Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-23 / 94. szám

Védjük meg az enyhülés vívmányait, Európa biztonságán Közös közlemény a lengyel párt- és állami küldöttség látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására Wojciech Jaruzelski hadseregtábornoknak, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Len­gyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének és a Nem­zeti Megmentés Katonai Tanácsa elnökének vezetésével 1982. április 21-én hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban a Lengyel Népköztársaság párt- és állami küldöttsége. A lengyel küldöttséget a hagyományos magyar—lengyel barátság szellemében fogadták, kifejezve, hogy a magyar nép szolidáris a lengyel néppel a szocializmus vívmányainak megszilárdításában és továbbfejlesztésében. A tárgyalásokon részt vettek ^ — magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke; Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Faluvégi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke; Be- recz János, az- MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztá­lyának vezetője; Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter; Szabó István, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke, a Központi Bizottság tagjai; Nagy János külügyminisztériumi államtitkár és Garamvölgyi Jór zsef, a Magyar Népköztársaság lengyelországi nagykövete. — lengyel részről: Wojciech Jaruzleski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke: Józef Czyrek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere; Tade- usz Czechowich, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságáftak tagja, a Lódzi vajdasági Pártbizottság első titkára, Marian Orzechowski. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára; Jerzy Ozdowski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának el­nökhelyettese; Józef Koziol, az Egyesült Parasztpárt Elnök­ségének tagja, a Központi Bizottság titkára; Alfred Beszter- da, a Demokrata Párt elnökségi tagja, a Központi Bizottság titkára: Michal Janiszewski altábornagy, a Minisztertanács titkárságának vezetője, a Nemzeti Megmentés Katonai Taná­csának tagja és Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete. I. A lengyel párt- és állami JkJüldöttség megkoszorúzta a ' Magyar Hősök Emlékművét é& virágcsokrot helyezett el Bem tábornok szobránál. A küldöttségek megbeszé­lésein kívül sor került Ká­dár János és Wojciech Ja­ruzelski szűk körű találkozó­jára is. A megbeszéléseken a kül­döttségek vezetői kölcsönö­sen tájékoztatták egymást országuk belső helyzetéről, kétoldalú kapcsolatainak alakulásáról és véleményt cseréltek időszerű nemzet­közi kérdésekről. Kádár János tájékoztatta a lengyel küldöttséget a Magyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásá­ról, a Magyar Népiköztársa­ság politikai és gazdasági fejlődésének időszerű kér­déseiről. Ismételten kifeje­zésre juttatta, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép megértéssel fogadta a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának múlt év de­cemberi alkotmányos dön­tését a szükségállapot beve­zetéséről. valamint a Nem­zeti Megmentés Katonai Ta­nácsának megalakulását. A magyar fél a szocialista in­ternacionalizmus szellemé­ben támogatja a lengyel kommunisták és az összes hazafias erők tevékenységét a válság leküzdésére, a tár­sadalmi konszolidáció ki­bontakoztatására és a szoci­alizmus vívmányainak meg­őrzésére. Wojciech Jaruzelski is­mertette Lengyelország je­lenlegi társadalmi-gazdasági helyzetét és tájékoztatást .adott a konszolidáció érde­kében folytatott tevékenysé­géről. A Lengyel Egyesült (Munkáspárt, a társadalom vezető ereje, IX. kongresz- szusának határozatai alapján erősíti kapcsolatait a mun­kásosztállyal, és együtt a szövetséges pártokkal — az Egyesült Parasztpárttal és a Demokrata Párttal — síkra- száll a széles alapokon nyugvó, a szocializmus tala­ján álló valamennyi erőt tömörítő hazafias mozgalom megteremtéséért. A Lengyel Népköztársaság kormánya erőfeszítéseket tesz a kon­szolidációra. a lengyel nem­zet alkotó erőinek mozgósí­tására, a válság leküzdésére, a rend és a nyugalom biz­tosítására, a szocialistaelle­nes tényezők romboló tevé­kenységének felszámolására, hogy felépüljön a munkán és a társalalimi igazságossá­gon alapuló erős. gazdag szocialista lengyel állam, amely szavatolja a nemzet biztonságos jövőjét. A felek egybehangzóan megállapították, hogy Ma­gyarország és Lengyelország testvéri barátságának szi­lárd alapja a társadalmi rend, az eszmék és az alap­vető érdekek közössége Hangsúlyozták, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Mun­káspárt kapcsolatainak to­vábbi szilárdítása a két or­szág együttműködése fej­lesztésének és a két nép barátsága erősítésének leg­fontosabb feltétele. Kifejez­ték szándékukat, hogy fej­lesztik pártiközi kapcsolatai­kat, együttműködésüket és tapasztalatcseréjüket, támo­gatják a tömegszervezetek partneri együttműködését. A tárgyalásokon kiemel­ték a magyar—lengyel ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentőségét a két ország kapcsolatainak széles körű bővítésében. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság szilárd elhatározása, hogy a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés más tagállamai­val szorosan együttműködve továbbra is aktív tevékeny­séget folytat egységük és összeforrottságuk, valamint a Varsói SzSrződés védelmi képességének erősítéséért, mert ez nélkülözhetetlen té­nyezője biztonságuknak’ a békéért és a nemzetközi biz­tonságért folytatott harc si­kerének. II. A megbeszélések során a teljes nézetazonosság jegyé­ben folytattak véleménycse­rét a nemzetközi helyzetről. A felek nyugtalansággal ál­lapították meg, hogy az im­perializmus szélsőséges kö­reinek politikája kiélezi a nemzetközi helyzetet, ve­szélyezteti a békét és a biz­tonságot. Határozottan el­ítélték ' egyes NATO-álla- mok durva beavatkozási kí­sérleteit a Lengyel Népköz- társaság belügyeibe. Ezek szöges ellentétben állnak a nemzetközi jog általánosan ejfogadott normáival, az ENSZ alapokmányával és a helsinki záróokmány elvei­vel. vAz imperialista körök diszkriminatív politikája, gazdasági korlátozó intézke­dései és 'a zsarolás más esz­közei súlyos kárt okoznak a békés egymás mellett élés ügyének, veszélyeztetik az enyhülést, rontják a nemzet­közi helyzetet. A két fél határozottan visszautasítja mindazokat a kísérleteket, amelyek a há­ború utáni európai béke alapjainak és elveinek alá- ásására irányulnak. A két ország megerősítet­te elkötelezettségét a helsin­ki záróokmány alapján folyó összeurópai együttműködés mellett. A madridi találkozó eredményes befejezésére és olyan konstruktív doku­mentum elfogadására törek­szik, amely állást foglal az európai katonai, enyhülési és leszerelési értekezlet ösz- szehívása mellett is. A két állam következete­sen törekszik a nemzetközi helyzet javítására. Legfon­tosabb céljának tekinti az atomháború veszélyének el­hárítását, a nukleáris fegy­verek és tömegpusztító esz­közök fokozatos megsemmi­sítését. A felek hangsúlyoz­ták, hogy a NATO döntése a közép-hatótávolságú ameri­kai rakétafegyverek nyugat­európai telepítéséről, össze­egyeztethetetlen az európai népek érdekeivel. A felek azt várják, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sokon az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alap­ján szülessen megállapodás. Magyarország és Lengyel- ország a szocialista közösség más országaival együtt kö­vetkezetesen fellép az USA vezető körei által erőltetett fegyverkezési hajsza ellen. Támogatják azokat az újabb szovjet javaslatokat is, ame­lyeket Leonyid Brezsnyev terjesztett elő. A felek értékelik a tőkés országok egyes felelős kép­viselőinek fellépését az eny­hülés érdekében. Üdvözlik a néptömegek széles társadal­mi alapokon fejlődő moz­galmát a fegyverkezés ellen, a béke és a nemzetközi biz­tonság védelmében. Reményüket fejezték ki, hogy a bécsi haderőcsökken­tési tárgyalásokon a nyugati partnerek pozitív választ adnak azokra a javaslatok­ra, amelyeket a részt vevő szocialista országok nevében Lengyelország terjesztett elől' Mindkét állam nagy jelen­tőségűnek tartja az ENSZ- közgyűlés leszereléssel fog­lalkozó második rendkívüli ülésszakát és kész tevéke­nyen közreműködni sike­réért. A felek megerősítették, hogy az államok békés egy­más mellett élése, egyenlősé­ge és Szuverenitása elvei alapján készek fejleszteni a kölcsönösen előnyös kapcso­latokat a más társadalmi rendszerű országokkal. A tárgyalásokon kifejezés­re juttatták, hogy támogat­ják Afrika, Ázsia, Latin- Amerika népeinek küzdel­mét a nemzeti felszabadulá­sért; elítélik a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés minden formáját. Méltatták az el nem kötelezett orszá­gok szerepét a békéért, a fegyverkezési verseny meg­fékezéséért és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért folyó küzdelemben. * A két küldöttség tárgyalá­sai a hagyományos barátság szellemében, a kölcsönös megértés légkörében folytak, és hozzájárultak a két ország és nép testvéri kapcsolatai­nak erősí.téséhez. Wojciech Jaruzelski hiva­talos baráti látogatásra hívta meg Lengyelországba Kádár Jánost, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta Lenin»évforduló Ünnepség Moszkvában Leonyid Brezsnyev, vala­mint az SZKP és a szovjet állam más vezetőinek rész­vételével tartották meg teg­nap délután Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotá­jában a Lenin születésének 112. évfordulója alkalmából rendezett díSzünnepséget. Az ünnepséget Viktor Gri- sin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tágja, a moszkvai Városi Pártbizott­ság első titkára nyitotta meg. Az Internacionálé el­hangzása után Jurij Andro­pov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Állambiztonsági Bi­zottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. (A beszédet külön kiadásban közöljük.) Az ünnepség második ré­szében vezető szovjet mű­vészek, művészegyüttesek adtak műsort. GENF Genfiben befejeződött a leszerelési bizottság üléssza­ka. A záróülésen értékelték a tanáckozás eredményeit, és megvitatták az ENSZ-köz- gyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakának elő­készítésével összefüggő kér­déseket. MOSZKVA Az Indiai-óceán térségé­nek békeovezetté változtatá­sa elősegítené a légkör ja­vítását ebben a térségben — szögezi le Leonyid Brezs­nyev abban az üzenetében, amelyet az ennek a téma­körnek a megvitatására Üj- Delhibe összehívott nemzet­közi értekezlet résztvevői­hez intézett. PÁRIZS Az IFOP közvéleményku­tató intézet által április 7. és 14. között végzett felmérés szerint a francia választók 55 százaléka ismét Francois Mitíterrand-t választaná el­nökké. ha most tartanák az elnökválasztást. Az • 1981. májusában tartott elnökvá­lasztáson Mitterrand a sza­vazatok csaknem 52 száza­lékát kapta meg. HAVANNA Véget ért az Izraeli Kom­munista Párt küldöttségének baráti látogatása Kubában. A küldöttség, amelyet Tau- fik Tubi, az Izraeli Kom­munista Párt főtitkárhelyet­tese vezet a Kubai Kom­munista Párt KB meghívá­sára érkezett a szigetország­ba. A kiadott közlemény szerint a tárgyalásokon a két pártkülödttség között teljes nézetazonosság mutat­kozott meg a főbb nemzet­közi kérdésekben. ÜJ-DELHI Az északkelet-indiai As­sam állam kormánya továb­bi kánom hónapra „zavargá­sok által érintett területté” nyilvánította az assami kő­olajmezők és vezetékek kör­nyékét. A védeőin-tézkedés- re azért van szükség, mert szélsőséges elemek, akik az India más részeiből, vala­mint Nepálból és Bangla- desből áttelepültek kiűzését követelik, már többször megbénították az indiai kő- .olajtermelés egyharmadát adó Assam olajiparát. RÓMA Az olasz kormányválság és vele az előrehozott vá­lasztások témája egyelőre •lekerült a naprendről. Az Olasz Szocialista Párt veze­tőségi ülésén úgv döntöttek, "nogv az Andreatta_féle „in­zultus” ellenére (a keresz­ténydemokrata kincstárügyi miniszter nemzetiszocialis­tának nevezte Craxi pártját), támosatiák a kormányt és eltekintenek Beniamino And- reatita lemondásának -követe­lésétől is. Háromezer küldött és hetvennél több nemzeti és nemzetközi szakszervezeti szövetség küldöttsége részvételével tanácsko­zik Berlinben a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség (|FDGB) X. kongresszusa. A kongresszus második napján fel­szólalt Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Államta­nács elnöke, és hosszan foglalkozott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel. Tegnap kapott szót Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is, aki a magyar szakszervezetek nevében kí­vánt sok sikert a tanácskozás résztvevőinek. (Telefoto — KS) Befejezte munkáját a KGST Végrehajtó Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) mólót, amely a XXXV. ülésszak óta végzett munkát ismerteti. Áttekintették a KGST tagállamai 1986—1990 évekre szóló népgazdasági tervei egyeztetésének prog­ramját, s megvitatták a mik- „ roprocesszoros technika fej­lesztésében és széles körű népgazdasági felhasználásá­ban megvalósuló együttmű­ködés kérdéseit. Az ülésszakon áttekintet­ték, hogy miként valósul meg az általános együttmű­ködési megállapodás arról, hogy a Kubai Köztársaság­ban a Las Camariocas-1 le­lőhelyre alapozva új kapaci­tásokat hoznak létre nikkel- és kobalttartalmú termékek előállítására. A bizottság legközelebbi ülését Budapesten tartják. Marjai József miniszter­elnök-helyettes, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselője tegnap hazaérkezett Moszkvából, ahol a KGST Végrehajtó Bi­zottságának 103. ülésén vett részt. A magyar külügyminiszter a finn államfőnél (Folytatás az 1. oldalról) nék, ha a két nagyhatalom között helyreállna a párbe­széd a realitások alapján. A magyar külügyminiszter délután a Magyar Kulturá­lis és Tudományos Központ­ban sajtóértekezletet tartott. Az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva kifejhette, hogy a magyar és finn kor­• mány közös célja a feszült­ség enyhítése, a béke és a biztonság megszilárdítása Európában. Természetes, hogy földrajzi és politikai helyzetünk különbözősége folytán a megközelítés más, és úgy tűnik — mondotta —, hogy Helsinkiben kissé derű­látóbbak a jövő fejleményeit illetően, mint Budapesten. SPD—kongresszus Ismét Willy Brandt az elnök A Német Szociáldemokra­ta Párt müncheni kongresz- szusán a küldöttek a 426 le­adott érvényes szavazat kö­zül 388 szavazattal (91,1 szá­zalék) ismét Willy Bradt-ot választották meg a párt el­nökévé. Ez az eredmény egyértelműen annak az ösz- szefogó, integrációs szerep­nek az elismerését jelenti, amellyel Bradt a korábban élesen megosztott párt egy­ségének ihelyreállításátért tevékenykedett. A küldöttek a 436 leadott érvényes szavazat közül 365­tel (83.7 százalék) újra az az SPD elnökhelyettesévé választották Helmut Schmidt kancellárt. Bár a nyugatné­met kormányfő ezúttal há­rom és fél százalékkal ke­vesebb szavazatot kapott, mint a három évvel korábbi kongresszuson, a müncheni tanácskozás eddigi lefolyása azt bizonyítja, hogy az SPD többsége minden döntő kér­désben elfogadta a kancel­lár politikai irányvonalát, erősítve ezzel a bonni koa­líciós kormány cselekvőké­pességét. Gazdasági kérdések a LEMP KB ülésén Tegnap délelőtt tizenegy órakor megkezdődött a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának nyolcadik, gazdasági kérdé­sekkel foglalkozó teljes ülé­se. Az ülést a tanácskozáson elnöklő Wojciech Jaruzelski, a Központi Bizottság első titkára nyitotta meg. Megnyitójában Jaruzelski aláhúzta a napirenden sze­replő gazdasági kérdések nagy fontosságát, a párt ki­lencedik kongresszusán elfo­gadott határozatok követke­zetes megvalósításának szükségességét. . A tanácskozás résztvevői számos, a napirenden sze­replő kérdésekkel kapcsola­tos anyagot kaptak. A ta­nácskozás' nemcsak plenáris ülésen, hanem munkacsopor­tokban is folyik majd. Ez lehetővé teszi, hogy minél többen és minél részleteseb­ben kifejthessék álláspont­jukat.

Next

/
Thumbnails
Contents