Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. ÁPRILIS 10. Riadó Libanonban Távolról bizony nem könnyű megítélni a tény­leges feszültség fokát, az azonban tény, hogy a palesztin ellenállási moz­galom és a libanoni nemzeti-hazafias erők egységeit riadókészült­ségbe helyezték. Az ok — mint már annyiszor az elmúlt időkben — a (libanoni—izraeli határ térségében kialakult fe­nyegető helyzet, Tel- Aviv nagyszabású csa­patösszevonása a túlsó oldalon. Nem alaptalan az a feltevés sem, hogy a Begdn-kormány a nem­rég Párizsban meggyil­kolt izraeli diplomata megbosszulásának ürü­gyével indít újabb ag- reszsiót Dél-Libanon el­len. A képlet nem ismeret­len. A sokat szenvedett déLlibanoni térséget ko­rábban is számtalan iz­raeli támadás érte a ha­táron túlról. S Tel-Aviv rendszerint igyekezett megfelelő indokolást fűzni az agresszióhoz. A helyzet azonban most talán még bonyo­lultabb, mint bármikor korábban. Maga Rafael Ejtan izraeli vezérkari főnök is elismerte, hogy az esetleges palesztin— izraeli konfliktus sú­lyosabb következmé­nyekkel járhat, mert ne­tán Szíria is beavatkozik a harcokba. S ez már semmiképpen nem- kor­látozott határvillongás, hanem egy úiabb. sor­rendben ötödik arab— izraeli háború nyitánya lehet. Lehet — írtuk, mert a közel-keleti térség tö­rékeny állaDota. bizo­nyos arabközi nézetelté­rések fényében nehéz fölmérni azoknak gz erőknek a reagálását, amelyeknek az adott helyzetben döntő fontos­ságot kell tulajdoníta­nunk. A legfrissebb Szí­riái—iraki vita, amely mélyebb gyökereivel ugyan a múltba kapasz­kodik, de most ismét fel­izzott: a térség tőszom­szédságában változatlan hevességgel folyó iráni —iraki ellenségeskedés; az arab országod meg­osztottsága, a szaúdi rendezési javaslatokkal kapcsolatban; az új egyiptomi vezetés iránti jogos fenntartások — mindez korántsem ked­vező előjel, ha ismét arab—izraeli konfliktus­sal kell szembenézni. Nincs okunk kételked­ni abban, hogy a libano­ni—izraeli határon csak­ugyan pattanásig feszült a helyzet. S okkal hisz- szük, hogy az eredőt, az újabb válság okait távo­labb kell keresni. Alig­ha tévedünk, ha Camp Dávidét, az amerikai se­gédlettel tető alá hozott egyiptomi—izraeli kii- lönbékét kárhoztatjuk a feszültségért. Ha akkor a palesztinok ügyében nem hagyják nyitva a kapukat, hanem mindkét fél részére kielégítő dön­tést hoznak, a közel-ke­leti parázs nem lobban­na minduntalan lángra. Igaz, valószínűlég ily módon a különbéke nem jött volna létre. De vég­tére is lehet-e — sza­bad-e — békéről be­szélni, miközben a kér­dések kérdésére, a pa­lesztint nép törvényes jogainak elismerésére nem adtak választ?! De Camp David hiá­nyosságain túl az is bi­zonyos, hogy az izraeli kormányzat merev, min­den ésszerű kompromisz- szumot elutasító maga­tartása önmagában is olaj a tűzre. Gyapay Dénes Haig „tekintélymentö” akciója London után Buenos Airesben az amerikai külügyminiszter Haig amerikai külügyminiszter befejezte londoni tárgyalása­it és onnan egyenesen Buenos Airesbe indult, hogy folytas­sa közvetítési kísérletét Argentína és Nagy-Britannia között. A képen: Haig a londoni repülőtéren, indulás előtt (Telcfo- tó — KS) Alexander Haig amerikai külügyminiszter Londonban „szívélyes, ám komoly” han­gulatú megbeszéléseket foly­tatott a brit vezetőkkel a falklandi válságról. Brit források szerint Haig vendéglátói — Thatcher mi­niszterelnök, Pym külügymi­niszter, Nőtt hadügyminisz­ter — mindenekelőtt arra kérték az amerikai politi­kust, hogy értesse meg az argentin vezetőkkel: a brit kormány „komolyan gondol­ja, amit mond”. Ragaszko­dik az argentin megszálló erőknek a szigetcsoportról való kivonásához, a brit szuverenitás helyreállításá­hoz, s csak ezek megtörtén­tével hajlandó „áttérni” a Biztonsági Tanács határoza­tában megjelölt második szakaszra, amely a „tárgya­lásos „rendezést” sürgeti a felek között. Általános brit vélemény szerint csak az amerikai kormány gyakorolhat kellő nyomást Galtieri tábornok­ra egy „tekintélymentő” kompromisszum érdekében. Londonban kezdetben azt hangsúlyozták, hogy Ale­xander Haig „csak hallgat­ni” jött — ennek azonban határozottan ellene szól, hogy a brit miniszterelnök hivatalában csütörtök este összesen több, mint hat órán át folytak a tárgyalások. Argentína harcolni fog, amennyiben Nagy-Britannia megvalósítja a Falkland-szi- getek körüli tengeri bloká­dot — jelentette ki csütör­tökön este Leopoldo Galtieri tábornok, argentin államfő. A kotmány egyébként — az ellenzéki politikai pár­tok, a szakszervezeti veze­tők meghívásával — az (ál­lítólagos) „nemzeti egység” kinyilvánítására kívánta fel­használni az ünnepséget, amelyen a szigeteket Argen­tína 24. tartományának nyil­vánították. Az ünnepségre Puerto Riveroban, a szige­tek fővárosában, a korábbi Port Stanleyben került sor. Nicaragua izusa nyolcpontos javaslatcsomagja A washingtoni külügymi­nisztérium közlése szerint az Egyesült Államok nyolc pontból álló javaslatcsoma­got terjesztett Nicaragua elé a kapcsolatok rendezésére. A managuai amerikai nagy­követ csütörtökön adta át az elképzeléseket tartalmazó okmányt a nicaraguai kor­mányzat képviselőinek. A javaslatok legfontosabb része az amerikai kormány­zat szemében az első pont, amely — mint már Wa­shington nem egyszer felve­tette — úgy szól, hogy Ni­caragua hagyjon fel a szom­szédos országok felkelőinek támogatásával. A külügymi­nisztérium' képviselője sze­rint ennek a követelésnek az elfogadásától függ a többi hét pontban elérhető bár­miféle eredmény. Mint is­meretes, a nicaraguai kor­mányzat többször is leszö­gezte, hogy ez az amerikai követelés nem lehet a kap­csolatok rendezésének tár­gyalási alapja, már csak azért sem, mert Managua nem rtyújt katonai segítsé­get a szomszédos országok gerillamozgalmainak. A pontok között szerepel olyan is, amely tartalma alapján sérti Nicaragua szuverenitá­sát: az, hogy a közép-ame­rikai ország tegye lehetővé nemzetközi szervezetek szá­mára repülőtereinek, kato­nai létesítményeinek és ki­kötőinek megszemlélését. Az amerikai elnök újabb támadása Kuba ellen A Barbadoson tartózkodó Ronald Reagan amerikai el­nök pénteken ismét — 48 órán belül másodszor — tá­madta Kubát, Nicaraguát és Grenadát. Az Egyesült Ál­lamok közép-amerikai in­tervenciós politikáját, vala­mint a Washington által fel­kínált „mini-Marshall-ter- vet” azzal indokolta, hogy úgymond „közép-amerikai területen a Szovjetunió ál­tal Kuba és Nicaragua köz­vetítésével felfegyverzett lá­zadók igyekeznek elzárni a demokrácia útját.” A barbadosi miniszterel­nök, Tom Adams részéről adott díszvacsorán az elnök kijelentette: „valamennyi­ünket nyugtalansággal tölt el a grenadai demokratikus rendszer megdöntése — az a körülmény, hogy Grenada jelenleg szovjet és kubai uralom alatt áll”. Reagan a továbbiakban a 350 millió dollár értékű amerikai segélycsomagterv jótéteményeit ecsetelte és is­mét figyelmeztette a térség országait „a Kubából, Nica­raguából és Grenadából származó vírus” veszélyeire. Hanoiban tegnap megkezdte hivatalos tárgyalásait a magyar katonai küldöttség, amelyet Kárpáti Ferenc altábornagy, politikai főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyettes ve­zet. A küldöttséget tegnap fogadta Vun Tien Dung vietna­mi nemzetvédelmi miniszter. Képünkön a magyar katonai küldöttséget Hanoiba érkezésükkor a Vietnami Néphadsereg vezető tisztjei üdvözlik BUDAPEST Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel tegnap hazaérkezett Szó­fiából a szakszervezetek kül­döttsége, amely részt vett a bolgár szakszervezetek IX. - kongresszusán. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Boncso Mitev, Bulgária budapesti nagykövete is. VARSÓ A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottsága áttekintette és teljes mér­tékben jóváhagyta a lengyel párt- és állami küldöttség prágai tárgyalásainak ered­ményeit. Állásfoglalása hangsúlyozza, hogy a láto­gatás fontos eseménye volt a nagymúltú lengyel—cseh­szlovák jószomszédi kapcso­latok. a két testvérpárt in­ternacionalista bizalmon alapuló együttműködése fej­lesztése szemnontjából. PÁRIZS A francia nemzetgyűlés elfogadta a törvényjavasla­tot, amely ratifikálja a Spanyolország NATO-ba va­ló felvételéről kötött szerző­dést. A kommunista képvi­selők a törvényjavaslat ed­len szavaztak. MADRID Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt fő­titkára látogatásra indult Romániába és a Koreai NDK-ba. Carrillo megbeszé­léseket folytat NicolaeCeau- sescuval, az RKP főtitkárá­val és K>m ír Szénnél, a Koreai Munkapárt KB fő­titkárával. LONDON A dublini városi tanács egyhangúan elfogadott ha­tározatiban szállt síkra azért, hogy tiltsák be az atomfegy­verek gyártását és elhelyezé­sét az ír főváros területén. BEJRÚT Ali Khamanei iráni elnök tegnap az iszlám világkong­resszus küldöttei előtt is megismételte: országa a je­lenlegi feltételek mellett nem hajlandó békét kötni Irakkal. Púja Frigyes hazaérkezett délkelet-ázsiai körútjáról Púja Frigyes külügymi­niszter tegnap este hazaér­kezett délkelet-ázsiai körút­járól. A magyar diplomácia vezetője útja során hivatalos látogatást tett a Malaysia! Államszövetségben, a Sri Lanka-i Demokratikus Szo­cialista Kö2itársaságban, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban, a Vietnami Szocialista Köztársaságban és a Kambodzsai Népköztársa­ságban. Útban hazafelé Párizsban találkozott és megbeszélést folytatott Claude Cheysson francia külügyminiszterrel. A miniszter hazaérkezésé­nél jelen volt Műi Tan Linh vietnami, Khuon Ran kam­bodzsai és Jacques Lecompt francia nagykövet Nemzetközi orvosmozgalom a békéért Hollán Zsuzsa nyilatkozata Az elmúlt napokban ren­dezték meg az angliai Camb- ridge-ben a Nemzetközi or­vostársadalom a nukleáris háború megelőzéséért elne­vezésű mozgalom II. kong­resszusát A tanácskozáson Hollán Zsuzsa akadémikus vezetésével háromtagú, dele­gáció képviselte a gyógyítás hazai munkásait- Hazaérke­zését követően a kongresz- szus eredményeiről, a világ orvosainak állásfoglalásáról Hollán Zsuzsa nyilatkozott Császár Tibornak, az MTI munkatársának. — E mozgalom fiatal, csu­pán kétéves a múltja, ám gyarapodását, erkölcsi sú­lyának, a nemzetközi közvé­leményre gyakorolt hatásá­nak erőteljes növekedését jelzi, hogy míg az I. kong­resszuson az Egyesült Álla­mokban 16 országból voltak jelen, Cambridge-ben már 31 ország 150 orvosa tanácsko­zott az emberiség jövőjét fe­nyegető veszélyről, keresve a közös cselekvés lehetősé­geit Szinte valamennyi euró­pai országból érkeztek orvo­sok, tudományos kutatók. A konferencia fő témája külö­nösen a kontinensünkön élő­ket érintette, hiszen a ta­nácskozás címe is ez volt: egy nukleáris csapás lehet­séges hatásai Európában. E kérdéskört elemezték az el­hangzott előadásokon így a nukleáris háború fizikai és biológiai hatásairól amerikai, egészségügyi következmé­nyeiről szovjet a katakliz­ma után a későbbiekben je­lentkező pusztító hatásokról pedig japán tudós beszélt. — Meggyőzően bizonyítot­ta a korlátozott nukleáris há­ború elméletének tarthatat­lanságát az a három magas rangú katonatiszt, aki e probléma katonai vonatko­zásait elemezte. Carver an­gol, Milstein szovjet tábor­nok, valamint Gayler ameri­kai tengernagy referátuma arról tanúskodott, hogy az atomfegyverekkel vívott ösz- szecsapás elkerülhetetlenül átterjedne földünk egészére, egy ilyen háborúnak nem le­hetne nyertese. — A plenáris tanácskozá­sok mellett szekcióüléseken is megvitattuk a növekvő há­borús veszéllyel összefüggő kérdéseket. Az a munkacso­port például, amelynek ve­zetésére engem kértek fel, egy esetleges nukleáris- csa­pás közvetlen pusztító hatá­saival, illetve az egészség- ügyi segítségnyújtás lehető­ségeivel foglalkozott Miként az ezzel kapcsola­tos felmérések, kutatások megmutatták: a csapást kö­vetően az orvosoknak, az egészségügyi dolgozóknak csupán egy-öt százaléka ma­radna életben, illetve lenne cselekvőképes, ám ez az el­enyészően csekély réteg szin­te semmit sem tehetne — az ugyancsak elpusztuló gyógy­szerek, felszerelések hiányá­ban — a sérültek gyógyítá­sáért, a szenvedések enyhí­téséért- Más munkacsopor­tok1 arra hívták fel a figyel­met, hogy az atomrobbantást követően később újabb és újabb kórok tizedelnék az életben maradottakat: a su­gárártalom, a törvényszerű­en fellépő járványok soroza­ta. s még nemzedékek múl­tán is a fejlődési rendelle­nességek. Az Egyesült Államok el­nökéhez és a Szovjetunió ál­lamfőjéhez intézett felhívás is hangsúlyozza, hogy a nuk­leáris háborúval szemben az egyetlen hatásos eszköz a megelőzés. A dokumentum szorgalmazza a reális, a köl­csönös biztonságon alapuló fegyverkorlátozási tárgyalá­sokat. a nukleáris fegyverek előállításának megszünteté­sét. a használatukról való le­mondást. — A kongresszuson beszá­molhattam arról, hogy ha­zánkban is felismerték a gyógyítás munkásainak fele­lősségét az orvosok, az egész­ségügyi dolgozók, s Magyar- országon is mind erőtelje­sebben bontakozik ki a nuk­leáris háború elleni társa­dalmi mozgalom. A Tudo­mányos Akadémián nemrég rendezett orvosgyűlésen 600- an vettek részt, azóta már több mintt ezren írták alá orvosmozgalmunk nyilatko­zatát. Májusban országszer­te gyűlésekre kerül sor. e fórumokon is cselekvő rész­vételre hívjuk majd a bé­kéért tenni kész szakembe­reket, munkatársainkat — mondotta Hollán Zsuzsa. II kuvaiti konferencián PFSZ-bírálat Kairó címére Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezető­je üdvözölte az el nem kö­telezett országok koordináci­ós irodájának kuvaiti ülésén született határozatokat. A palesztin vezető egyúttal éle­sen bírálta az értekezleten tanúsított egyiptomi maga­tartást, amelyet „kétértelmű­nek” minősített. A kuvaiti fővárosban meg­tartott sajtókonferencián Fa­ruk Kaddumi nagy sikernek nevezte a tényt, hogy a koor­dinációs irodát a palesztin- kérdés megvitatására hívták össze. A határozatok a pa­lesztin népnek nyújtott er­kölcsi és politikai támogatás erősödését jelentik nemzet­közi szinten — 'mondotta, hozzáfűzve, hogy a határo­zatok megvalósításához „idő­re van szükség”­A találkozó jelentőségét emeli — hangoztatta Faruk Kaddumi —, hogy az ülés­ről kiadott közlemény elíté­li Izraelt és az annak anne­xiós politikáját támogató Egyesült Államokat, és a résztvevők szolidaritásáról biztosítja az Izrael által meg­szállt területeken élő palesz­tinokat. Kaddumi éles szavakkal il­lette Egyiptomnak a tanács­kozáson tanúsított magatar­tását. Megerősítette azokat a híreket, miszerint az egyip­tomi küldöttség a találkozó során fenntartásait, ellenvé­leményét hangoztatta több kérdéssel kapcsolatban, és a közös közlemény felülvizsgá­latára próbálta rábírni a töb­bi államot.

Next

/
Thumbnails
Contents