Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-16 / 88. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. ÁPRILIS 16 Új politikai könyv A világgazdaság helyzete Pócs Ervin könyve, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg, a világgazdaság helyzetére, fejlődésének tendenciáira, kilátásaira hívja fel az olvasó figyelmét. Mint ismeretes, hazánk gazdasági életébe nagy szerepe van a külgazdasági kapcsolatoknak. Ezért tarthat nagy érdeklődésre számot egy olyan könyv, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. A szerző az 1970-es éveket elemzi, s a gazdasági erőviszonyokat tárja fel. Hangsúlyozza, hogy korunk világában a gazdasági élet több mint 150 országban folyik, s a fejlődésnek közös vonása; a gazdasági élet nemzetközivé válása, a nemzetgazdaságok közötti kapcsolatok erősödése, rendszerré formálódása. Ezután arról ír, hogy napjainkban nagyon felgyorsult a termelőerők fejlődése, s ez szorosan egybefonódott a társadalmi viszonyok világméretű átalakulásával. Az utóbbi negyedszázadban vált világrendszerré a szocializmus, kialakult a szocialista világ- gazdaság sajátos törvényeivel, új típusú gazdasági kapcsolataival, versenyre késztetve, belső társadalmi-gazdasági engedményekre kényszerítve a tőkés világgazdaságot. A tőkés országok, hogy megőrizzék világgazdasági pozícióikat fegyverkezési hajszába kezdtek, s erre akarják kényszeríteni a világ többi részét is, különösen a Szovjetuniót. Pócs Ervin vizsgálja, hogy mi okozta a kőolajárrobbanást, az energia- és nyers- anyaghiányt,. annak (hatását a világgazdaság fejlődésére, majd rátér az európai KGST- országok fejlődésének vizsgálatára és helyzetének elemzésére. Megállapítja, .hogy a gazdasági fejlődés ezekben az országokban különösen az 1960-as években gyorsult fel: a szocialista országokban a nemzeti jövedelem ebben az évtizedben évenként csaknem hét százalékkal, az ipari termelés több mint nyolc százalékkal, a mezőgazdasági termelés három százalékkal nőtt, a külkereskedelmi forgalom növekedése pedig elérte az évi kilenc százalékot. Ezen belül egyes országokban nagyobb, míg másokban kisebb volt a növekedés: átalakult a foglalkoztatottság szerkezete, a fejlődés • kiegyensúlyozottabbá vált. A gazdasági fejlődés sajátosságairól szólva pedig megállapítja: az 1970-es évtized első felét az jellemezte, hogy beszűkültek a munka- erőforrások, s a beruházási ráta olyan magas szintet ért el, hogy a lakosság életszínvonalának csökkentése nélkül nem volt növelhető. Ezzel egyidejűleg megnőtt a termelés eszközigénye, viszonylag rövid idő alatt nagymértékben emelkedtek a nyers- és fűtőanyagok kitermelési költségei. A továbbiakban az ipari fejlődést, majd a mezőgazdasági kérdéseket vizsgálja, rögzíti a beruházás új vonásait. S e feltételek mellett milyenek a lakosság életszínvonalának fejlődési lehetőségei. Rátérve a fejlett tőkés országok gazdaságának elemzésére, különösen sokat foglalkozik a kőolajár-robbanás következtében előállott helyzettel, az ipari fejlődés sajátosságaival, a mezőgazdasági fejlődés és a beruházás alakulásával. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokról szólva elmondja, hogy a fejlett tőkés országok külkereskedelmi forgalma a második világháború után gyors ütemben bővült, áruszerkezete átalakult, legdinamikusabban a feldolgozóipar fejlődött. Befejezésül a fejlődő országok gazdasági helyzetét ismerteti. A lassú fejlődés következtében több mint a felénél megmaradt a szegénység, a létfenntartásért folyó küzdelem, illetve az éhezés állandósult, a táplálkozás mindennapi gond maradt — állapítja meg. ösz- szegzésképpen pedig a gazdasági erőviszonyok változását tárgyalja a különböző országcsoportok, főként a szocialista és a fejlett tőkés országok között. A jelenlegi helyzet elemzéséből kiindulva felvázolja a várható fejlődés tendenciáit, perspektíváit a nyolcvanas években. Nem könnyű olvasmány Pócs Ervin tanulmánya, de aki átrágja magát rajta, az világosabban látja a mai gazdasági helyzete t idehaza és a nagyvilágban. Gáli Sándor Mezőtúron Szövetkezeti kórusok hangversenye Harmadik alkalommal kerül sor április 17-én Mezőtúron az ipari szövetkezetek kórusainak találkozójára. A rendezők s az énekkarok: a nagykállói szövetkezeti leánykar, a szegedi ipari szövetkezetek vegyeskara, a boglárlellei szövetkezeti vegyeskar, a törökszentmiklósi Liszt Ferenc kórus, a jászberényi Palotásy János szövetkezeti vegyeskar, a debreceni Monteverdi kórus, valamint a házigazda, a mezőtúri Petőfi dalkör énekesei Kodály Zoltán emléke előtt tisztelegnek a hangversennyel. Középiskolások figyelmébe Pályaismertet!) beszélgetések A Szolnok megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet rendezésében az idén is sor kerül pályafelvilágosító beszélgetésekre, amelyre a középiskolák második, harmadik osztályos diákjait várják. A beszélgetéseken a választott pálya emberi és szakmai követelményeivel ismertetik meg a fiatalokat, majd üzem-, munkahelylátogatáson vesznek részt. Április második felében tizenöt hivatás — többek között — az óvónői, gépészmérnöki, orvosi, gyógyszerészi, tanítói, tanári, építészmérnöki, közgazdasági, agrár-, katonai, vegyész-, és a jogi pálya követelményeivel ismerkedhetnek meg a diákok. Egy nap a sok közül (reggel, már megint.). Jó, jó, kelek már. Indulsz? Szia! Nem, ma időben jövök. Siess már kisfiam, hát persze hogy mész oviba. Nem, nincs szabad szombat. Egy cseppet sem piros a torkod, ne húzd a lábad, tudom, hogy nem fáj! Egyél már, mert elkésünk! Dehogynem vagy éhes! Húzd föl azt a kabátot, nem szorít, gombold be. igyekezz elkésünk! (hova tettem a kesztyűm? ja, a táskában.) Szervusz, jó legyél fogadj szót, puszit nem adsz? Majd. sietek! (van még öt percem a vonatig.) Kérek egy kávét! (na végre indulunk.) Szolnok, (te jó ég, majdnem fennmaradtam, kabát, táska, kesztyű, holakesztyű? ja, a táskában.) Szervusztok, van üzenet? Hívjam föl? Halló, igen, ráérek, ma kettőkor, Kovács elvtárs, első emelet 121. (elintézni, telefonálni, megírni, elmenni, elmenni! jé, tavasz van. észre se vettem, mégis csak kéne egy új szandál, nem inkább egy szoknya, leadtam? nem, nálam maradt, mehetek vissza.) Adjátok már oda! Üzenem. Jó. Megcsinálom. (de mikor? na mindegy, gyerünk, gyerünk, mert elkésem.) Én is örülök Kovács elvtárs, hát akkor ahogy megbeszéltük. (tíz percem van a vonatig, hölgyek, urak lehet fogadni, eléri ez a nyavalyás busz vagy nem éri. nyertem, elérte! mit főzzek? lecsót nem, az már kétszer volt a héten, mindegy, amit kapok.) Szervusz, jó voltál, hogy hogy mit hoztam, még haza se értem. Hogy hol járok? Még a sarkon. Öltözz át. persze hogy játszok veled, (hagyma, lecsó, legfeljebb harmadszor is ezt eszünk, nagyon egészséges, tele vitaKIS MUZEOLÓG1A Múzeumok a világban Az .ember: múzeumlátogató élőlény. Gyűjti a skalpokat: láttam a Mona Lisát, a Guernicát, a British Múzeumot, az Ermitázst... A régi görögök se gondolták volna, hogy a múzsáknak szentelt helyeket — a museiono- kat — egyszer majd ezer és ezer láb tapodja, mindenféle „szedett-vedett nép”. Hát még azt, hogy utódaik egyik legfontosabb pénzbevételi forrása éppen az lesz, amit ők emeltek az isteneknek — például az Akropolisz. Hát kissé megváltozott a világ. A múzsák helye, persze, ma is szent, csak egy kissé más értelemben. A nemzetek történetének szent helyei. Amikor 1802-ben Széchenyi Ferenc megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot, és vele együtt a nemzeti könyvtárat, a legmagasztosabb célt tűzte ki: őrizzük meg múltunk emlékeit, mutassuk meg magunknak. a világnak, mennyit érünk. Politikai tett volt, szembeszállás a Habsburgokkal. Nem kell szégyenkeznünk a nagyvilág előtt, hiszen lássuk csak, mikor alakultak a világ múzeumai. Az elsőket a középkor végén, a reneszánsz szelleme hívta életre Itáliában. Az Esték, a Mediciek, a pápák képeket, gemmákat, érméket gyűjtöttek, hogy ezzel is emeljék! palotáik pompáját, gazdagságát. A Mediciek gyűjteményük számára 1580- ban külön palotát emeltettek Firenzében, az Uffizit. Ez a világ legrégibb galériája, értékei szinte íölbecsülhetetle- nek. Itália már csak azért is szerencsés helyzetben volt, mert a régi római birodalmat örökölte, a földet szinte csak meg kellett egy kicsit bolygatni, s márványcsodák bukkantak föl belőle: gyönyörű félkarú nők, istenek stb. Itáliai földön pedig zseniális művészek teremtek: Botticelli, Michelangelo, Leonardo da Vinci meg a többiek. Másutt talán elvesztek volna. Be Itáliában? Itália akkor boldog ország volt. Ahogy terjedt a reneszánsz szelleme, úgy terjedt a gyűjtési szenvedély. Még Magyarországra is elhatolt, pedig Janus Pannoniusunk még didergő kis mandulafának érezte magát a fagyos Pannóniában. Mátyás király leghíresebb gyűjteménye a Cor- viniana Bibliotheca volt. Századunk elejéről még egy neves magyar művészetszeretőről kell megemlékeznünk: II. Lajos özvegyéről. Képeit II. Fülöp spanyol király örökölte, s a Pradóba kerültek. Mátyás király hagyatéka prédául esett. Amerre nem jártak törökök, ott szüntelenül gyarapodott a későbbi nagy állami múzeumok elődje, általában a királyi családok képtára. Franciaországban, Németországban, Svédországban, Oroszországban, a Németalföldön, szerte Európában. A nagy múzeumalapítások kora azonban a XVIII. század. Addigra úgy fölszaporodnak a képek, szobrok, érmék, műtárgyak, hogy elérkezik a számbavétel, a tanulmányozás, a rendszerezés ideje. Együtt, egy helyen tárják föl a kincseket, s fölmerül egy másik, mégpedig egy nagyon is modern igény: láthassa őket a közönség is. Az első nyilvános múzeumot Angliában alapították: 1753-ban a parlament törvényt hozott, hogy az állam vásárolja meg házastul Sir Sloane gyűjteményét. Hat esztendő múlva, 1759-ben, Londonban megnyitották a későbbi British Múzeum ősét. Franciaországban a jakobinus diktatúra intézkedett: rátette a kezét a király Louvre nevű palotájára, s 1793-ban múzeumot (képtárat) nyitott meg benne. Aztán jött Napóleon. Gyorsan elnevezte Napóleon-múzeumnak, ügynökeit elküldte katonáival Egyiptomba, Európába, s telitömte fantasztikusnál-fan- tisztikusabb kincsekkel. A Szent Szövetségnek éppen elég dolgot adott, hogyan ossza széjjel a zsákmányt, vagy hogyan juttassa vissza régi gazdáihoz. A Louvre-ot bezárták. Egy újabb" forradalom nyitotta meg ismét, a párizsi kommün. Ma már világjárók százezrei nézik meg minden évben a föld talán leghíresebb asszonyát, a Mona Lisát... Közben Oroszországban is történt valami. Ismét a XVIII. században vagyunk. II. Katalin cárnő uralkodik. Megépítteti a Téli Palotát, s építtet mellé egy palotácskát is, amelyet Rousseau-imáda- tában Ermitázsnaíc (remetelaknak) keresztel. Ugye, ismerős név? Itt helyezi el a cári család képgyűjteményét. A tárat csaknem egy évszázad múlva, 1852-ben nyitották meg, de csak az „előkelő közönség” számára. Hogy 1756-ban a vatikáni múzeumot is csak a kiválasztottaknak nyitották meg, kissé még érthető, hiszen a nyilvánosság a burzsoázia, a polgárosodás új eszméje, de hogy 1852-ben is ez történt, az csak a cárizmussal magyarázható. Igaz, még mindig a XIX. században vagyunk. Északon, Svédországban, egy ugrásra Pétervártól, sem sokkal jobb a helyzet. A Svéd Királyi Múzeum ugyan már 1794-ben megnyílt, de még a XIX. század közepén is lehetett egy olyan pénztárosa, bizonyos von Röök, aki azért akart belépődíjat szedetni, hogy „azt a népséget, amely csak piszkot hagy maga után”, távol tartsa tőle. A XIX. százád a múzeumalapítás másik klasszikus korszaka. Magyarország, a többi szegényebb, elmaradottabb állam mind-mind ekkor lép az alapkőlerakók sorába. Végezetül még egyetlen országra vessünk pillantást, az európai civilizáció bölcsőjére, Görögországra. Tragikus, hogy előbb volt múzeuma Londonban, Párizsban, Berlinben, mint saját földjén, otthon. Például a XVIII. század végén a konstantinápolyi angol követ, lord Elgin, szabályosan kifosztotta az Ak- ropoliszt, a legszebb szobrokat behajózta Angliába, s ráadásul pénzért adta el a British Múzeumnak. Az athéni nemzeti múzeumot több kisebbnek az összevonásával 1889-ben alapították. Idekerült a német Schliemann trójai és mükénéi ásatásainak anyaga. Győri László Nagyszerű lemez került a napokban az üzletekbe. Szabó Éva a magyar irodalom szép, játékos lírai alkotásait gyűjtötte Tudományos ülés az idegrendszerről A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottságának orvostudományi és biológiai szakbizottsága április 22-én, délután négy órakor tartja következő tudományos ülését. A tanácskozáson a DAB- székházban dr. Szentágothay János egyetemi tanár, az MTA elnöke „Idegi organizáció, és magasabb idegműködések” címmel tart előadást. minnal.) Jó mesélek, (az ördögöt. ebbe a könyvben csupa hosszú mese van, na mindegy, majd improvizálok.) Az egérkirálykisasszony így aztán boldogan élt míg meg nem halt. Persze hogy rövid volt, a kisegér is pici. (persze a farka meg hosszú, még jó hogy nem jött rá a gyerek.) Szervusz. Igen, csináltam uzsonnát. Vacsorázzunk. Mi újság? Nálam? Semmi, (mosfőzmosogat és kezdi elölről, anyám, én nem ilyen lovat akartam!) Fürdés! Ne játssz! Igyekezz! Jó, mesélek. Egyszer volt... Nem, nem alszom. Jó éjszakát. (a szépségápolás, az üde bőr. már harminc múltam, na mindegy, itt a tavasz.) Mit olvasol? Nem. én már semmit, inkább alszom. Jóéjszakát. (na végre, már megint este ...) — te — csokorba. Az összeállítás meghatározója az volt, hogy gyerekeknek készült. Ennek szellemében a közérthető költői képeket felvillantó, hangulatában, nyelvezetében egyszerű művek sorakoznak a fekete korongon, szám szerint huszonöt. A „ráhangoló” zenei bevezető után Petőfi Sándor immár klasszikussá vált költeménye az Arany Lacinak nyitja a sort. Az alkotás tol- mácsolója Dómján Edit, aki a magyar színművészet egyik magával ragadó egyénisége volt. Az albumon hallható színészek közül nem ő az egyetlen, aki már nincs az élők sorában. A válogatásban olyan remek színművészek szólalnak meg, mint Básti Lajos, Latinovits Zoltán akik Babits Mihály, József Attila, Szabó Lőrinc és Csoóri Sándor, gyermekekhez írt költeményeit mutatják be. A rangos elődök mellett a ma alkotói, előadói is helyet kapnak az albumon. Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Nemes Nagy Ágnes derűs rigmusait, Káldy Nóra, Gábor Miklós, Haumann Péter gyermeki örömmel, játékos kedvvel adja elő. A zenei betétek, összekötő részek a válogatást még meghittebbé varázsolják. Kosztolányi Dezső, A játék című verséből kölcsönzött idézetet címként választó nagylemez az utóbbi időben megjelent irodalmi válogatások egyik leg- figyelemre méltóbb, legértékesebb darabja. — fs — Tószegen buszfordulót és kitérőket építenek A játék az gyönyörű... Versváloqatás gyerekeknek