Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-01 / 126. szám
1982. JÚNIUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet kunszentmártoni üzemében tőkés bérmunkában naponta 750—800 darab férfinadrágot varrnak. Képünkön: a varrónők munkáját speciális gyorsvarró berendezések könnyítik és gyorsítják Vendéglátás szerződéssel A ,,kísérleti rendszer” Szolnok megyei tapasztalatai I Keddi jegyzetünk | TABLÓK Ezekben a hetekben még láthatók azok a különös „termékek” a nagyobb áruházak, üzletek kirakataiban, amelyeket egyszerűen csak tablóknak nevezünk. Tablók a nyolcadik osztályosokról, a végzős szakmunkástanulókról. az érettségizőkről, a diplomaosztás előtt állókról, a levelező hallgatókról, stb. Szó ami szó, a skála, a választék, az iskolatípus sokféle. És a látvány? Ha az ember kissé elidőz ezek előtt az emlékeknek és az utókornak szánt, üveggel borított képegyüttesek előtt, önkéntelenül is három dolog jut az eszébe. Az egyik: az a (régib/ szép! Illői lamikor még az ő tekintete merevedett efféle műtermi, tizennyolc éves korú mosolyba osztálytársai közül, a kíváncsiskodó járókelőkre. A másik az ismétlődő, szürke egyhangúság. Mintha hasonló tablókkal, ábrázolásmóddal már találkozott volna. Hogy mikor? Talán tavaly, esetleg harmadéve, vagy még korábban? a harmadik: úgy tűnik, jó, az ábrázolt osztályra jellemző, kifejező tablót nehéz csinálni. Olykor az az érzése az embernek, ezek a fiatal fiúk, lányok szinte véletlenül kerülitek egymás mellé. Sok a merev póz. a színpadias beállítás, a sablon, íme néhány közülük: az ilyedt arc, a kemény tekintet. a pléhmosoly,' a kényszeredett somolygás, vagy az afféle rettenet, amelyet potérettségi néven nevez a szakma, és közvélemény. 'Kedvenc szórakozásom: eljátszani az ábrázolt személyekkel, az osztállyal, vajon milyenek lehetnek a valóságban, az életben? Tényleg ennyire bambák? Esetleg sokkal kedvesebb, aranyosabb, diáknyelven szólva gógyisabb a társasáig? Nem hiszem, hogy ennyi karót nyelt bronz mosolyú 18, 19 fiúnk, lányunk lenne. Sok az ötletszegény munka: bizony sokszor csak a feliratot kellene elhagyni, és az ábrázolt kollektívákat akár ■ölssze Is cserélhetnénk. Csak közbevetőleg: Győr- Sopron megyében láttam, hogy egy műszerésztagozatos osztály uram bocsá’: munkaruhában, overallban — alatta kihajtott fehér ing — fónyképeztette le magát a tablóra. Valószínű, mert ez a szakmájuk, büszkék rá, szeretik. és hivatásuknak tekintik a négy éve választott munkaterületet. Külön fejezetet érdemeinek a feliratok. Tudok lusta osztályokról, akik azért a tablóra a háromszoros Tanulni-imottót, választották, míg mások azt mondták: bátrak lesznek, esetleg nemcsak küzdenek, de bízva bíznak, sőt voltak magasabb röptű idézetek, amelyeket — valószínű én lehetek csak ilyen értetlen — nem, vagy csak alig értettem. Az az érzésem, sokszor szerencsésebb az a ijónéhány tabló,: amelyen Isemimilíyen élet filozófiai bölcsesség nem díszeleg. Némán is hirdetve, mindez benne van az ábrázolt személyek fejében, szívében, jellemében, rájuk ragadt a három vagy négy év folyamán. Egy szó mint száz: a tablót nem elég megcsinálni, annak valamit azért a látottakon kívül ki is kellene fejezni. Tíz, húsz, meg ötven év múlva is. Valamit, a közösségre, a fiatalokra jellemző sajátos ismérvet: derűt, romantikát nyíltis)ágot, fef'szaba- dultságot, vállalkozó kedvet, jövőbe vetett hitet, soroljam-e még tovább? Mert sajnos, mindez a ki nem mondott, le nem írt, de tovább gondolt ábrázolásmód — Önök a tanúim — az idén készült tablók egy részénél éppúgy hiányoznak, mint a korábbiaknál. D. Szabó Miklós Pénzt kímél, biztonságérzetet ad Az év közepétől a Jász- Nagykun Vendéglátó Vállalat 67 egysége, az üzletek jelentős hányada dolgozik majd szerződéses üzleti formában. Szolnok megye tehát élen jár a vendéglátás új formájának kipróbálásában. Tavaly novemberig 48 üzletet adtak bérbe, mindez bizonyítja, hogy már korántsem kísérletről van szó. A szerződéses rendszer térhódítása jelentősen befolyásolhatja a bérbeadó vállalat gazdálkodását, teendőit, hiszen az üzemeltetés számos kérdésének eldöntése csak a bérlőre tartozik. A feladatoknak a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalatnál tapasztalt változásairól kérdeztük Lukács Ferenc igazgatót. — A kísérleti rendszernek csak az elveit ismerő úgy gondolhatja, hogy a szerződéses üzemeltetés elterjedésénél a vendéglátó vállalat adminisztrációs feladatai jelentősen csökkennek. ön szerint helyes-e ez a feltevés, vállalatuknál tapasztaltak-e hasonló változást? Kerülő úton * — Tavaly tizenhattal csökkenteni tudtuk a központban dolgozók számát. Ez nem sok, azonban valójában a feladataink mennyisége nem csökkent lényegesen. A szerződéses üzletek alkalmazottai a vállalaton keresztül kapják bérüket, a fölöslegessé vált embereket nem küldjük el, más munkát adunk nekik. A bérgazdálkodás tehát gyakorlatilag nem ad kevesebb feladatot a réginél. — A beszerzés, az értékesítés, a létszám meghatározása, a személyzet kiválasztása az üzlet vezetőjének feladata. Nem lenne ésszerűbb, ha a bérügyeket is a vállalattól függetlenül intéznék? — A szerződéses üzemeltetési rendszer működését szabályozó központi előírások szerint a bérbeadott üzletben dolgozóknak a vállalat foglalkoztatottjának kell lenni. A szabályoknak van racionális magva: szükség esetén befolyásolhatjuk a szakmai színvonal' alakulását, megakadályozhatjuk az olcsó, képzetlen munkaerők felvételét. A vállalatnál általánosabb érdekek is vezérélték azonban az előírások kidolgozását. A szerződéses rendszer minden elemét, működésének pontos mechanizmusát még nem ismerjük — a bérbeadott üzletben munkát vállalónak tehát egyfajta politikai biztosíték, hogy a szocialista vállalat alkalmazottja. — Az áru biztosítás a szerződő feladatává vált. Ez a tevékenység korábban a vállalati munka igen tetemes részét jelentette, soksok feladattal. És most? — Így van ez most is. A velünk szerződést kötő üzletvezetők — persze fizetség ellenében — 'kérhetik, hogy mi szállítsuk az árut. Sajnos a „láncolatból” akkor is képtelen kikapcsolni a vendéglátó vállalatot, amikor annak közbeiktatása teljesen fölösleges. A söripar például azonnal kéri az átadott áru kifizetését. A legtöbb bérlőnek pedig — legalábbis a Szolnok megyei tapasztalatok szerint — erre nincs pénze, fizetni csak azután tud, amikor eladta az italt. A megoldás? A sört a vállalat fizeti ki, az üzletvezető pedig 10—15 nap múlva számol el velünk, akkor, amikor értékesített. Persze nemcsak az azonnali fizetés kényszeríti hozzánk a szerződéses üzemeltetőt. A nagykereskedelmi vállalatok közül a legtöbb nem hajtandó minden egyes presszónak, étteremnek külön számlázni. Arra hivatkoznak — nem éppen alaptalanul — hogy ügyviteli tevékenységüket akkor alakították ki, korszerűsítették, amikor a tartozást egyösszegben a vendéglátó vállalattól lehetett behajtani. Visszalépni nem akarnak — mondják. Dupla munkával — Az említett példák milyen nehézségeket okoznak? — Az áruforgalom továbbra is a vállalaton keresztül bonyolódik, így azután az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatok nekünk változatlanul sok munkát adnak, a vállalati alkalmazottak számának csökkentésére alig van lehetőségünk. Pedig a központban dolgozók gyakran olyan munkát végeznek el, amit az üzletvezető már egyszer megoldott. Legalábbis szakmailag egyedül is képes lenne az áruforgalom bonyolítására ... De nem csak a létszám-megtakarítás korlátozottsága jelent problémát. A bérleti rendszer elterjedésével a vállalat napi bevételei jelentősen megcsappantak, hiszen a szerződéses üzletek vezetőivel általában kéthetenként számolunk el. Közben pedig — mert nekik hitelezünk — ugyanannyi áru forgalmát kell naponta finanszirozini. Ez az ellentmondás a miénknél kevésbé tőkeerős vállalatoknak nem kevés pénzügyi nehézséget okozhat. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat is kénytelen volt már egyszer-két- szer üzemviteli hitel miatt fordulni a bankhoz. — Lát-e lehetőséget a gondok enyhítésére? — A szezrődéses üzemeltetésre vállalkozók többsége még évekig nem lesz képes a forgalom saját tőkével való fedezésére. Véleményem szerint célszerű lenne, ha valamelyik pénzintézet vállalná, hogy rendszeresen hitelez nekik. Ennek a megoldásnak az előnyét persze nem csak a vendéglátó szakmán belül kell mérlegelni, mint ahogyan szükséges szélesebb körben megvizsgálni azt is, hogy megérné-e a nagykereskedelmi vállalatoknak egységenként számlázni, az áruszállítást. Kisebb létsxámmal Nem elképzelhetetlen, hogy ami a vendéglátó vállalatnak az adminisztratív létszám csökkentésére adna lehetőséget, az a többi kereskedő céget létszámnövelésre kényszerítené ... Mindenesetre ezekkel a kérdésekkel, a megoldások kutatásával komolyan foglalkozni kellene. Most a szerződéses üzemeltetési rendszer bevezetése kétségtelenül kiélezte a vendégért való harcot, a „kiadott” üzletek létszámának csökkentése bizonyítja, hogy erősödött a munkaerőgazdálkodás ésszerűsítésére a törekvés. A személyes érdekeltség — ez már most látszik — képes emelni a vendéglátás színvonalát az éttermekben és a presszókban végzett munka hatékonyságát. Véleményem szerint azonban kevés, ha csak a vendéggel közvetlenül érintkezők munkája emelkedik egy fejlettebb szintre. V. Szász József Karcag-Berekfürdő Nyári tábor mozgássérült gyerekeknek A Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége és a Szolnok megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya már másodszor szervezi meg a mozgássérült tanköteles korú általános iskolai tanulók nyári táboroztatását Karcag- Berekfürdőn. A tíznapos vidám foglalkozáson — amelyik ma (június 1.) kezdődik — negyvenöt Szolnok megyei kisdiák vesz részt, A mindennapi gyógytornán kívül különböző érdekes foglalkozásokra — aszfaltrajzverseny, bábkészítés, üzemlátogatás, horgászverseny, stib. is sor kerül. Sőt a gyerekek autóbusszal megnézhetik Eger és Debrecen nevezetességeit, valamint a Tisza II. víztározót. A tíznapos üdülés ingyenes, és a táborba-. valamint a hazaszállítást külön mikrobuszokkal, autóbuszokkal oldják meg. Közös külkereskedelmi iroda Közös külkereskedelmi iroda létesítéséről írtak alá társasági szerződést a Her- bária Országos Gyógynö- vényforgalmi Közös Vállalat és a MEDIMPEX Gyógy- szerkülkereskedelmi Vállalat vezetőd. A közös iroda az eddiginél , szorosabb együttműködést tesz lehetővé a termelő és a külkereskedő vállalat szakemberei között, előbbiek a világpiaci folyamatokhoz kerülnek közelebb, utóbbiak a termelésre gyakorolnak majd nagyobb hatást. Az iroda közvetlen lehetőséget nyújt az érdekeltségek azonosítására, a megszerzett nyereségen osztozkodnak a vállalatok, de a veszteség kockázatát is közösen viselik. Az eddig is igen jó kapcsolatban levő két vállalat szakemberei a közös iroda keretein belül még nagyobb gonddal elemzik a világpiac alakulását, és ennek megfelelően irányítják a termelési begyűjtés,; és feldolgozó tevékenységet. Csekkfüzet a belső zsebben A csaknem 12 ezer család közül1, akik átutalási betétszámlájuk vezetésével — havi állandó kiadásaik rendezésével — az OTP-t bízták meg, április .végéig kilenc- venheten kértek takarékcsekket. A századik kiegészítő szerződést május első felében Szolnokon, a Csanádi körúti körzeti fióknál írta alá a 45002367—5. számú betétszámla tulajdonosa. Mire e sorok napvilágot látnak, má,r ott lapul a csekkfüzet a belső zsebében. Megkérdeztük Török Tamástól, az ÁÉV építésvezetőjétől: milyen . megfontolásból lépett be a csekkel fizetők egyelőre még szűk táborába ? — Semmi esetre se látványos nagyvonalúságból! Már akkor felfigyeltünk rá, amikor Budapesten bevezették és. hallottuk, hogy milyen előnyökkel jár. Sokszor üzletről üzletre járunk a feleségemmel, ha valamit venni akarunk, minek hurcoljuk magunkkal a pénzt? Ha többe kerül amit kiválasztottunk, mint amennyi pénz éppen nálunk van, nem tudjuk megvenni, illetve szaladgálni kell haza vagy a bankba. kikérni a betétkönyvből, de ez is körülményes, mert vásárolni többnyire olyankor szoktunk, amikor már a munkaidő letelt, a hivatal; órák véget értek. A pénzt — bár velem még nem fordult elő, — el is veszítheti az ember ... — A csekket is. nem? — Az üres csekklapnak nincs értéke, fizetőeszközzé akkor* válik, ha kitöltőm, aláírom, és ez csak ott, a vásárláskor történik. Ma már a legtöbb üzletben, vidéken is elfogadják pénz helyett, sőt szállodákban, éttermekben is. Az országjáró családoknak biztonságos megoldás: visszaélni nem lehet a csekkéi, igazolni kell a személyazonosságot. — Mennyit ér egy csekkfüzet? — Tulajdonképpen annyit, amennyi fedezete az átutalási betétszámlán van. Legkevesebb ötszáz, maximum ötezer forint összegről tölthetek ki eg.y-egy csekket, a füzet tízlapos. Utazásnál, ha éppen pénzre van szükségem, csekkre az ország bármelyik postahivatalánál, takarékszövetkezeténél vagy OTP-jénél felvehetek kétezer forintot. Annál a fióknál, ahol a számlát vezetik, egészen a fedezet erejéig. Egyszerűnek tűnik az egész és valóban kényelmesnek, biztonságosnak. Csakhogy a takarókcsekk kiadását — természetesen — feltételekhez köti az OTP. Attól a betétszámlatulajdonostól, akinek fizetéséből a munkahelye vonja le és utalja át havonta a rendszeres kiadósok fedezetét, »menynyiben a havi befizetés a 2500 forintot eléri, a csekk igénylésekor elég tízezer forint fedezet. — Aki maga fizet havonta a' számlájára, attól, mint Török Tamás esetében is, húszezer forint fedezetet kívánunk meg — tájékoztat Végh Irma, a Csanádi körúti fiók vezetője. Még hozzá teszi, hogy- a századik csekk, tulajdonos több mint tíz éve bízta a takarékpénztárra számlája kezelését, azóta volt idő meggyőződniük fizetőkészségéről is. Nem tartozik a notórius hátralékosok közé. Török Tamás hosszú ideje várt a csekkfüzetre. Mióta Budapesten kísérleti jelleggel forgalomba kerültek az első takarékcsekkek. havi túlfizetésekkel gyűjtögette a Törökcsalád is a pénzét az átutalási betétszámlán.. A kényelmet, a biztonságot nem adják ingben. — rónai >—
