Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-07 / 105. szám

1982. MÁJUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Határszemle, hintával Kertszerető emberek a keviek Két alkalommal ültem éle­temben hin tóin. Először sirác- korombain. egyik húsvétikor kocsálkázitaitoitt meg az újszá- szi határiban gazdálkodó nagybátyám. Másodszor a minap volit alkalmam vé- gigkocsikázind a túrkeved fő­utcán: a földvédelmi tör­vény értelmeiben esztendőn­ként ilyenkor .tavasszal sor­ra kerülő zártkerti haitár- szemle egyik délelőttjén ké- redzkedtem fel Vitárizs Jó­zsefnek. a városi tanács fo­galtosának hintájára. — Így, lovaskocsival tud­juk csak ibejámi a szakcso­portok birtokait, — magya­rázta a meggyeskert felé menet Kállai Lajos, a Tö­rökszentmiklósi Városa Földhivatal mezőtúr—túrke- vei kirendeltségének veze­tője. — mert a traktorok nagyon összevágták a Villo­gó. a Vénként, a Malomziug meg a Kincses felé vezető földiutakat. Ma délelőtt azt méri fel a határszemlét vég­ző bizottság, hogy a megy- gyesban, a tizenkét hektár­nyi belterületi gyümölcsös­ben és a csáknem négyszáz hektáron élterülő hét zárt- kertben hogyan bánnak a termőfölddel a tulajdonosa­ik, a bérlőik. A régi fegyvemekd út mel­lett kialakított meggyeskert­ben az áfész háztáji agronó- musának, Szilágyi Gyulának volt mivel dicsekednie: — Ősszel múlt egy éve. hogy a kilencvenhét. egyen­ként 300 négyszögöles par­cellát betelepítettük Érdi bő­termő. Üj fehértői fürtös és Meteor korai meggyfacseme­tékkel. Majd mindegyik ho­zott már virágot, az idén nyáron meg is mutatják, milyen a termésük. Most jártam végig a kertet, egy­két szakcsoporttag van csak, aki nem tudta megművelni a sorközöket, a magas bel­víz miatt. A határszemlét tartók sem találtak kifogásolni valót a 12 hektáros meggyesben, ahová délelőtt is sok kis­termelőt is kicsalt a hirte­len jött jó idő. — A feleségem szabadna­pos. gondoltam én is kive­szek egy nap szabadságot — hallottam Nagy Lászlótól, az A FIT autófényezőjétől. — Drótot feszítettünk ki a föl­dön, arra kötjük le a kor­don művelésihez a meggy­fák ágait. Jut idő ma egy kis kapálásra is, ráfér a ga­zolás a hagyma, zöldség és a sárgarépaágyásokra. Márkus Imre. aki a városi tanács városgazdálkodási és fejlesztési osztályának kép­viseletében vett részt a ha- társzemilén. örült, hogy any- nyi zöldségféle sorol a fia­tal meggyfák között. — Tavaly csak burgonyát termeltek köztesként a szak­csoporttagok. az idén úgy látom, jut majd innen min­deneié a zöldségboltjainkba. A szemlénk következő ál­lomásán, a Vén.kertben már a városiban lakók háztáji struktúrájához igazodott a kertkultúra isi. Háromseáz- ötven tehenet tartanak a portájukon a kevtiék, és ta­valy több mint harminc­ezer hízottsertést szállítottak a feldolgozó iparnak. Ezért terem a vénkerti parcellák legtöbbjében lucerna, kuko­rica. takarmánvborsó vagy árpa a gyümölcsfák alatt. A város legnagyobb zárt- kertjénelk számító, százhá­rom hektáros Vénkertben is sokan szorgoskodtak aznap délelőtt. Kánya István ' 600 négyszögöles parcellájában éppen kukoricavetéshez munkálta el a talajt két fa­kó lovával Szabó Sándor fo- gatos. — Hideg volt eddig a föld, nem volt sok értelme hoz­zálátni a kukorica vetéséhez — bizonygatta a nyugdíjas kerttulajdonos. — Meglátják, az enyém is kisorol addig­Több, a Sallai Lászlóéhoz hasonló gyümölcsös is lehetne a Malomzugban ra. amikorra azöké, akik két háttól ezelőtt elvétettek. Odaát, a másik zártkertben van nekem is két sor gyü­mölcsfára Megterem azon a konyhára meg a cefréibe való. Innen a Vénkertből pedig kikerül a takarmány a négy szerződött, meg a két saját vágásra nevelt hí­zómnak. A Vénkertben már a szemlebizottságnak is akadt dolga. Kállai Lajos megje­lölte a földhivatali térképen azokat a parcellákat ame­lyeket felvert a düdva. és látszott, hogy a gyümölcsfák ki tudija mióta nem láittek metszőollót permetezőszert. — ött elhanyagolt parcel­lát találtunk ebben a zárt- kertben — összegezte. — Felszólítjuk a tulajdomoso­Amíg megnőnek a meggyfák, Nagy Lászlóék zöldségfélé­ket is termelnek a konyhá­ra, a piacra két itt a Kincsesben. Ök in­kább pihenni járnak ide. Meg ig, látszik a kertjükön, hogy- kielégíti őket a szilva­fákon megtermő pálinkának való. Nézze meg a ybenszü- löttek” gyümölcsösét: saláta korai borsó zölöell a fák között. Vitárizs János ügetőre fogta a lovakat, a határ- szemle aznap délelőttre üte­mezett utolsó állomása. a Maloméiig a város túlsó fe­lén terült él. kát, hogy harminc napon beliül tegyék rendibe a föld­jüket. Megszigorodtak az utóbbi időben a földvédelmi rendelkezések. nem csak szántani, vetniük vagy ül­tetniük is kell most már a földet használóknak. A ha- tánszermlén. azt is számba vesszük, ki hogyan haszno­sítja a kertjét. Akit pedig két vagy három ftgymást kö­vető határszemle után is hiába szólítunk fel, annak állami kezelésbe vonjuk a parlagon hagyott vagy elha­nyagolt földjét. A helybeliek által Kin­csesnek ismert zártkertben kisebbmagyobb víkendházak tarkítják a fehér virágikön- tösbe öltözött gyümölcsösö­ket. Márkus Imire térkép és névlista nélkül meg tudlta mutatni, melyik parcellának túrkevei, melyiknek vidéki a gazdája. — Nyáron egyre több ven­déget vonz a jó vizű stran­dunk’ sökan megkedvelték a környéket. Ha jól tudom, tavaly százihúszan adtak be a földhivatalhoz adásvételi- jóváhagyási kérelmet, a két­harmaduk más Vidéken la­kik. Szolnokiak Borsod és Nógrád megyeiek, meg pes­tiek vásároltak meg sok tel­— Kihasználjuk a szél­csendes időt. magyarázta Sallai László az áféstz ven­déglátós dolgozója. — Édes­apám és Nagy Ferenc segít a permetezésben, nem győ­zik dicsérni ezt a mindent- tudó japán Honda kertigé­pet. Ezerszáz négyszögöl a kertem, ötödik esztendősek a körtefák. Négyszáz van belőlük és az idei nyáron, a virág legalábbis úgy mu­tatja, megterem rajtuk vagy hat tonna gyümölcs. Csak- hát eddig, a hideg meg a szél miatt, nem nagyon ke­rülgették a méhek a virágo­kat Most becsapjuk őket mézzel illatosítottuk csailo- giaitónak a gombaölő permet- .szert. A kétnapos szemle ta­pasztaltainak összegezésére, a földjeiket elhanyagolok fe­lelősségre vonására a föld­hivatali kirendeltség és a ta­nács képviselői a hivatottak. ’ Nekem kívülállónak köny- nyebb — megtehetem akár egv mondatban is — érté­kelni a rövid határjárást. Nem volt hiábavaló egy délelőtt rázatnom magam a városi tanács hinta ián, mert a látottak, hallottak meg­győztek: földhöz értő kertet szerető erpjjerek a keviek. Temesközy F. A kis parcellák műveléséhez megteszi a lófogat is. Kánya István vénkerti földjén ku­korica terem majd a hízó­nak — Zártkert lévén, lehetne sokkal több gyümölcsfa. — mutatott körbe Kállai La­jos — de itt inkább a jó- szágnákvalót termelik meg a kerttulajdonosók. Persze, akad már jónéhány szép gyümölcsös is a Malomzug­ban. Hallok is valamilyen masinát duruzsolni ott, a köntéskertnél. Előrehaladásunk feltétele gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése Havasi Ferenc beszéde Elöljáróban Havasi Ferenc átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Miniszterta­nács üdvözletét és jókíván­ságait az Akadémia tagjai­nak, tisztségviselőinek, a közgyűlés valamennyi részt­vevőjének, a magyar tudo­mány alkotó munkásainak — majd így folytatta: A Központi Bizottság és a kormány — csakúgy, mint korábban — most is nagy várakozással tekint a köz­gyűlés munkája elé. Tudo­mányos életünk e legmaga­sabb fóruma megbecsülést és rangot vívott ki magának az­zal, hogy mindig nemzeti léptékű, jelenünket és jö­vőnket egyaránt befolyásoló kérdéseket tűz napirendjére. Célja sem kevesebb, mint az, hogy a tudomány oldaláról mérje és minősítse, alapoz-' za és továbbfejlessze társa­dalmi-gazdasági életünk egy-egy meghatározó körét. Megújulásra Irányuló készség Bonyolult világunkban a korábbiaknál is nagyobb je­lentősége van annak, hogy a párt a szocialista fejlődés ál­talános törvényszerűségeit tisztelve még nagyobb fi­gyelmet fordítson történelmi és nemzeti sajátosságaink, országunk [adottságai, lehe­tőségei tanulmányozására, hogy célkitűző és feladat­meghatározó, a tömegeket szervező és nevelő tevékeny­sége e körülmények között is folyamatosan fejlődjön. A párt nem kerüli meg a konfliktusokat, napirendre tűzi a döntésre érett kérdé­seket és a körülményeket mérlegelve igyekszik megol­dani azokat. A kritikus és önkritikus magatartás, a megújulásra, a refőrmokra irányuló készség, a realitá­sok figyelembevétele volt eddig is sikereink egyik zá­loga. Tudatában vagyunk an­nak, hogy örökre szóló poli­tikai stabilitás nincs. Csak olyan van, amelyet naponta újra és újra, szorgalmas munkával megteremtünk. Az utóbbi években megnőtt a politika és a gazdaság kap­csolatának súlya. Nem vélet­len, hogy a párt és a kormány szinte naponta foglalkozik a gazdasági építőmunka soron lévő feladataival. A Központi Bizottság 1978. decemberi határozata alap­ján átfogó változásokra ke­rült sor a gazdaságpolitikai és gazdaságirányítási gya­korlatban. Az elmúlt három év eredményei és tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy helyesen jelöltük ki a fő cé­lokat, a gazdasági egyensúly javításának és az életszínvo­nal megőrzésének követel­ményét. Helyes volt ennek a két célnak alárendelni min­den más gazdasági feladatot a termelési, a fejlesztési és az elosztási politikában. Ügy ítéljük meg, hogy gazdálko­dásunk — bár nem mara­déktalanul — egyre jobban alkalmazkodik a gazdasági fejlődés szigorúbb külső és belső követelményeihez. Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy nincsenek problémáink vagy azok nagy részét már megoldottuk. Gazdaságunk alkalmazkodó képessége ma még kisebb a szükségesnél. Nem kielégítő a hatékonyság és a minőség javulása. Nem eléggé kor­szerű a termelési szerkezet. Még csak az első lépéseket tettük meg az új fejlődési pályán, az intenzív fejlődés kibontakoztatásában. Az azonban bebizonyosodott, hogy a mennyiségileg keve­sebb lehet minőségileg több, értékesebb. Igazodva a követelményekhez Az elért eredményekhez nagymértékben hozzájárult, hogy a váltqzó követelmé­nyekhez igazodva az elmúlt években több változtatásra került sor a gazdasági sza­bályozásban, a tervezésben és a szervezeti rendszerben egyaránt. Az új ár- és mó­dosított gazdasági szabályo­zórendszer lényeges vonása, hogy a gazdálkodó szerveze­tek fokozottabban és folya­matosabban érzékelik a gaz­dálkodás külső és belső fel­tételeiben végbemenő válto­zásokat. A szervezeti rendszer kor­szerűsítésének keretében sor került a tudománypolitikai bizottság, valamint az Álla­mi Tervbizottság munkájá­nak továbbfejlesztésére, a kormány gazdasági bizottsá­gának létrehozására, az ipar- irányítás egységesítésére, a piaci felügyelet szerveinek megerősítésére, a Kereske­delmi Kamara szerepének növelésére. Megkezdődött a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése, amely üzem­mérettől függetlenül nagyobb teret biztosít az önálló kez­deményezés és az ésszerű kockázatvállalás kibontakozá­sához, a műszaki-tudomá­nyos kutatás és fejlesztés, a termelő tevékenység és a piaci munka hatékonyabb szervezeti összehangolásá­hoz. Gazdasági fejlődésünk kül­ső feltételeinek alakulását illetően a következő években 's jelentős további változá­sokkal, nehézségekkel kell szembenézni. Ezt felismerve sincs lehetőségünk a világ- gazdaságtól való függetlene­désre, a befelé fordulásra. A gazdaság intenzív fejlődésé­nek biztosítása csak a nép­gazdaság alkalmazkodó ké­pességének javításával, kül­gazdasági aktivitásának nö­velésével érhető ett Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdaságirányítási rendszert, annak minden fontos elemét folyamatosan továbbfejlesszük. Terv és szabályozók kapcsolata A terv és a szabályozó- rendszer kapcsolatát úgy kí­vánjuk továbbfejleszteni, hogy a fő folyamatokra vo­natkozó stratégiai elgondolá­sok kialakítását és megvaló­sítása« erősítse. Gazdasági döntéseink jobb megalapozá­sa elképzelhetetlen a tényle­ges hatékonysági, jövedelme­zőségi viszonyok ismerete nélkül. Ez pedig alapvetően attól függ, hogy az árrend­szer mennyire tudja érték­mérő, ellenőrző szerepét be­tölteni. Az árrendszert ezért olyan irányban kell tovább­fejleszteni, hogy a gazdál­kodók jövedelempozíciói egy­re inkább a valós hatékony- sági különbségeket jelenít­sék meg. Hasonló megfon­tolások alapján szükséges a bér- és keresetszabályozási rendszer korszerűsítése is. Követelmény, hogy a kere- selszabályozási rendszer ne korlátozza, hanem * segítse a jövedelmezőség fokozását célzó döntéseket. Folyamatban van a szerve­zeti és a vállalatirányítási rendszer korszerűsítése. E munka azon a felismerésen alapul, hogy iparunk szer­kezetében egyaránt helye van a nagyobb méretű és összetettebb szervezetű gaz­dálkodó egységeknek, a kis- és közepes vállalatoknak. Ezután kitért a Központi Bizottság titkára arra, hogy a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítése ér­dekében megkezdődött a ku- v tatóintézeti hálózat átszerve­zése is. Majd arról beszélt, hogy javítani kell az irányí­tó szervek és a vállalatok kapcsolatát, s aktuális fel­adatként említette a vállalati belső mechanizmus fejleszté­sét is. Szólt a szocialista kisvállalkozások fejlesztését elősegítő, a közelmúltban nyilvánosságra került jog­szabályokról, s arról, hogy az új vállalkozások az indu­lás ' szakaszában vannak; az érdeklődés differenciált, ál­talában a kisszövetkezetek, illetve a gazdasági munka- közösségek létrehozása iránt a legerősebb. Kiemelte: gaz­daságpolitikai céljaink, irá­nyítási-szervezési feladataink megvalósításában egyre na­gyobb szerepe van a társa­dalmi, emberi tényezőknek, a reális szemléletnek, a kez­deményező magatartásnak, az alkotó cselekvésnek, a fe­lelősségvállalásnak, a szer­vezettségnek és a fegyelem­nek. Az emberi tényezőkről szólva külön is hangsúlyozta a képzés és továbbképzés szemléletet és cselekvést for­máló szerepét. Elmélet és gyakorlat Űj utakat kell keresnünk, új eszközökkel és új mód­szerekkel kell operálnunk. Jól tudjuk, hogy a jelen megítélése és a feltételezett jövő mindig is szenvedélyes viták forrása volt és marad. Álláspontunk ezért tovább­ra is az, hogy minden indít­ványt, amelyet a jobbító szándék szül, tárgyilagosan meg kell Vitatni. Ugyanis csak sokoldalú vitával, tu­dományos elemzéssel, a bá­tor megoldások keresésével, a várható eredmények és kockázatok együttes mérle­gelésével juthatunk megala­pozott döntésekhez. Ézért ösztönözzük és segítjük az elmélet és a gyakorlat meg­újítását elősegítő tudomá­nyos kutatásokat és vitákat, ugyanakkor nem látjuk ér­telmét az olyan — hellyel- közzel jelentkező — kezde­ményezéseknek, amelyek megalapozatlan kísérletezge­tések színterének tekintik a népgazdaságot. Napjainkban a társadalmi-gazdasági elő­rehaladás nem annyira mennyiségileg, inkább minő­ségileg meghatározott. A kö­vetkező években csak olyan ütemű fejlődést irányozha­tunk elő a társadalmi és gaz­dasági élet valamennyi terü­letén, amely összhangban van az egyensúlyi követel­ményekkel, a gazdasági ha­tékonyságnak a termelés szerkezeti változásain alapu­ló növekedésével, az élet- színvonal megőrzésével és az életkörülmények javításá­val. A következőkben arról szólt, hogy a VI. ötéves nép- gazdasági terv a gazdasági hatékonyság növekedését szolgáló tényezők között az első helyen említi a tudomá­nyos vívmányok gyors és hatékony gyakorlati alkal­mazását. A tudományos ku­tatás és műszaki fejlesztés céljaira - a korábbiakhoz ha­sonlóan — a jelenlegi közép­távú tervidőszakban is a bel­földön felhasználható nem­zeti jövedelem három száza­léka fordítható, ami nemzet­közi összehasonlításban is el­fogadható arány. Nagy je­lentőséget tulajdonítunk an­nak, hogy a társadalmi fo­lyamatokat és a gazdasági fejlődés emberi vonatkozá­sait vizsgáló és alakító tár­sadalomtudományok is gyor­sabb ütemben fejlődjenek. Végezetül Havasi Ferenc hangsúlyozta: Pártunk — ■ amelynek elmúlt negyedszá­zad^ politikája a társadal­mi-gazdasági élet valameny- nyi területén a reformok és a megújulási készségünk legfőbb ihletője volt — a jö­vőben is számít arra, hogy a tudomány, a Magyar Tudo­mányos Akadémia még aktí­vabban járul hozzá közös ‘áljaink megvalósításához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents