Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-14 / 86. szám

T SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 2 1982. ÁPRILIS 14. ( Kommen-1 tárunk I Békebarrikád Mintha maga Janus, a kétarcú római isten küldte volna a szerkesz­tőségbe a külföldi híre­ket az idei húsvétkor. Egyfelől — a Falkland- szigetekről, Izrael tájáról — fegyvercsörgetés hal­latszott, másfelől azon­ban — éppen Európában — megzendült a béke hangja is. Baselban a „Húsvéti Meeting ’82” se­regszemléjén három or­szágból tízezer svájci, német és francia tünte­tett a fegyverkezés ellen. London-Greenwiekben ezrek vonultak fel, a Ruhr vidéken húsz ezren meneteltek Essenből Bochumba, tízezren Duis- burgból Dortmundba. Münchenben ezres tö­meg tüntetett az euróra- kéták ellen, Nürnberg belvárosában tizenötezer békeharcos, Hamburgban éppenséggel félszázezer békeharcos harsogta az utcán: „Le az atomraké­tákkal!”, a város közelé­ben pedig a NATO kel- linghuseni támaszpontjá­tól Itzehoe-ig vonultak öt­ezren, hogy ott „friedens- barrikade”ot — békebar- rikádot formáljanak.* Aligha tévedünk, ha megjósoljuk, hogy egy­két napon belül fele lesz a nyugati sajtó a váddal: „az európai békebarriká- dot — úgymond — Moszkvából építik”. A vád nem új. Néhányszor már tanúi voltunk, hogy a NATO-propaganda az emberek és a népek ter­mészetes békevágyáért egyszerűen a Szovjetuni­ót tette felelőssé. Nem véletlenül szólt oly nyíltan e kérdésről a minap az APN tudósító­jának J. A. Zsukov, a szovjet békebizottság el­nöke. Rámutatott, hogy a háborúellenes mozgalom spontán válasz az USA és a NATO fegyverkezé­sére. „A küzdelmet — mondta — ezúttal nem­csak a Béke-világtanács körül csoportosuló, ta­pasztalt szervezetek ve­zetik, de új erők is, ame­lyeket nyugaton pacifis­tának neveznek”. „A militaristákat — emlékeztet rá Zsukov — váratHánul érte a béké- vágy ily viharos meg­nyilvánulása. Eleinte hall­gattak róla, majd szovjet cselszövést kezdtek emle­getni. Reagan elnök és Luns NATO-főtitkár, gu­ruló rubelekről, szólt. A cáfolatot hamarosan maga az élet adta és ele­mi erejű volt. A béke­harcosok a tavasz kezde­tén több mint .850 ezren vonultak az utcára. „Az­óta — emlékeztet rá a szovjet békebizottság el­nöke — hangot váltottak odaát. Bush, az USA al- elnöke kijelentette: „az atomfegyverkezés ellen tüntetők között sok jó­szándékú ember van”. Haig külügyminiszter megtoldotta: „Európa és Amerika éles válasza, a nukleáris kérdésre rend­kívül óvatos megközelí­tést igényel”. A húsvéti békemene­tek tíz és százezreit azon­ban aligha tudják politi­kai trükkökkel félreve­zetni. Ök egyértelműen a béke mellett lépnek fel, s mindannyian tudják, hogy a veszély neve Európá­ban ma így hangzik: eurorakéta. A korlátozott és Európában megvívha­tó atomháború felelőtlen tézisével tiszta meggyő­ződésüket szegezik szem­be. Nyíltan kimondják: Európa népeinek nem mindegy, 'hogy Janus templomát — mint had­üzenetkor illetve béke­kötéskor. szokás volt — kinyitják-e vagy becsuk­ják? F. A. Falkland-szigetek Blokád és diplomáciai zsákutca Hosszú tárgyalásokat folytatott a brit fővárosban az amerikai külügyminiszter. Képünkön: Alexander Haig és Margaret Thatcher kormányfő a Falkland- (Malvin)-szigetek miatt létrejött brit—argentin konfliktusokról folytattak megbeszé­lést (Telefotó — KS) Kétnapos londoni közvetí­tő tárgyalásait befejezve teg­nap délután a brit főváros­ból hazarepült Alexander Haig amerikai külügymi­niszter. Rövid repülőtéri nyilatko­zatában közölte, hogy jelen­tést tesz Reagan elnöknek, majd „rövidesen” továbbin­dul Buenos Airesbe. Értésre adta: azért nem folytatja közvetlenül „ingázását” a brit és az argentin főváros között, hogy a feleknek le­gyen idejük „fontolóra ven­ni” bizonyos „új elképzelése­ket”. Ezek tartalmáról azon­ban nem volt hajlandó nyi­latkozni, mint ahogyan sem a Londonban folytatott, csz­szesen tizennégy órányi tár­gyalás-sorozatra, sem az ar­gentin fővárosban zajlott megbeszélésekre nem kívánt érdemi minősítést adni. Min­denesetre elismerte, hogy hétfőn este, amikor ismét Buenos Airesbe akart in­dulni, „nehézségek támad­tak”, s végső soron ezek idéz­ték elő a program- és útvo­nalmódosítást. E „nehézségek” — londo­ni és Buenos Aires-i értesü­lés szerint abban álltak, hogy Galtieri elnök kormá­nya határozottan elvetette a Falkland- (Malvin)-szigetek brit—argentin—amerikai el­lenőrzés alá helyezésének — a szuverenitás „háromzász­lós megosztásának” — ter­vét. Argentína ugyanis kész volna visszavonni megszálló erőit a szigetekről, s ennyi­ben elébemegy a brit köve­teléseknek és a Biztonsági Tanács határozatának, de az­zal a kikötéssel, hogy felség­jogait elismerik; nem kell senkivel osztozkodnia. Ez a megoldás Londonnak pilla­natnyilag elfogadhatatlan. Ebből a zsákutcából kell kivezető utat mutatniuk a Haig által említett „új elkép­zeléseknek”. Egy brit flottacsoportosítás hétfőn, magyar idő szerint reggel hat órától a Falkland- (Malvin)-szigetek köré két­száz tengeri mérföldes blo­kádot vont, hogy megakadá­lyozza az argentin erők ál­tal április 2-án megszállt an­gol gyarmaton lévő csapatok további erősítését és anyag- ellátását. Argentína a hadi­zónából visszavonta flotta­erőit. Harci érintkezés eddig nem volt. Az amerikai külügyminisz­ter — idézett repülőtéri nyi­latkozatában — reagált arra a kérdésre is, hogy vajon a chilei—argentin határ chilei részről való lezárása és a chilei flotta mozgósítása nem jelenti-e a térség helyzeté­nek súlyosbodását? Haig azt mondta: a térség állapotait „fokozódó mértékben veszé­lyesnek” találja, és amellett van, . hogy a viszályra „a Biztonsági Tanács határoza­tával egybecsengő politikai megoldás szülessék”. Ez sze­rinte „sürgetően szükséges”. A BT az argentin erők visz- szavonását és a vita tárgya­lásos rendezését sürgette. Nicaragua-Honduras Katonai konfliktus? Szovjet vezetők távirata Indiába Roberto Suazo Cordova hondurasi elnök hétfőn kon­zultáció céljából hazarendel­te országa managuai nagykö­vetét. A hivatalos indoklás szerint a konzultációra azért van szükség, mert „nicara- guai csapatok többször is megsértették Honduras terü­letét”. A döntést bejelentő elnöki közlemény Nicaraguát tette felelőssé a hondurasi— nicaraguai kapcsolatok jelen­tős romlása miatt. A néhai nicaraguai diktá­tor, Anastasio Somoza meg­buktatása után a diktátor hadseregének többezer kato­nája menekült Hondurasba, akik itt teljesen nyíltan, a hondurasi hatóságok hallga­tólagos jóváhagyásával és jelentős amerikai anyagi tá­mogatással kiképzőtáborokat MADRID Hétfőn megalakult a Kata­lán Kommunista Párt. Az új párt elnökévé Pere Ardicát, az Egyesült Katalán Szocia­lista Párt (PSUC) volt elnö­két, főtitkárává Joan Ramos parlamenti képviselőt válasz­tották. NEW YORK Az Egyesült Államokban előkészületben van a Jordá­niának szóló fegyverszállítá­sok kompromisszumos terve­zete — közölte tegnap a The New York Times. Ennek ér­telmében a közel-keleti or­szág F—5g típusú vadászre­pülőgépeket kapna, de nem szállítanának neki mozgat­ható indítóállású légvédelrrli rakétákat és F—16-os harci repülőgépeket. BELGRAD Hétfőn hivatalos látoga­tásra Belgrádba érkezett Zbigniew Madej lengyel mi­niszterelnök-helyettes, az Ál­lami Tervbizottság elnöke. hoztak létre, amelyekben a sandinista kormány megdön­tésére készítik fel a nicara­guai ellenforradalmárokat. Washington a közelmúlt­ban 19 millió dollárt hagyott jóvá a Nicaragua elleni pro­vokációk finanszírozására. A sandinista kormány vélemé­nye szerint az Egyesült Álla­mok katonai konfliktust akar provokálni Nicaragua és Honduras között, hogy ennek ürügyén közvetlenül — akár katonai erővel is — beavat­kozhasson a térségben. Nica­ragua ezért javasolta, hogy a térség országai kössenek egy­mással meg nem támadási szerződést. Washington és közép-amerikai szövetségesei választ sem adtak a nicara­guai javaslatra. ÜJ-DELHI Az indiai hatóságok kito­loncolták az országból H. Dillon amerikai állampol­gárt, aki az egyik vezetője annak a szeparatista mozga­lomnak, amely az indiai Pendzsab államot el akarja szakítani Indiától és „Halisz- tán” néven független ország­nak akarja kikiáltani azt. LONDON Walter Stoessel, az ameri­kai külügyminiszter első he­lyettese tegnap Londonba ér­kezett. Stoessel, mielőtt to­vább utaznék a Közel-Kelet­re, Londonban találkozik Alexander Haig amerikai külügyminiszterrel. Stoessel találkozik Nicholas Veliotes külügyi államtitkárral is, aki közel-keleti útjáról tér visz- sza — London érintésével — Washingtonba. HANOI A vietnami külügyminisz­térium tegnap Hanoiban nyilatkozatban cáfolta az amerikai hatóságok vádas­kodásait, amelyek szerint Vietnam szovjet gyártmányú mérgező vegyi harcanvago- kat vetett be laoszi és kam­bodzsai területen. Leonyid Brezsnyev és Nyi- kolaj Tyihonov táviratot in­tézett Szandzsiva Reddi in­diai köztársasági elnökhöz és Indira Gandhi miniszterel­nökhöz a szovjet—indiai diplomáciai kapcsolatok fel­vételének 35. évfordulója al­kalmából. Az üzenet emlékeztet a szovjet—indiai együttműkö­désben az elmúlt időszakban elért eredményekre, s hang­súlyozza: a két ország elkö­telezettsége a béke, a hala­dás, a népek függetlensége, az államok egyenjogú együtt­működése, a leszerelés mel­lett kedvező hatást gyako­rolt az ázsiai és a világbéke ügyére. Ceausescu Pekingben Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, államfő­nek vezetésével román párt- és kormányküldöttség érke­zett tegnap hivatalos látoga­tásra Pekingbe. A román delegáció a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságba is ellátogat. A küldöttség tagja Elena Ceausescu, az RKP KB PVB tagja, a miniszterelnök első helyettese, Ion Dinca, a mi­niszterelnök első helyettese, Stefan Andrei külügyminisz­ter és loan Ursu, az Orszá­gos Tudományos és Techno­lógiai Tanács első alelnöke. Mitterrand Japánba indult Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök teg­nap a kora délutáni órák­ban különrepülőgépen el­indult Japánba. Kíséreté- Joen van felesége és a kor­mány több tagja, így Clau­de Cheysson külügyminisz­ter is. Mitterrand az esti órák­ban Helsinki repülőterén rövid megbeszélést tartott Mauno Koivisto finn köz- társasági elnökkel. fl jeruzsálemi merénylet nyomán Pattanásig feszült a helyzet Pattanásig feszült a hely­zet az Izrael által elfoglalt területeken, ahol a megszál­ló hadsereg megerősített lét­számú alakulatainak fenye­gető jelenléte ellenére hétfőn egyhetes általános sztrájkok kezdődtek a jeruzsálemi mu­zulmán szentélyeknél vasár­nap végrehajtott fegyveres izraeli provokáció után. Arab-Jeruzsálem, Ciszjor- dánia és Gaza lakossága a hét első napján általános és tömeges munkabeszüntetéssel adott hangot felháborodásá­nak afölött, hogy egy izra­eli katona vasárnap a temp­lom-dombon tüzet nyitott az imádkozó arabokra. A hétfői tömegdemonstrációk során több mint harmincán megse­besültek, tizene'gy személyt lőtt sebekkel szállítottak kór­házba, félszáz tüntetőt letar­tóztattak. A katonai hatóságok a til­takozó sztrájk idejére elren­delték az összes palesztin kö­zépiskola bezárását. A kelet- jeruzsálemi templom-dombot, a vasárnapi véres incidens színhelyét katonai egységek zárták körül. Őrizetbe vették azt a muzulmán és keresz­tény egyházi vezetőkből álló arab küldöttséget, amely bé­kés felvonulással kívánt a helyszínen tiltakozni a me­rénylet miatt. A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet és az arab or­szágok az izraeli kormányt és személy szerint Menahem Begin miniszterelnököt tették felelőssé a keiet-jeruzsálemi Al-Aksza mecsetben vasár­nap rendezett vérengzésért. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és Mohamed Abdu Jamani Szaúd-Arábia-i tájé­koztatási miniszter egybe­hangzóan úgy vélekedett, hogy előre megfontolt táma­dásról van szó, Izrael tudato­san folytatja a mohamedán szent helyek meggyalázását. Jasszer Arafat az iszlám konferencia szervezetének sürgős összehívását kezdemé­nyezte. Khaled Szaúd-Arábia-i ki­rály felszólította az iszlám országok népeit, hogy ma ál­talános munkabeszüntetéssel fejezzék ki szolidaritásukat a megszállt . arab területeken élő testvéreik harca iránt. Marokkó kérésére összehív­ták a Biztonsági Tanácsot a vasárnapi jeruzsálemi lövöl­dözés megvitatására. A testü­let magyar idő szerint tegnap 22.30-kor kezdte meg tanács­kozását. Egyhetes általános sztrájk kezdődött hétfőn az Izrael által megszállt arab területeken a jeruzsálemi A1 Aksza mecset­nél történt incidens miatti tiltakozásul. Képünkön: a cisz- jordániai Nablusz városában izraeli katonák könnygáz-grá­nátjainak füstjében tüntetnek palesztin fiatalok — (Tele­fotó — KS) Khomeini-ellenes összeesküvés A teheráni rádió szomba­ton megerősítette, hogy Kho­meini meggyilkolására szőtt összeesküvés vádjával több társával együtt letartóztatták Szadegh Ghotbzadeh volt iráni külügyminisztert. A le­tartóztatásról szóló első, meg- erősítetlen híreket pénteken tették közzé Ghotbzadeh Pá­rizsban élő emigráns barátai. A teheráni rádió ismertet­te az iráni forradalmi kato­nai törvényszék közleményét, amely szerint az összeeskü­vésben Ghotbzadeh és más „nacionalista, monarchista, valamint minden ideológiát nélkülöző, hatalomra éhes elemek” vettek részt. Céljuk a közlemény szerint „Kho­meini és a legfelsőbb védel­mi tanács tagjainak meggyil- kőlása volt, ami után véres tisztogatásokat akartak vég­rehajtani a többi forradalmi szervnél, így például a for­radalmi gárdánál”. „Mindezzel az volt a cél­juk, hogy utat nyissanak nyugati megbízóik, köztük az Egyesült Államok számára” — hangzik a törvényszék közleménye. A dokumentum nem közli, mikor került sor a letartóztatásokra és nem adja meg az őrizetbe vett sze­mélyek számát sem. Iraknak nincs területi követelése Iránnal szemben % Amennyiben Irán kijelen­tené, hogy véget vet az iraki —iráni háborúnak, és kife­jezné készségét, hogy tiszte­letben tartja Irak jogait, úgy Irak azonnal kivonná erőit az általa megszállt iráni te­rületekről — jelentette ki va­sárnap Szaddam Husszein iraki elnök az iraki nemzeti tanács (parlament) előtt — közölte az INA iraki hír- ügynökség. Az iraki elnök a további­akban kijelentette: Iraknak semmiféle területi követelése nincs Iránnal szemben. Ugyanakkor utalt arra, hogy Bagdadot légvonalban csu­pán 120 kilométer választja el az iráni határtól. Szerin­te ezért volt szükség arra, hogy az iraki erők 110 kilo­méterre előnyomuljanak a front középső szakaszán. Szaddam Husszein ugyanak­kor feltételt támasztott Irán­nal szemben: Iránnak el kell ismernie Irak fennhatóságát a Shatt-El arab víziút fe­lett, kötelezettséget kell vál­lalnia, hogy véget vet a há­borúnak. és le kell monda­nia az Irak belügyeibe való beavatkozásról. Tegnap Bagdadban foly­tatta munkáját az el nem kötelezettek mozgalmának négytagú küldöttsége, amely a háború beszüntetése érde­kében kísérel közvetíteni Irak és Irán között. Szadun Hammadi iraki külügymi­niszter tegnap fogadta a kül­döttséget, amelyet Isidoro Malmierca kubai külügymi­niszter vezet, s amelynek tagja Naraszimha Rao in­diai és Lameck Goma zam­biai külügyminiszter, vala­mint Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents