Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-02 / 127. szám

1982. JÚNIUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hagyományos terméknek számít az Alföldi Szilikátipari Vállalat szolnoki műanyagtize­mében a motoros bukósisak és a hegesztöpajzs gyártása. Bukósisakból ötvenezer, védőpajzsból mintegy nyolcvanezer darabot gyártanak az idén „Testre szabott” tanácsok Miben segíthet, aki hivatásos?—A szervező nem képügynök A korszerűtlen is eladható Az OKISZ Számítástechnikai és Szervező Vállalata az állapítás utáni harmadik évben jár; túl van azon a koron, amikor még csak körvonalazódnak a feladatok. A vállalat létrehozását a gazdasági életben egyre fokozódó követel­mények tették szükségessé. A cél az volt, hogy a szövetke­zeti iparban jelentkező műszaki, szervezési problémák megoldására alakuljon egy szervezet, amelyben a szakterü­letek legjobb ismerői adhatnak „testre szabott” tanácsot az ipari szövetkezeteknek. Beszélgetésünkben arról fag­gattam Csidér Bálint mezőgazdasági gépészmérnököt, a szolnoki kirendeltség vezetőjét, hogyan látja a megye szö­vetkezeteinek műszaki, szellemi bázisát az, aki „hivatal­ból” mindig újít. Pártszervezetek életéből Jó társadalmi légkörben alkotó nevelői munka Beszámoló taggyűlésen a jászjákóhalmi pedagógus pártszervezetben A pártvezetőség — Három témakörben tu­dunk segítséget nyújtani a hozzánk fordulónak. A szá­mítástechnika és ügyvitel- szervezés terén, az üzem- és munkaszervezésben, és év elejétől nagyobb horderejű, komplex témákban. Ilyen például a galvániszap deríté­se, amin most dolgoznak bu­dapesti kollégáink. Szolno­kon öten vagyunk, vala­mennyien többéves gyakorlat után, különböző műszaki te­rületekről kerültünk a válla­lathoz. Legfontosabb felada­tunknak a műszaki fejleszté­sekkel kapcsolatos tenniva­lókat érezzük. — Hogyan találnak kap­csolatot a szövetkezetekkel? — Részben a KISZÖV-ön keresztül, részben munkáink révén, aztán úgy is, hogy amerre járunk, bemegyünk ismerkedni. Van, ahol szí­vesen látnak, aztán volt olyan hely is — pedig oda véletlenül, egész más ügy miatt mentünk —, ahol az elnök úgy fogadott bennün­ket, mintha képügynökök lennénk: „Most nem szerve­zünk!” felkiáltással. De sze­rencsére nem ez a jellemző. — Kunmadarast Vas- és Elektromos Ipari Szövetke­zet, kunhegyesi Vegyesipari Szövetkezet, karcagi KÁ- TISZ, mind olyan partnerek, ahol egy vagy több témában dolgoztak. — Ez csak ízelítő. Vállala­tunk a szolnoki BÖRTEX-nél például anyaggazdálkodás­sal, bérszámfejtéssel kap­csolatos ügyvitelszervezést végzett, hasonló volt a tisza- földváriaknál is. Mi. szolno­kiak, elsősorban a gyártási témákkal összefüggő mun­kákban veszünk részt, ki-ki szakterületének megfelelően. Vegyük egyik példánkat az ön által említett szövetkeze­tekből. Kunmadarason több témánk is volt, legutóbb a benzinlámpa gyártási folya­matát vizsgáltuk meg. Ez ti­pikus innovációs tevékeny­ség volt. Kidolgoztuk a soro­zatszerű gyártás tervét, tech­nológiai módosítások, mű­veleti sorrend, normaigazí­tás, célgépek beállításának segítségével. A termék al­katrészeinek 45 százaléka esztergályozott, ez a gyártá­si időnek több mint harma­dát veszi igénybe. Az eszter- gálásra kerülő alapanyag méretének módosításával évi 800 kiló színesfémet lehet megtakarítani, és ez a mé­retváltozás a többi — javas­latunkban rögzített — meg­oldással együtt évi 800 nor­maóra-megtakarítást is ered­ményez. A gyártmány- és gyártásfejlesztés témakör­ben mozgott a törökszent­miklósi GÉJÁ-nál végzett munka is. Van ugyan műsza­ki fejlesztési csoportjuk, csu­pa agilis, fiatal szakember, főleg középfokú végzettség­gel, de ez a feladat időben és szakmai tudásban is több volt. mint amire vállalkoz­hattak. A MIX—102 típusú 100 literes betonkeverő gyár­tástechnológiáját elemeztük. Ha jól tudom, nem vezették be az összes javaslatunkat, így az egyik legjelentősebb, a sok áttételes hajtás egysze­rűsítése is elmaradt. — Ha nem használták fel a kért és megkapott ötlete­ket, ez nem azt jelenti, hogy nem is volt rá alapvetően szükségük? — Félre ne értse! Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk. Minden bizony­nyal volt racionális magja a döntésüknek. Szerepe lehet ebben annak, hogy célszer­számaik még viszonylag újak, tehát meggondolandó, megéri-e már most újak ké­szítése, aztán az emberek is gyakorlottabban végzik a hagyományos szerelést. Azt hiszem, a piaci helyzet azért előbb-utóbb szükségessé te­szi az egyszerűbb, üzembiz- tosabb megoldások bevezeté­sét, és meggyőződésem, hogy sor kerül a most kihagyott javaslatokra is. —Máj akkor, ha már nem lehet a korszerűtlenebb ter­méket is eladni? — ön mondta, nem én! A teljes korszerűsítésre is van azért példám. Az újszá- szi Vegyesipari Szövetkezet évente 200 lakókonténert gyárt, amely többféle célra használható: lehet iroda, öl­töző vagy ami tetszik. Nagy élettartam, tetszetős termék. A fejlesztés célja itt is a sorozatgyártás megteremtése volt. Az elemek panelszerű gyártását dolgoztuk ki, az oldalfalak, a váz egyidőben készülnek, komplett részegy­ségekből állítható össze a konténer az eddigi, szinte egyedi gyártás helyett. A szervezési javaslat alapján a munkaidő 23 százalékkal csökkenthető, az anyagmeg­takarítás konténerenként 400 kiló. Az eszközigény nem jelentős, csupán néhány sab­lon kellett. Az ötdarabos prototípusgyártás elkezdő­dött, már van rá vevő is. — Tehát sorra születnek a jó megoldások, a szervezők és szövetkeztek kapcsolata felhőtlen... — Van ahol igen, van ahol nem. Akikkel már van kap­csolatunk, azokkal felhőtlen. Aztán már említettem az ellenpéldát. Évente egymillió forint értékű munkát tudunk öten elvégezni, és még mesz- sze az idő, amikor válogatha­tunk. A szövetkezetek ré­széről közel sincs akkora ak­tivitás, mint amekkora a népgazdasági kívánalom a műszaki tevékenységgel kap­csolatban. — Ha például felkeresné Önöket a kunszentmártoni , UNISZÖV, hogy faipari gé­pei vannak, és negyven szak­képzettén asszony, akinek munka kellene, segítenének? — Mindent vállalunk, ami a vállalat alapító okmányába belefér. Közvetlenül üzlet- szerzést tehát nem, de mar­ketingtevékenységben sze­rintem tudnánk segíteni. Te­hát egy új gyártmányszerke­zet kialakításában, piacké­pes termék keresésében. — Tapasztalata szerint milyen szövetkezetek kérik vállalatuk szolgáltatásait? Van-e összefüggés az új igénylése, a szakképzettség és az életkor között? — Valóban tapasztalható, hogy 'azok a Szövetkezetek kérik inkább a szervezést, ésszerűsítést, ahol fiatalabb szakembergárda van, eseten­ként idősebb, de mozgékony szövetkezeti elnökkel az élen. A legtöbb szövetkezet ma még megelégszik azzal a nyereségemelkedéssel, amit nem elsősorbán a belső tar­talékok feltárásával ér el. — Hanem áremeléssel? — Részben. De az idő — meggyőződésem — nekünk dolgozik. A szövetkezeteknél végzett munkaidőkihaszná­lási méréseink azt mutatták, hogy sok még a belső tarta­lék, a hatékonyság fokozha­tó. Az alapanyag, energia csak drágább lehet, ugyan­akkor a piac kényszeríteni fogja a most még sokszor monopolhelyzetet élvezőket is az ésszerűbb, olcsóbb ter­melésre. Mi várjuk és keres­sük a megbízásokat, és ha a szolnoki részleg már nem győzné, majd segítenek a többiek. Mosonmagyaróváron Bauxit­feltáró üzemet avattak Bauxiitfeltáiró üzemet avat­tak tegnap a mosonmagyar­óvári Timföld és Műkorumd- gyánban. A szabadtéri üzem­ben •— amely valójában egy bonyolult csőrendszer — a Magyar Alumíniumipari Tröszt szolgálati szabadalma alapján különleges technoló­giát honosítottak meg. A feltárás a timföldgyár­tás egyik meghatározó mű­velete, ennek során oldják ki a bauxitbói azt a hasz­nos anyagot, amelyet a tim- ♦Vildgyártásáná 1 felhasznál­nak. A jó hatásfokú kioldás jelentős mértékben növeli a gazdaságosságot. A feltárást eddig a több mint három év­tizede működő, elöregedett autoklávokbam végezték. A Motim a tröszttel egyetér­tésben határozott úgy, hogy új technológia bevezetésével korszerűsíti a feltárást. Ala­pul szolgált éhhez a sokat ígérő magyar szabadalom, amelynek az a lényege, hogy zárt csőrendszerben, a ha­gyományos technológiánál magasabb Womens ékfletfen, nagyobb nyomáson zajlik le a folyamat. Ezek a ténye­zők garantálják a hatéko­nyabb feltárást, vagyis azt, hogy a bauxitbói az eddigi­eknél több alumiíniumoxidot nyernék. További előnye a korábbiaknál kisebb energia­fogyasztás. A beruházásit a Motim és az Aluterv Fémipari Kutató Intézet határidőre fejezte be. A létesítmény fölött a válla­lat KISSZ-esei védnökséget vállalatok, s a társadalmi munka hozzájárult ahhoz, hogy az úi üzem nem egé­szen két év alatt elkészült. A létesítiménvt Soltész István, ipari miniszterhelyet­tes adta át 'rendeltetésének. Újabb hiánycikkekre talált gyártót a kereskedelem Az áprilisi „Vevők va­gyunk” kiállítás óta eltelt nem egészen kát hónap alatt 11 vállalattal, 40 ipari, 53 mezőgazdasági szövetkezettel, 30 ki sí párossal és 19 vállal­kozással folytatott tárgyalá­sokat a kereskedelem hiány­cikknek számító termékek gyártására. Mintegy 30 mil­lió forint értékben 20—25 féle termék ez évi gyártására máir szerződést is kötöttek, s várható, hogy rövidesen további több mint 100 hi­ánycikk gyártása is megol­dódik. A legtöbb — mintegy 20 termékre — a VASÉRT Vál­lalat talált gyártót, ötmillió forint értékben, rendeltek meg ez évi szállításira olcsó, fanyelű dugóhúzókat, ruha­szárítókat, iparj gyémánt helyett keményféméllel ké­szített üvegvágókat, kon- zervnyitót, kilincseket. beszámolójának végén Fo­dor Dénasné, az alapszerve­zet titkára így summázta mondandóját: „Nehéz okta­tási év van mögöttünk, so­kat dolgoztunk, de az el­végzett munka örömével mondhatjuk: érdemes nép­tanítónak lenni.” Maroknyi kommunista — huszonhár­mán vannak — alkotja ezt a közösséget, mint ahogyan a tantestület sem nagy lét­számú, mindössze 17 peda­gógus és 9 óvónő foglalkozik a jákóhalmi, gyerekek szellle- testi nevelésével. És mégis: a pártalápszervezet éves munkájáról szóló számadása azt bizonyította, hogy még egy ilyen kis községben isi bőven van mit tenniük a kommunista pedagógusoknak a gyerekeként. a faluért, maguk és nevelőtársaik meg­újulásáért. Korántsem a teljesség igé­nyével, néhány példíf meg­oldott feladataik sokaságá­ból. Azt nagyszerű volt hal­lani, hogy ebben a 16 tan­termes iskolában, az óvodá­ban biztosítva vannak az oktatás tárgyi, személyi fel­tételei, ennek is tulajdonítha­tó hogy a szakos órák ará­nya közelíti a 90 százalékot, hogy a gyerekek túlnyomó többsége középiskolában folytatja tanulmányait a 8. osztály befejezése után, hogy a nyílt tanítási napok kö­vetkeztében közelebb került egymáshoz a szülő, a peda­gógus és a gyerek. A párt oktatáspolitikai határozata hosszú távra jelölte meg tennivalóként: a szocialista iskolának fontos feladata, hogy önállóan gondolkozó, elkötelezett, aktív, kezdemé­nyező és alkotó személyisé­geket neveljen; folyamato­san megújuljanak és kor­szerűsödjenek az oktató-ne­velő munka módszerei; a gyermekekben sízilárd alap­műveltségen nyugvó tudást alakítsanak ki; fejlődjön az iskolai demokrácia, stb, — e határozat végrehajtásáért dolgoztak ebben a tanévben a jákóhalmi pedagógusok is. És amikor a taggyűlésen el­hangzott. hogy alapjában véve megfeleltek a követel­ményeknek, hozzátették: a pedagógusok erőfeszítései kevesek lettek volna az el­ért eredményekhez, ha nem kapnak messzemenő támo­gatást, segítséget a helyi ta­nácstól, a párt- és társadal­mi szervektől, a gazdasági egységektől: a Béke Terme­lőszövetkezettől és az Aszta­los Szövetkezettől. Különös hangsúlyt kapott az alapszervezet vezetőségé­nek beszámolójában mind­az, amit a gyermekek haza­fiast neveléséért tettek: első és legfontosabbnak azt tar­tották, hogy a gyermekek­ben erősítsék a munka megbecsülését, hogy rávezes­sék őket arra, a mi hazafi- ságumk tettekben valósul meg. például a lakóhelyért végzett, önzetlen munkában ölt testet. 'Ezért dolgoztak a gyerekek a község parkjai­nak rendbetételén, ezért fásítottak. A haza, az alko­tó a becsülettel dolgozó em­ber tiszteletét erősítették a különböző osztálykirándulá­sokon — amelyen egyre több szülő is részt vett —, a mártírok, a hősök emléké­nek ápolásával. Megfogalmazta az alaip- sízervezat vezetősége az elkö­vetkezendő időszak felada­tait is. amelyek alapjául a párt Központi Bizottságának 1982. áprilisi 7-i állásfoglalá­sa szolgál. Csak címszavak­ban róluk: színvonalasabb énzési az 5 napos tanítási ét zökkenőmentes beveze­tése. még szorosabb kapcso­lat kiépítése a családi ház­zal, még fokozottabb ifjú­ságvédelmi munka, találko­zás a kommunista szülőkkel, az óvodai nevelés színvona­lának fokozása érdekében osztott óvodai csoportok lét­rehozása, az iskola társadal­mi kapcsolatainak további erősítése, töinekvés a tartal­mi sokszínűségre és így to­vább. A taggyűlésen felszólalók lényegepen megerősítették mindazt, .amiről a vezetőség beszámolója szólt. Az iskola igazgatónője, Borics Oszxar- ne például hangsúlyozta, az isko.abam a damuKiratütus, aiixoto, kritikai legxór bizto­síthatja a megújulást, a tan­testületi munxa színvonalá­nak emelését. Szüntelenül törekednünk kell a tantestü­let egységének erősítésére is. U gyanakikor kifejtette: van­nak feladatok — ilyen pél­dául a felnőttoktatás szer­vezése — amelyeket az iskola önmagában nem tud megoldani. ame­lyek végrehajtásánál nem nélkülözheti a munka­helyek támogatását. Háló Mihályné gazdasági vezető szükségesnek tartotta alá­húzni : ebben a községben nincs albérletben nyomorgó pedagógus, jobbak a mun- kakörümények is, és az élet- színvonal növelését elősegí­tette, hogy náluk összesen 9,2 százalékos ' bérfejlesztés­re nyílit lehetőség. Mindezt ők a pedagógusok iránt megnyilvánuló fokozottabb megbecsülésnek tulajdonít ják. Csak egyet lehetett érteni a községi párt­bizottság titkárának, Nyikos Jánosnak mondandójával is, aki többek között azt fejte­gette, hogy a pedagógusnak elsősorban az iskolában kell bizonyítania, nek; az ifjúság nevelése a legfontosabb fel­adata, éppen ezért ezen a nyáron már nem fogják kü­lönböző munkákba bevonni a nevelőket. Pihenjék ki magukat, mert az úi okta­tási évhez szükség van az erőgyűjtésre. Az,t is hangsú­lyozta : egy iskola akkor tud igazán eredményesen dol­gozni, ha 'megfelelő társa­dalmi légkör veszd körül. „A tanító, az óvónő megbecsü­lése, tisztelete, a falu önbe­csülése” — mondta. Éppen ezért arra törekszenek, hogy olyan közszellem legyen Jászjákóhalmán, mely tisz­teli a nevelőket, és amely szükségét érzi, hogy megfe­lelő erkölcsi megbecsülésben részesítse a pedagógusokat. V. V. Fejszés Edit Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: 1982 június 1-töl Devizanem Vételi Közép­Eladási Vásárolható Vételi Eladási árf. 100 egységre forintban Pénznem legm. bankj. árf. 100 egys. címletek forintban Angol font 6 202,99 6 209,20 6 215,41 Ausztrál dollár 3 648,51 3 652,16 3 655,81 Angol font 50 6 022,02 6 395.48 Belga frank V 79,05 79,13 79,21 Ausztrál dollár 50 3 542,60 3 761,72 Dán korona 440,26 440,70 441,14 Belga frank 5 000 76,76 81,50 Francia frank 575,58 576,16 576,74 Dán korona • 1 000 427,48 453,92 Hollandi forint 1 343,10 1 344,44 1 345,78 Finn márka , 100 741,37 787,23 Japán yen (1000) 144,23 144,37 144751 Francia frank 500 558,88 593,44 Kanadai dollár 2 779,14 2 781,92 2 784,70 Görög drachma 500 54,91 58,31 Kuvaiti dinár 12 090,82 12 102,91 12 115,01 Hollandi forint 1 000 1 304,11 1 384,77 Norvég korona 576.53 577,11 577,69 Japán yen (1000) 10 000 140.04 148,70 NSZK márka 1 493,50 1 494,99 1 496,48 Jugoszláv dinár 100 65,52 69.58 Olasz líra (1000) 26.87 26,90 26,93 Kanadai dollár 100 2 698.46 2 865,38 Osztrák schilling 211,80 212,01 212,22 Kuvaiti dinár 10 11 739,82 12 466,00 Portugál escudo 48,74 48,79 48,84 Norvég korona 1 000 559,80 594,42 Spanyol peseta 33,44 33,47 33,50 NSZK márka 1 000 1 450.14 1 539,84 Svájci frank 1 761,87 1 763.63 1 765,39 Olasz líra (1000) 50 000 26,09 27,71 Svéd korona 596,31 596,91 507,51 Osztrák schilling 1 000 205,65 218,37 Tr. és cl. rubel 2 597.40 2 600,00 2 602,60 Portugál escudo 5 000 47,33 50,25 USA dollár 3 446,38 3 449,83 3 453,28 Spanyol peseta 5 000 32.47 34.47 Svájci frank 1 000 1 710,72 1 816,54 Az államközi megállapodásokon alapuló hivata­Svéd korona 100 579,00 614,82 los árfolyamok változatlanul az 1982. február Török líra 1 000 23,09 24,83 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. USA dollár 100 3 346.34 3 553,32

Next

/
Thumbnails
Contents