Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

1982. MÁJUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Jászsági Ruhaipari Szövetkezet jászapáti telephelyén jelenleg belföldre készíte­nek női és leányka felsőruházati terméket Karcag Kiváló lelt a DATE Kutató Intézete II szavak hitelét a tettek adják Munkamódszeréről tárgyalt a szolnoki járási pártbizottság Tegnap délelőtt Karcagon Varga György, a MEDOSZ titkára átnyújtotta a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerve­zete elnöksége által ‘ adomá­nyozott Kiváló Intézet kitün­tetést dr. Nyíri Lászlónak, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Kutató Intézete igazgatójának. Az finnepsé-1 gén részt ve.tt Boross Ottóné, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezetője és Bereczki Lajos, a Szolnok Az egy hét múlva nyíló tavaszi BNV-n. az Ipari Mi­nisztériumhoz tartozó válla­latoknak mintegy a fele, összesen 185 gyár és intéz­mény 6 000 féle terméket miutait be a tavalyinál is nagyobb kiállítási területen, 30 000 négyzetméteren. A tárca tegnapi sajtótájé­koztatóján a Kohó és Gép­ipar Technika Házában el­mondták: a vállalatok jó­része nehezebb feltételek között készült fel a beruhá­zási javak seregszemléjére, elsősorban azért, mert ne­hezebbé váltak az értékesí­tési feltételek, a fejleszté­seikhez ped-ie kevesebb esz­köz állt a gyárak rendelke­zésére. Az iparvállalatok mégis arra kényszerültek, hogy keresett, jó minőségű termékekkel jelenjenek meg. mert teliesítményüket a ’világpiaci értékítélet alapján mérlegelik. A mostani vá­sár képet ad arról, hogy az iparvállalatok 'most miire képesek. Kevesen tudják — hiszen annak idején nem verték dobra —, hogy a Jászsági Ál­lami Gazdaság, sokféle, jól bevált tevékenységét tavaly egy kevésbé ismert és kocká­zatosnak tűnő, szokatlan vál­lalkozással, a nutri atenyésztő telep létrehozásával bővítette. A telepet egy régi, haszná­laton kívüli, tehénistálló át­alakításával hozták létre. A prémes állatok tenyésztésé­hez szükséges feltételek meg­teremtéséhez átrendezték és bővítették az épület udvarát. Így az építés befejezése után szinte azonnal elkezdhették a nutriák telepítését. A tenyésztésre alkalmas törzsállományt a Sárszentmi- hályi Állami Gazdaság tele­megyei Tanács általános el­nökhelyettese. A karcagi kutatók munká­jukkal negyedszer érdemelték ki a magas kitüntetést. Az in­tézet munkatársainak 1976 és 1981 között 42, a talajjavítás, a talajmuvelés és az intenzív gyepgazdálkodás hatékonysá­gát javító, kutatási eredmé­nyét fogadta el gyakorlati al­kalmazásra a MÉM. Tavaly hat, a termelés fejlesztését hasznosan szolgáló, Rarcagon kidolgozott, új módszer .me­zőgazdasági felhasználását engedélyezték. A vásáron sok újdonság­gal. színvonalas. gazdasá­gosan gyártható termékekkel találkozhatunk. Egyebek között olyan új szerszámgé­peket js kiállítanak, ame­lyekhez baza,j villamosipari üzemek készítik a meghaj­tó motorokat. Az úi típusú dinamókhoz a kohászüze­mek szállítanak speciális hengerelt acélszalagot, A Ganz MÁVAG is úgy tu­dott az igényeknek megfe­lelő újabb dízel motort gyártani, hogy a Lenin Ko­hászati Művek szállított számukra minőségi acélt. A vásáron megtekinthetők majd azok a gépipari új­donságok is amelyeknek nélkülözhetetlen elemei a korszerű mikroelektronikai alkatrészek. Ilyen például a szabályozástechnikai., mű­szeripari. híradás- és szá­mítástechnikai eszközök. Külön is említést érdemel rényiek. Onnan, ahol a nut- rialartásnak jól bevált, régi hagyománya és ma már or­szágos híre is van. A befektetés hasznosnak ígérkezik.' A kevés pénzből létrehozott telepen egyetlen dolgozó gondozza a 250 álla­tot. Igénytelenségükre jellem­ző. hogy egy-eg.y, nutria na­ponta nyolc deka sz^írazabra- kot és húsz dekányi különfé­le zöldtakarmányt fogyaszt. Évente kétszer várnak sza­porulatot a „farm” lakóitól. Az első fiaztatás a jövő hó­napban esedékes a jászberé­nyi telepen. A továbbtenyész- tésre alkalmas nutriákat a tartásra vállalkozó gazdasági Bemutató Tiszasülyon Haltenyésztés öreg rizstelegen A halihústermelés növelé­sének új gazdaságos lehető­ségeit mutatták be tegnap a rizsit,ermelő mezőgazdasági üzemek. vízügyi intézmé­nyek szakembereinek a ti- szasülyii Béke és Barátság Tsz-ben. A MÉM és az OVH megbízásából, a Középtisza- viidéki Vízügyi Igazgatóság' vízhasznosítási osztályának a tervei alapján egy 63 hektáros kiöregedett r.izste- lepből 22 hektáros részt ha­lastónak reikesztenek el. A változtatásnak kedvezett a terület jó földrajzi fekvése, valamint a jászsági öntöző­fürt főcsatornája, amelyből feltölthető a tó és lecsapol­ható a víz. Ez a terület rizs- termelésre már alkalmat­lan. A kísérleti tavat az el­múlt évben 112 mázsa két- nyaras ivadékkal. illetve húszdekás pontyokkal és fe­hér busákkal telepítették be. A napokban megkezdődött első lehalászás a vállalkozás sikerét bizonyítja. Egy-eg.y hektár halhús hozama meg­haladja a 17 mázsát, ha eb­ből leszámítjuk a betelepí­tett mennyiségei, akkor is 12.4 mázsa a „termés”. Együttesen 384 mázsa halat vihetnek piacra, ennek ér­téke körülbelül 1.8 millió forint. Irányított porzás házi méhekkel Hazánkban eddig kevésbé isimert módsizerrel fogják munkára a szorgos kis mé- heket az Alföldi Gyepvető- magitermelési Rendszer gaz­daságainak virágzó lucerna- földjein. Június második felétől, a maglucerna vi­rágzás kezdetétől a táblák szélére fiatal egyedekből ál­ló méhcsaládokat helyeznek el és irányítják, serkentik azok porzási intenzitását. A módszer lényege, hogy a méhkaptárak bejárati nyí­lásait úgy szűkítik le, hogy amikor a méh a kaptárba bemegy. a virágpor egv kaptáron kívül elhelyezett gyűjtőbe lehullik, tehát nem tudja bevinni a nektárt. A méztermeléshez szükséges virágpor hiánya arra kény­szerít, j a családokat, hogy újabb és újabb gyűjtőútra induljanak és lucernavirá­gokat nyissanak fel. A fia­tal egyedek jól bírják a ter­helést. a megsokszorozódó munkát s nagy szorgalom^ mai gyűjtik az édes nek­tárt. Az úi módszert elsőízben tavaly 700 hektáron próbál­ták ki és az irányított meg- porzás. a méhcsaládok al­kalmazása az igen értékes lucemavetőmagbó] hektá­ronként 25—40 kiló többlet­termést eredményezett. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1980. november 13-i ülésén értékelte munkarend­jét, munkamódszerét és ha­tározatot hozott annak fej­lesztésére. Egyúttal arra kö­telezte a megyei pártbizott­ságokat, hogy ők is vizsgál­ják meg munkájukat, és ha­tározzák meg tennivalóikat. A Politikai Bizottság később döntött: mivel a KB novem­beri határozata a párt vala­mennyi szervét és szerveze­tét érinti, indokolt, hogy a járási, községi, az üzemi pártbizottságok és a párt- alapszervezetek is megvitas­sák tevékenységük tapaszta­latait, vizsgálják meg annak módszereit, és határozzák meg a jobbítás,'a korszerű­sítés érdekében teendő fel­adataikat. E téma alapos vizsgálata annál is inkább indokolt, mivel egy párt­szerv, -szervezet munkamód­szere az adott területen erő­teljesen befolyásolja a párt tömegkapcsolatát, hozzájárul a pártdemokrácia és a poli­tikai munka mozgalmi jelle­gének erősítéséhez vagy gyengítéséhez.. A Politikai Bizottság ha­tározatának tett eleget a kö­zelmúltban a szolnoki járási pártbizottság soros ülése is, A járási pártbizottság- el­sősorban a terület fejlődése -szempontjából meghatározó politikai jelentőségű felada­tok irányítására és ellenőr­zésére fordítja figyelmét. Ezt tükrözik például a megtár­gyalt napirendek témái: a kongresszust megelőző járá­si pártértekezlet óta a párt­végrehajtóbizottság ülésein a témák 28 százaléka a párt belső életével, 25 százaléka gazdaságpolitikával, 18,7 szá­zaléka az agitációval. a pro­pagandával, az ideológiával és a kultúrával, 7,5 százalé­ka az állami élet kérdéseivel foglalkozott. Viszont éppen a már említett járási párt­bizottsági ülésen hangzott el, hogvva testület tagjai azt ja­vasolják: a végrehajtó bi­zottság tevékenységében is kapjon nagvobb hangsúlyt a gazdaságpolitika, a pártélet kérdései mellett az eszmei, politikai nevelés, a közgon­dolkodás formálását segítő, a kulturális élet fejlesztését szolgáló munka. A munkamódszer — és ez személyes beszélgetések al­kalmával többször is elhang­zott-—- akkor hatékony, ha a párttestületek tevékenysé­gükkel a tömegkapcsolatok erősítését szolgálják. A szol­noki járási pártbizottság ön­értékelése szerint megfele­lően és felelősséggel élt jo­gaival. híven szolgálta és szolgálja pártunk politikájá­nak megvalósítását saját te­rületén. munkamódszere megfelel a követelmények­nek. A járási pártbizottság tag­jainak megegyezett a véle­ménye abban is, hogy nö­velniük kell a testületi mun­ka színvonalát, annak szer­vezettségét, mindegyikük sze­mélyes felelősségét. Ezért döntöttek például abban, hogy a testület^tagjai az ed­digieknél még rendszereseb­ben vegyenek részt különbö­ző helyszíni vizsgálatokban, megtárgyalásra kerülő elő­terjesztések kidolgozásában. Fokozná a testület segítő­ellenőrző munkájának haté­konyságát az is, ha tagjai rendszeresebben kapnának meghívást az illetékes köz- ségi, üzemi pártbizottsági ülések mellett az alapszer­vezetek taggyűléseire vagy egyéb programjaira. Igaz, a járási pártbizottság tagjainak joguk van területükön a kü­lönböző rendezvényeken részt venni, ez azonban sa-. ját öntevékenységük foko­zása mellett az illetékes pártszervektől is nagyobb fi­gyelmet követel. amelyet széles körű vizsgá­lódás, a vélemények és a ja­vaslatok összegyűjtése elő­zött meg. A testület ugyan­is a napirend előkészítésére saját soraiból tizenegy tagú ideiglenes munkabizottságot hozott létre, amelynek tag­jai elbeszélgetlek a járási pártbizottság tagjaival, ügy­rend szerinti jogaik és kö­telezettségeik gyakorlásáról, a pártbizottság működésé­nek tapasztalatairól, szervei­nek munkájáról, az irányító tevékenység tapasztalatairól, módszereiről. E személyes beszélgetéseket a nyíltság, az elvtársias hangvétel, az őszinte és felelősségteljes véleménynyilvánítás jelle­mezte. A tapasztalatok ösz- szegzéséről együttes ülésen tárgyalt a munkabizottság és a járási párt-végrehajtóbi­zottság, majd az így kikris­tályosodott jelentés kerülhe­tett a pártbizottság elé. Elő­re kell bocsátani: mind a jelentés, mind a vitában el­hangzottak azt bizonyítot­ták, hogy a szolnoki járási pártbizottság és szervei ren­deltetésüknek megfelelően, a demokratikus centralizmus elveinek és a pártélet lenini normáinak betartásával lát­ják el feladataikat. is veszi, el tőlük a kezdemé­nyezést, a helyi feladatokban való - döntés jogát, az önálló megvalósítás felelősségét és lehetőségét. Ha ez nem így lenne, akkor a demokratikus centralizmus lenini elve szenvedne csorbát. Sőt, a já­rási pártbizottság megszün­tette a községi, az üzemi pártszervek tú'zottrn részle­tekre menő, direkt irányítá­sát és nem akarja megolda­ni azokat a feladatokat sem, amelyek az állami és a tár­sadalmi szervekre tartoznak. A pártbizottság differenciál­tan, mindenekelőtt a járás egészét érintő, a munka irá­nyát hosszabb távra kijelölő elvi és végrehajtás konkrét, teendőit is megszabó határo­zatokat hoz. Hogy a járási pártbizott­ság határozatai a kollektív gondolkodás, cselekvés ered­ményeként születnek, azt nemcsak az élénkülő testüle­ti légkör, az aktív vitaszel­lem, az egyre több javaslat bizonyítja, hanem a döntés­előkészítés demokratikus módszereinek szélesedése is. Gyakorlatukká vált ugyan­is, hogy a testület munkabi­zottságai a nagyobb hord­erejű jelentéseket — mielőtt azok a pártbizottsági ülésre kerülnének megvitatásra —, előzetesen megtárgyalják, s így észrevételeikkel hozzá­járulnak a megfelelő, körül­tekintő döntéshez. Vagyis á járási pártbizott­ság munkamódszerében jól érzékelhető, hogy erősödik a mozgalmi jelleg. Alapvető­nek azt tartják — és ez a szóba nforgó ülésen nagy hangsúlyt kapott —, hogy a szabad vita, a munka kriti­kus és önkritikus vizsgálata megvéd a hibáktól, a tévedé­sektől. és elengedhetetlen feltétele a helyes döntésnek. A szavak hitelét a tettek ad­ják, — mondták, és a járás- ran a párttestületek tagjai megfelelnek ezeknek a , kö­vet élményeknek. Hasznosítsák a tapasztalatokat Köztudomású, hogy a párt rtrunkastílusa döntő hatással van a tömegszervezetek tes­tületéiben folyó munka szín­vonalára. így ha a járási pártbizottság munkamódsze­re fejlődik, akkor javul a tö­megszervezetek munkája is. A szolnoki járásban az a tapasztalat, hogy a tömeg­szervezetek és mozgalmak betöltik hivatásukat, a vég­bemenő társadalmi folyama­tokat igyekeznek jó irányba befolyásolni, és a politika szolgálatába állítani. Megfe­lelően gyakorolják " érdek- képviseleti és érdekegyezte­tő szerepüket. Néha azonban — hallottuk —, nem egyér­telmű, hogy ki, milyen .fel­adatért felelős, a mulasztá­sokat nem követi minden esetben elmarasztalás. Ez is jelzi, hogy az érdekképvise­leti munka magasfokú fel- készültséget, elhivatottságot és meggyőződéssel párosuló politikai rátermettséget kö­vetel az arra vállalkozóktól. A járási pártbizottságnak is feladata, hogy erre a mun­kára mind több kommunis­tát tegyen alkalmassá. A .járási pártbizottság munkarendjének és munka- módszerének további fejlesz­tése érinti a községi, az üze­mi pártbizottságok, pártveze­tőségek, az alapszervezetek tevékenységét is. A testület állást foglalt abban: javasol­ják, hogy a járási pártbizott­ság és szervei munkamód­szerbeli tapasztalatait az alsóbb szintű pártszervek hasznosítsák, az ülésen elfo­gadott követelményeket a saját irányító munkájuk so­rán is érvényesítsék, mert ez­által színvonalasabbá, válik saját tevékenységük, erősö­dik területükön a pártdemok­rácia és a politikai munka mozgalmi jellege. Varga Viktória dolgozóknak és a szakcsopor- péről szerezték be a jászbe- , toknak adják el. Hz eredmények számottevőek és biztatóak A járás eredményei — az élet minden területén — számottevőek és biztatóak, de gondok is vannak. Ezek megítélésénél esetenként két szélsőséggel lehet találkozni, a sikerek láttán elbizako­dottsággal, vagy a problémák egyoldalú felnagyításával. Holott az eredményeket és a problémákat csak együtt, az okok feltárásával lehet való­ban reálisan értékelni. „Olyanná kell alakítani gon­dolkodásunkat és munkán­kat, hogy a sikerek ösztö­nözzenek, a gondok a lehető legcélravezetőbb megoldás keresésére sarkalljanak mindannyiunkat” — hang­zott el a tanácskozáson. Mind­ezzel kapcsolatban még egy nagyon lényeges kérdés is szóba került. Egyes kommunisták életvi­telében, magatartásában sze­rénytelenség tapasztalható, — mondták —• és ez sokat árt a párt tekintélyének, tö­megkapcsolatának. Igaz, ezek a jelenségek nem merítik ki a párt fegyelme elleni vétsé­get, "ritkán kerülnek felszín­re, de a szőkébb kollektívá­ban visszatetszést szülnek. Helyesen ítélték meg ezt a jelenséget a járási pártbi­zottság tagjai, amikor kifej­tették: a kommunisták ön­zetlensége, ügyszeretete, sze­rénysége. elvi elkötelezettsé­ge az egyik előfeltétele an­nak. hogy a pártonkívüliek is teljes szívükkel, cselek- \öen támogassák politikán­kat. A pártegység az, amit min­dig újra és újra meg kell te­remteni, amit szüntelenül erősíteni kell. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy pél­dául egy olyan testület, mint a szolnoki járási pártbizott­ság is, megfelelő információ­val rendelkezzen az élet minden területéről. Mert ha tagjai nem ismerik az ese­ményeket, a politikát irányí­tó határozatokat, akkor nem tudnak megfelelni e követel­ményeknek, nem tudnak a pártegység kialakításában- ér­demlegesen részt venni, és nem tudnak még aktívab­ban dolgozni. Éppen az in­formáció, a tapasztalatszer­zés miatt szükséges még szo­rosabbra fűzni kapcsolatai­kat a különböző pártszervek­kel, -szervezetekkel! Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy kisebb lesz ezáltal a községi, az üzemi pártszervek hatásköre, önál­lóságuk csorbát szenved. Er­ről szó sincs. A járási párt- bizottság nem veheti, és nem Iparvállalatok újdonságai a BNV-n a MEDICOR kardiológiai mérőműszere. „Gólyahír” a nutriatelepről Szorosabb kapcsolatokat

Next

/
Thumbnails
Contents