Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-23 / 94. szám

Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Elismerés a társadalmi munkáért Rákécziújfalu Nemzeti Zászlót kapott Ünnepi tanácsülés a községben Ünnepi tanácsülést tartott tegnap Rákócziújfalu tanácsa és a Hazafias Népfront köz­ségi Bizottsága. A kluib- könyvtár nagytermében megrendezett ünnepi ülésen részt vett dr. Bencsik Ist­ván. a HflMF Országos Taná­csának alelnöke, dr. Kuli György, a Szolnok megyei Tanács VB titkára, dr. Knasznai Géza. a HNF mle- gyei Bizottságának elnöke, Rimóczd Teréz, a szolnoki járási pártbizottság titkára, valamint az állami szervek és tömegszenvezetek több megyei és járási vezetője. A Himnusz, majd az ün­nepi műsor elhangzása után Tóth János tanácselnök adott tájékoztatót az elmúlt évben végzett társadalmi munká­ról. amelynek értéke meg­haladta a 7 millió forintot, minden rákócaiújfalud la­kosra több mint 2800 forint jutott Ez az érték több mint kétszerese a megyei át­lagnak. Évek óta élen járnak a község lakói a területi fej­lesztési versenyben, 1978-tól háromszor nyerték meg a háromezer lélekszám, alatti községek versenyét, és egy­szer voltak második helye­zettek. Kiemelkedő eredmé­nyeik jutalmául az elmúlt négy évben 1 millió 350 ezer forintot kaptak a me­gyei tanácstól«. Az elmúlt éviben is kitett, tek magukéit a rákócziújfia- hiiak. Joggal lehetnek büsz­kék arm, hogy közös össze­fogással, jól szervezett tár­sadalmi munkával szép és korszerű tornatermet épí­tettek, amelynek értéke 3,2 millió forint Az új létesít­mény költségének csak egy töredéke, mindössze 400 ezer forint terhelte a tanács kiasz- széját. Eredményeiket ezúttal is elismerés, jutalom követte. A tegnapi ünnepi tanácsülé­sen dr. Bencsik István adta át azt a Nemzeti Zászlót, és elismerő oklevelet, amelyet a HNF Országos Tanácsa adományozott a területfej­lesztési társadalmi munká­ban élen járó települések­nek. Külön jutalmat, a HNF Országos Tanácsa el­ismerő oklevelét kapta meg Nagy Lajosné óvónő. A Szolnok megyei Tanács és a HNF megyei Elnöksé­ge által meghirdetett terüle­ti fejlesztési versenyt a há­romezernél kisebb lélekszá­mú községék kategóriájában ezúttal is Rákócziújlflalu nyerte meg. A vándorzásalót és az elismerő oklevelet dr. Kuti György adta át. Az el­ső helyezett jutalma ezen kívül még 300 ezer forint. A Kiváló Társadalmi Munkás kitüntető jelvényt négyen kapták meg. A Tár­sadalmi munkáért kitünte­tő plakettel hat üzemi, szö­vetkezeti és más munkahe­lyi kis kollektíva, szocialis­ta brigád munkáját ismer­ték el. A Társadalmi Mun­káért kitüntető jelvény arany-, ezüst- és bronz fo­kozatát pedig nyolc rákóczd- újfalui lakos vehette át. Szolnok megye élen jár Áfész-konyhák, diákoknak Az utóbbi két évben meg­kétszereződött a fogyasztási szövetkezeteknél étkező is­kolások száma; jelenleg már több mint 40 ezer általános iskolai diák jut meleg étel­hez az áfész-konyhák jóvol­tából. A gyermekétkeztetés javí­tása. korszerűsítése azért is ’ fontos, mert még mindig csupán csak minden máso­dik iskoláiban étkezni szán­dékozó gyerek részesülhet ilyen ellátásban, s ezen az arányon javítani akarnak. Az általános iskolás gye­rekek központi ellátása még nagyobb gondot okoz a fal­vakban, ezért is növekedett a jelentős vidéki hálózattal rendelkező áfész vendéglátó egységek szerepe. Az áfész- éttermek újabban úgy bőví­tik konyhai kapacitásukat, hogy a helyi iskoláknak is főzhessenek. Az áfészék újabb megol­dásokat keresnek a gyer­mekétkeztetés bővítésére. Az egyik kézenfekvő lehe­tőség a tanácsi kezelésben levő iskolai konyhák átvéte­le. A szövetkezetek kezelé­sébe került konyhák a szak­szerűbb üzemeltetéssel és a megfelelő nyersanyagellátás­sal általában a korábbiaknál jobban, betöltik feladatúikat, ám fenntartásuk gyakran még ezzel a kiegészítéssel sem gazdaságos. Fejér és Szolnok megyé­ben az iskolai konyhák dön­tő többségét már az áfészek vették át a tanácsoktól, lassabban halad ez a folya­mat Hajdú és Nógrád meg ve falvaiban. A SZÖVOSZ ada­ta,} szerint az idén előrelát­hatólag további 200 iskolai konyha kerül áfész kezelés­be. megteremtve ezzel a feltételeket a gyermekétkez­tetés színvonalának emelé­sére. nisi után’ Kunszenti kézművesek A szentesi Háziipari Szö­vetkezet dolgozója, a kun­szentmártoni részleg veze­tője hat nő mellett az egyet­len férfi, aki a szövőszék mellett kézzel-lábbal dolgoz­va szövi nap mint nap a fe­hér, kék, piros, zöld mintás végeket. — Akik most velem dol­goznak, betanított munkások. Ez is, mint annyi más, ki­halóban levő szakma. A nagyüzemekben már nem használnak kézi szövőszéket, mechanikai szövőszéken ké­szülnék sokszor még a nép- művészeti mintás anyagok is. Az a különbség, hogy azon hosszában futnak a minták, mi pedig keresztben mintás­ra szőjjük. Amikor 1950- ben indult a részleg négyen voltunk takácsok, mind fér­fiak. Közülük már csak én vagyok a földi pályán. Az­óta egyetlen ipari tanulónk volt, de az is abbahagyta. Több mint harminc éve ül a szövőszék mellett, a keze alól kikerülő anyag talán már az egyenlítőt is pótol­hatná, ha szalagként a föld hasára kötnék. —- Azóta fejlődés csak a csévélésnél van, ott villany- motor hajtja a szerkezetet. A többi, munka nem gépesít­hető. A termékek változtak . csak. Akkoriban, mikor sza­badultam — már több mint negyven éve — törülközőt, szakajtóruhát, lepedővász­nat készítettünk, meg fehér és kék vagy piros mintás de­rékaljat. Tudja, mi az? A mintás huzatba tollal töltött belsőt raktak, az ment a szalmazsák tetejére, azon feküdt a gazda meg az asz- szony. Ma már csak lakás­dísznek szövünk abroszt, szalvétát, úgy hívják, Ti- szavidéki szőttes. Közelebb van a hatvanhoz!, mint az ötvenhez és ősi mes­terség ide, szép mesterség oda, már alig várja, hogy a nyugdíjig érjen. A csatto­gó, rázkódó szövőszék moz­gatása fizikai munka, még akkor is, ha a könnyűipar manapság női munkának tartja. Már megvan az el­foglaltság is, 10 anyanyulat gondoz, azokkal meg a szaporulattal foglalkozik a nyugdíjas években. A mosolygós, suszterköté- nyes Bállá István már nyug­díjasként jár ibe dolgozni a BÖRTEX-részIegbe. . „Hatan vannak így, és nélkülük — mondja főnöke — megállna a tudomány, mert ezt a kézi cipőkészítést már csak ke­vesen ismerik.” Aki a gyár­ból idekerül, megakad a sokféle anyaggal, fogással, hiszen az itt készített durá- bel bakancsba csak segéd­anyagból -17 féle kell, ehhez még a 9 alapanyag is hozr zájön. — Régen borjúbőrből dol­goztunk — mondja Balda Ist­ván —, aztán jött a lóbőr, ma már legtöbbször marha­bőrből csináljuk a bakan­csot. László Márton cipész­mesternél tanultam a szak­mát. Akkor bőven volt. még Kunszentmártonban is mes­ter, hetvennél Is több. Járták a vásárokat. Amikor a szö­vetkezet megalakult a kis­iparosokból — ez 45-ben volt, én hadifogoly voltam Ivano- vóban, három évig. Előtte meg a repülősöknél voltam Sóstón, de csak a cipészmű­helyben voltam ott is. Haza­jöttem, aztán egy évet dol­goztam a szövetkezetben, de elküldték, mert nem voltam kisiparos. Igaz, fél év után meg visszavettek. Azóta is itt vagyok. Férfi- és gyerekcipőket, csi­nálták, meg gojzer-varrotta­kat (mond ez valamit har­mincéves kortársaimnak?), vitték még pesti üzletekbe is a kunszenti cipőt. Hatva- nan voltak, az ipari tanuló­kat sokszor máshová küld­ték, a fiatalabbakat átképez­ték villanyszerelőnek vagy elmentek gépre dolgozni. — Nem jön már ide senki, mert sók munkával kicsi pénzt lehet keresni. Piszkos is, nehéz is, de énnekem ez a jó. Éjjeliőrnek csak nem megyek el, míg ezt csinálni tudom. Csak annyi a válto­zás, hogy rövidebb ideig va­gyok benn. Mikor már ennyi évet eltölt az ember egy he­lyen, ittmarad. IF. E. A Mátraplast Műanyagfeldolgozó Szövetkezet kenderesi részlegében jelenleg hatféle ter­méket gyártanak. Itt készül a bűvös kocka két eleme is, melyekből naponta mintegy 160 ezret sajtolnak. A tsz és az egyén is jói jár Háztáji baromfifarmok OTP segédlettel Kunhegyesen A kunhegyesi Kunság Né­pe Tsz tervében évi 1 millió 800 ezer csirke felnevelése és értékesítése szerepel. A folyamatos, szalagszerű ba­romfitartás arra Ösztönözte a gazdaságot, hogy az eddi­ginél is nagyobb mértékben támaszkodjon a háztáji gaz­daságokra, amelyekben meg­lehetősen jól jövedelmez a baromfitartás. A termelőszö­vetkezet az OTP helyi ki- rendeltségével megállapodást kötött, s ebben mindkét fél meghatározta a maga tenni­valóit. Kiindulópontként azt vették figyelembe, hogy a vállalkozással a népgazda­ság, a közösség és az egyén is jól járjon. Az a szövetkezeti tag, aki legalább öt évre szóló szer­ződést kötött vagy köt a Kunság Népe Tsz-szel és be­kapcsolódik a háztáji te­nyésztői munkába, 100 ezer forint termelési hitelt vehet igénybe. Ezt az összeget ugyancsak öt év alatt ne­gyedévi törlesztéssel kell visszafizetni az OTP-nek. A tsz naposcsibét, kiváló mi­nőségű indító-, hizlaló- és befejezőtápot biztosít, tech­nológiai utasítást ad, garan­tálja az állatorvosi felügye­letet, gyógyszert stb. A fel­nevelt csirkék értékesítésé­ről ugyancsak a közös gaz­daság gondoskodik, ezt kö­vetően történik az elszá­molás a háztáji gazdaság, illetve a tsz között. A Kunság Népe Tsz és az OTP által közösen finanszí­rozott háztáji baromfitartás iránt van érdeklődés, eddig tizenkilenc tsz-tagnak enge­délyeztek hitelt a baromfi­farm építésére, újabb tizen­hat kérelmének elbírálása folyamatban van. A kapott termelési hitelből, illetve sa­ját erőből egy-egy tag por­táján 23x6 méter alapterüle­tű stabil gazdasági épületet emelnek, amelyben egyszer­re 3—4 ezer baromfi tartható biztonságos körülmények között. Kiss Gábornak, a tsz fia­tal energetikusának a portá­ján október óta a harmadik generáció nevelkedik az új baromfifarmon. Jelenleg 3700 csirkét tart a fénycsö­vekkel megvilágított épület­ben. Az etetés a Sós-féle vályúból automatikus rend­szerrel történik, a bábolnai broyler-tápot végtelenített lánc segítségével adagolják. Az itatás ugyancsak automa­tikus rendszerű, a fűtést elektromos légbefúvó, az ideális levegőt falba helye­zett ventillátorok biztosítják. Kiss Gábor ugyan most végzi a negyedik évfolya­mát a DATE mezőtúri Me­zőgazdasági Gépészeti Főis­kola levelező tagozatán, a jól gépesített épületben még­sem okoz gondot a csirkék ellátása. Különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy fe­lesége is aktivan részt vesz a munkában, munkaviszonyt létesített a tsz-szel. A gaz­daság minden 150 kiló le­adott csirkét egy 10 órás munkanapnak számol el Kiss Gábornénak. A fiatal házas­pár együttesen 20 400 csirke nevelésére vállalkozott, illet­ve szerződött 1982-re. Ez azt jelenti, hogy hat generációt tud felnevelni, jelenleg a harmadiknál tart. A háztáji nevelés a család szemszögé­ből is megtérülő befektetés, a súlytól függően általában 6—10 forint a tiszta haszon egy-egy csirkét számolva. Tegnap délelőtt a népfrontban Megalakult . a Fogyasztók Országos Tanácsa A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa az állampol­gárok fogyasztói jogainak, vé­delmére megalakította a Fo­gyasztók Országos Tanácsát. Ennek hatóköre kiterjed az állami, a szövetkezeti, a kis­ipar és kereskedelem egész hálózatára, valamint a szol­gáltatásokra. A Fogyasztók. Országos Ta­nácsa társadalmi testület, képviseltetik magukat benne a megyék, a főváros s az egyes társadalmi rétegek. El­sősorban a kollektív jog- és érdekvédelem a feladata. Foglalkozhat — például —a magánerős lakásépítés felté­teleivel, az alkatrészellátás, a közlekedés, a távközlés gond­jaival — mindennel, ami a fogyasztók jogait, az ellátás minőségét érinti. Létrehozá­sa ezért jelentősen befolyá­solhatja az életszínvonal-po­litika végrehajtását. .'Az országos tanács jogi személy is: saját nevében gyakorol jogokat és vállalhat kötelességeket. Ez megköny- nyíti, hogy érdemlegesen és hatásosan tevékenykedjék. Ajánlásaival segítheti az igazgatási és gazdálkodó szervezeteket munkájuk ja­vításában, véleményt mond a fogyasztókat széles körben érintő jogszabályokról, együttműködik a minőség­ellenőrző intézetekkel. A fo­gyasztók jogainak sérelmét tapasztalva vizsgálatot, intéz­kedést, felelősségre vonást kezdeményezhet. .Gazdasági bírság kiszabását javasolhat­ja. A' jogok védelmében fel­léphet hatóságok, bíróságok előtt, egyes esetekben pert indíthat. Költözik a karcagi Városgazdálkodási Vállalat A karcagi Városgazdálko­dási Vállalat idei termelési terve meghaladja a 45 mil­lió forintot, amelyből több mint 25- millió forint építő­ipari jellegjű. Közülük a legjelentősebb feladat, hogy a vállalat a mostani helyé­női a város délkeleti szélé­re, az állomás környékére, az egykori TIT ASZ-telep­re költözik. Már elkezdő­dött az úi .telephely rende­zése,. kialakítása, felújítása. Készül az. itteni műhelycsar­nok központi fűtése, és a munkálatok eredményekép­pen a József Attila úton levő, jelenlegi épületek elő­reláthatóan ez évben kiürül­ne!?. A költözködés, illetve az új központ kialakítása mintegy- ötmillió forintba kerül. Ugyancsak ide, egyet­len helyre kerül a vállalat több apró műhelye, telepe.

Next

/
Thumbnails
Contents