Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-07 / 105. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁJUS 7. Ajándék Az egyik-óvodás kis­lány — névnapja után azzal dicsekedett. hogy magnetofonnal lepték meg a szülei. Méghozzá nem is a legolcsóbbat vásárolták neki. És mivel ezt az ajándékot is ke- veselhctték. ráadásként gyönyörű arany nyaklán­cot is kapott. Amikor mindezt a csa­ládlátogatás alkalmával az óvónő szóvá tette a szülőknek, azok értetle­nül hallgatták a kifogá­sokat, és képtelenek vol­tak felfogni: miért rossz az. ha ők ennyire szere­tik. dédelgetik nehezen született, egyszem lányu­kat? Ráadásul tehetik is: jól fizetett a hatalmas kert. a szőlő, az ólban 15 hízó röfög, az istálló­ban 4 tehén most is fe­jős, egyszóval nem lop­tak, nem csaltak — megdolgoztak a pénzü­kért. A történetet hallva az embernek olyasmi mo­toszkál a fejében: mit kap ez a jelenleg ötéves teremtés akkor, ha be­fejezi az óvodát? Majd az általános iskolai ta­nulmányait. esetleg le is érettségizik? Személy- gépkocsit? Nyaralót? He­likoptert? Vajon meddig lehet fokozni az efféle ajándékozási kórt? El­végre a szülők — ha egészségük engedi — bi­zonyára továbbra is éjt nappallá téve gürcölnek majd azért, hogy ö — akár a mesebeli király­lány — semmiben ne szenvedjen hiányt. Divat, örök divat szid­ni a jelenlegi fiatalságot, és a ránk maradt írásos emlékek szerint már sok ezer évvel ezelőtt is ugyanezt tették az ókori görögök, rómaiak, egyip­tomiak, és ebben a mi szüléink. nagyszüleink sem voltak kivételek. A . világ azonban mégis' fennmaradt. újabb és újabb csodával gyarapo­dott. fejlődött, szépült az utódok, a parázna, a lé­ha, a tiszteletlen, a do­logkerülő és még sorol­hatnám milyennek titu­lált emberi generációk jó­voltából. A milliók szel­lemi és fizikai produktu­ma, a munka, az akarat következményeképp. Arra azonban kíváncsi lennék: egy olyan fiatal, akinek a szülei jóvoltá­ból már aligévesen az ölébe hull minden elis­merés, anélkül. hogy az ujját mozdítaná, va­lóban milyen felnőtté vá­lik? Vajon elégedett em­ber lesz-e belőle, ad-e majd negyven-ötven év múlva elnyomorodott idős apjának, anyjának egy tányér levest, meleg ételt? Gondoskodik-e ró­luk jó gyerekhez illően? Mert sajnos a túldédel­getett kedvencekre — a tapasztalatok szerint — nem ez a jellemző. Igaz. csak részben tehetnek róla, hiszen mindenki olyan felnőtté válik, amilyenné a szülei, a környezete, a hozzátarto­zói nevelik. Pénzért tartós szercte- tet nem lehet vásárolni. Ideig óráig talán igen, de a boldogsághoz, a sike- —«s élethez ennél sokkal több kell egy gyermek­nek. Lelki biztonság, temérdek együtt eltöltött óra, a családi összetarto­zás. a közös kirándulá­sok, a házi és a házon kívüli munkák ezernyi apró öröme, élménye, amely semmi mással nem pótolható. Sem aranyékszerrel, sem ti­zenötezer forintos mag­netofonnal. D. Szabó Miklós Nyelvi labor és szakelőadó terem saját erőből A természettudományi szak. előadóteremben elektrotech­nikai méréseket figyelnek a diákok " Az Űjszászi Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola diákjai Rózsa György mér­nök-tanár irányításával pár esztendeje nyelvi labort ala­kítottak ki az intézményben. A kiscsoportok orosz- né­met-. latinnyelvű oktatását nagymértékben segítik a be­épített technikai és audiovi­zuális eszközök, (jobb oldali kép) Az 1981—82-es tanév má- sodik félévtől kezdődően a tanulók, a pedagógusok bir­tokba vehették — az ugyan­csak Önerőből létrehozott — természettudományi szakelő­adó termet, melyben zárt televíziós lánc rendszer mű­ködik. A kamera és a kép­ernyők megkönnyítik a kí­sérletek szemléltetését. Fotó Dede G. Jövőre lesz látható Wagner-filmet forgatnak Magyarországon A „legek” várományosa A nemzetközi koprodukci- ós filmek krónikájában a Magyar Televízió minden eddiginél nagyabb szabású vállalkozásán dolgoznak Ma­gyarországon. A film aktua­litását, jelentőségét, terje­delmét, várható színvona­lát tekintve a nemzetkö­zi mérlegen is a monstre jelzőn túl, a „legek” váro­mányosa. A közönség a jövő esztendőben láthatja nem­csak itthon, szerte a világ­ban. 1983-ban emlékezik az egyetemes kultúrtörténet Ri­chard Wagner halálának 100. évfordulójára. Ez az ese­mény kínálta az ötletet az angol kezdeményező félnek, hogy partnert keressen egy világfilm-produkcióhoz. A magyar tévések még javá­ban dolgoztak egy korábbi, hasonló, nagyarányú kopro­dukción Liszt Ferenc életé­ről. amikor elfogadták Bu­dapesten az angol javasla­tot. A két fél, mint fővál­lalkozó, fiókországokat is keresett tervéhez. Csatlakoz­tak a nyugatnémet, a sváj­ci, az osztrák, az olasz és a francia érdekeltek és meg­született az elhatározás: nyolcszor egy-egy órás idő­tartamú televíziós filmsoro­zatot készítenek, amelyet feltehetően Európa-szerte vetítenek, ezen kívül ameri­kai forgalmazásra négy és félórás mozifilmváltozatot is készítenek. A forgatás helyszíneit az NSZK-ban. Svájcban, Ausztriában.. Olaszországban és Magyar- országon jelölték ki. • A világsajtó élénk figye­lemmel kíséri a csaknem félévig tartó forgatást, amely ez év januárjában kezdő­dött. Charles Woodnak nem volt könnyű dolga, amikor a tengernyi Wagner-iroda- lomból összeállította a film forgatókönyvét, hiszen a XIX. század egyik legvita­tottabb művészének életút­ját mutatja be. S mint ahogy életrajzírói feljegyez­ték, Shakespeare és Napó­leon kivételével senkiről sem írtak annyi dicsérő ma­gyarázatot és ócsárló bírála­tot, mint Wagnerről. A film rendezője.az an­gol Tony Palmer kétszeres „Prix Italia” nagydíjas, az operatőr Vittorio Storaro, Bertolucci munkatársa, az Apokalipszis című film ope­ratőrje, főszerepeiben világ­sztárok jelennek meg: Wag­nert Richard Burton alakít­ja, Liszt Gellei Kornél, leá­nya Cosima, Vanessa Redg­rave, II. Lajos király sze­repében Gálffi László, Ba­kunyin forradalmár Andorai Péter, Sir Ralph Richard­son, Lord Laurence Olivier és Sir John Gielgud a ki­rály minisztereit keltik élet­re. A film érdekességeként világhírű Wagner énekesek is láthatók majd, Gwyneth Jones az egykori Wagner énekesnőt, Malvina von Carolsfeldet idézi, férjét Schnorr von Carolsfeldet — akivel együtt szólaltatták meg először a Trisztán és Izolda című zenedrámát — Peter Hofmann alakítja. Daphne Wagner, Richard Wagner ükunokája Metter­nich hercegnő szerepében lép színre. A statiszták ha­dából csak a zenei felvéte­leknél nyolcszázötvenen vesznek részt. Budapesten, a Bécsi úton ütötte fel tanyáját a nem­zetközi produkció vezérkara. Itt parkoltak utcahosszat a díszletszállító, az öltöző, a személyszállító kocsik. Innen indultak a főváros különbö­ző pontjaira forgatni. A vas­kos forgatókönyv szerint kö­zel 470 képet, jelenetet vet­tek fel a május végéig tartó munkák során hazánkban. Éjjel, nappal dolgozott a stáb, napokon át kerestük a magyar gyártásvezetőt, Horváth Lórántot, amíg vé­gül is sikerült néhány perc­re szóra bírni. — A Wagner-film számos nelyszínét — eltérően a va­lóságtól — magyar miliőbe helyezte a forgatókönyvíró, ami azt jelenti, hogy sok­millió néző ismerheti -meg a főváros, a vidéki városok, a magyar táj arculatát. A Zeneakadémián a párizsi Nagyoperában történt ese­ményeket rögzítettük, ami­kor a Tannhäuser megbu­kott, majd Wagner (Richard Burton) vezényletével Bee- thoven-műveket vettünk fel. A film zenei felvételei Ma­gyarországon készültek, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Fi­scher Iván vezényelte, ma­gyar operaénekesek közre­működésével; Szalma Ferenc, Gáti István, Kukely Júlia, Molnár András, Maria T. Uribe tűnt fel a jelenetek­ben. Tatán tört iki az 1848-as drezdai forradalom, II. La­jos király bajor serege is magyar földön kelt újra életre, aztán a keszthelyi Helikon Könyvtárban, Veszp­rémben, Kecskeméten, a Ba­latonnál, Sopronban, Győ­rött vettük fel a film olyan jeleneteit, amelyek Wagner életében nem a mi orszá­gunkban történt. A rendező azonban ideális környezetet talált a különböző esemé­nyek megörökítésére.-r- Richard Burton Wag­ner megszemélyesítője az érdeklődés középpontjában állt mindvégig. Rendkívüli energiával, nagy kedvvel vett részt a fárasztó forgatá­sokon. Éreztük, hogy teljes átéléssel, képességeinek leg­javát akarja nyújtani. Azo­nosulni Wagnerral, a pódiu­mon, a forradalmi tűzben, alkotás közben, szenvedései­ben és dicsőségében — Wagner művészi nagyságá­tól és zenéjétől bűvölten. — Láthatunk-e képeket Wagner magyarországi kap­csolatairól, látogatásairól, vendégfellépéseiről ? — Sajnos, az angol for­gatókönyvíró nem tért ki ezekre a részletekre. ■» Erdősi Mária Jászberényben, a Jászságban Székely Mihály zenei napok Hangversenyek, kiállítások, páva körök találkozója Az idén tizennegyedik al­kalommal rendezik meg Jászberényben és a Jászság­ban a Székely Mihály zenei napokat. A város, a környe­ző falvak lakói, zenebarátai emlékeznek a világhírű ope­raénekesre a ma kezdődő és a hónap végéig tartó külön­böző kulturális rendezvé­nyeken, melyeken nem csu­pán a muzsika, de a társ­művészetek -alkotásai is sze­repelnek. A Székely Mihály zenei napokat ma este 7 órakor Búzás Sándor, a jászberényi Városi Tanács elnöke nyitja meg a Déryné Művelődési Központban, majd a meg­alakulásának 120. évforduló­ját ünneplő Palotásy János Szövetkezeti Vegyeskar ad jubileumi hangversenyt. Holnap a tanítóképző főis­kola dísztermében a Vándor kórus mutatkozik be 18 órá­tól. Egy órával később Jász- apátin a Mészáros Lőrinc Gimnáziumban „Esti muzsi­ka” címmel a nagyközség amatőr művészeti csoport­jainak műsora és a Jászbe­rényi kamarazenekar hang­versenye várja az érdeklő­dőket. Május 10-én Jászberény­ben a Városi-Járási Könyv­táriban Hangszerek címmel nyílik meg Perei Zoltán gra­fikusművész tárlata, melyet követően Boros Attila zene- történész tart előadást Szé­kely Mihályról. Négy nappal később Kocsis Zoltán Kos- suth-díjas zongoraművész Bartók-, Kodály-, Liszt- és Chopin-műveket játszik a Munkás és Ifjúsági Házban. Május 14-én és 15-én az ausztriai Leithaprodersdorf- ból érkező énekkar és a jászberényi Vasas Munkás­kórus ad közös hangver­senyt az Aprítógépgyár­ban, a Déryné Művelődési Központban és Jászszent- andráson. A hónap közepén rende­zik meg a megye zeneisko­láiban működő kamarazene- karok találkozóját, melynek nyitányaként a résztvevők megkoszorúzzák Rácz Ala­dár emléktábláját. Az ün­nepség után Fábián Márta és Szakály Ágnes cimbalom- művészek lépnek közönség elé. A zenei napok kereté­ben kerül sor a megye va­lamint a salgótarjáni és a nyíregyházi általános iskolai kórusok koncertjére; a ven­dégművészekkel kiegészülő Szolnoki szimfonikus zene­kar szereplésére. A képző­művészet barátai minden bi­zonnyal örömmel fogadják majd Stettner Béla Munká- csy-díjas, érdemes művész kisgrafikai kiállítását, amely a könyvtárban nyílik. Május 29-én tartják Portelken a jászsági pávakörök találko­zóját. A tizennegyedik Szé­kely Mihály zenei napok zá­rórendezvényére a hónap utolsó napján kerül sor, amikor a Munkás és Ifjúsá­gi Házban operaestet ren­deznek László Margit, Bor­dás György, Kováts Kolos és Turpinszky Béla közre­működésével. Műemlék könyvtár Sopronban Hazánkban két helyen: Sopronban és Miskolcon található műszaki és természettudományos múzeumi könyvtár. Most Sopronban, ez a páratlan értékű nemzeti kincs az Erdészeti és Faipari Egyetem modem épületének egyik helyiségében kapott helyet. A műemlék könyvtár gyűjteménye a XVI. szá­zad elejétől napjainkig szemléltetően mutatja a tudós gene­rációk gyűjtő. fenntartó, fejlesztő munkáját A folyóiratolvasó, ahová a világ minden részéről érkezik er­dészeti és faipari kézikönyv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents