Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAIEGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 84. sz. 1982. április 10., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az atomfegyverek ellen Húsvéti békemenetek Nyugat-Európában A lakáshelyzet javítására Ki-ki saját élettapasztala­tából tudja, hogy az életkö­rülményeinket alapvetően meghatározó lakáshelyzet évtizedek óta társadalmunk egyik legégtőbb gondja. An­nak ellenére az, hogy az elmúlt húsz évben csaknem minden második család köl­tözött új, egészséges lakás­ba. Ez idő alatt a legtöbb nyomornegyedet legyalulták a földgépek, új városrészek, lakótelepek tucatjai épültek. A nagy építkezések korsza­ka nem zárult le: a máso­dik 15 éves lakásépítési program keretében el kell készülnie egy millió 200 ezer lakásnak. Ezt a döntést most meg­erősítette a Központi Bi­zottság — amint a tegnapi lapokban olvasható. Ösztö­nöz arra is, hogy a magán­erőből építendő lakások aránya növekedjék. Nemcsak a lakásépítési program folytatása mellett foglalt állást a párt vezető testületé, hanem azt is hangsúlyozta, hogy a csalá­dot alapító fiatalokat rövi- debb időn belül kell önálló otthonhoz juttatni. Társadal­mi feszültségek keletkezését kerülhetjük el azzal, ha a lakáselosztás igazságos, ez­ért az eddigi gyakorlatot módosítva, az elosztásban erősítik a szociális megfon- : tolásokat, a terhek vállalá­sában pedig a fokozatossá­got érvényesítik. Az eddi­gieknél jóval nagyobb gon­dot igényel a bérlakások ál­lagának megóvása — ez na­gyobb felelősséget ró a bér­lőkre és ingatlankezelő vál­laltakra egyaránt. S bár egyre többen építenek saját erőből lakásokat (Magyaror­szág 3 millió 600' ezres ál­lományának háromnegyede van személyi tulajdonban), ezt az építési kedvet tovább kell serkenteni. Ezért ter­jesszék ki a magánépíttetők- re is a szociálpolitikai támo­gatást — javasolja a Köz­ponti Bizottság — s a la­kásépítési és -vásárlási hi­telfeltételeket a leendő tu­lajdonosok anyagi teherbírá­sához szükséges igazítani. Nyilvánvaló, hogy a la­káshelyzet javítása óriási terheket ró az állami költ­ségvetésre. A lakások 90 százalékához az állam vala­milyen formában anyagi tá­mogatást vagy kedvezményt nyújtott. Csupán az V. öt­éves tervidőszakban 75 ezer tanácsi bérlakást újítottak fel. A terhek viselésében tehát a bérlők eddig arány­talanul kis részt vállaltak. A tanácsi lakások bérei több mint tíz éve változatlanok, s aki kicsit is tud számolni, azt nem kell meggyőzni ar­ról, hogy a jelenlegi lakbé­rekből nem futja a lakás felújítására, fenntartására. S bár a terhekből a kö­vetkező évtől kezdődően egyre többet vállal a bérlő — a Központi Bizottság úgy foglalt állást —, hogy a szo­ciális szempontokat érvé­nyesítve a lakbérek növelé­séből eredő terheket — az államháztartás számlájára .— csak fokozatosan szabad a bérlőkre hárítani. Azaz csak bizonyos idő múltán kell a felemelt teljes lakbért fizetniük. Ennek pontos meghatározásához ez év vé­géig dolgozzák ki az illetékes szervek a rendelkezéseket. Az ország jelenlegi gaz­dasági helyzete közismert. Ha gondjaink ellenére sike­rül lakáshelyzetünkön társa­dalmi méretekben javítani, ezzel általános közérzetünk is javulhat. Ezt a szándékot tükrözi az MSZMP Közpon­ti Bizottságának irányelvei. Nyugat-Európában tegnap megkezdődtek a hagyomá­nyos húsvéti békemenetek. Ebben az évben a menetek résztvevői elsősorban az amerikai rakétatelepítés el­len, az atomfegyverzetek be­fagyasztása mellett foglal­nak állást. Különösen nagyhatású lesz a tavaszi rendezvény az NSZK-ban, ahol az ország különböző tartományaiban a lakosok tízezrei járják vé­gig háborúellenes békeme­netüket. Kellilnghusenben tegnap a déli órákban több­Februárban rendezték meg a kuvaiti kiállítást, amelyen szerepeltek a zagyvarékasi Béke Tsz baromfifeldolgozó­jának termékei is, és már jelentkezett vevő az élelmi- szeripari cikkekre, méghozzá Jordániából. Népszerűsítik az üzem produktumait más­hol is, így Utaztok éppen a napokban libakészítmények Hamburgba, az ottani ma­gyar napok bemutatójára. A termelőszövetkezet egyik legnagyobb partnere éppen az NSZK-ban értékesíti a megvásárolt magyar élelmi- szeripari cikkeket, ponto­sabban a pecsenye- és za­bon hizlalt libákat. Tavaly­előtt 640 tonnányi utazott ki belőlük a tőkés partnerek­hez, tavaly 1585, s az idén várhatóan 2400 tonna a szál­lítmány. Az utóbbi mennyi­ség értéke mintegy 15 mil­lió márkára rúg. A 350 millió forintos be­ruházással elkészült léte­sítmény igen sok műszaki megoldása feltétele az exportálhatósóginak. Csak néhány ezek közül: az összes szállítószalag nedvességnek ellenálló, úgy­nevezett kóracélból készült, a levegős előhűtő falát és padlóját fagyálló épületke­rámia burkolja, az üzemben ezres menet indult Hamburg felé. A bajorországi Co- burgban és Nürnbergben ke­rékpárstafétákat rendeztek. Göttingen egyetemi' város­ban csütörtökön volt a hús­véti menet nyitánya, amely­nek keretében 1300 ember indított fáklyásmenetet. A Ruhr-vidék tizenegy nagy­városának polgármestere fe­jezte ki szolidaritását a, bé­kemenetek résztvevőinek követelései iránt. Svájcban több mint száz­ezren írták alá a svájci bé­kemozgalom felhívását, lévő ajtókat alumíniumból gyártották, a gépállványok a függesztő berendezések mind tűzihorganyzottak. Az a tény például, hogy előhű­tött libát szállít a feldolgo­zó, 10 százalékos ártöbietet jelentett, s ugyanígy megfi­zeti a vevő a gyarstogyasztós munkáját. Vagy azt, hogy a széndioxidos csomagolással mínusz egy és plusz egy fo­kos hőmérséklet-tartomány­ban 18 papig is megőrzi frissességét a baromfihús. Szép számmal sorolhatnánk a példákat, azokat a megol­dásokat, amelyek a feldol­gozó piaci pozícióit erősítik, munkáját gazdaságossá, megbízhatóvá teszik. Ezek közül két aktuális dolog kü­lönös figyelmet érdemel: áp­rilis elejére szállítja az an­gol fél a technológiai beren­dezéseket a hulladékfeldol­gozóhoz. Itt az összes, r.em ehető melléktermékből ve­gyes húslisztet készítenek, s azt jó áron értékesítik. A tél elmúltával pedig megkezdő­dik a szennyvíz biológiai tisztítása is. AJ baromfifeldolgozó mun­kájához tavaly egyébként mintegy 13 ezer tonnányi élőállatot vásároltak fel, s az élelmiszeripari üzlet árbevé­arnely felszólítja a lakossá­got: vegyen részt a Basel- ben április 12-én rendezen­dő nemzetközi béketünteté­sen. Nagy-Britanniában, Bel­giumban, Hollandiában, Dá­niában és több más nyugat­európai országban széles tö­megek hallatják szavukat a Pentagon nukleáris fegyver­kezése ellen. Nagy-Britan­niában nagy visszhangra ta­lált a mozgalom, amelynek neve: „Városainkat atom­fegyvermentes övezetté vál­toztatjuk”. tele meghaladta a 638 millió forintot. Érdekesség, hogy működésének első teljes évé­ben már dollárbevétele el­érte a 11 milliót, összesen 5400 tonna csirke, tyúk és li­ba utazott tőkés exportra. Mint említettük, jelentős mennyiségű árut szállítottak és szállítanak az NSZK-ba, de vittek feldolgozott ba­romfit a Szovjetunióba is, ahová az idén egyébként 2200 tonnányi terméket ex­portálnak. Volt vevőjük Olaszországból, aki darabolt, csont- és bőrnélküli melle- húsát vásárolt, és importált zagyvarékasi élelmiszereket az NDK, Kuba; Lengyelor­szág is. S ha már a külföldi szállításoknál tartunk, ' ér­demes megjegyezni, hogy mintegy 30 millió forintra rúg az exportra eladott toll értéke. Az 1982-es évről már rész­ben beszéltünk. Az NSZK- ba 2400 tonnányi áru utazik ebben az esztendőben. A tw- vek szerint 16 ezer tonna az idén a feldolgozandó ba­romfi mennyisége, ebből ex­portra kerül 7750 tonnányi. At elképzelések szerint 11,2 millió dollár lesz az árbevé­tel. H. J. Kubától Jordániáig A termékek felét külföldre szállítják Egyenletesen növekvő export a zagyvarékasi baromfifeldolgozóból Emlékülés Kodály tiszteletére Befejeződött a pedagóguskórusok szolnoki találkozója Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezték meg április 8-án és 9-én Szolnokon az alföldi pedagóguskórusok találkozó­ját. A megyeszékhely negye­dik alkalommal adott ott­hont az énekkarok hangver­senyeinek, tapasztalatcseré­jének. A résztvevő együtte­sek csütörtökön a Vegyipari, Finommechanikai és Mű­szeripari Szakközépiskolában két koncerten mutatták be műsorukat, melyet — ta­nácsadó, útmutató jelleggel — szakmai értékelés köve­tett. A találkozó tegnap délelőtt az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központban a Két ventillátoros és két szőrópisztolyos per­metezőgéppel dolgoznak a növényvédő brigádoka fegyvernekj Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet 380 hektáros gyümölcsö­sében. Képünkön az al­máskert időszerű nö­vényvédelmi munkáját végzik: gombabetegségek ellen permetezik a fákat (T. F.) Kodály-emléküléssei folyta­tódott. Az ünnepi eseményen részt vevő énekkarok közö­sen szólaltatták meg Kodály —J an k ovi eh: Jelige című művét. Az emlékülésen dr. Vargyas Lajos népzenekuta­tó, az MTA tudományos ta­nácsadója méltatta Kodály Zoltán kutatói, zeneköltői munkásságát, pedagógiai te­vékenységét. Felelevenítette különböző alkotói korszakait, annak állomásait, s a ki­magasló remekműveket. Ko­dály alakját a magyar zené­ben. Arany és Móricz az iro­dalomban betöltött szerepé­hez hasonlította. Elmondta, hogy a zeneszerző életét a népi hagyományok, gondo­latvilág, lélek kutatásának, feltárásának az így szerzett anyag művészi feldolgozásá­nak szentelte. Példákat em­lített Kodály lírai és epikai énjének a muzsikában fellel­hető jeleire. Végigkísérte az utat, amelyen az európai ze­ne egyik legmarkánsabb egyéniségének élete vezetett. Ezt követően Kodály— Berzsenyi: Magyarokhoz cí­mű alkotásával — Fasang Ár­pád vezényelte — búcsúztak egymástól az együttesek. A találkozó jelszava, mottója egy Kodály-idézet volt. „Az ifjúságnak a zene felé nyúj­tott kezét meg kell fogni, a zene felé tett botladozó lé­péseit támogatni kell.” A gondolat különösen megszív­lelendő a kórustalálkozó kapcsán, hiszen a pedagógu­sok — köztük énektanárok — daloltak az együttesük­ben. Rajtuk is áll, hogy a felnövő nemzedék, az ifjú­ság mennyiben válik zenei­leg műveltté, a muzsika ba­rátjává. t;/ V ■ * „T* » ■ ■: ;. L ; J. mÉÉÉÉB mMm I \‘ 1 iff 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents