Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-08 / 106. szám
1982. MÁJUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 eszközökkel történő átcsoportosítására nincs szükség. A nagyobb nyereséggel záró gazdaságoknál ugyanis dinamikusabban nőtt az adó összege is. Hasonló hatást váltott ki a hiteltörlesztések előrehozatala is, hiszen a bank azoknál a gazdaságoknál „gyorsította” a lejáratot, ahol a magasabb jövedelemből több „szabad” fejlesztési forrás képződött... Azt sem szabad elfelejteni, hogy az alacsony jövedelmű és kedvezőtlen adottságú nagyüzemek helyzetének javításához szükséges pénzügyi forrást az ágazatnak önerőből kellett megteremtenie, az energiahordozók árához nyújtott dotáció megszüntetésével és a tej prémium mértékének 20 százalékos csökkentésével teremtették elő a szükséges összeget. Ezzel tekintélyes összegű, eddig eredménynövelő forrást csoportosíthattunk át az átlagosnál jobb gazdaságoktól az alacsonyabb jövedelműek javára. Ha ezeken túl még bármilyen indokkal hozzányúlnának a gazdaságok jövedelméhez, akkor az már a hatékonyság növelését, a tervezett termelés fejlesztését akadályozná. — A mezőgazdasági üzemek a \szűkös beruházási lehetőségekre panaszkodnak, ugyanakkor a mezőgazdasági beruházások a tervezett szintnél rendre magasabbak. Vajon ennek az ellentmondásnak nem az-e az oka, hogy a mezőgazdasági beruházások szerkezete nem a terv szerint alakul? Hogy az üzemek elsősorban ' és érthetően a gyorsan megtérülő beruházásokra (például kiegészítő tevékenység) és nem \az alapvető, de kisebb nyereséget hozó tevékenységekre ikoncentrálnak? — .Ami a panaszkodást illeti, nem szabad elfelejteni, hogy a mezőgazdasagi üzemek egyiharmadának alig van fejlesztési forrása, és a minimális vagy teljesen hiányzó, úgynevezett sajáterő miatt nem tudnak hitelt felvenni. Ami a többieket illeti, népgazdasági okok miatt maga a felvehető hitelkeret is szűkös. A mezőgazdasági beruházások szerkezetét tekintve csak az építési beruházások térnek el a tervezettől. Igaz, ezek adják az összes beruházások egyharmadát. De ez az elmozdulás sem ellentétes a népgazdasági tervben megfogalmazottakkal. Például a gazdaságok a tervezettnél több szarvasmarha- és sertésférőhely építéséhez fogtok. Jelentős mértékben túlteljesítették a baromfiférő- hely-beruházások időarányos tervét és a tárolóterekkel kapcsolatos beruházási igény is több a tervezettnél. — Szűkös hitelkeret, túlteljesített beruházások! Honnan a pénz? — 'Persze egyetlen gazdaság sem építkezett valamiféle „elásott kincsből”. Az általános pénzhiány melletti többletberuházásokat az tette lehetővé, hogy a - mező- gazdasági üzemek 1981-ben kezdeményezett beruházásainak nagy része megfelelt a konvertálható árualapokat bővítő hitelfeltételeknek, s így hozzájutottak az általuk igényelt pluszhitelhez. Eminek megfelelően az 1981-ben terven felül igénybe vett konvertálható hitelt a Magyar Nemzeti Bank elsősorban az alaptevékenység fejlesztését elősegítő beruházásokhoz folyósította. Ugyancsak a tervezettet meghaladó mértékben vettek igénybe öszegeket az energiaracionalizálási beruházásokhoz az e célra elkülönített keretből... A gép-, a meliorációs és az ültetvénytelepítési beruházások a tervezett szinten alakultok. Természetesen igaz az is, hogy az alaptevékenységen kívüli tevékenységet is számottevő mértékben fejlesztették a mezőgazdasági nagyüzemek. Ennek azonban alacsony a beruházási igénye, éppen ez benne az egyik jelentős üzemi és népgazdasági előny. — Vajon a iperuházásoli mellett a mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségi rendszere szavatolja-e a gazdaságos termelésfejlesztést? —- Már csak azért sem lehet a beruházás a termelésfejlesztés kizárólagos eszköze, mert sok gazdaságnak ehhez nincs is pénze. Elkoptatott dolog lenne most úgy általában kihasználatlan tartalékok emlegetése, de a különböző fejlettségi színvonalon álló, eltérő adottságú és jövedelmű mező- gazdasági nagyüzemek között a termelésfejlesztést szolgáló gazdasági együttműködéseknek valóban olyan „telér”-je rejlik, amit vétek lenne kiaknázatlanul hagyni. Például amíg az alacsony jövedelmű gazdaságoknak általában kevés és elhasznált gépük van, amíg a termőföldet nem tudják időben és jól megművelni, s gondjaik vannak a rét- és legelőterületek, a meglevő állatférőhelyek hasznosításával is, addig az erős gazdaságokban a növénytermelés és az állatenyésztés további dinamikus fejlődését sóik esetben a kellő termőterület hiánya akadályozza. Éppen ezért az együttműködés kibontakoztatása érdekében az erős nagyüzemek meghatározott célra1 tartalékalapjukat is átadhatják az alacsony jövedelmű gazdaságoknak, és ennek fejében részesedhetnek gazdasági eredményeikből. Emelett az erős gazdaságok anyagi és szellemi kapacitásainak mozgósítása érdekében például a gyenge és erős gazdaságok együttműködése esetén éppen úgy elszámolható az árkiegészítés — meghatározott feltételek mellett — és a termelési- adó-kedvezmény, mintha a gyengébb adottságú gazdaság egymaga dolgozott voP- na. A közösen elért eredmény utáni adózás is az alacsonyabb jövedelmű üzem feltételei szerint történik. — Segíti-e a gazdaságos termelésfejlesztést a kistermelőkkel kiépített kapcsolatrendszer bővítése? — Ez a „beruházásmentes” termelésfejlesztésnek egy másik formája. Ennek eredményéként jelentősen bővült azoknak a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemeknek a köre, amelyek a háztáji gazdaságok által termelt és a nagyüzemen keresztül értékesített egyes mezőgazdasági termékek után árkiegészítést kapnak. A tejár-kiegészítést, a tejprémiumot, a vágómarhaár-ikiegészítést a mezőgazdasági üzemek akkor is megkaphatják, ha állataikat szerződéses formában a kistermelők tartják... Rugalmasabbá váltok a korábban állami támogatással létesített termelőberendezések hasznositását előíró szabályok is. Egyes — nagyüzemi módon gazdaságosan nem használható — termelőkapacitásokait, mint például istállókat, ültetvényeket a mezőgazdasági nagyüzemek akár bérbe is adhatnak. Végül, de nem utolsó sorban lehetővé tettük, hogy a mezőgazdasági üzemi dolgozók az alaptevékenység keretében — külön megállapodás alapján — munkakörükbe nem tartozó munkákat is vállaljanak... Az ilyen és az ezekhez hasonló termelésbővítést ösztönző intézkedések kidolgozásával a továbbiakban is foglalkozunk. Bonyhádi Péter A múlt esztendőt a kedvezőtlen kilátások ellenére is jó eredmény- nyel zárta a mezőgazdaság. Ennek a ténynek az ismeretében az idei lehetőségekről beszélgettünk dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — A mezőgazdasági nagyüzemek 1981-ben 4,5 milliárd forinttal több nyereséget értek el a tervezettnél. Mire ad lehetőséget ez a többletnyereség? Vagy ismerve például a hiteltörlesztések meggyorsítását, a hitelkeretek szűkülését, lehet-e egyáltalán * szabadon felhasználható többletnyereségről beszélni? — Ennél a 4,5 milliárdnál hangsúlyozni kell, hogy — az adózás rendszeréből következően — a költségvetés bevételei is a tervezettet lényegesen meghaladó mértékben emelkedik. Az előzetes adatok szerint az adótöbblet, a következő évek hiteltörlesztéseinek előrehozása, a forgóalap-feltöltési kötelezettség, a tervezettnél kevesebb amortizáció és a nyereségrészesedései többlet miatt a beruházási vásárlóerő a tervezettet alig haladja meg, különösen, ha azzal is számolnunk kell, hogy hitelfelvételre — a múlt évhez képest — lényegesen szerényebb mértékben nyílik lehetőség. — A mezőgazdasági nagyüzemek egyharmadában az eredmény a korábbival azonos szinten maradt, illetve az alá csökkent. Az állami gazdaságok nyereségének 30 százaléka a négy mezőgazdasági kombinátban képződött. Az ágazat keretein belül van-e valamilyen lehetőség átcsoportosításra? — A jövedelemnek a szabályozórendszeren kívüli Megkezdődött a lehalászóhely műtárgyainak építése is Halastó közös erővel Űj, 340 hektáros halastó építését kezdte el közösein a rákóciiüailvad Rákóczi és a kengyeli Dózsa Tsz. A Kengyel alá nyúló egykori TiSza-meder mentén mintegy 3000 méter hossztöltést 11 keresztgátat valamint a lehalászáshoz szüksége» műtárgyakat kell megépíteni. A több, minit 70 millió forintos költségre tervezett beruházási teljes egészében 1984- re valósul meg. A hailtenyészibés azonban már jövőre ellffz- dődlk, ekkorra a tórendszer egy része már fel lesz töltve a Tisza vizével. Felvételeink az építkezésen készültek Munkamegbeszélés A leendő tó alját gépek egyengetik simára Gazdaságosabb termelésfejlesztés Szűkös hitel, nagy beruházások Beszélgetés dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Az alumínium nyersanyag, illetve félkész gyártmányok világpiaci ára csökken. Ezért a székesfehérvári Könnyűfémműben megváltoztatják a termékszerkezetet. Az idén már növekszik a munkaigényesebb, finomabb kidolgozású alumínium termékek gyártása. A hónap végén megkezdi a munkát a japán gyártmányú alumínium-szalag gyártósor és júliusban már dolgozik az eloxáló mű. A képen: Próbaüzem az alumínium szalaggyártó gépsoron „Belépés” egyéni vállalkozóknak is! Hús- és tejtermelést növelő kezdeményezés Azonos támogatásban részesül mindenki SZOT-iilés Téma a környezetvédelem és a munkaverseny A Szakszervezetek Országos Tanácsa tegnap ülést tartott, amelyen egyebek között a környezetvédelem helyzetét és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat vitatta meg. Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke rámutatott, hogy az smberi környezet megóvásának ügye egyre inkább beépül az állami tevékenység egészébe. A kutatóhelyek értékes programokat hajtanak végre a gépek, közlekedési eszközök zajának csökkentésére, a biológiai szennyvíz- tisztításra, a mezőgazdasági kemizálás káros hatásainak megszüntetésére, a tudomány eredményeinek felhasználása azonban lassan halad. További napirendi pontként Gál László, a SÍZOT főtitkárhelyettese terjesztette elő az elnökség javaslatát a szocialista munkaverseny- mozgalom fejlesztésére. Végül Jakab Sándor. a SZOT főtitkárhelyettese a SZOT két ülése között végzett munkáról számolt be. Nem valószínű, hogy egyedülálló találmányról van szó, Jászberényben mégis csak a Jászsági Állami Gazdaság nevéhez fűződik a sokat ígérő kezdeményezés, amellyel a gazdaság a hús- és a tejtermelés növelését segíti. A kezdeményezés lényege: a háztáji gazdaságok támogatása, a kisüzemi állattartás növelése. Hasonló akcióval szinte minden termelő- szBvetkezetben lehet találkozni. Az állami gazdaságét mégis megkülönbözteti a többitől, hogy dolgozói mellett részt vehet az akcióban és azonos támogatásban részesül mindenki, aki háztáji állattartásra vállalkozik. A gazdaság az idén 1500 sertést ad ki hizlalásra, és több mint 100 tehenet tejtermelésre. Az érdeklődésnek megfelelően ad ki ezenkívül növendékbikákat és anyakocákat. Az állattartókkal szerződést köt, a hízósertéseket, a hizlalt bikákat felvásárolja. A tejet a legközelebbi átvevőhelyen adhatják le a gazdák, a kocák árát malacok leadásával is kifizethetik. A felvásárlások biztosításán kívül az állami gazdaság tápokkal, szemestakarmányokkal segíti az állattartó gazdákat. Ilyen célra üzemeltet két takarmány- és tápboltot Jászberényben, egy- egy boltot Jászapátin. Jász- szentondráson és Jászárok.- szálláson. I. A.
