét töltötte be. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1956-tól- a Politikai Bizottságnak 1970-től tagja, országgyűlési képviselő. Sarlós István Budapesten született 1921- ben, munkásszülők gyermekeként. Eredeti foglalkozása tanár. A pártnak 1939-től tagja. A felszabadulást követően különböző beosztásokban a pártban és más tömegszervezetekben tevékenykedett. 1957-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának munkatársa, majd- a VI. kerületi pártbizottság első titkára. 1963-tól a Fővárosi Tanács elnöke, 1970-től a Népszabadság fő- szerkesztője. Ezzel párhuzamosan — 1968-tól — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöki funkcióját látta el. 1974-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. 1966-tól az MSZMP KB- 1975-től a Politikai Bizottság tagja, 1963 óta országgyűlé- - si képviselő. Gyenes András Kisbecskereken született 1923-ban. munkáscsaládból. Húsipari szakmunkásként dolgozott 1948-ig. A pártnak 1945 óta tagja. 1950-től az ÉDOSZ főtitkárhelyettese, majd főtitkára. 1953 és 1958 között a SZOT osztályvezetője, illetve titkára, majd a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnökhelyettese. Az MSZMP KB külügyi osztályán 1962- től munkatárs- ezt követően osztály vezető-helyettes, illetve osztályvezető. Volt külügyminiszter-helyettes, majd 1974-ig ismét az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Ezután hazánk nagykő^ vete az NDK-ban. 1975-től az MSZMP Központi Bizottságának titkára. 1970-től 1975-ig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja. Országgyűlési képviselő 1975-től, s az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Pozsgay Imre Kónyiban született 1933- ban. A Lenin Intézetben történelem és marxizmus—lení- nizmuS tanári szakon végzett 1957-ben. A filozófiai tudományok kandidátusa. A pártnak 1950 óta tagja. A. Bács-Kiskun megyei pártbizottság . Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemének igazgatója. 1965-ben ä megyei pártbizottság osztályvezetője, később titkára. Rövid ideig az MSZMP KB alosztályvezetője, majd a Társadalmi Szemle szerkesztő- bizottságának helyettes veze-* tője. Kulturális miniszterhelyettes lett 1975-ben, majd kulturális, később művelődési miniszterré nevezték ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980-tól tagja. Várkonyi Péter Budapesten született 1931- ben. A Külügyi Akadémián szerzett diplomát. A pártnak 1948 óta tagja. Diplomáciai szolgálatban 1951-től Angliában, majd 1957—58-ban Egyiptomban tevékenykedett. 1958-tól a Külügyminisztérium sajtóosztályát vezette. A Minisztertanács Titkárságára 1961-ben került. 1965től a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának munkatársa, majd osztályvezető-helyettese. 1969-től a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. 1980-tól a Népszabadság főszerkesztője. Az MSZMP KB tagjainak sorába 1975-ben választották. Köpeczi Béla Nagyenyeden született 1921-ben. Eötvös-kollégista a Budapesti Tudományegyetemen, majd a felszabadulás után ösztöndíjjal Párizsban tanult. A munkásmozgalomban 1950 óta vesz részt, 1952 óta tagja a pártnak. 1949-től könyvkiadói szerkesztő. illetve irodalmi vezető. 1953-től a Kiadói Tanács elnökhelyettese; 1955- től 1964-ig a Kiadói Főigazgatóság vezetője. Ezután az MSZMP Központi Bizottságának kulturális osztályát vezette. Ezzel egyidejűleg az ELTE francia tanszékének professzora volt. 1967-től az ELTE lektorhelyettese. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1976-ban pedig rendes tagjává választottak. 1971 -töl 1975-ig az MTA főtitkára. 1975-től pedig főtitkárhelyettesként tevékenykedett. Tudományos munkássága széles területet fog át.
