Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-16 / 88. szám

1982. ÁPRILIS 16, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miniszteri felmentés, kinevezés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­nisztert saját kérésére törté­nő nyugdíjazására tekintet­tel — érdemeinek elismerése mellett —1 tisztségéből föl­mentette, egyidejűleg dr. Ju­hár Zoltán belkereskedelmi államtitkárt e tisztsége alól fölmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­niszternek több évtizedes, eredményes szakmai és köz­életi tevékenysége elismeré­seként, nyugállományba vo­nulása alkalmából a Munka Vörös Zászló érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést tegnap a Parla­mentben Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke adta át. Az Elnöki Tanács dr. Ju­hár Zoltánt belkereskedelmi miniszterré megválasztotta. Dr. Juhár Zoltán Losonczi Pál előtt letette a hivatali es­küt. A kitüntetés átadásánál, va­lamint az eskütételnél jelen volt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára. (MTI) Juhár Zoltán életrajza Dr. Juhár Zoltán 193(1. ja­nuár 19-én született a Bor­sod megyei Hernádnémeti- ben, munkáscsaládban. Sá­toraljaújhelyen a kereskedel­mi szakközépiskolában érett­ségizett, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem tanári szakát 1952-ben végezte el. A Budapesti Mű­szaki egyetem marxizmus— leninizmus tanszékén dolgo­zott 1952—53-ban, innen az Oktatásügyi Minisztériumba került. Ezután 1957 elejéig az Építőipari Gépesítő Trösztnél csoportvezetőként, majd 1957 októberéig Budapesten kö­zépiskolai tanárként tevé­kenykedett. A Belkereskedel­mi Minisztériumba 1957 ve­gén került, ahol főelőadói, osztályvezetői, majd főosz­tályvezetői tisztségben dolgo­zott. Belkereskedelmi minisz­terhelyettessé 1969-ben, ál­lamtitkárrá 1976-ban nevez­ték ki. Doktori címet 1959- ben szerzett. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak 1961-től tagja. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Országos Elnökségének tagjává 1981-ben választották meg. A Munka Érdemrend arany fokozatával kétszer tüntették ki. Keresettek a csonthéjasok A gazdasági bizottság tájé­koztatója alapján a Minisz­tertanács áttekintette a zöld­ség-gyümölcs- és burgonya­termesztés, -felvásárlás és -értékesítés helyzetét és a fejlesztéssel kapcsolatos to­vábbi feladatokat. A kiegyensúlyozott, nyu­godt lakossági élelmiszerellá­tásnak nem egy évben sebez­hető pontja volt a zöldség-, gyümölcs- ■ és burgonyaellá­tás. Még nem is olyan régen, négy-öt évvel ezelőtt a ter­melőket és a forgalmazókat nemegyszer már-már ellen­tétesnek tűnő érdekeli- vezet­ték a termeléstől kezdve egé­szen az áru értékesítéséig, és ez a bizonytalanság kedve­zőtlenül hatott a bolti kíná­latra is. Ám az elmúlt idő­szakban javultak a termelés anyagi, műszaki és biológiai feltételei, és a legfontosabb zöldség- és gyümölcsfélesé­gekből emelkedtek a hoza­mok is. A kertészeti termelés ered­ményeit nem könnyű rövid idő alatt javítani, hiszen alapvetően kényes termékek­ről van szó. A zöldség, gyü­mölcs és a burgonya a me­zőgazdaságilag művelt terü­letnek 6 százalékát fog­lalja el, ám az innen szár­mazó termelési érték az összes növényi termék ér­tékének 20 százalékát ad­ja. Az áru ráadásul sok­féléi érkezik — szemben más növényfajokkal —, hi­szen jelentős feladatokat lát­nak el a kistermelők (a zöld­ségtermelés csaknem felét, a gyümölcsnek több mint fe­lét, a burgonyának pedig hozzávetőleg kétharmadát ál­lítják elő). Néhány tényező azonban változatlan maradt, ami to­vábbra is hátrányos e fontos cikkek piacra-jutásánál. Az évjárattól függően gyakran nagyobb a kínálat a keres­letnél, és a terméktöbblet biztonságos hasznosítása sok esetben megoldatlan. A zöld­ség-gyümölcsfélék felvásárlá­si ára ezekben az években nem mindig tükrözi a valós értéket. A gyümölcs tárolá­sára az árak még mindig nem ösztönöznek kellőképpen, a raktározási, kezelési költsé­gek és az ilyenkor elkerül­hetetlen veszteségek nem té­rülnek meg. Mindezt figyelembe véve az illetékes szervek újabb in­tézkedéseket hoznak a terme­lési színvonal emelésére és a kereskedelmi munka korsze­rűsítésére, javítására. A ter­melés biztonságának fenntar­tására rendszeresen felülvizs­gálják az úgynevezett védő­árakat, és azokat időben, ké­sedelem nélkül meghirdetik (ezzel a korábbiakban néha megkéstek, amit joggal sérel­meztek a termelők). . A termelés alapja továbbra is a tavaly korszerűsí­tett szerződéses rendszer lesz, ám a szerződéses fegyelmet tovább kell erősí­teni. Fokozottabban “igyelem- mel kísérik majd azt is, hogy a nagyüzemek és kistermelők el tudják-e adni árujukat közvetlenül az üzleteknek — amire különben a fennálló rendelkezések ösztönöznek is. A gyümölcsösök fajtaszer­kezetét a továbbiakban igye­keznek módosítani, mivel je­lenleg, a keresettebb csonthé­jasok rovására, túlsúlyban vannak az almaültetvények. Felülvizsgálják a telepítés állami támogatási rendszerét, hogy jobban ösztönözzön a csonthéjas gyümölcsösök tele­pítésére. Kedvezményes fel­tételeket biztosítanak ugyan­akkor az elöregedett, korsze­rűtlen almaültetvények terü­letének gazdaságosabb hasz­nosításához. Az eddiginél jobban ösztönzik a gyümölcs­tarolást azzal is, hogy az árakban is igyekeznek elis­merni a raktározási-kezelési többletköltséget és a na­gyobb kockázatot. Felülvizs­gálják a gyümölcstárolók, mindenekelőtt a hűtőtárolók kapacitását, műszaki állapo­tát, több nagyobb létesítmény ugyanis elavult, és fenntar­tóik egyelőre nem költenek felújításukra. A kertészeti termelés is­meretében egyértelművé vált az is, hogy a termékek érté­kének megóvása, a minőség javítása érdekében ösztönöz­ni kell a munkakörön kívü­li és a munkaidőn túli kézi szedés, részes művelés és be­takarítás széles körű elter­jesztését. Az ellátás színvo­nalának javítására meg kell gyorsítani a további terme­lői piacok szervezését, a kis­termelői elárusítóhelyek ki­jelölését, az üzletek bérbe­adását, továbbá az érési fő­idényben a fogyasztók nagy­bani árubeszerzését elősegítő akciókat, és egyéb értékesí­tési formákat is. Az esetle­ges szerződésen felüli terme­lés megfelelő áron történő felvásárlásáról, hasznosításá­ról, a veszteségek elkerülé­séről a jövőben szervezetten gondoskodnak, csökkentve ez­zel a termelői kockázatot. Ha felépül végül a házuk Szíriái szakszervezeti vezetők a megyében A SZOT központi iskoláján tanulmányokat folytató Szí­riái szakszervezeti vezetők látogattak tegnap Szolnok megyébe. A Kekhya Abdulla megyei szakszervezeti titkár Vezette küldöttséget Árvái István, az SZMT vezető tit­kára fogadta, és tájékoztatta a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkájáról, ér­dekképviseleti tevékenységé­ről. A tájékoztató után a Szí­riái vendégek a jászberényi Hűtőgépgyárba látogattak, ahol megismerkedtek az üzem termékeivel, az üzemi szakszervezet munkájával, végigjárták az üzemet, és megnézték a szociális létesít­ményeket. A szíriai szakszer­vezeti vezetők a késő esti órákban visszautaztak Buda­pestre. Tiszakürtön Megnyílt a fásítási hónap Tegnap ünnepélyesen meg­nyitották a Szolnok megyei fásítási hónapot Tiszakürtön. A rendezvényen a köszöntő szavak után a helybeli álta­lános iskola úttörői adtak rövid műsort, majd Rada Antal, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának osztály- vezetője mondott ünnepi be­szédet. Magyarországon majd ne­gyed százada minden esz­tendőben megrendezik a fá­sítási hónapot. Mi sem bizo­nyítja jobban ezeknek a he­teknek a sikerét, mint az, hogy például tavaly 17 mil­lió forint értékű cserjét te­lepítettek ebben az időszak­ban. Az erdőterület növeke­dése, a fák számának gya­rapodása nem csupán gaz­dasági, hanem környezetvé­delmi és szociális követel­mény is. A felszabadulás utáni években az erdőterület Magyarországon alig haladta meg a 12 százalékot, az utóbbi években viszont már eléri a tizenhetet. Szakem­berek erőfeszítéseinpk a la­kosság közreműködésének eredménye, hogy ez a muta­tó Szolnok megyében az egy­kori 2,8 százalékról 4.8 szá­zalékig növekedett. Az or­szágos értéktől azonban mégis jelentősen elmarad. A IV. és az V. ötéves tervidő­szakban mintegy 9—10 mil­lió forintra rúgott évente a megyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok terüle­tén telepített cserjék értéke. Az idén azonban várhatóan nem éri el a 7 milliót. Ezért is szükséges a lakosság moz­gósítása, a Hazafias Nép­front, a KISZ szervező te­vékenysége, az iskolák, az intézmények közreműködése» a mozgalom szélesítésében. Az ünnepségen elhangzott: nem elegendő, hogy úiabb és újabb csemeték kerüljenek a földbe, gondoskodni is kell védelmükről, ápolásukról. Nem csekély a tavalyi tele­pítéseknek azon része, amely mindezek híján elpusztult. A fa igen fontos ipari alapanyag. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a gaz­dasági hasznon túl a fa tisz­títja a levegőt, védi a talajt. Ezek a szempontok sem mellékesek áz úiabb erdők létrehozásánál. Magyaror­szágon mintegy 74 ezer hek­tárnyi azoknak a területek­nek a nagysága, amelyeken úgynevezett „szociális célú” erdő található. Ezek a pihe­nést, a kikapcsolódást szol­gálják. A megyében 22 ezer hek­tárnyi erdő található. A gaz­dálkodó vállalatok, szövet­kezetek erejéből évente 200 —300 hektárnyi bővítésre futja, noha -lehetőség lenne 400—500 hektárnyira is. El- kél tehát a segítség, szükség van a társadalmi munkára. A tegnapi ünnepség az erdőtelepítésekben élenjáró dolgozók kitüntetésével ért véget. Kinek ajánlóim Blaha Zol­tán és Fodor János vála­szait? Például, annak a fia­talembernek, aki ezerkét­százas Ladájával elvitte a tanácsig a terhes feleségét, hogy addig üljön ott, amíg meg nem ígérik a lakást, Jászalsószentigyörgyön va­gyunk, Nem ritka itt a több­szintes ház. A helyi Petőfi Termelőszövetkezet kettes számú telepe mellett találó- ható egy épületsor és egy elkészült alapozás. Semmi különleges nincs rajtuk, mégis ezek - a szentgyöirgyi kuriózumok. Blaha Zoltán növényvédelmi és agroké­miai ágazatvezető csodál­kozva néz rám, mintha azt kérdezné; és mondd, miért veszel, levegőt? — Miért építkezem? Mert lakni kell. ,— S miért éppen itt? Az első válasz: „Tudod, utálom az emberekkel tö­mött autóbuszokat, a városi zajt, a benzingőzt, azt- a le­vegőt, amitől a szabadon hagyott vascső elporlad. Kazincbarcikai vágyóik...” Szóval az első „indoklás” kissé sután hangzik, és hiá­nyos is. Érzi, s megáill mon­danivalójával, aztán hozzá­teszi, pár esztendőt időben Visszakanyarodunk. — Keszthelyen végeztem. Oda jöttek el a tsz vezetői, és megállapodtunk. Nem is­mertem én itt senkit, ami­kor idekerültem. Figyeltem az embereket, hogyan fo­gadnak. Azt hiszem, ez a megfigyelés . kölcsönös volt. Azután semmi tötyögés-lö- työgés, egyből, a mélyvíz Blaha Zoltán következett. Akadt néhány összeütközésem, elsősorban szakmai kérdések miatt, de érzem számítanak rám, a munkám fontos. Nem azért maradtam itt. hogy olyan helyen ügyködjek, ahol alig létezem. Ehhez én nem tud­nék jó pofát vágni. Huszon­hét éves vagyok, ötezerhat- száz forint a fizetésem. Megnősülteim, van egy ki­csink, egyébként albérletiben lakunk. Fodor János karbantartó kiegészíti. — Megvan itt minden. A szórakozáshoz, a kuliturálódáshoz — minden. Szolnok „húsz percre” talál­ható. Kordfarmerek Kordbársony Levi Strauss farmernadrágok varrását is megkezdték a Május 1. Ru­hagyár marcali üzemében. A hagyományos farmeranyag­ból készített nadrágok mel­lett drapp, sötétkék és feke­te színben százötvenezer kordbársony farmer hagyja el a szalagot. Azután Blaha Zoltán: — Ha megnéznénk az egy főre jutó megtekintett színházi előadások számát, azt hi­szem, nem maradna Jászal- sószentgyörgy szégyenben. A házban vagyunk. Az épülő házban. Zoltán meg­mutatja többek között a villanyvezetékek helyét, amit vasárnap vésett ;ki a falból. — Kemény meló volt — mondja. S majdnem, mint szerencsét megemlíti: jó, hogy a szomszédiban csinál­ták a betonalapozást. Át­ment segíteni. Fodor János erről. vagyiis a kalákáiról: — Fura ez. Nem kell szól­ni, még kérni sem. Mond­ják, mikor lehet már men­ni segíteni. S azután jön­nek. Persze, az ember visz- szaadja ezt a munkát, hisz nem is tudom mit monda­nának, ha nem tenné. - Leír­nák. Persze azt mondhatom, hogy ezek a közös építkezé­sék, a közös munkák na­gyon jó hangulatban zajla­nak. — Beszéljünk a házról. — Nyolc lakás épül 1 így — mondja Blaha Zoltán — négynek a falazata, s a te­tőzete kész. Száznegyven" négyzetméteres. 1— Mennyi? — Száznegyven. A telket, amire építettünk, lakáson­ként kétszáz négyszögölnyi, a gazdaságtól vettük bérbe, hetvenöt évre, nyolcezer fo­rintért. Ennek az összegnek egy részét is három év alá-tt törliesztjük. Azután kedvez­ményes fuvarozási lehetősé­get is kapunk. Egyébként itt a szabályzat... Ebből csak az érdekesebb részek: „Az építőrészleg munkabeosztásának meg­szervezésével lehetővé tesz- szük. hogy az ott dolgozók hétvégeken szakmunkával közreműködhessenek a la­kások kivitelezésénél... Tagjaink részére kedvezmé­nyes elszámolással a tsz tu­lajdonában lévő munkaesz­közök — tartálykocsi, mar­kológép, betonkeverő — igénybe vehető... A tsz építésvezetőjének közremű­ködésével ingyenes szakmai segítséget nyújtunk.” — Azután nagyon fontos, — folytatja Zoltán. — az a kilencvenezer forint kamat­mentes kölcsön, amit a tsz- től kaptam a ház építéséhez, no meg az OTP-hitel. A la­kás összértéke hatszáznyolc- vanezer forint. — Honnan a „saját erős” pénzösszeg? — Például — így Fodor János — hagymából. — Egy hold háztáji meghozza évenként a hatvanezer fo­rintot. Csakhogy van egy rossz tulajdonsága ennek a növénynek, nyolcszor meg kell kapálni. Nékem tizen­hét forintos az órabérem, v— a sertéstelepen dolgozom — és a súlygyarapodás után kapjuk , a prémiumot. Szó­val, minit karbantartónák érdekem, hogy a fialás, vagy a kitelepítés, a lemosás, és még mondhatnám mi min­A hazai gyümölcstermés exprot-esélyeit javító új nö­vényvédőszer gyártását kezd­ték el a Sellyéi Agrokémiai Szövetkezetben. Az Efuzin nevű anyag meggátolja az al-- ma és a körte varasodását, megszünteti a gyümölcs hé­ján jelentkező feketés folto­dén, rámieső részét tisztes­ségesen. és ha kell/ gyorsan csináljam. — Szüléitek segítenek? — - Nekem hat testvérem van. apám meghalt. — Az öcsém bányász — mondja Blaha Zoltán — ő ds magának teremtette meg a lakást, én is így szeret­ném. Egyébként apámék nagy kedvvel jönnek ide, kikapcsolódás nékik az épít­kezésen tenni venni. — Visszatérve a házra: szokták mondani a közös ló­ról... Fodor János — Kezdetben volt sok problémánk. Vitatkoztunk, ne így csináljuk, hanem amúgy .. . Most már látjuk, hogy hibákat is követtünk el. Áfcilk mellettünk építkez­nek tanulhatnak, és szerin­tem tanulnák is ebből. Jól be kell osztani a pénzt. Mert először, amikor a kölcsönöd és a saját forintjaid össze­jönnek, akikor úgy érzed: ebből játék az építkezés. Azután, ahogyan, mondjuk megveszed a villanyszere­léshez a dolgokat, rájössz: hoppá! Mert annak ugye nincs értelme, hogy zsíros­kenyéren élj a családoddal együtt, miközben a lakás épül. — S ha elkészül végül a ház? — Mi még az alapozásnál tartunk, beszéljen erről Zol­tán — így János. — Ha elkészül? Az én házam olyan lesz hogy na­gyon sok vendéget, tudjak benne fogadni. Jönnek hoz­zánk rokonok, barátok, kol­légák. Beszélgetünk, és ná­lunk is alhatnák. Ha elkészül végül a há­zuk. Addig is figyelmükbe ajánlom, nyolc fiatalember vállalkozását, és egy tsz példáját Jászálsószentgyör- gyön. Ázom gazdaságét, amely nem passzív szemlé­lője a község /gyarapodásá­nak, s nem bízza a véletlen­re hogy a fiatal szakembe­rek Szenitgyörgyön marad­nak, vagy sem. Blaha Zol­tán „szerény” számítása sze­rint a havi rezsije a ház építése után a törlesztések­kel együtt jóidéig három­ezer forint lesz. Szóval, el- kél a segítség. sodást. Az ormánsági üzem­ben az idén hetvenöt tonná­nyit készítenek a korábban Svájcból importált szerből. A baranyai szövetkezet egy magyar találmányt vásárolt meg az alapanyag előállítá­sára. Hajnal József Új növényvédőszer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents