Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-16 / 139. szám
1982. JÚNIUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy forradalmi életút tablója 2. Haszon Pemik munkásai emlékeznek Száz éve született Georgi Dimitrov ** ' A Dimitrov család fényképe A dimitrovi életút első jelentősebb forradalmi állomása az 1906-os perniki bányászsztrájk Volt; a 37 napos munkabeszüntetést ő irányította és vezette győzelemre. Ebben a fontos bányavárosban alakult meg az első bulgáriai marxista kör, amelynek tagjai a legértelmesebb, legöntudatosabb bányászok közül kerültek ki. Amikor az 1905-ös oroszországi forradalom hatására Pernikben is nyugtalanság támadt, a kör tagjait letartóztatták. A helyi pártszervezet és a szak- szervezeti vezetőség sztrájkot hirdetett: a munkások nyolcórás munkaidőt, a szervezkedési jog megadását, az elbocsátottak visszavételét követelve megszállták a bányákat. A szófiai rendőrség nagy erőkkel vonult ki Pernikbe. A sztrájkban részt vevők családját kilakoltatták. A letartóztatottakkal szemben brutális erőszakot alkalmaztak, magát Dimitrovot is letartóztatták, sőt, amint a korabeli sajtó beszámolt róla, kétszer is merényletet kíséreltek meg ellene. A sztrájkoló bányászok mögé felsorakozott az egész ország munkássága. Tüntetésekkel, petíciókkal tiltakoztak az állami terror ellen, élelmiszerrel, gyűjtésekkel segítették a perniki bányászok családjait. Az országos összefogás és a pernikiek következetes harca végül is meghozta a győzelmet: a dolgozók követeléseit teljesítették. Lenin egyszer azt mondta: nehezebb egy szakszervezeti sejtet létrehozni, mint egy csatát megnyerni. Nos, Dimitrov a perniki sztrájkharc megvívása után kifogyhatatlan energiával látott hozzá a szakszervezeti mozgalom, az Általános Munkás Szak- szervezeti Szövetség szervezéséhez, a különböző szakmai szervezetek kiépítéséhez. Agitált, cikkeket, tanulmányokat írt. Pernik a felszabadulást követő évtizedek során sokoldalúan fejlődő ipari központtá vált. Az országos fontosságú feketeszén-bányászat mellett jelentős az acélipara és a gépipara. Százezer lakosa közül 28 ezer ipari munkás, 12 ezer bányász őrzi híven a dimitrovi hagyományokat. Pernikben elkalauzoltak a „Kitüntetettek és munkában élenjárók” klubjába, amely a város és környéke legjobb ipari munkásait, bányászait tömöríti. Bulgáriában 68-an viselik a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, közülük 28 Pernikben él. A klubtagság semmilyen kiváltságot nem jelent, célja a tapasztalatcsere, t tudományos és technikai ismeretek elterjesztése, a munkásutánpótlás kiválasztása és nevelése. A klubtagok száma 920, az elnök M. Gatev nyugdíjas műszerész, a Szocialista Munka Hőse. — Tízszer annyi itt a kiváló munkás, mint ahányan klubtagok vagyunk — mondja. — Ebben a helyiségben ugyan csak ötvenen férünk el, de igazi tevékenységünk nem itt folyik, hanem az iskolákban, üzemekben; kul- túrházakban. Az 1906-os harcosok közül már nemigen élnek pernikben, de itt a klubban több olyan idősebb bányásszal, kohó- és gépipari munkással találkoztam, aki személyesen ismerte Dimitrovot, többször találkozott vele a felszabadulás után. A. Angelov vájár például, aki 1951-bep' kapta meg a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, tagja volt annak a perniki munkásküldöttségnek, amelyet Dimitrov hazatérte után 1945-ben elsőként fogadott. Egy másik klubtag, A. Sztoi- kov 1947—48-ban többször is találkozott a bolgár nép nagy személyiségével. — Nagyon kedvesen fogas- dott bennünket, valameny- nyiünkkel kezet rázott, frissítővel kínált, de aztán nagyon hamar rátért a lényegre — emlékezik vissza Sztoi- kov. „Adjatok több szenet, mást nem is kérek tőletek” — mondta. Hát Pernik adott is. Vasvári Ferenc •» Következik: 3. — Harc a törpe vádlókkal Milliós haszon újításokból Az elmúlt évtized egyik legnagyobb sikerét hozta a tavaszi újítási hónap a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál. Az elkészült összegezés szerint a fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülés hatosára megközelítően 400 egyéni és kollektív újító 227 ötletet, javaslatot nyújtott be. A szellemi termékek nagyobb része az anyag- és energiatakarékosságot, a biztonságosabb munkavégzést, a környezetvédelmet szolgálja. Az örvendetesen sok újítás felét májusban elbírálták, minősítették, sőt többet a gyakorlatban is bevezettek. A még minősítetlen javaslatok elbírálását is meggyorsították, mivel számos közülük alkalmas gazdasági hasznosításra. A benyújtott újítások vállalati haszna előzetes becslések szerint meghaladja a tízmillió forintot. Az alkotói ötleteket kieszelő olajbányászokat, fizikai és műszaki dolgozókat a gazdasági eredményeket hozó újítási, továbbá eszmei díjként számottevő összeggel jutalmazzák. A tervek szerint 14 millió dollár devizát hoz a népgazdaságnak az idén a zagyvarékasi Béke Tsz baromfifeldolgozója. Képünk a csomagolóban készült a kényszerűségből — avagy egy mezőtúri példa Kevés szakember előtt kétséges, hogy érdemes-e pénzt költeni korszerű mezőgazda- sági gépekre. Inkább az történik meg, hogy a gazdaságok „közelharcot” vívnak egy-egy borsos árú berendezés megszerzéséért. Nem véletlenül: az aratás meggyorsításával és a szemveszteség csökkenésével például hamar megsérülnek a modern kombájnra költött forintok. II jókor jött hiba A képlet első fele tehát teljesen világos a-z előtt, aki egy kicsit is ért a gazdasá- tgossáigi számítások nyelvén. Valamivel nehezebb pénzben kifejezni a korszerű mező- gazdasági teéhnika működtetéséhez nélkülözhetetlen javító és karbantartó műhelyek fejlesztésének hasznát. A műszaki ágazatok jól képzett iipar.j szakembereinek megfizetésére sok forintot kell áldozni, nem olcsók á szerszámgépek, a műszerek sem. A biztonságra törékvés ipíedigi jiém egyszer Olyan berendezés megvásárlására is rákényszerít, amit hagyományos módon egy-agy mezőgazdasági üzemben kihasználni igen nehéz. Az alkatrészellátás. nehézségei miatt ritkán adóidó feladatok megoldására sem árt felkészülni. — Igen ám, de miből? Forgácsoló műhelyre pénzt k öltve nem lesz töblb búza, legfeljebb drágább lesz a termés, mert a műszakiaknak kifizetett munkabér, az amortizáció pénzt visz el. Meg kell hát gondolni, hogy aZ erő- és munkagépek biztonságos üzemeltetésére hány forintot érdemes áldozni. Kevésbé van megkötve a műszaki ágazat fejlesztése mellett kardoskodólk keze, ha nemcsak kénnek, hasznot is ígérnek a gazdaságinak. A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet egy akkoriban újdonságnak számító, magyar Rába motorral felszerelt, E— 516-os típusú gabonakombájnja 1979-ban a szlovákiai aratást segítve megbénult. Használhatatlannak bizonyult az iker hidraulika szivattyút meghajtó tengelykapcsoló. A műhelykocsi szerelői viszonylag hamar találtak megoldást a javításra: egy régi szovjet kombájn alkalmas alkatrészét beépítve munkaképessé tették az új betakarítógépet. Az ötletes megoldásnak akkor egy haszna látszott: az E—516-ost nem darabokra szedve kellett Meztúrra szállítani. Később derült ki, hogy a szerelők a magyar motorral működő kombájnok egy tipikus hibájának megszüntetésére találtak módot. A kényszer szülte ötletből újítás lett, egy olyan újítás, amelyik nem kallódott el. Mert a sz ö ve t k ezt eben felismerték a kínálkozó üzleti lehetőséget (az 1980-as aratásra már több száz Rába-mo- toros kombájn érkezett az országba), és arra is rájöttek, hogy a műszaki megoldást csak akikor tudják kamatoztatni ha nemcsak a szellemi terméket kínálják eladásra, hanem azonnal beépíthető alkatrészt is. A téesz műszaki ágazata elkezdett árutermeléssel foglalkozni. A szövetkezet, különben jól felszerelt forgácsoló műhelye nem is tudott írni nden kamibájnalikatrészre érkezett megrendelést teljesíteni. A vezetőség és a vállalkozó kedvű tagok azonban feloldották a feszültséget: a szakmunkások kezdetben — géphasználati díj és munkabér fejében — otthon, a közösben végzett munka után készítették a kombájnalkatrészeket, az idén pedig öten egy szakcsoportot alakítottak. Munkájukhoz a termelőszövetkezet (a szakcsoport nyereségének húsz százaléka fejében) anyagot biztosít, szervezi az értékesítést és a késztermékek szállítását. Megeszi a költségeket Tulajdonképpen — bár a gazdaságban más alaptevékenységen kívüli feladatok megoldásával is foglalkoztak — a komfoáinalkatrészek sikere késztette a mezőtúriakat az ipari árutermelés értelméről komolyan gondolkodni. A halványan korábban is sejtett előnyök körvonalai eljkon rajzolódtak Iki pontosain. A szerelőműhelyből átalakított forgácso- ll óüzem kapaaitása hárommillió forintos árbevétel „megtermelését” teszi lehetővé. Vétek lenne ezt nem kihasználni, hiszen megfelelő árut — például hiánycikket — választva nemcsak a költségeket, hanem egy tisztességes nyereséget is meg lehet kérni a vevőtől. A haszon azonban nemcsak ennyi. Az eladott alkatrészek minden darabjára „rátehető” a szövetkezet általános költségeinek egy része — az eredmény végeredményben ugyanaz, mint a búza- vagy kuko'ricatermesztés olcsóbbá tételéé. Választani tudni kell Attól sem kell félni, hogy egy idő után valamelyik termék népszerűsége csökken (mint ma a kombájnallkat- részeké), és a szövetkezet vagy a szakcsoport munka nélkül marad. Az ipari árutermelésre fogott gépek nem annyira speciálisak, az üzem méretet nem annyira nagyok hogy megrendelést találni túl nehéz legyen. Csak jól kell választani! Erre pedig a jelék szerint Mezőtúron képesek. Tavaly kitűnően ismerték fe[I. például, hogv mekkora jelentősége van a DATE főiskolai karán született egyik újításnak. Az E—516-os kombájnok vezérlőegysége, az elektronikus ipanel működését ellenőrző cwműszer használata fölöslegessé teszi, hogy a napokra leálljon a betakarítógép. Az úi műszerrel a műhelykocsik szerelői pillanatok alatt megtalálhatják a hibát és helyben megjavíthatják a gépet. A Magyar—Mongol Barátság Tsz 60 ezer forintért megvette az újítást és a gyártási dokumentációt. Nemcsak azért, hogy saiát használatra egyet-kettőt készítsenek a diagnosztikai eszközből: megteremtették egy elektronikai részleg magvát. és a műszer gyártásának feltételeit. A kombájn készítője, a-> NDK-beli Fortschritt cég is komolyan tárgyal a mezőtúri műszerek megvásárlásáról, hazai megrendelés is bőven ékad. Az agroelektronikával való foglalkozást azonban nemcsak egy új, nyereséget hozó árutermelő „ágazatnak” tekintik a szövetkezetben. A mezőgazdasági gépek tervezői egyire több feladatot bíznak az elektronikus alkatrészekre, az új gépgeneráció karbantartáséhoz pedig újfajta műszaki bázist kell teremteni. Ebbe az irányba lépett az elsők között, tulajdonképpen még versenytársak nélkül a mezőtúri gazdaság: az elkerülhetetlen műszaki fejlesztés arát az árutermelés hasznából fokozatosan előteremtheti. V. Szász József Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: június 15-től Devizanem Vételi KözépEladási Vásárolható Vételi Eladási árf. 100 egységre forintban Pénznem legm. bankj. árf. 100 egys. címletek forintban Angol font 6 202,99 6 209,20 6 215,41 Ausztrál dollár 3 648,51 3 652,16 3 655,81 Angol font 50 6 022,92 6 395,48 Belga frank 76,64 76,72 76,80 Ausztrál dollár 50 3 542,60 3 761,72 Dán korona 423,22 423,64 424,06 Belgö frank 5 000 74,42 79,02 Francia frank 527,27 527,80 528,33 Dán korona 1 000 410,93 436,35 Hollandi forint 1 327,33 1 328,66 1 329,99 Finn márka 100 730,43 775,61 Japán yen (1000) 140,65 140,79 140,93 Francia frank _ 500 511,97 543,63 Kanadai dollár 2 779,14 2 781,92 2 784,70 Görög drachma 500 54,91 58,31 Kuvaiti dinár 12 200,18 12 212,39 12 224,60 Hollandi forint 1 000 1 288,80 1 368.52 Norvég korona 570,60 571,17 571,74 Japán yen (1000) 10 000 136,57 145.01 NSZK márka 1 462,19 1 463,65 1 465,11 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 Olasz líra (1000) 25,85 25.88 25,91 Kanadai dollár 100 2 698,46 2 865.38 Osztrák schilling 207,35 207.56 207,77 Kuvaiti dinár 10 11 846,02 12 578.76 Portugál escudo 48,22 48.27 48,32 Norvég korona 1 000 554,03 538/' Spanyol peseta 32,47 32,50 32,53 NSZK márka 1 000 1 419,74 1 507,56 Svájci frank 1 706,24 1 707.95 1 709,66 Olasz líra (1000) 50 000 25,10 26,66 Svéd korona 587,32 587,91 588,50 Osztrák schilling l'OOO 201,33 213,79 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600.00 2 602.60 Portugál escudo 5 000 46,82 49.72 USA dollár 3 506,33 3 509,84 3 513,35 Spanyol peseta 5 000 31,53 33.48 Svájci frank 1 000 1 656,71 1 759,19 Az államközi megállapodásokon alapuló hivataSvéd korona 100 570.27 605,55 Török líra 1 000 23,39 24.83 los árfolyamuk érvényben 1982. június 8-tól USA dollár 100 3 404,54 3 615,14
