Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-10 / 84. szám
1982. ÁPRILIS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MRESZ-velélhedft, gyeimehrajzpályázat Kevesebb baleset Szolnokon és a járásban Tavalyi munkáját értékelte a megyei KBT Az adottságok nem kötnek gúzsba A Béke Tsz-ben nincsenek titkok Tegnapi ülésén elmúlt évi mimikáját értékelte' a Szolnok megyed Közlekedésbiztonsági Tanács. amelynek 464 aikltivistája van. Hogy jócskán akad még tennivaló, bizonyítja a se»- mor ú sitaitiszitdka: tavaly 573 közúti baleset történt a megyében, amelyből hatvan halállal végződött, A súlyosan sérültek 286-an, a köny- nyű sérültek 227-en voltaik. Akadt azért jó példa is. Szolnokon és a szolnoki járásban 270-ről 238-ra csökkent a balesetek száma bér a halálos kimenetelűek 1980- lhoz viszonyítva 16-nól 23- ra emelkedtek. A súlyos sérüléssel végződött balesetek viszont 122-ről 93-ra csökkentek. Ugyancsak kevesebb volt a könnyű sérült Kisújszálláson 1980-ban 31, 1981- ben 19 baleset történt és három helyett egy végző3 diött tragédiával. A törökszentmiklósi KBT területén is kevesebb volt a baleset; 38-ról 29-re csökkent. A többi városban és járási székhelyen sajnos töhb volt a baleset mint 1980-ban. különösen feltűnő, hogy a tiszafüredi járásban 34-gyel, a kunszentmártoniban pedig 24- gyel szaporodott meg a közlekedési balesetek száma. A KBT a maga eszközeivel igyekszik megelőzni a baleseteket' Tavaly például a lapunkban jelent meg az a négyfordulós KRESZ-ve- télkedő kérdléssorozait, amelyben elsősorban a sebességgel kapcsolatos feladatokat kellett megoldani, összesen ötszázan küldték el megfejtésüket a KBT-hez. A KBT szervezésében 620, a közlekedéshez kapcsolódó előadás hangzott el, melyeket csaknem ötvenötezren hallgattak végiig. Rajzpályázatot hirdetitek óvodások számára, amelyre 4282 mű érkezett be. A diákoknak meghirdetett Iskolák a közlekedés biztonságáért versenyen az elmúlt évben a ti- szapüspöki gyerekek országos első helyezést értek el. Az idei feladatok közé tartozik, hogy a KBT folyamatos felvilágosító munkált végez a gépkocsivezetők körében a sebesség helyes megválasztásáról, a kultúrált közlekedésről. Támogatja a magánautósok továbbképzését és segít az itta« vezetés „visszaszorításában”. A tegnapi ülésen jutalmakat is adtak át A Vezess baleset nélkül versenymozgalomban elért eredményé- érit tíz gazdálkodó üzemet, Intézményit jutalmaztak, a közlekedés biztonság érdekéiben végzett jó munkáért 12 társadalmi és gazdasági szerv érdemelte meg a jutalmait. Azon kívül huszonnyolc aktivistát részesítettek pénzjutalomban. A KBT-k versenyében a kis- újszállásn bizonyult a legjobbnak. második helyezett a törökszentmiklósi, harmadik pedig a Jászberény városi-járási KBT lett. A Szolnok városi-járási Közlekle. déslbdzltonsági Tanács külön díjat kapott. Bakó Kálmánné és B. Fodor Imre köszöntése Bakó Káilmánnét és B. Fodor Imrét, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjeit, ötvenéves párttagságuk alkalmából tegnap Szolnokon, a megyei párt- bizottság nevében Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte és átadta a párt megyei vezető testületének ajándékát. A szakma kiváló tanulói Újabb szakmában rendezték meg tegnap a szakma kiváló tanulója verseny országos döntőjét. Négy fialtál Diesel-mozdonyszerelő szakmunkásvizsgájával ért véget Miskolcon a Diesel-mozdonyszerelő tanulók kétnapos versenye. A döntőbe került tizenhét fiatalnak írásbeli és gyakorlati feladatokat kellett megoldania. A megoldás a szolnoki Nagy Rcbertnek, a budapesti Szlif- ka Józsefnek, a székesfehérvári Nagy Istvánnak és a budapesti Lippai Sándornak sikerült legjobban akik a verseny befejezése és az ünnepélyes eredményhirdetés után, a zsűri előtt soron kívül szakmunkásvizsgát tettek. A karosszéria-lakatos szakma kiváló tanulója címért megrendezett székesfehérvári versenyen Gerse Csaba a kiskunfélegyházi 608_as számú Szakmunkásképző Intézet tanulója bizonyult a legjobbnak. A vetélkedő második helyezését Áfona- hám Antal a budapesti 29-es számú Szakmunkásképző Intézet, a harmadik helyet pedig Rigó Attila nyíregyházi tanuló, a 110-es Intézet növendéke szerezte meg. Szolnok megyében nem egy országos hírű termelő- szövetkezet gazdálkodik, az ötvenhét tsz hatékonyságát jellemző közgazdasági mutatók alapján felállított rangsorában a második helyre kerülni tehát szép eredmény. Különösen akkor az, ha a dobogó második fokára került szövetkezeti nagyüzem nem is rendelkezik különösebben jó adottságokkal. Márpedig a törökszentmiklósi Béke Tsz-nél harmincnégy gazdaságban dolgoznak jobb feltételek között, értékesebb földeken, és A tízezer háromszáz hektáron gazdálkodó üzemben a nyereség nagyobb része a növénytermesztésből származik. A megyei átlagnál alig valamivel értékesebb, huszonkét aranykoronás földek kihasználása érdekében a gazdaságban mindent megtettek. Mint a törökszentmiklósi mezőgazdasági üzemekben áltálában, a Béke Tsz-ben is időben felismerték a földcserék jelentőségét. Igaz, az 1976 elején egyesüléssel alakult szövetkezet viszonylag kedvező adottságokkal indult, leghosszabb átmérőjén 22 kilométeres határának zöme egy tagban volt. Az összesen 1200 hektáros „szórvány” területek közelebb hozásának fontosságáról így sem feledkeztek meg. Éppen azért nem, mert a viszonylag kis táblák termését betakarítani, a raktárakba szállítani járó gépek üzemeltetése a haszonhoz képest aránytalanul sokba keA termőföld minősége sok mindent eldönt, az alkalmazkodás azonban nem jelentheti az aranykoronák kis száma miatti siránkozást. Sopánkodás helyett a Béke Tsz-ben is inkább számoltak. Az agronómusok azt vizsgálták, mit képes felnevelni a nem túl jó föld, a közgazdák az árakkal vetették ösz- sze a várható költségeket. A végeredmény: jó néhány „csip-csup” növényt elhagyva a gazdaságban ma eladásra csak búzát, napraforgót és cukorrépát termelnek. A megfelelő kultúrák kiválasztása önmagában — Kasza János elnök szerint — persze túl egyszerű feladat lett volna; ..Jó néhány évvel ezelőtt, amikor már igen sok üzemben takarítottak be egy hektárról 60 mázsánál több búzát, a mi szövetkezetünkben ekkora terület csupán 43 mázsát adott. Csakhát nálunk a termésnek a fele sem kellett a költségek fedezésére, a maradékért kapott pénzből nyereség lett. Végül jobban jártunk a bajnokoknál.” A közgazdaságinak joggal nevezhető szemlélet persze egyáltalán nem jelenti a hozamnövekedés jelentőségének lebecsülését. A szövetkezetnek nem kell szégyenkeznie a tavalyi rossz év hektáronként 46 mázsás búzaterméséért, az egy hektárról betakarított 45,6 tonna cukorrépáért, a napraforgó 22,5 mázsáé termésátlagáért. Már csak azért sincs helye a pironkodásnak, mert például az 1500 hektárnál nagyobb napraforgó-terület az országban egyike a legnagyobbaknak, a cukorrépát pedig öntözetlen földön termesztették. Az agronómiái igényességet a Béke Tsz-ben a jövedelmezőség szempontjából értékelik. A hozamok ismertetéséhez mindig hozzáteszik, hogy a napraforgóból száregy-egy hektárnyi terület termőképességét több termelési eszköz felhasználásával kamatoztatva. Csoda tehát, amit a tö- rökszentmiklósiak művelnek? Még csak nem is szokatlan — legalábbis akkor nem, ha szokatlanságon csupán valamiféle, sehol máshol fel nem fedezett, módszer alkalmazását értjük. Más kérdés, hogy a hírből még laikusok számára is ismert fogásokat a Béke Tsz gazdái valóban munkájuk szolgálatába állították. rült. A földcserék révén az egész határt sikerült a korszerű erő- és munkagépek gazdaságos üzemeltetését lehetővé tevő méretekre szabni: 1976-ban még 156 táblában, ma csupán 32-ben kell gondolkodnia a szövetkezet növénytermesztőinek. „Kicsi” 1500 hektáros (máshol a határ negyedét teszi ki ennyi) a termelő- szövetkezet szikes, vagy szi- kesedésre hajlamos földjeinek területe. Nem feledkeztek meg erről, és ami fontosabb, a gazdák nem sajnálták a pénzt. A négyévenkénti altalajjavítás nem olcsó, az elköltött forintok azonban kamatostól . térülnek vissza. A csapadékos hetek után a szikfoltokon már nem áll meg a víz, nem pusztul ki az elvetett növény. A megjavított vízgazdálkodású talajon — megfelelő növényt választva — a hozam alig marad el a jobb minőségű földekétől. mazó bevétel 44 százalékából nyereség lett, egy hektár cukorrépa pedig 23 ezer forinttal járult hozzá a gazdaság összes nyereségéhez. (Az utóbbi adat megítéléséhez nem árt megemlíteni, hogy a költségek levonása után ennyi pénzhez búzát termelve akkor lehet hozzájutni, ha a kalászos hektáronként 140 mázsa termést ad. Ezt elérni nagyüzemben szinte képtelenség.)* Az ésszerű „forintcentri- kusságot” fejezi ki a szövetkezet ösztönzési rendszere is. A növénytermesztő ágazatok akkor juthatnak prémiumhoz, ha egy bizonyos összegű nyereséghez „hozzásegítik” a gazdaságot. Az alapos számolás után kigondolt szabályok azonban nem engedik meg a túlzott takarékosságot. Aki a műtrágyára, talaj művelésre költendő pénzt sajnálva fogához veri a garast, az hiába dolgozott olcsón — a kevés termés miatt nem képes annyi tiszta jövedelmet felmutatni, amennyit vártak tőle. Sokat termelni sem érdemes, ha a „mutatós” Hozamok ára a költségek gyors növekedése. Ekkor a végeredmény ugyanaz, mint az előző esetben. A mezőgazdasági technika „kínálatát” a megélhetés követelményeivel kell egyeztetni, és fordítva. A Béke Tsz-ben például ma nemcsak azért készítik a kalászosak magágyát szántás nélkül, mert a tárcsás művelés ötven százalékkal olcsóbb. A vizsgálatok bizonyították: a termőföld évenkénti meg- forgatása azért is fölösleges, mert roncsolja a talaj szerkezetét. Az egy évvel korábban felszántott földben a búza és az árpa magja otthonosabban érzi magát. Szolnok megyében a termelési értéknek húsz százalékát csupán két termelő- szövetkezet könyvelheti el 1981-ben nyereségként. Az egyik a törökszentmiklósi Béke volt. Az elnök szerint ez azért sikerült, mert a kínálkozó megoldások jóságát végül forintokban is megmérték. Igaz, a maguk kitalálta szabályok nem is engednek meg másfajta gondolkodást a szövetkezetben dolgozóknak. Eddig csak a növénytermesztésről esett szó, végűi azután a gazdaság egészéről mondtunk véleményt. A jövedelmezőségi adatok nincsenek így rossz helyen, hiszen a tsz. 61,7 millió forintos tavalyi nyereségéből csupán 10 millió forintnyit hozott az állattenyésztés. Éppen ez a meglepő. A törökszentmiklósi állattenyésztők nem értik dolgukat? Az egy kilogramm hús és tej előállítására fordított takarmány megyei átlag körül- ingadozó dekagrammjai nem ezt bizonyítják. Ám 1978-ig az állattartás mégis évi három-négymillió forint veszteséggel terhelte a mérleget. Azóta változott a helyzet, a 10 millió forintos nyereség azonban kevés. Akkor sem elég, ha figyelembe vesz- szük, hogy a nagyüzemi jószágtartás nem a legjövedelmezőbb vállalkozások egyike. A gazdaság árbevételének 40,3 százaléka ugyanis ebből az ágazatból származik. A szépség hasznon méretik A szövetkezet nem a legjobb adottságokat örökölte az egyesüléskor, például a jószágokat hét majorban, szakosítatlan telepeken tartották. A helyzet mára sem változott meg gyökeresen, a szarvasmarhatartás pedig más gondokkal is küszködik. Az állattartásból származó jövedelem 80 százalékát adó sertéstenyésztő ágazatban történtek azonban jelzik, hogy a Béke Tsz-ben nem csupán a növénytermesztésből akarnak élni. Az 1980 végén elkészült, tavaly még nem teljesen benépesített új szakosított sertéstelep 1980-ban még szinte csak a költségeket növel-, te. A régi ólakban nevelődtek a hasznot hozó hízók. A korszerű állattartás ugyanis a kisebb takarmányköltseg és a kevesebb munkabér ellenére is drága, az automatikák áramfogyasztása, a fűtésre használt olaj ára a megtakarításokkal nem ellensúlyozható az új telep termelésének „felfutásáig . A gazdaságban azonban úgy ítélik meg, hogy a gondok ellenére nem volt haszontalan a korszerű sertésnevelő épületekre pénzt áldozni. („Persze, ha a mai energiaárakat ismerjük, másfajta telepet építünk”.) Az innen kikerülő jószágok jól értékesíthetők, és a szövet- kezetben ennek az állatnak szükséges eledel állítható elő a legolcsóbban. A szakemberek azt is tudják, hogy jó minőségű hús csak korszerű körülmények között tartott állatoktól várható. Ezt egy-, szer a felvásárlási árakban is el kell ismerni. És különben is: a korszerűség magasabb költségei évente 12 ezer hízót értékesítve egy telepről könnyebben elviselhetők. A volumen is számít: minden egyes haszonként elkönyvelhető forint a mérleg eredmény rovatába kerül. A Béke Tsz-ben ugyanis nem a jövedelmezőségi mutatók szépségében akarnak gyönyörködni — jobban élni szeretnének. Hogy közben a hatékony- sági mutatókra pillantva büszkélkedni való is akad? Az csak külön érdem. — B — Az Alföldi Szilikátipari Vállalat kunhegyes! gyárában a második negyedévben nagy szériában készítenek 500 literes, raklapra szerelt, üvegszál erősítésű poliészter tartályokat Földcseréről, szikről ■ y • ' . - 4 *' - *. ■ Agronómia és ökonómia V. Szász József A kend ercsi November 7. Termelőszövetkezet cipőfelsőrész-készítő üzemében két szalagon naponta közel 2 ezer darab munkavédelmi cipőfelsőrészt gyártanak
