Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-23 / 145. szám
1982. JÚNIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A legkorábban érő magfüvet, a réti csen- keszt termő táblákban tegnap megkezdték az aratást Több, mint -félezer hektáron négyféle magfüvet termesztenek a megye területileg legnagyobb közös gazdaságában, a karcagi Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben. összesen 200 tonna réti komócsin, magyar rozsnok, réti csenkesz és angol perje mag értékesítését tervezték, ami kétmillió forint árbevételt jelent majd a szövetkezetnek. — (Fotó: T. F.) Jó termést takarítanak be a nagy teljesítményű NDK kombájnok: egy-egy hektárról 100 kilogramm fűmagot ürítenek a pótkocsikra az arató-cséplőgépek A tarlóról a gazdaság nemrégen felépített aprómagtisztitó üzemébe szállítják a termést, amit azután a Vetőmagtermeltető Vállalatnak értékesít a karcagi téesz II jászberényi Lenin Tsz pályamódosítása Iparosodás- saját erőből A jászberényi Lenin Termelőszövetkezet az elmúlt években még jóindulattal sem kerülhetett a „jó” jelzővel emlegetett mezőgazda- sági üzemek közé. A mélypont két évvel ezelőtt volt. Szerencsére ezután olyan intézkedéssorozat következett, amellyel sikerült felszámolni jó néhány hiányosságot. Tavaly a gépesítés színvonalának emelésére 12 millió forintot költöttek. A juhászati ágazatban tett intézkedések hatására nőtt a darabszám, és ezzel együtt a nyereség is. A tagok létszáma is szaporodott, ma száznegyvennel vannak többen, mint az előző években. Ez nagyrészt annak a melléküzemágnak köszönhető, amely lakatos munkával segíti az ipari ágazat, termelésének növelését. A 31 millió forintos árbevétel tervének egyharmadát adja. A, lakatos részlegnél különösen fontos megemlíteni azt a, tényt, hogy a gyors felfutást saját erőből érték el.' A nagy, Világos csarnokot egy 2,5 ezer négyzetméteres ’ burkolt és fedett munkagépszín átalakításával készítették el. A géppark főleg használtan vásárolt gépekből állt össze, amelyeket a szövetkezet gépész szakemberei hoztak helyre. A beruházás értéke 1,5 millió forint volt, és úgy tűnik a számok alapján, hogy ez a pénz gyorsan megtérül, jó befektetésnek bizonyul. A lakatosok elsősorban bérmunkára törekednek. Így született meg a partnerkapcsolat a Mezőgéppel. Elsősorban vasvázas szerkezeteket készítenek nekik, de a gyártmányok körét jó néhány gép- alkatrész is bővíti. A rendfelszedőhöz rugókat, a HESS- TON bálázóhoz láncfogaskereket gyártanak a kooperáció keretében. Partnerkapcsolatot építettek ki a Hűtőgépgyárral és az EGI-vel is. A kapacitás bővítésére a csarnok még ad lehetőséget, hely van. A munkaerőfeltétel mellett tervezik szakcsoportok alakítását is, amelynek működése tovább emelné az ipari árbevételt. T. E. Felavatták Somlyó Zoltán szobrát Somlyó Zoltán író, költő, műfordító, a század eleji magyar líra egyik jelentős alkotója születésének 100. évfordulóján tegnap felavatták mellszobrát a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat városligeti , szoborparkjának sétányán. Az ünnepségen Rákos Sándor József Attila díjas költő mondott avatóbeszédet. Emlékeztetett arra, munkásságát méltatva, hogy Somlyó Zoltán egyike azoknak a költőknek, akiket újra és újra fel kell fedeznünk. Az avatóbeszédet követően az Örkényi Strasser István szobrászművész alkotta az emlékmű talapzatánál a Művelődési Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Petőfi Irodalmi Múzeum. valamint a . Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének képviselői elhelyezték a kegyelet, a megemlékezés virágait. Lépegetés helyett lépésben Az áfész helye Túrkevén Mit tesz egy idegen, ha ismeretlen városba érkezik, és sok ideje van? Forog, vagyis körbejárja az üzleteket. Nézegeti: mit és mennyiért lehet kapni? Megpróbálja, hátha ráakad arra a hiánycikkre, amelyet már hónapok óta keres. Beül a presszóba egy kávéra, az étteremben megebédel... És mindezek után megállapítja, hogy mennyire igényesen van kiszolgálva, ellátva az ottani lakosság. Ezt tettük mi is Túrkevén! Szétnéztünk a boltokban, beszéltünk kereskedőkkel, vásárlókkal, a város vezetőivel arról, hogy jelenleg milyen az áruellátás színvonala, minősége? Milyen a város kereskedelmi „vérkeringése"? 0 v Kora délelőtt az utcákon alig találkozni járókelővel. Mindenki dolgozik, a gyerekek iskolában. A város egyetlen áruháza is népte- len. A földszinti élelmiszerosztályon csak néhányan válogatnak. — Minden nap bejövök ide vásárolni, ez van a legközelebb. Szerintem a mirelit és a félkész áruk választéka nem kielégítő. Bosszankodom is miatta eleget, hiszen rengeteg időt megspórolhatnék. A közös vélemény: vége a „nekünk így is jó” korszaknak. Az emberek szeretnék helyben elkölteni a pénzüket, jó lenne, ha nem kellene egy, egy nagyobb bevásárlás miatt utazgatni. Ha az élelmiszert, a ruhát a háztartási gépeket a kevi üzletekben kaphatnák meg. — És mi ennek az akadálya? — kérdezhetik az olvasók. Igyekeztünk megtudni az okokat is. Túrkeve több mint tizenegyezer lakosának ellátásáról majdnem teljes egészében az áfész gondoskodik. (A szövetkezet a kereskedelmi forgalomból 85 százalékban részesedik.) Üzlethálózata nem a legmodernebb, az üzletek olyan épületekben vannak, amelyeket igen gyakran toldozni, foldozni kell. A legnagyobb és a legkorszerűbb a város egyetlen . áruháza, ahol élelmiszert, ruházati és iparcikkeket egyaránt lehet kapni. Ezen kívül 9 vegyes-, 2 hús-, 3 zöldségboltja van a szövetkezetnek. A háztartási, az illatszer-, a kultur- cikk- és dohányüzletek száma 6, terményt négy boltban vásárolhatnak. A vendéglátó üzletek közül a Keve étterem a legnagyobb. Ötszáz adagos konyhája van, egyszerre száznyolcvanán étkezhetnek az étterenmben. Tavaly, év végén nyílt meg a Rákóczi kisvendéglő, amelyet a régi csárdákhoz hasonlóan rendeztek be. Három presszó, két bisztró, négy borozó várja a vendégeket, öt munkahelyi büfét üzemeltetnek, kettőt pedig hamarosan szeretnének megnyitni. Bekapcsolódtak a gyermekétkeztetésbe. Tavaly szeptember óta gazdája a Ványai Ambrus Közlekedési Szakközépiskola kollégiumi konyhájának, ahol mintegy ötszáz gyerekre főznek. Ennyi a szövetkezet rövid „életrajza”! És a munkájuk? — összességében az a vélemény alakult ki — mondta — Ruhát nem veszünk minden nap, de azért jó lenne, ha itt is követnék a divatot. Ha valami jobb holmit akarok, elutazom Mezőtúrra vagy' Szolnokra. — Az alapellátással nincs itt különösebb baj. Csak az a plusz hiányzik, ami a megye más városaiban megvan. Üj cikkek, akciók, vásárok. Nem elég rugalmasak a mi kereskedőink. Ha ők nem mennek az áru után, az nem jön ide helybe ... Simon Ferenc a városi pártbizottság első titkára —, hogy az áfésznek megvannak az adottságai — terület, eszközök — de nem használják ki megfelelően. Természetesen nem elég kritizálni, jöszándékú segítségre van szükség. Sikerült felismertetni a szövetkezet vezetőivel, hogy változtatni''kell munkájuk eddigi módszerein. Elsősorban több szakképzett fiatalt kell foglalkoztatni, akikben még sok az energia, a vállalkozási, a kezdeményezési kedv, akik az új megoldásokat keresik. Egészséges szemléletváltozásra van szükség. Ehhez a véleményhez csatlakozott Kőrizs István, a városi tanács elnöke is. — Eddig az volt jellemző az áfész munkájára, hogy jó az, ami itt van. Akkor kezdtek már észbekapni, amikor megjelent a városban a konkurencia. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat, az Élelmiszer Kisker „személyében”. Sajnos az a baj, hogy nem versenypartnerként kezelték őket, hanem szinte ellenségként. Az utóbbi időben végre megmozdult valami! Kezdenek jó szelek fújdogálni a kereskedelemben. Kromperger György, az áfész elnöke sok mindenben igazat ad a bírálóknak. A 37 esztendős szövetkezet hiába rendelkezik alapterületekben jó üzlethálózattal, ha a körülmények sok esetben siralmasak. A fejlesztési lehetőség minimális. Az utóbbi három, négy évben több üzletet * átlakítottak, megoldották a hűtést, modern berendezéseket szereztek be. Felépítették tavaly a 317 négyzetméteres Forfa ABC-t a Petőfi téren. (Ehhez igénybe vették a SZÖ- VOSZ, a MÉSZÖV segítségét is.) Cukrászüzem is épült, az idén januárban pedig megnyílt az Árkád presszó, amely jelenleg a legkulturáltabb szórakozóhelye a városnak. A legközelebbi terveikben szerepel, hogy a 15-ös élelmiszerboltot — amely eddig egyszemélyes volt — önki- szolgálóvá* alakítják. Legnagyobb beruházásuk a 300 négyzetméter alapterületű iparcikk-áruház építése. Az alapozást már megkezdte a szövetkezet építőbrigádja, a nyitást ’83 első félévre ígérik. Árubeszerzésükről annyit: az élelmiszerek többségét a Füszérttől kapják, a hús és húskészítmények egy részét a saját húsfeldolgozójuktól szállítják az üzletekbe. Hizlaldájukból évente 300—400 sertés kerül a feldolgozóba, ez azt jelenti, hogy hetente 6—8 sertés fogy. Ezenkívül a Vörös Csillag Tsz húsüzeme segít tőkehússal, húskészítményekkel. A cukrászipari termékek egy részét a saját üzem készíti, de vásárolnak a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalattól is. Egyébként a szövetkezet a mezőtúri és a kisújszállási áfészek vezetőivel már tavasszal tárgyalt. Segítenek a túrkeveieknek, ha igényt tartanak — és miért ne, — a közreműködésükre. Elhangzott az is, hogy nem mernek lépni, újat bevezetni: nyolc üzletét hirdette meg szerződéses üzemeltetésre, július 1-én lesz a versenytárgyalás. Szemléletváltozás szükséges A túrkevei Áfész munkájáról nemrég a MÉSZÖV elnöksége is tárgyalt. Tárgyilagosan, segítő kritikával elemezte a tevékenységüket. A testület elismerte, hogy az utóbbi két-három évben ta- tapasztalható változás, de ez még nem elegendő ahhoz, hogy jobb eredményeket érjenek el. Ahhoz a többcsatornás árubeszerzésre. a fejlődés korszerűbb lehetőségeire, nagyobb kezdeményezőkészségre, az egészséges versenyszemlélet kialakítására, gyökeres szemléletváltozásra van szükség. (A következő hetekben nyolc fiatal szakember kezdi meg munkáját a szövetkezetnél — talán majd ők!) Az, hogy a túrkevei Áfész tevékenységét tekintve a megye 15 szövetkezete közül szinte az utolsó, a személyi problémáknak is betudható. Mindenesetre később reagáltak, mindent később indítottak másoknál, amíg a többiek nagyot és gyorsan léptek, ők csak lépkedtek, kicsiket és lassan. Az áfészt édes gyermekként kezelik a városban, támogatják a megyei irányító szervnél is. Ezek után is minden segítséget megadnak ott helyben, és a város határain túl. A többi a szövetkezet dolga. Szekeres Edit Nagyobb vállalkozási kedvet Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: 1982. június 22-től Devizanem Vételi KözépEladási Vásárolható Vételi Eladási árf. 100 egységre forintban Pénznem legm. bankj. árf. 100 egys. címletek forintban Angol font 6 202.99 6 209,20 6 215,41 Ausztrál dollár 3 648.51 3 652,16 3 655,81 Angol font 50 6 022,92 6 395,48 Belga frank 76,64 76,72 76,80 Ausztrál dollár 50 3 542,60 3 761.72 Dán korona 423,22 423,64 424,06 Belga frank 5 000 74,42 79,02 Francia frank 527.27 527,80 528,33 Dán korona 1 000 410,93 436,35 Hollandi forint 1 327.33 1 328.66 1 329,99 Finn márka 100 730,43 775,61 Japán yen (1000) Í38.48 138,62 138.76 Francia frank 500 511,97 543,63 Kanadai dollár 2 779,14 2 781.92 2 784.70 Görög drachma 500 54,91 58,31 Kuvaiti dinár 12 200.18 12 212,39 12 224,60 , Hollandi forint 1 000 1 288,80 1 368.52 Norvég korona 570.60 571,17 571,74 Japán yen (1000) 10 000 134,46 14^,78 NSZK márka 1 462.19 1 463,65 1 465.11 Jugoszláv dinár 100 * 65,52 69,58 Olasz líra (1000) 25.85 25,88 25,91 Kanadai dollár 100 2 698,46 2 865.38 Osztrák schilling 207,35 207,56 207,77 Kuvaiti dinár 10 11 846,02 12 578.76 Portug'ál escudo 42,62 42.66 42.70 Norvég korona 1 000' 554,03 5°F Spanyol peseta 32.47 32.50 32,53 NSZK márka 1 000 1 419.74 1 507.56 Svájci frank 1 680.65 1 682.33 1 684.01 Olasz líra (1000) 50 000 25,10 26.66 Svéd korona 587.32 587,91 588.50 Osztrák schilling 1 000 201.33 213.79 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600.00 2 602,60 Portugál escudo 5 000 41,38 43,94 USA dollár 3 558,93 3 562,49 3 566,05 Spanyol peseta 5 000 31,53 33,48 Svájci frank 1 000 1 631,86 1 732.80 Az államközi megállapodásokon alapuló hivaSvéd korona 100 570,27 605,55 talos árfolyamok változatlanul az 1982. június Török líra 1 000 23,39 24,83 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. USA dollár 100 3 455,62 3 669,36 Megindultak a kombájnok
