Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

í _________________________Nemzetközi körkép 1982. ÁPRILIS 10. A két évvel ezelőtti őröm: Mugabe hívei pártjuk győzelmét ünnepük A változó Zimbabwe Milliók az iskolapadban Joshua Nkomo hívei kíséretében Az Egyesült Államok mérgező fegyverei Soha nem felejtem azt a túláradó örömet, amellyel 1980. április 17—18-án Zim­babwe népe az ország füg­getlenné válását köszöntöt­te. De nem feledhető az ün­nep másnapjáén érkezett hír sem: fekete fiatalok marad­tak vérbefagyva Salisbury külvárosában — honfitársaik verték agyon őket, amiért Joshua Nkomo képmásával ékesített trikóikat nem vol­tak hajlandók felcserélni olyanra, amelyet Robert Mu­gabe fényképe díszített. A gyilkosok és az áldozatok (akárcsak a két pártvezér) különböző népcsoporthoz tartoztak: az előbbiek a la­kosság háromnegyedét kite­vő shonákhoz, az utóbbiak viszont a mintegy húsz szá­zaléknyi ndebelékhez. Óhatatlanul eszembe ju­tott ez az epizód, amikor most ismét a zimbabwei füg­getlenségi mozgalom két ve­zetőjének szembekerüléséről számoltak be a hírügynök­ségek. Mugabe miniszterel­nök menesztette a koalíciós kormányból Nkomót és né­hány társát, összeesküvéssel vádolva őket. Bizonyítékként a Nlkomo híveinek farmjain talált fegyverek szolgáltak. A viszály következményeit egyelőre nem lehet felmér­ni. Annyi bizonyos, hogy Mugabe a nemzeti egység új formájának létrehozásán fáradozik, s ebben; úgy tű­nik. már nem készül helyet adni régi riválisának. . E párharc. fejleményei uralták az utóbbi hetekben a Zimbabwével foglalkozó cik­keket. Pedig érdemes szem­ügyre venni azt is, hogy mit hozott az országnak a függetlenség első két éye. Elmaradtak a tömeges álla­mosítások és elbocsátások, az afrikai politikusok nem ve­zettek be „fordított apart­heidet”. A megtorlástól félő európaiak aggodalma tehát megalapozatlannak bizo­nyult- A gazdasági növeke­dés üteme meghaladta a 10 százalékot, az 1979-es 1 szá­zalékkal szemben. Az afrikai nincstelen tömegek földhöz jutottak, a kormányzat fel­emelte a minimálbéreket. Tavaly már valamelyest las­sult ugyan a gazdasági nö­vekedés, de afrikai mércé­vel mérve még mindig ki­magaslónak mondható. A Mugabe-kormány meg­hirdetett célját („szocialista és egyenlőségen alapuló tár­sadalom”) fokozatos gazda­sági reformok révén kívánja megvalósítani. Ellentmondá­sos a helyzet a beruházások terén. A vezetés ugyanis egyfelől meg akarja akadá­lyozni a külföldi tőke kime­nekítését. az országból, sőt bátorítani kívánja a ' Zim­babwe fejlődése szempontjá­ból fontos . beruházásokat, másfelől viszont csökkenteni kívánja a külföldi tőke be­folyását. (Jelenleg még a magánberuházások mintegy 65 százaléka külföldi — brit, dél-afrikai és ameri­kai — kézben Van.) Az 1981 —82-es költségvetés értelmé­ben fokozottan megadóztat­ják a magántőkét, korlátoz­zák a kivihető profit meny- nyiségét- Vannak persze olyan fehérek, akiknek ez a reformpolitika nincs ínyük­re. 1981-ben Zimbabwét több mint 21 ezer európai hagyta el, s jelenleg alig több mint 150 ezer európai él az or­szágban az 1976-os 275 ezer­rel szemben. A kivándorlás tovább fokozza a szakember- hiányt, amely pedig megbíz­ható becslések szerint máris sok millió dolláros károkat okoz a gazdaságnak . A független Zimbabwe költségvetésében — csaknem 15 százalékkal — első he­lyen szerepelnek a népokta­tásra fordított kiadások, milliók ülnek iskolapadba. A kormányzat a legszegé­nyebbek számára ingyenes­sé tette az egészségügyi el­látást. Vidéken is mind gya­koribb látvány az egészség- ügyi központ vörös kereszt­tel jelölt, fehérre meszelt épülete. .A következő ötéves tervben az állam 160 ezer olcsó lakóházat építtet a földműveseknek. Zimbabwe lassan átala­kul. A változások nem túl látványosak, az afrikai tö­megek számára azonban mégis többet jelentenek, mint két egykori gerillave­zér mai vetélkedését. Még akkor is, ha még igen mesz- sze van az az idő, amikor az utca embere már nem ilyen vagy olyan törzshöz tartozónak, hanem zimbab­weinek mondja majd ma­gát. Kürti Gábor Románia 1400 új vfztárolé Románia jelenlegi ötéves vízgazdálkodási terve 2 mil­liárd köbméter befogadóké­pességű új víztároló építé­sét és a lakosság és a nép­gazdaság célját szolgáló víz­készlet 6 milliárd köbméte­res növelését írja elő. További feladatok: 650 ezer hektáron kell növelni az ön­tözött területeket és 3000 km hosszúságban kell elvé­gezni a vízszabályozást. Ezek a munkálatok az 1976-ban elkezdett globális vízgazdál­kodási terv második lépcső­jét jelentik. Az első menetben, 1976- tól 1980-ig figyelemre méltó eredmények születtek. Így a völgyzárógátak és tárolóme­dencék duzza.sztótere 4 mil- liárdról 6 milliárd köbmé­terre nőtt. Kétezer km hosz- szan szabályoztak folyókat. Ennek eredményeképpen a korábbi években - árvízsúj­totta 1500 helységből 900-at sikerült mentesíteniük az elöntéstől. Az 1950. évi 1 Öl­ről 1400-ra nőtt a vezetékes vízzel ellátott települések száma, a vízvezetékek hosz- sza 3700-ról 18 ezer kilomé­terre nőtt. A távlati program 2000-ig 1400 víztároló létesítését ír­ja elő, 30 milliárd köbmé­ter befogadóképességgel Ezek lehetővé tennék a ro­mán folyók energiapotenci­áljának teljes kihasználását. Az értékesíthető potenciált szakemberek 40 milliárd ki­lowattra becsülik. Ebből 28 milliárd kilowatt a belső folyókra, 12 milliárd pedig a Duna romániai szakaszára esik. A felszabadulás óta 50 ví­zierőmű létesült Romániá­ban, , összesen 3500 mega­watt teljesítménnyel. A most folyó ötéves tervben további 50 vízierőművet kí­vánnak építeni 2000—2600 megawatt teljesítménnyel. Érdekessége a távlati terv­nek, hogy 1990 és 2000 kö­zött 400 erőmű építését ter­vezik, 4—5000 megawatt energiával. Ez a magas szám arra utal, hogy akkor már a kisebb folyók duz­zasztása kerül sorra, termé­szetesen kisebb áramfejlesz­tő kapacitással. Ezen felül a 90-es évek végéig a kis patakok ener­giájának kihasználására né­hány ezer 1—2 kilowatt tel­jesítményű minierőmű épí­tését is tervezik. Próbakép­pen néhány tucat ilyen egy­szerű vízierőmű kielégítő eredménnyel már működik is az országban. A csúcsforgalmi idők energiaigényeinek kielégíté­sére szivattyús tárolóműve­ket kívánnak létesíteni. Mintegy 40 helyen folytat­nak ilyen irányban reményt keltő kísérleteket. Arra is gondolnak, hogy megfelelés esetén a működő erőműve­ket is kiegészítenék ‘hasonló berendezésekkel. . (gáti) Anglia közvéleménye há- borog, mert az Egyesült Álr lamok a brit szigeteken le­vő támaszpontjain idegbé­nító vegyi anyagokkal töl­tött bombákat kíván elhe­lyezni. Igaz, a hadügymi­niszter igyekezett a hírt meg­cáfolni, ám ezt annyira ha­tározatlanul tette, hogy senki nem tulajdonított ne­ki jelentőséget, arról nem is szólva, hogy köztudottan maga az angol kormány sem idegenkedik a vegyi hadvi­seléstől. Az amerikai Pentagon, hogy a vegyi hadviselésre való fokozott előkészületeit igazolja, Kambodzsa, Laosz és Afganisztán törvényes kormányait azzal vádolta meg, hogy azok mérgező ve­gyi anyagokat használnak fel az ellenforradalmi erők ellen. Mivel pedig a rágal­mazók szerint ezek az or­szágok nem rendelkeznek vegyi fegyverekkel, azokat csak a Szovjetuniótól kap­hatják. Így állítják azután szemrebbenés nélkül azt, hogy a Szovjetunió vegyi hadviselésre készülődik. A rágalmakat azonban egyetlen hitelt érdemlő ténnyel sem tudták igazolni. Az ENSZ külön e célra ala­kított szakértői bizottsága nem talált bizonyítékot a vegyi fegyverek használatá­ra az említett három ország­ban. Ugyanilyen következ­tetésre jutottak az amerikai Tudományfejlesztési Bizott­ság éves ülésének résztvevői is. Köztudott, hogy a Szov­jetunió határozottan ellenzi a vegyi, baktérium- és vala­mennyi tömegpusztító fegy­ver használatát, soha nem használt ilyen fegyvert és nem segítette elő annak használatát. 1928-ban ratifi­kálta a mérgező harcanya­gok felhasználását megtiltó genfi egyezményt, majd tag­ja lett a baktériumfegyver felszámolását és betiltását célzó konvenciónak, s pon­tosan és szigorúan betartja vállalt kötelezettségeit. Egészen más a viszonya a vegyi fegyverhez az USA- nak. Bár a genfi szerződést már 1925-ben elfogadták, azt csupán ötven évvel ké­sőbb ratifikálta. Ezt meg­előzően az USA vegyi fegy­vereket használt Indokíná­ban, aminek következtében a térség kétmillió lakosa ká­rosodott. S bár 1975-ben ra­tifikálta a genfi egyezményt, a Pentagon továbbra is ak­tívan készülődött a vegyi hadviselésre, egyre újabb és pusztítóbb eszközöket kere­sett, és vegyi fegyvereket halmozott fel támaszpontja­in. Az ENSZ adatai szerint az USA raktáraiban jelen­leg több mint 300 ezer ton­na, katonai célra felhasz­nálható mérgező végyi anya­got tárolnak, ' hárommillió tüzérségi lövedék, több ezer bomba, több százezer akna és mintegy 1500 repülőgépre alkalmazható permetező konténer formájában. Az USA ötéves fegyver­kezési tervében 2,47 milli­árd dollárt költenek új ve- gyifegyver-fajták- kidolgozá­sára és előállítására. Egyes javaslatok szerint ezt az összeget négymilliárd dol­lárra kell növelni. Elsősor­ban az olyan veszedelmes idegmérgeket gyártják, ame­lyek nemcsak a légzőszerve­ken, hanem a bőrfelületen keresztül is hatnak. Az USA-ban nagy figyelmet fordítanak az úgynevezett bináris keverékek gyártásá­ra.. Ezek jellemzője, hogy egy lövedékben, bombában, vagy aknában két, viszony­lag kevéssé mérgező anyag található, amelyek együtt igen pusztítóak. Arkansas államban teljes erővel fo­lyik egy új vegyi üzem épí­tése ahol a szárnyasraké­tákhoz kifejlesztett bináris fegyvert is gyártani fogják. Az USA széleskörű kato­nai előkészületei során a leghatékonyabb támadó és első csapást mérő eszközök fejlesztésére koncentrál. Ilyen szempontból a vegyi és biológiai fegyver „ideá­lis”, mivel titokban lehet gyártani és tárolni, alkalma­zása váratlanul történhet, mivel sem színe, sem sza- f»- sem íze nincs. A mili­taristákat az is vonzza, hogy ez a fegyver viszonylag ol­csó, az viszont nem érdekli őket, hogy a vegyi háború­ban elsősorban a polgári la­kosság károsul, mivel a ka­tonáknak megvannak a — korántsem tökéletes — védekező eszközeik. A ve­gyi fegyver békeidőben is komoly veszélyt jelent. Több olyan eset ismert, mikor em­berek, állatok, növények pusztultak el a katonai gya­korlóterek, raktárak, szállí­tóeszközök közelében a ve­gyi fegyver miatt. A Szovjetunió és számos más békeszerető állam a ve­gyi fegyverek teljes betiltá­sáért és a meglevő készle­tek megsemmisítéséért száll síkra. Az ENSZ- közgyűlése nem egyszer hangsúlyozta már egy ilyen nemzetközi konvenció megkötésének szükségességét. Az USA és néhány szövetségese azon­ban gyakorlatilag egyolda­lúan befagyasztotta' a tár­gyalásokat a Szovjetunióval. Annak ellenére, Hogy ko­rábban megállapodtak,, a legveszélyesebb vegyi fegy­verek betiltásáról szóló ter­vezetet az ENSZ leszerelési bizottsága elé terjesztik. Szvjatoszlav Kozlov ny. vezérőrnagy Összeállította: Constantin Lajos Családtervezés Vietnamban Az UNICEF (az ENSZ Gyermekseirélvezési Alapja) segélyalapjából száz férőhelyes óvodát építettek fel Ho Si Minh városban. A képen: az új óvoda kertjében Fiatal anya gyermekével ..A családtervezés eszköz az éhség és betegségek ellen — a boldogság egyik kulcsa” — hirdeti rendszeresen a vi­etnami saitó. A probléma évek óta foglalkoztatja a de­mográfusokat és gazdasági szakembereket. Az elmúlt 30 év alatt ugyanis a hallatlanul súlvos háborús veszteségek ellenére megduplázódott az ország lakossága. S ha a né­pesség továbbra is íav sza­porodnék. úgv a jelenlegi 53 millióról az ezredfordulóra 100 millióra növekednék. Ez pedig — az ismeretek jelen­legi állása szerint — lehetet­lenné tenné a lakosság kielé­gítő táplálását. A kitartó felvilágosító munka és egészségügyi intéz­kedések eredményeként, az utóbbi 4 évben sikerült évi 3.2 százalékról 2.2 százalékra csökkenteni a születések ará­nyát. Bár az eredmény tekin­télyes még ez a szám is túl magas, hiszen azt ielenti. hogy évente 1.2 millió úi ál­lampolgárit kell ellátni éle­lemmel. Egyidejűleg óvodai és iskolai férőhelyek, úi és úi munkahelyek száz- és száz­ezreiről is gondoskodni kell. Kitartó felvilágosító munká­val igyekeznek meggyőzni a lakosságot, hogv a régi ha­gyomány. amelv szerint a sok gyermek biztosít ia a gondtalan öregséget, a társa­dalmi viszonyok változása következtében ma már nem érvényes. A Nőszövetség és az egészségügyi szervek fel­világosító munkája. arra irá­nyul. hogv a városi családok­ban két. a falusiakban maxi­málisan három gyermek le­gyen. Az asszonyoknak azt tanácsolták, hogy lehetőleg 20. és 35. életévük között szüljenek, és az egyes szülé­sek között legalább öt év szü­netet tartsanak. A közvetlen cél. hogy a születési arányt az elkövet­kező években 2 százalék alá szántsák. Különösen az or­szág elmaradottabb déli és hegyvidéki tartományaiban kívánják fokozni a lakosság felvilágosítását és a születés­szabályozás konkrét feltéte­leinek biztosítását. e. i.

Next

/
Thumbnails
Contents