Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-16 / 113. szám
1982. MÁJUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet tejüzemében naponta 7 ezer liter tejet forgalmaznak. Ez a mennyiség Túr- keve és Mezőtúr boltjai-, ban segíti az ellátást. — Képünkön: iskolatejet csomagolnak fl tudás alapján hinni a haladásban (Folytatás az 1. oldalról) jesztés iórészt együttes ismeretközlést formákat igényel. Értékelte a küldöttértekezletre készült jelentés az ismeretterjesztő munka területi eloszlását is. A járások közül a legtöbb rendezAz elmúlt ötévben a tanfolyamok száma dinamikusan növekedett. A nyelvtanfolyamok mellett meghonosodtak a különböző közhasznú tanfolyamok. A számítástechnikai gépkezelő, a cipőipari szakmunkásképző, <a titkárnői, tűzrendészet! oktatói stb. tanfolyamok iránt igen nagy jelenleg is az érdeklődés. Dicséretes módon fordított gondot a TIT a tehetséggondozást szolgáló szakmai — matematikus, biológus. kémikus, fizikus, stb. — körökre, amelyeknek tag- iai — a megye 12 különböző helyiségében — elsősorban az egyes témakörök iránt fokozattan érdeklődő, pályaválasztás előtt álló fiatalok. Jól segítette a TIT a meg- hövekedett nyelvtanulási kedvet az elmúlt ötévben 179. különböző idegen nyelvi tanfolyam fejeződött be eredményesen. csaknem négyezer hallgató számára 12 ezer nyelvórát tartottak a meave; szervezet nyelvtanárai. A legkülönbözőbb terüleA vitában elsőnek Nagy István, a jászberényi járási- városi szervezet titkára kért szót, elmondotta — többek között — hogy a Jászság TIT tagsága híven teljesítette a közművelődésben vállalt feladatait, s a továbbiakban fokozni kívánja műveltségterjesztő munkáját. Czakó Jánosáé, a Megyei Művelődési és Hiúsági Központ igazgatója kifejtette, hogy a közérdeklődésre "Számottartó előadások iránt ma is nagy az érdeklődés, a szemléltetés fontosságáról szólott, hangsúlyozta az üzemi művelődési bizottságokkal és művelődési házakkal való együttműködés fontosságát. Dr. Vincze Sándor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője hozzászólásában elsősorban a községekben, kis településeken végzett ismeretterjesztő munka hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Szorgalmazta a természettudományi és honvé- lekui előadások számának növ dósét. az. ifjúság és a nyugdíjasok körében végzett ismét etterjesztés hatékonvsá- ea>~ek fokozását. Továbbra is fontos feladat a falusi értelmiség eddiginél nagyobb számban való bevonása az ismeretterjesztő munkába. — mondotta. Balogh Márta pedagógus. az. idegennyelvi szakosztály vezetője "a TIT nyelvtanfolyamain végzett oktatómunka tapasztalatairól adott számot. Nagy Lajos alezredes. a honvédelmi szakosztály elnöke többek között a katonapolitikai", politikai ismeretterjesztés új formáiról. módszereiről, a konzultációk. fórumok kedvező visszhangjáról szólt. A társulat szervezeti életének néhány kérdését érintette l'olvényt a jászberényi járásban tartották, a városok között pedig Szolnok vezet. Jelentős eredmény, hogy a megye egyetlen települése sem maradt ki az ismeret- terjesztésből de az is tény, hoPv a városkörnyéki községekben szerényebbek az eredmények. ten folyó ismeretterjesztő munkát nagyban segítette, hogy a beszámoló időszakában a megye 17 területén megalakult a párt-propagan- diisták és TIT előadók klubja. E klubok keretében történik az előadók rendszeres továbbképzése.. A klubok munkájához nagy segítséget adtak a különböző pártbizottságok. Az 520 különböző előadói konferencián több mint 18 ezren vettek részt, bővítették szakmai, politikai módszertani , ismereteiket. A megyei szervezetnek 1205 tagja van, a tagság egyharmada 35 éven aluli. Nagy gondot fordítanák a fiatal értelmiségiek bevonására az ismeretterjesztő munkába — Mezőtúron, a DATE főiskolai karán a leendő üzemmérnökök közül igen sokan már hallgató korukban tagjai lesznek a megyei szervezetnek. — az elmúlt ötévben 213-an kapták meg TIT tagkönyvü- ket. A Jászberényi Tanító- kéoző Főiskolán a hallgatók közül az’ elmúlt évben 20-an léptek be a TIT-be. szólalásában Jakatics Árpád, uz .MSZMP Szolnok városi Hzott: ágának titkára. Hangsúlyozta, hogy a korszerű tudományos ismeretek terjesztése, a TIT megyei szervezete előtt álló feladatok végrehajtása szükségessé teszi a taglétszám bővítését, szakmai összetételének javítását. Gáspár István, a tiszaíöldvá- ri nagyközségi tanács közművelődési előadója a TIT társadalmi, mozgalmi jellegének erősítését látná szükségesnek. A kisújszállási városi TIT szervezet titkára, dr. Szabó Mihály a munkahelyeken, a fizikai dolgozók körében végzett ismeretterjesztő munka gondjairól beszélt hozzászólásában. Rózsavári László, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezető helyettese elismeréssel szólt arról, hogy a TIT megyei szervezete az elmúlt 5 évben is eredményesen segítette az értelmiség kultúraközvetítő feladatainak végrehajtását. Tovább szélesítette hatókörét, kapcsolatrendszerét, új formák, módszerek bevezetésével gazdagította munkáját. A további feladatok közül kiemelte a gazdaságpolitikai. közgazdasági, jogi ismeretek propagálásának. a történelem-szemlélet formálásának, elsősorban a fiatalok történelmi ismeretei bővítésének fontosságát. A nemzetközi politikai helyzetben tapasztalható kedvezőtlen tendenciák a tudatformálást is új feladatok elé állítják, ennek a jövőben' a TIT munkáiéiban is tükröződnie kell. Az ismeretterjesztés hatékonyságának érdekében örvendetes volna, ha a TIT tovább javítaná ■együttműködését más szakmai szervezetekkel, egyesületekkel. Kaposvári Gyula, nyugalmazott megyei mú- zeumigaigató a TIT előadók továbbképzésének eredményeit és hiányosságait vette számba. Dr. Hortobágyi Tibor, egyetemi tanár a TIT országos központja nevében köszöntötte a küldöttértekezletet. Kiemelte, hogy a társadalmi haladás, a gazdasági fejlődés egyik alapvető feltétele a műveltségi szint emelése, és ebben igen fontos, felelősségteljes szerepet tölt be a TIT-szervezet, a szervezetbe tömörülő értelmiség is. Elismerés a legjobban dolgozóknak A vita után a küldöttértekezlet elfogadta az elnökség beszámolóját és a határozati javaslatot, amely — többek között — hangsúlyozta, hogy a TIT-nek az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani az ismeretterjesztésben résztvevőkre, a befogadókra, az emberek eltérő élethelyzetéből, érdekeiből, műveltségéből adódó differenciált ismeretszükségletre és% érdeklődésre. Mindezt úgy kell megvalósítani, emeli ki a határozati javaslat, hogy az ismeretterjesztés még hatékonyabban szolgálja a legfontosabb társadalmi-gazdasági feladatok megvalósítását. A következő évek még nagyobb követelményeket támasztanak a közművelődéssel szemben, s a TIT-nek képessé kell válnia az új, a kulturális korszakváltást jelentő feladatokra. Mindez megköveteli az ismeretterjesztés szakszerűségének javítását, az alkalmazott ismeretátadási formák és módszerek korszerűsítését. A TIT országos elnöksége a tudományos ismeretterjesztéshez nyújtott kiemelkedő támogatásáért a TIT aranykoszorús emlékDlakettet adományozta a Killián György Repülő Műszaki Főiskola na- rancsnokságának, az MHSZ megyei vezetőségének és a jászberényi könyvtárnak, a pártpropagandisták és TIT előadók klubja példamutató működéséért. A TIT aranykoszorús jelvényével tüntették ki dr. Kabdebó Ottó főorvost, a mezőtúri TIT elnökség tagiát. a TIT kiváló dolgozója kitüntetést kapta Ring Borbála, a szolnoki szervezet titkára. A megyei szervezet tagjai közül nyolcán a TIT díszoklevelét, tizennégyen pedig a TIT országos elnöksége elismerő oklevelét kapták meg. A küldöttértekezlet ezt követően megválasztotta a harmincegytagú megyei elnökséget. az öttagú ellenőrző bizottságot és tizenhárom küldöttet az országos értekezletre. Az új elnökség megválasztotta tisztségviselőit, elnök Szurmay Ernő, a megyei Verseghy Könyvtár igazgatója, alelnök: Nánási Mihály, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya helyettes vezetője. dr. Nyíri László, a DATE karcagi kutatóintézetének igazgatója és dr. Ra- deczki Gábor, a Hetényi kórház főigazgató-helyettese. A megyei szervezet titkára ismét Mészáros Ferenc. Az új elnökség megbízásokat adott a különböző szakosztályok vezetésére. Növekszik a nyelvtanulás iránti érdeklődés V Élénk vita, hasznos javaslatok Marjai József Boldogulni csak az összes szellemi erőforrás hasznosításával lehet (Folytatás az 1. oldalról) A vitában felszólalt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: gazdaságpolitikánknak határozott törekvése olyan légkört, közgazdasági környezetet létrehozni, erősíteni, amely fegyelmezett, gondos alkotó munkára ösztönöz, sőt kényszerít. Be kell azonban ismrenünk — mondotta —. hogy a szorító körülmények ellenére sem sikerült még ezt a környezetet kielégítő mértékben megteremteni. Még mindig sok olyan vállalat működik az országban, látszólag zavartalanul. amelynek gazdálkodása. vezetésének Színvonala nemcsak a mai hanem a tegnani követelményeknek sem felel meg. A változáshoz feltétlenül szükséges az emberek alkotó energiájának hatékonyabb felhasználása. A vállalatok többsége már felismerte, hogy előrejutni, boldogulni csak az összes rendelkezésre álló szellemi erőforrás hasznosításával lehet. A puszta felismerés és jó szándék azonban önmagában kevés, olyan feltételeket kell teremteni a vállalatokon belül, a vállalatok közötti együttműködésben és az irányításban egyaránt, amely lehetővé teszi, hogy a kollektíva valamennyi tagja erejének és képességének megfelelő munkát végezhessen. Csak olyan célokat szabad kitűzni, amelyekhez a feltételek is megteremthetők. A tervek és az újítások nem szakadhatnak el a vállalatok adottságaitól, lehetőségeitől, a népgazdaság teherbíróképességétől. Szélesebb döntési hatáskörre van szükség Ahhoz, hogy vállalataink biztonságosan tervezhessenek, fejleszthessenek, szélesebb anyagi önállóságon és vállalkozó felelősségen alapuló döntési hatáskörre van szükség. Csak így lehet elvárni a vállalati vezetőktől, hogy tevékenységük túlnőjön a napi rutinmunkán, merjenek kockáztatni. Ehhez a jogszabályok és a gazdasági szabályozók komplex módosítása is szükséges, amely kiterjed a jövedelemszabályozás és a hitelezési gyakorlat korszerűsítésére csakúgy, mint sokrétű vállalati formákra, a vállalati gazdálkodás rugalmasságának növelésére a népgazdasági és a vállalati tervezés korszerűsítésére. A módosításoknak egyik alapvető célja, hogy a társadalom innovációs képességében rejlő többlet- energiák felszabaduljanak. Az előkészületben lévő intézkedések egyebek között éppen az újítói és feltalálói tevékenység gazdasági és szervezeti feltételeinek erőteljes javítását hivatott szolgálni, s ezt célozza a mai tanácskozás is. A kormányzat törekvése az is, ’ hogy még objektívebbé váljanak azok a szempontok, amelyek alapján az újdonság hasznosságát jobban meg lehet ítélni. Ez a mérce nem más, mint a vállalat többlet- haszna, illetve az újítások, a találmányok hasznosítása nyomán létrehozott értékek növekedéséből, a költségek csökkentéséből, a hulladékok v.agy melléktermékek hasznosításából származó többletbevétel. Nem akadékoskodó „nehéz emberek” Jogszabályi korszerűsítések tehát szükségesek, de a legtökéletesebb szabályozási és ösztönzési rendszer bevezetése sem elegendő a kezdeményezőkészség fokozására, ha a közfelfogás, a szemlélet nem kedvez az újítónak, a feltalálónak. A munkahelyi közösségek szemléletén is múlik, hogy a jobb, új megoldásokat kereső szakembereket megbecsülik-e vagy pedig akadékoskodó „nehéz em- berek”-nek tartják őket, akik nemcsak „kényelmetlenséget” okoznak, de még pénzt is akarnak ezzel keresni. Ahol az egészséges. szocialista szemléletmód a jellemző, ott elismerik, hogy az újító alkotó ember eredményei a ki- sebb-nagyobb közösségeket, az egész országot gazdagítják. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalatoknál az újítások és a találmányok kezelése ma még hosszadalmas. Azért természetesen egyetlen újító vagy feltaláló serrr neheztelhet, ha a vállalat alaposan megnézi, hogy az újítás elfogadásával mire vállalkozik. Ez mindannyiunk érdeke. Az újító, a feltaláló érdekeit védi, ha alkotását alapos iparjogvédelmi \ eljárásnak vetik alá. Kétségtelen, hogy jobb munkaszervezéssel, tökéletesebb technikai apparátussal az újítások ügyintézése és az iparjogvédelmi eljárás folyamata is rövidíthető. Alapvető baj azonban, ha a hozzá nem értés, az érdektelenség, a lelkiismeretlen ügyintézés állít akadályokat az újítók és a feltalálók ügye elé. A kormányzat szükségesnek tartja az iparjogvédelem és a szabadalmi eljárás feltételeinek javítását, a legtöbbet azonban a vállalatok tehetik. A kormányzat az újítóktól, a feltalálóktól nemcsak azt kéri, hogy újat alkossanak, arra- is számít, hogy javaslataikkal hozzájárulnak a mozgalom hatásosabb szervezeti, érdekeltségi rendszerének megteremtéséhez. Az újítók üzemi tanácskozásain sok javaslat hangzott el s ezeket csakúgy, mint a mostani országos tanácskozáson felvetődő kezdeményezéseket tanulmányozni fogjuk, Hz emberi tényező szerepe Végül rámutatott:, a kormány fokozott figyelemmel kíséri az újítók és a feltalálók munkáját, nagyra értékeli azt, és mindent megtesz azért, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben biztosítsa az alkotás feltételeit. Az újítók problémáit megoldani azonban csak együttesen képesek az újítók, a vállalatok és a kormány, ahogyan az újítások és a találmányok hasznán is maguk az alkotók, a vállalat és az ország egésze osztozik. A párt 25 éves következetes politikája olyan légkört teremtett — s ezt elhatározott szándékunk tovább javítani —, amely inspirálja az alkotó munkát, tisztelettel veszi körül az alkotó embert, és a gazdaság és a társadalom fejlődésében alapvető szerepet szán az emberi tényezőnek, Legnagyobb kincsünknek. Marjai József a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében sok sikert kívánt az újítók és feltalálók munkássága noz. A küldöttek közül sokan tették szóvá az újítások hosz- szadalmas elbírálását, az elhúzódó adminisztrációt. Né- hányan jó példákkal is szolgáltak, s azok elterjesztését javasolták. Mások az újítási ötletnapok eredményességét emelték ki. Jó Jiéhányan az újítómozgalom érdekeltségi rendszeréhez kapcsolódóan szólaltak fel. Gondként említették a nagyobb újítások pénzügyi fedezetének hiányát, és olyan megoldást kértek, amely lehetővé teszi az ilyen ötleteket, szellemi értékek megvalósítását a beruházási keretekből. Pusztai Gyula a vitát ösz- szegezve bejelentette, hogy a felvetett javaslatokat, ajánlásokat megvizsgálják, és ahol szükséges, kezdeményezni fogják a változtatásokat. Ezután az országos tanácskozás részvevői felhívást fogadtak el. Arra kérik az ország dolgozóit, hogy különösen a kutatásban, a fejlesztésben tevékenykedők aktívabban kapcsolódjanak be az újító és feltaláló mozgalomba. Újításaikkal, találmányaikkal növeljék a társadalmi termelés hatékonyságát és járuljanak hozzá a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességéhez. A tanácskozás Juhász Andrásnak, a KISZ Központi Bizottság titkárának zárszavával ért véget. A Mezőgép horti gyára részére kombájnalkatrészeket gyárt a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz lakatosüzeme. A felhordó láncokból (képünkön) naponta 30 darabot szerelnek össze T. E.—T. I,.
