Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1982. ÁPRILIS 10.

Nyári jégvirág

— Volt egy nyotaméteres ladikunk. Abban voltunk öten. Evezve, vagv a csónakot a parton húzva két nap alatt fennt voltunk Tiszafüreden. Kivágtunk egy nagy fát,, méteres 'darabokra szabtuk. Dróttal követ kötöttünk rá, és máris kész volt a bolya.

— És most ?

— Most már szabvány szerint jobb és ba] oldali bódyák vannak. Rögzítésük sajnos még a hagyományos — pedig van belőlük vagy hetven. Másfél mázsás köveket erősítünk hozzájuk, mert ha kicsi a kő, elviszi a Tisza. Csak úgy ballag vele. Ha áradás van, fel kell szedni a bólyákat majd ismét lerakni. Ezért mondom: nagyon szép. de embert követelő élet ez. Meg aztán itt nincs felezővonal^ ismerni kell minden fát tudni kell, mi hol van, és főleg ködös időben úgy tájékozódni.

Valamikor rúddal mérték a mélységet, most műszerrel. Pénzes Pál elégedett vele:

— Olyan, mint egy kis televízió. És pontos. Ellenőriztem a mérőrúddal.

— Emlékezete szerint mikor volt a legsekélyebfo a folyó?

— A hetvenes évek végén egyszer hirtelen felfogta a vizet a duzzasztó. Három- négy hajó ott maradt a Tiszán. Motorcsónakkal sem tudtunk felmenni Kiskörére. Mondtam, fogadjunk, hioev átmegyek a Tiszán és a térdem nem lesz vizes.

A „címzetes” kapitány

A vízügyi igazgatóság hajózó üzeméhez a kitűzőha- iók. a iégtörők és a kotrók mellett önjáró uszályok, rakodógépek és sok motorcsónak tartozik. 1974-től négy év alatt közel ötvenmillió forintot költöttek fejlesztésre. A hajóparkot hetven ember kezeli. Szekeres István a főnökük. Keménykötésű, határozott ember:

— Minden, nálunk rendszeresített gép, vezetésére van jogosítványom. Ez azért is ió. mert véletlenül se tudnak átverni. Nem mondhatják, hogy így a szél. meg úgy a szél miért én mindig tudom, honnan fúj. így van ezzel a többi vezető is. /Rend szertesen hajára szaftunk, és vezetünk.

— Például?

— Például tavaly hajóve- zietőként egy tíz egységes vízkivétel! művet vontattam Százhalombattára.

Szekeres István üzemmérnök. A hajóvezetői jogoszákmai gyakorlat a Dunán, aztán egy tanfolyam sikeres elvégzése. '•

— Hogy szerez dunai gyakorlatot ?

— Az imént említetthez hasonló vontatásokkal, meg szabadság alatt a bajai kollégák segítségével..

Külföldön is gyűjtött már tapasztalatokat.

— Az OVIBER kikérésére kilencvennégy napot töltöttem hajózási szakértőként Nigériában. A Niger folyó hajózási útvonalának kitűzéséhez készítettünk tanulmányt az ottani vízügyi szerveknek. Közben egy külföldi kotrócéget is ellenőriztünk.

— Eredményesnek ítéli munkájukat?

— Abból gondolom, hogy az: tanácsunkra két trópusi kivitelű kitűző hajót rendelték a balatonfüredi hajógyártás

A Tisza gátijától jó száz- méteres sár, iszap választja el a Master kotróberendezést. Áit jutási kísérletünket Bállá Sándor kotrómester is reménytelennek tartja. A tdszaderzsi szivattyútelep felé mutat:

— Menjenek a tanyahajó- hozi, odaküldőm a Docsót.

Néhány perc múlva táguló tüdővel siküunk a folyón. A partmenti fák már zöldbe borultak, vadkacsapár húz ej felettünk.

1 — Idilli tái ez, — nézek szét a kotróhajóra érve.

— Ilyenkor az — bólint Bállá Sándor. — Bezzeg, amikor hideg eső esik, és minden ember a melegre húzódik, akkor nagyon kopár elhagyatott.

— A kabinban ki lehet bírni...

A váltásira készülő ifjú Nyeső István kotrómester válás zpl:

— Ott könnyű, a terepen viszont a néha derékig érő iszapban nem lehet gépeket használni, kézzel szereljük a csöveket. Némelyikük másfél-két mázsás. Megfogtuk négyen, és centiméterenként araszolunk előre.

A kotróberendezésből induló csők!evő akár eev kilométer hosszú is lehet. Óránként több mint száz köbméter iszapot nyomnak M rajta. Partvédelemre használják. Néhol egész kis szigetet képeznek vele, erdőt is telepítenek rá. Évente 220—240 ezer köbméter anyag kotrása a hajózási üzem feladata.

Tusfcókkal tűzdelt ártéri szakaszt habzsol a kotrófej. Nyeső István odamutat:

A Jégvirág VIII. fedélzetén Szarvas László és Pénzes Pál

tározót behálózó csatornarendszer. így a sekélyebb szakaszok is mindig friss vizet kapnak.

A pontonokon álló kotróhajó részekre szedve közúton is szállítható. így érthető, hogy messzi tájakra is eljutott.

— Vásárosnaménvben mi mélyítettük a folyón átmenő kőolajvezeték ágyát. — magyarázza Nyeső István. Vékonyarcú, idegen áltál szóra nehezen fogható ember. Valamikor a tengeren * akart hajózni, de a tiszai hiajépklént most nyugdíjba készülő apja lebeszélte.

Bállá Sándor hozzáteszi:

— Árrtándon még a sóderbányában dolgoztunk. Az

Szekeres

István

Papp Istvánná Tapasztó Dénes

Bállá Sáhdor ifj. Nyeső István,

gvan lesz haiós, Tapasztó Dénes. a KÖTIVIZI® haiózási üzeméinek főeénésze. amikor harckocsizó tartalékos tiszti tanfolyamra" került, valószínűleg nem glandolta, hogy rövidesen matróz lesz. méghozzá tengerjáró hajón. Katón aoimborája volt a DE- TERT egyik vezetője, az ő „hatására” jelentkezett. 1966. június 14-én vették fel, és két nap múlva már a Tokaj tengerjárón találta magáit.

— Más ott a rendtartás, a fegyelem, a munkavégzés. Évszázadok alatt kiforrott hagyományokhoz igazodik. Itt nagyobb a szabadság ...

Nyolc év után „hajózott ki” a Hungáriáról.

— Ahogy nőttek a gyerekék, egyre nehezebb volt visszamenni.

Amikor Indiába vitt az

útijuk, a Szuezd-csatoma használhatatlan volt.

— Afrikát megkerülve jutottunk Jemenibe, majd Indiába. Bomibayben alaposan szétnéztünk. mivel negyven napos sztrájkot fogtunk ki. Csillag István Colombában szállt hai ónkra. Útikönyvet írt. Mint rakománykísérő szerepelt, mert újságíróként Dél-Afri- kában, olaj felvételkor nem szállhatott volna partra.

•— Mit szói Vitrayék filmjéhez?

— Hűbb képet adtak volna a hajós életről, ha megpróbálták volna a géptermi munkát. A vihart is csak a kormánykerék mellől lehet igazán érzékelni. Kabinban fekve a nagymama is tud hajózni.

A tiszai hajósok emlékműve Szolnokon

— Ezt a részt robbantással lazították a napokban.

A Tisza II. ezen a részen úgyszólván a folyó “ régi medrére zsugorodik össze. A kotróhajó mellett a frissen mélyített csatornába már ziúdúl az ár, — szigetet alkotva a igát és a folyómeder között.

Sokak elképzelésével ellentétben ugyanis a víztározó nem mutat majd olyan egységes, összefüggő képet, mint a Balaton. A Tisza régi kiöntéseire emlékeztetve számtalan kisebb-nagyobb, a vízimadaraknak eszményi fészkelőhelyet biztosító sziget emelkedik belőle. A rendszeres vízcseréhez kell a

volt a jó világ, a mienk volt a Határ Bisztró.

Napi tizenkét órás műszakokban váltjaik egymást. A KÖTIVIZIG hajózási üzemegységében hallottam, hogy a folyamatos munkarend és a jobb előkészítés eredményeként a kotrók korábbi

4—5 milliós évi teljesítménye 14 milliós értékre emelkedett.

A kotrómestenek jóval többet keresnek, mint az átlag munkások. De azt is figyelembe kell vétimd, arniit az ifjú Nyeső mórüj.

— Húsvét hétfőn is dolgozunk. A lányok helyett a gátoldalt locsoljuk.

Szarvas László a „Jégvirág VIII.” nevű .jégtörőhajó vezetője. Az övé a döngölő berendezéssel ellátott első hajó a Tiszán. Nyáron sem tétlenkedik. A zajlás elmúltával uszályt, rakodógéaet vontat, miikor mit kelül Most is Kiskörére készül, ö sem mai gyerek a szakmában:

— Tizenöt éves koromban kerültem a vízügyi igazgatóságihoz. Voltam matróz, gépkezelő, végigjártam a vízügy összes hajóját. Kő- szállító uszályon lettem először hajóvezető.

Sok víz lefolyt azóta;a Tiszán. És egyre piszkosabb.

— Régien horzsakő volt minden hajón. Azon át szűrtük a Tisza vizét. Kristály- tiszta volt, azzal is főztünk. De most már olyan koszos a víz. hogy undorodik tőle az ember.

Gondnoknö a tanyahajón

Papp Istvánná a vízügyi igazgatóság Füred tanyahajójának gondnoka. Kézenfekvő a kérdés:

— Hogy lesz hajós egy asszonyból?

— Ügy, hogy hajósihoz mentem feleségül. Lakásunk nem volt. 1960-iban készült el a Kunság tanyahajó, annak lettem a gondnoka. Tizenhét -évig azon laktunk. Állandóan a Tiszát iártuk. Míg a kiskörei víztározó épült, hat évig ott tanyáztunk. Mondhatom hogy a fiunk a vízen nőtt fel. ötéves korában már úgy evezett, mint- a kisördög.

Évek óta a Füred tanyahajó ügyes-bajos gondjait intézi.

— De azért, ha meglátom a Kunságot, még mindig

nagyot dobban a szívem, hiszen sok szép emlék köt hozzá.

Egy ilyen tanyahajón bri- gádialszálilásoiás, tanfolyam, folyambejárás és egyéb alkalommal sokféle ember megfordul. Pappnénak ez nem okoz gpndot:

— Boldogulok velük. Ha valami nincs rendben, akkor mea kinyitom a szám ....

A Füredet tavaly esetenként sétahaiózásra is kibérelte az Idegenforgalmi Hivatal. Mellesleg szólva elgondolkoztató, hogy Szegednek öt sétahajója van, és még olyan kis helyek, mint Toka j és Tisziakécske is rendelkeznek sétahajóval. Szolnok viszont nem.

Érdekes lenne egyszer megnézni, hogv kiből és hóElőfordul, hogy zajláskor hat méter magasra csúsznak egymásra a jégtáblák. Ilyenkor a jégtörő neki-ne- kiirugaszkodva faragja a táblákat. Félellmetes látvány

— de Szarvas László számára közömbös. Akkor sem ijedt meg. amikor egyszer

— szabadságra indulva — megbotlott a fedélzeten és a jeges vízbe esett:

— Felemeltem a kezemben levő rádiót, meg a csomagöt. hogv el ne ázzanak, aztán betettem őket. egy csónakba. Semmi bajom nem lett, meg se fáztam. Csak azt sajnáltam, hogy lekéstem a buszt.

Ilyen esetet hallva ért égvet az ember Szarvas Lászlóval:

Hiába agvtröszt valaki, ha nem tud úszni, nem lehet haiós.

A KÖTIVIZIG-hez tartozó kb 180 kilométeres fo- lyamszakaszQn huszonkilenc gázló van. A hajóutat állandóan mérik és bólyákkal jelölik. Ezt a munkát a Martfű és Vezseny kitűzőhajó végzi. A Miantfű vezetője így mutatkozik be:

— Pénz nélküli Pénzes Pál vagyok.

Évtizedek óta a vízügy dolgozója.

Útban a Martfű kitűzőhajó

síitvánv mellé szeretné meg-» szerezni a kapitányi címet is.

— Mi kell ahhoz?

— Meghatározott idejű

— Hasonlít a Niger a Tiszára?

— Sok köztük a hasonlóság. Ott is nyolc-tíz méteres vízszintlkülönbségek vannak, csak a Nigernek nagyobb a vízhozama.

Az asztalán rádióteleiton

— Sokan fényűzésmfek tartják, de nem az. hiszen a hajók gyors irányításával rengeteg üzemanyag megtakarítható.

Beszélgetésünket percenként szakítják félbe. Nem csoda, hiszen a három fő feladat — nevezetesen a hajóút kitűzése, fenntartása és a hajózási térképeiknek az árvízvédelmi osztállyal közösen való készítése, az úszó-kotró munkák végzése, valamint a vízi szállítás i— temérdek munkát ad. Csupán példaként említve: uszályaik évente harmincezer tonna követ szállítanak.- Tizenhárom éves koromtól kajakoztam. Azóta érdekel, hogv merre mennék, mát csinálnak a hajók. Nem csoda, hogy • munkaköröm mélységes elégedettséggel tölt el. Édesapám negyvenkét évig dolgozott a szolnoki járműjavítóban. . Az üzem főmérnöke vtolt. Az ő példáját szeretném követni. Szolnokon születtem, halálomig itt is maradok.

Szekeres István gyorsan, katonásan adja utasításait. Látszik, hogv nem nyűg számára a munka.

A Master csőkígyója

Simon Béla Fotó: Nagy Zsolt