Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-27 / 97. szám

Sisa József jászberényi méhész negyven nagyboconádi kaptárjában jól teleltek a méhcsaládok. A tavasz megérkeztével meg­szaporodtak a tennivalók a méhesben: ki kell takarítani a kaptárakból a törmelék viaszt, a sonkolyt, a télen elpusztult méh­hullákat, és fel kell készülni a repce.virág- zással kezdődő nyáreleji vándoroltatásra. Az Egyesült Jászsági Afész szakcsoport­jának tagja a 40 méhcsaládtól egy tonna méz értékesítésére számít az idén (Fotó: Temesközy F.) Az életben a sikerek és az elismerések mel­lett olykor pofonokat is kap az ember. Hogy ezek fájdalmasak, vitathatat­lan. Akkor is, ha a szó fizikai voltában csattan­nak az arcon, de néha még sajgóbbak, ha átvitt értelemben okoznak tö­rést, belső szenvedést. Ügy tetszik, történetünk hősei az átlagosnál is na­gyobb pofonokat kaptak. Igaz, általában ők keres­ték maguknak a bajt, de ez ma már mellékes. Sok­kal fontosabb a jövő, a hogyan tovább. Azaz, kik, és mi módon segítik őket, hogy ballépésük után is, I k lehetőségek­hez képest, tiszta lappal folytathassák minden­napjaikat. Pofonok Tizenkiilenc .éves vékony középmagas, csinos lány. Ne­gyedikes középiskolás. Csu­pa ideg, szinte vibrál körü­lötte a levegő. Csigába ren­dezett ha.jtincsei el-eltakar- ják a szemét, amelyeket fe­jének (jgy-egy energikus mozdulatával igyekszik rend­be szedni. Eredetileg cuk- rásztanuilépak készült, de félévkor otthagyta az iskolát. — A mesterem mindig mo­lesztált.- Csitri vagy, 14 éves, minek fested a szád, csipke­ded a szemöldököd, jársz kozmetikushoz, duruzsolta a fülembe. Bezzeg az én lánya­im, idősebbek mint ,te, még­sem adnak ennyit a flancra! Eleinte hallottam, később visszanyelveltem. Osztályfő­nökit kaptam, és elhatároz­tam, hogy nem hagyom any- nyiban. A tepsi krémes tete­jét finoman meghintettem sóval, úgy nézett ki, mintha porcukor tenne rajta. A rendelésnél minden kiderült, nagy balhé lett belőle, ne­kem meg mennem kellett. Január vcllt, Júniusig otthon tengtem-lengtem, azután ősz­től megint gimis lettem. Űj- ra elsős. Itt elhallgat, mert az „idill” csak a következő év tava­száig tartott. No, nein a ta­nulásával, inkább a maga­tartásával akadt baj. Az érettségi szünetben rendezett osztálykiránduláson az éjsza­kai nevelői ellenőrzés a fiúk hálójában találta. Természe­tesen osztályfőnöki, m-ajd a feleselés után igazgatói meg­rovás lett a dologból, de azért maradt az iskolában. — 5-gészen a harmadik félévig'. Az egyik tanárnőm egyszer, ribancnak nevezett, és én azt feleltem, azért irigykedik, mert ő nem kell senkinek. — Ma már belá­tom, nem kellett volna. Zo­kogva kirohant, kisvártatva hivatott a diri, és még azon a héten átpakoltak ide, ebbe a gimibe. Itt biztos, mindent tudnak rólam, mert a mos­tani osztályfőnököm azzal fogadott; nem érdekei a múltad, nem vagyok kíván­csi semmire. A jövőd érde­kel, nálam tiszta lappal in­dulsz. Megértetted? Bólogat­tam, és nyeltem a könnyei­met, ment velem így1 még nem beszéltek. Ennek már másfél éve, és tulajdonkép­pen neki köszönhetem, hogy eddig eljutottam. — A szülők? — Anyu előtt nincs tit­kom, de apunak nem merek elmondani semmit, mert ta­lán agyon is ütne. Azt azért nem értem, ha tizenévesen botlik az ember, miért hány- torgatják fel olyan sokáig. Mert az osztálytársaim egy része menőnek né^, a töb­biek meg nem is köszönnek. Pedig most még fiúm sincs, annyira készülök az érettsé­gire. A községben ma sem érti senki Erzsit. Éppen hogy el­hagyta a 20'. évét, és gyere­ke »született. Mégpedig egy nős férfitől. Ennek ellenére vállalta az utca száját, a le­néző pillantásokat, és világ­ra hozta a kislányát. — Kétéves volt a!z isme­retségünk, — mondja csen­desen, — és tudtam, hogy rosszul él, nagyon rosszul. Már háromszor hagyta ott a feleségét meg ia gyerekeket, és azt ígérte, elvesz. — Nem tartotta be a sza­vát. — Betartotta volna, csak egyszer kaptam egy levelet a feleségétől. Ebben arra kért .menjek el hozzájuk. Ki­csit a torkomban dobogott a szívem, de elmentem. Közöl­tem vele, szeretjük egymást és egybekelünk. O egy szót se szólt, csak nézett rám. A gyerekek meg az apjuk ka­bátjába csimpaszkodtak, és úgy sírtak: apu, ne menj el, apu, miért hagysz itt ben- nürket? Kibuggyant a könny a szememből, és kifordultam. Nem volt szívem elvenni a kicsiktől. — A gyereket mégis meg­szülte. — Akkor már négy és fél­hónapos terhes múltam, és különben is vállaltam volna. Felnevelem én magam. — És otthon? — Anyu kékre zöldre po­fozott, ilekurvázott, apám el­zavart. Hat hónapig kereszt­anyámnál laktam, a lányom is ott született. Azóta már gőgicsél a kicsi, és szakasz­tott az apja. — Bocsásson meg, azért valamit nem értek. Maga fiatal, csinos, válogathatna az udvarlók között. Miért kellett a gyerek, és ráadásul egy nős embertől? — Mert őt szerettem, és szeretem ma is. Ugyanakkor belátom, a gyerekeinek még szükségük van rá. — És a kislányának? Ne­ki nem kellene majd az édesapa? Pillanatra elbizonytalano­dik, látszik, elevenre tapin­tott a kérdés. Tétován foly­tatja. — Most még nem tudom, Üjra anyuéknál lakom, szent a béke, mindketten' imádják, kényeztetik a kicsit. Azt hi­szem, most még nem hiány­zik neki az apa. Pofonokról írtunk, képle­tes és igazi pofonokról. Az efféle „ütések” helye hosszú ideig ég. Van aki néhány esztendeig cipeli a következ­ményeket, van aki a sírig. A csaTádtagokitól, a hozzátarto­zóktól1. a munkatársaktól függ esősorban, hogy a lel­ki sérülések begyógyuljanak. Hozzá tesszük; a következ­ményeket azért mindenkinek magának kell viselnie. D. Szabó Miklós II Jubileum lakásszövetkezel Kiváló címet kapott A céloknak megfelelően fejlődött a megyében a la­kásszövetkezeti mozgalom, s a ÍKiváló Szövetkezet címet ■— az 1981. évi munkaver­seny eredményeit figyelembe véve — tíz lakásszövetkezet pályázta meg. Közülük a Szolnok étteremben megren­dezett ünnepi közgyűlésen tegnap este a csaknem húsz­éves szolnoki Jubileumi Munkás Lakásépítő és Fenn­tartó Szövetkezet kollektívá­ja vehette át az Építési és Városfejlesztési Minisztérium kitüntetését. Negyven épület 1455 laká­sa és 205 garázs biztonságos üzemeltetője a szövetkezet. Tavaly 77 lakás építéséről és 482 lakás beruházásának elő­készítéséről gondoskodott. Választott testületéinek mun­kája színvonalas, tagjai ké­szek a rendszeres társadalmi munkára. Tav'aly 9782 órá­nyi, 293 ezer forint értéket meghaladó munkát végeztek el szabad idejükben a kö­zösség javára. Egy hét múlva Plovdivban Egy hót múlva, május 3- án nyílik a bulgáriai Plov­divban a fogyasztási cikkek tavaszi nemzetközi vására. Hazánkat négy vállalat kép­viseli. A Chinoin növényvé­dőszereivel mutatkozik be, a Ferunion a legújabb magyar írószerekkel ismerteti meg a látogatókat, a Medimpex humán- és állatgyógyászati termékekkel szerepel a kiál­lításon. A Hungarocoop Ma­gyar Szövetkezeti Külkeres­kedelmi Vállalat információs központot állít fel a vásár te­rületén. I Keddi iegyzetünkT Áprilisi hűhó helyet! Hol van már a tavalyi hó? Elolvadt. Jötit he­lyette új, méghozzá ápri­lisban. Borzasztó ez, és a tetejébe még figyel­meztetnek is a pelyhek. Méghozzá például a sóra. Becslések szerint 100 ezer tonnára tehető, amit a hó útravalóul kapott. Az ára több mint 65 mil­lió forint, ennyit sóztunk el, hogy ne csússzunk. S mire figyelmeztet még az áprilisi hó? Anél­kül, hogy nagyobb hűhót csapnánk: arra, hogy az­ért mégiscsak tavasz van. És el kell, el kellene vé­gezni az ilyenkor szoká­sos teendőket a földeken. S, hogy a vegyi anyagok­nál maradjunk: már ed­dig is tömegével szóró­dott ebből, no nem az utakra, hanem a földek­re, azért, hogy pótolják az elvesztett tápanyago­kat. Április közepéig több mint 200 ezer hek­táron megtörtént a me­gyében az őszi kalászo­sok és az „álló” kultú­rák fejtrágyázása. Nem csupán azért jó ez, mert árengedmény van a be­szerzésüknél. Bőségesen és ke’l'.ő mértékben jur tott tápanyagokat pótló, műtrágya h földekre. S itt álljunk meg, hiszen a hó erre is figyelmeztet még akkor is, ha bosszan­kodunk miatta. „Kellő időben, kellő mértékben”. Igen nagy jelentősége van ezeknek a szavak­nak. Tanácskozásokon, értekezleteken, határ - szemléken szinte már frázisként hatnak. Ügy tűnik azonban’ nem le­het elégszer mondani. Ugyanis nyilvánvaló, ha egy tábla, ahová a nö­vények ’kerülnek évről­évre, most nem kapja meg a szükséges táp­anyagokat, költségmegta­karítás címén, |az vala­mikor visszaüt. Talán már az idén. Mint aho­gyan az is csak a várha­tó termés mennyiségét csökkenti, ha a vegysze­res kezelést például, a gyomok irtását nem idő­ben, és nem az adott he­lyen végzik el. A sóhoz hasonlóan nem lehet szórni úton, útfélen. Az egyik gazdaság szakem­berei csodálkozva figyel­ték nemrégiben növénye­ik színeváltozását. A „képmutató” táblácskák — szerencsére nem nagy területről volt szó — szenvedő alanyai nem a gyökerükre, hanem a fe­jükre kapták a vegyi­anyagot. Szomorú vál­tozékonyságuk oka így már érthető. Nem mindegy tehát, mikor, és mennyi kerül a földekre. A gazdaságok jelentős részében tudják ezt. A megyében 17 re­pülőgép pontos beosztá­sával — hiszen jónéhá- nyójuknak több tulajdo­nosa van — próbálják többek között kijuttatni az anyagokat a növé­nyekhez. S Itt ismét egy sokszorosan emlegetett javallat: nem elég meg­vásárolni a műtrágyát, a növény véd őszért, meg­rendelni időben a gép­madarat. Személyzet kell, és eszköz ez utóbbi ki­szolgálásához. Pontosan, mert különben a menet­rend borul. S ha ezt em­ber és hó együtt módo­sítja, úgy igen nehéz lesz a növényeknek szép, a tervekben előírt hozamo kát adni. H. J. Pontyozás — tilalmi időben Új horgászrend az alosiszigeti Holt-Tiszán Szolnok földrajzi helyze­ténél fogva bővelkedik hor­gászvizekben. A Tiszán és a Zagyván kívül több holtág is található a környéken, mint a közeli Kerek-tó és Kenderáztató, a festői szép­ségű Kovácsi és Szórói holt­ág, s az alcsiszigeti Holt- Tisza. A megyeszékhely la­kói élnek is a természetad­ta lehetőségekkel, évről év­re többen horgásznak, egyre többen választják a pihe­nésnek, kikapcsolódásnak, a szabadidő hasznos eltöltésé­nek ezt a módját. A város­ban ezidő szerint több mint 4 és fél ezer horgász van, s ebből közel kétezren az alcsi­szigeti Holt-Tiszúra is meg­váltották az egyébként nem olcsó területi engedélyt.- Tették ezt nyilván azért, mert a pihenésen kívül hor­gászélményeket, jó fogást Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: 1982. április 27-től. vételi árf. 100 közép egységre eladási Ft-ban vásárolható vételi eladási Devizanem Pénznem legm. bankj, árf. címletek 100 egys. Ft-ban Angol font 6 175,60 6 181,78 6 187.96 Angol font 60 5 996.33 6 367.23 Ausztrál dollár 3 676,64 3 680,32 3 684.00 Ausztrál dollár 50 3 569.91 3 790.73 Belga frank 76,73 76,81 76,89 Belga frank 5 000 74.51 79.11 Dán korona 427,63 428,06 428,49 Dán korona 1 000 415,22 440,90 Francia frank 555,91 556,47 557,03 Finn márka 100 735.51 781,01 Hollandi forint 1 306.49 1 307,80 1 309,11 Francia frank 500 539.78 673.16 Japán yen (1000) 141,22 141,36 141,50 Görög drachma 500 53.99 57.33 Kanadai dollár 2 861,52 2 864,38 2 867,24 Hollandi forint 1 000 1 268.57 1 347.03 Kuvaiti dinár 12 190.11 12 202.31 12 2.4,51-Japán yen (1000) 10 000 137.12 145,60 Norvég korona 571,06 571,53 572,20 Jugoszláv dinár 100 65.52 69.58 NSZK márka 1 451.16 1 462.61 1 454.06 Kanadai dollár 100 2 778.45 2 950.31 Olasz líra (1000) 26.41 26.44 26.47 Kuvaiti dinár 10 11 836.24 12 568.33 Osztrák schilling 206.51 206.72 206.93 Norvég korona 1 000 554.48 588.78 portugál escudo 47.92 47,97 48.02 ' NSZK márka 1 000 1 409.03 1 496.19 spanyol peseta 32.79 32.82 32.85 Olasz líra (1000) 50 000 25.65 27.23 Svájci frank 1 778.51 1 780.29 1 782.07 Osztrák schilling 1 000 200.52 212.92 Svéd korona 588.49 589.08 589.67 Portugál escudo 5 000 46.53 49.41 Tr. és Cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602. r-' spanyol peseta 5 000 31,84 33.80 USA dollár 3 494,77 3 498,27 3 501,77 Svájci frank 1 000 1 726.88 1 833.70 Az államközi megállapodásokon alapuló hiva­Svéd korona 100 571.41 606.75 talos árfolyamok változatlanul az 1982. február Török líra 1 000 23.00 24.42 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. USA dollár 100 3 393,32 3 603.22 várnak a Szajolig nyúló 16 kilométeres víztől. Az itteni horgászatról azonban meg­oszlanak a vélemények. Az idősebbek a víz legendás, természetes halbőségére em­lékeznek, amelynek ma — a telepítések ellenére is — csak nyoma van meg. Mások arra esküsznek, hogy ez az' egyetlen hely, ahol biztosan lehet még halat fogni. Tény, hogy megváltozott a víz. A lefolyástalan, erősen iszaposodó mederben nem szaporodik a ponty, eltűnt a horgászok által kedvelt ká­rász és törpeharcsa. (Ugyan­akkor a szelektív halászato­kon kapitális harcsák, tíz kilón felüli pontyok és amú- rok kerülnek hálóba.! A he­lyi horgászegyesületek és a MOHOSZ megyei intézőbi­zottsága, a vízügyi szervek keresik a megoldást; hogyan lehetne olyan vízcserét biz­tosítani, amely lehetővé ten­né valamennyi honos halfaj egészséges szaporodását. Ad­dig azonban amíg a szapo­rodáshoz szükséges biológiai feltételek nem adottak, szin­te csak azt a halat lehet ki­fogni amit beletesznek. Ma­rad tehát egyetlen megoldás — » telepítés. Az alcsiszigeti Holt-Tiszá- ba minden tavasszal és ősz­szel rengeteg halat tesznek. A területi engedélyek árát a • szükséges levonások után halasításra fordítják (mint­egy 400 ezer forintot) ezen­kívül a MOHOSZ is jelentős anyagi segítséget nyújt. A szövetség vezetősége mint üdülőterületen lévő minősé­gi és tömegsportra egyaránt alkalmas vizet kezeli az al­csiszigeti Holt-Tiszát, a múlt évbeli például 350 ezer fo­rinttal járult hozzá halasí- tásához. A rendelkezésre álló anyagi . eszközökből a sok ezer ragadozó ivadékon kí­vül 1981-ben 177 mázsa pon­tyot és 100 mázsa busát tet­tek a vízbe. Ezzel az eddig példátlan méretű halasítás- sal az alcsiszigeti Holt-Tisza a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz-r tálya által módosított halá­szati ütemterv értelmében belterjesen üzemelő vízterü­letté vált. (Az átminősítésről a napokban határoztak az il­letékes szervek.) Az átsorolás után a MO­HOSZ megyei intézőbizottsá­ga megváltoztatta a vízen való horgászat eddig érvény­ben lévő rendjét, — felol­dotta az országos horgász­rend által előírt, pontyra vo­natkozó, fajlagos tilalmat. Ezentúl csak a telepítést kö­vető két héten belül lesz ti­los a ponty horgászata. Az országosan elrendelt tilalmi időben — május 3-tól június 15-ig — is szabad pontyozni a holtágon. Nem változott azonban a súly- és méret­korlátozás, sőt a megyei IB intézkedéseket tett ezek fo­kozott ellenőrzésére. Nem indokolatlanul. Az elmúlt évben hét esetben in­dítottak fegyelmi eljárást a szolnoki egyesületek, külön­böző vétségekért. Az idén — április közepéig (!) — ennél jóval többször voltak kény­telenek intézkedni az alcsi­szigeti Holt-Tiszán cirkáló halőrök. A vétkes horgászok, figyelmen kívül hagyva a méret- és súlykorlátozási előírásokat, számolatlanul fogták a méreten aluli pon­tyokat. A kispontyok pusztítása, kifosztása" a víznek károsí­tása az egyesületnek, s a többi horgásznak. Hisz min­den kifogott úgynevezett re- túrponttyal csökken annak az esélye, hogy nyáron az igazi szezonban szép élmé­nyekkel, jó zsákmánnyal elégedetten térjenek haza egv-egy hétvégén a Holt-Ti- száról a szolnoki horgászok. T. Katona László Éljen a szocializmus! építő magyar nép!

Next

/
Thumbnails
Contents