Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-21 / 92. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. ÁPRILIS 21 Megemlékezés az űrhajózás napjáról Húsvét hétfőjére esett idén április 12., az űrhajó­zás napja, így kissé kitoló­dott, de nem maradt el a megemlékezés Törökszent- miklóson, amit a művelő­dési központ csillagászati szakköre tervezett. Április 14-én este például távcsöves bemutatót tartottak; 16-án, pénteken este pedig az űr­hajózás legújabb eredmé­nyeiről tartott előadást dr. Horváth András csillagász, a budapesti Planetárium igazgatója. Ezen kívül be­mutatták az érdeklődőknek a Columbia űrrepülőgép út­járól készült eredeti, színes filmet, és átadták a díjakat a csilagászati totó nyertesei­nek. A szakkör szívesen tesz eleget szocialista brigádok, KISZ-alapszervezetek, isko­lák felkérésének távcsöves bemutatók, diavetítéses csil­lagászati előadások munka­helyi, iskolai megrendezésé­re — kaptuk a tájékoztatást Törökszentmiklósról, N. A. levélírónktól. Töprengés a kalácsról Napok óta figyelem a ka­lácshalmazt az Aranykanna ABC-ben. Húsvéti kalácsok — egy héttel az ünnep után. A vevő friss áru után reklamál. Nincs — hangzik a iválasz. A vásárló tovább érvel: ő tegnap megadta magát, elvitt egyet, de ehe- tetlenül száraz volt. Az el­adó válasza: nem tetszett észrevenni, ihogy féláron ad­tuk? A „kuncsaft” azonban nem hagyja magát, hívja a vezetőhelyettest, aki megta­pogatja a 'kalácsot. Nem is olyan száraz — néz az ok- vetetlenkedöre. Egyébként „mindenhol így csinálják, a pesti Sugárban is” — kar­doskodik tovább az eladó. A vásárló újabb kérdése: s amíg ez el nem fogy, nem is lesz friss? Nem bizony — feleli az eladó. S innen már rég nem a kalácsról van szó. Hanem' a szemléletről. Eszi •— fi em eszi, vigye a fzárazat. A ke­reskedelem nyakán ne ma­radjon. Nem tudom, min­denhol így csinálják-e? (Re­mélem csak, hogy nem.) Ar­ról sincs tapasztalatom, hogy a pesti Sugárban mi '.a gyakorlat. Felrémlik viszont előttem egy már-már frázis­sá vált mondás, amivel a kereskedőtanulókat fogadják első nap az iskolában, s amiről itt-ott mintha néha még mindig elfeledkezné­nek: a kereskedelem van .a vevőkért, s nem fordítva ... T. Zs. Szolnok Becsületes levélszortírozók Kérem, ha mód és lehe­tőség van rá, szíveskedjenek köszönetemet közölni lap­jukban. A szolnoki 1. sz. Postahi­vatal levélszortírozó munka­társai egy tévesen bedobott borítékban befizetetlen csek­ket és 500 forintot találtak. A csekket befizették (helyet­tem), az igazoló szelvényt, valamint a maradék pénzt visszaadták. Ezzel az em­berséges cselekedetükkel többletkiadástól mentesítet­tek. Kézbesítőként dolgozom ugyanis a KPM Közúti Igaz­gatóságánál, s a pénz fel­adására egyik munkatársam kért meg. Diószegi Istvánná Szolnok A Jászsági •Állami Gazda­ság a /sokféle,, (jól bevált te­vékenységét /tavaly egy ke­vésbé ismert és Ikockázatos­nak tűnő, szokatlan vállal­kozással, a nutriatenyésztő telep létrehozásával bővítet­te. A telepet egy régi, hasz­nálaton kívüli tehénistálló átalakításával hozták létre. A tenyésztéshez szükséges feltételek megteremtéséhez átrendezték és bővítették az Azokkal értek egyet, akik­nek az a véleménye: ve­gyük észre a szépet, a jót, a követendőt is, s ezek to­vábbadása érdekében is ve­gyük a fáradságot, fogjunk tollat, írjuk meg az újság­nak. Ezt teszem most. Télen, zimankóban kinek van kedve temetőbe menni? Sokáig nem látogattam én épület udvarát. Így \az épí­tési munkák befejezése (után szinte azonnal elkezdhették a nutriák telepítését. A törzsállományt a Sárszent- mihályi Állami Gazdaság telepéről szerezték ,be. On­nan, ahol la nutriatartásnak jól bevált, régi hagyomá­nya van és ma már orszá­gos híre is. A befektetés hasznosnak ígérkezik. A kevés pénzből létrehozott telepen egyetlen dolgozó gondozza \a 250 pré­mest. Igénytelenségükre jel­lemző, hogy egy-egy nutria naponta nyolc deka száraz­babot és húsz dekányi kü­lönféle zöldtakarmányt fo­gyaszt. Évente kétszer várnak szaporulatot a farm lakóitól. Az első fiaztatás ebben a hónapban esedékes. A to- vábbtenyésztésre alkalmas nutriákat a tartásra vállal­kozó gazdasági ^dolgozóknak és a szakcsoportoknak ad­ják el. A. 1. Jászberény se hozzátartozóim sírját. Húsvét előtt először azért ballagtam ki vödörrel, kis söprűvel, lapáttal, metsző­ollóval, miegyebekkel, hogy a sírok körül „nagytakarít- sak”. Meglepetésem határ­talan volt, amikor meglát­tam az egyes táblák közötti, ún. főútvonalakon kígyóként tekergő bitumenes utat. Végre! A sírkertben is megmozdult valami, látha­tóan megindult a már na­gyon időszerű fejlődés. Azt hiszem, az illetékesek nem is vitatják, hogy joggal ér­te éveken keresztül sok bí­rálat a temetőt rendezetlen­ségéért, a ravatalozót kri­tikán aluli állapotáért. Utób­bi jó ideje rendben van, és remélem, hogy a „kígyó is tovább tekergőzik” — egy nagyon forgalmas főútvona­lon, ahhonnan a múlt héten még hiányzott á sármentes út. S. A. Szolnok Platánok, hársak — kalodában Egyetértünk S. A. olva­sónkkal. Vegyük észre a kö­vetendőt ... örömmel tapasztaluk mi is a következőket. A szolno­ki Kossuth Lajos utca 3. sz. házat az Ingatlankezelő Vál­lalat (saját kivitelezésben!) tatarozza, felújítja. Talán az első, kívülről észrevehető te­vékenységük az volt, hogy a ház előtt levő értékes pla­tán- és hársfákat bekalodáz- ták. Fotóriporterünk felvé­telén jól látható, hogyan kell megvédeni a fákat épít­kezési területen. A házba majdan visszaköltöző bérlők bizonyára lelkesedéssel nyugtázzák majd, hogy nem csupasz, letarolt területre néznek lakásuk ablakaiból. Jó lenne, ha más építő cégek vezetői is megszívlel­nék a jó példát, s nem az lesz az első ténykedésük, hogy az útban levő fákat kivágatják... A versenybizottság felelőssége Az újszászi Szabadság Tsz-ben lezártuk a szocialis­ta brigádok 1982. évi válla­lásait. A munkaverseny- mozgalomban tizenkét bri­gád vesz részt, százkilencven dolgozóval. A „Szövetkezet Kiváló Brigádja” címért négy kollektíva versenyez. (Közülük csak egy kaphat­ja meg a címet.) Az egyéni munkaverseny­be hatvankilencen neveztek be. Várhatóan nehéz dolga lesz majd a versenybizott­ságnak az év végi értékelés­nél. A termelési vállalások hűen tükrözik az 1982. évi gazdasági terveket, és ezek megvalósítását, túlteljesíté­sét szolgálják. Az összesen vállalt társadalmi munkaóra 6225, ebből több mint 1500 órát a községben teljesíte­nek majd a brigádtagok, fő­ként az iskolák, óvodák pat- ronálása kapcsán. A közös gazdaságban bő­vültek a kulturális és spor­tolási lehetőségek is. Ezek közül a több fordulós leve­lező vetélkedőt már beindí­tottuk; nemrégiben volt az asztalitenisz-verseny is. Barta Katalin közművelődési és oktatási előadó, Űjszász Érdemes volt elmenni Egyik-másik napilap mind­össze néhány sorban, a Hí­rek rovatában közölte az el­múlt hetekben, hogy talál­kozót rendeztek a cukorbe­tegeknek Szolnokon, és száz­ötven hazai, külföldi tudós részvételével zajlott a Ma­gyar Diabetikus Társaság VI. kongresszusa. A hírek rövi­dek voltak, noha a rendez­vények többet érdemeltek volna, hiszen több mint 300 ezer cukorbeteget tartanak nyilván, és sajnos, a gyer­mekek körében is emelke­dik a cukorbetegek száma. Mi is résztvevői voltunk a cukorbetegek 2. találkozó­jának március 24-én. Két­száznál is többen érkeztünk az ország minden részéből a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központba. Nyolc or­vosi előadáson hallottunk a cukorbaj korszerű szemléle­téről, a diétáról, a tablettás és inzulinos kezelésről, a cu­korbeteg nőről, a társbeteg­ségekről, a szövődményekről, a helyes életmódról, az egészségmegőrzés tudomá­nyáról. Az előadók nemcsak tájékoztattak olyan ismere­tekről, melyek az életmód, az étrend alakításában nél- Kulözhetetlenek, hanem se­gítséget adtak, a legújabb tapasztalatokat is közölve. Az elmondottakat szemlélte­tő filmvetítéssel érzékeltet­ték. Az előadásokat számos hozzászólás, kérdés követte. örülünk, hogy részt ve­hettünk ezen a találkozón. Ü9V gondoljuk, sorstársaink nevében szólunk, amikor megköszönjük a sok értékes tanácsot az orvosoknak, s a szervezést mindazoknak, akik — az előkészületekről nem is szólva — egész nap, reggeltől estig a rendezvény sikere érdekében fáradoz­tak. Makai László Makai Lászlóné Budapest a Legfelsőbb Bíróság Kinek jár törzsgárdajutalom? Egy vállalat alkalmazott­ja harmincéves, megszakítás nélküli szolgálata után járó törzsgánda jutalom kifizeté­sét kérte. Ennek teljesítését az igazgató azzal az indok­lással utasította el, hogy fe­gyelmi eljárás folyik ellene, amelynek befejezéséig a ju­talmat visszatartja. Ezek után az illető a munkaügyi bírósághoz fordult, amely arra hivatkozva hogy az igény elbírálására jogosult­sága nincs, a keresetet el­utasította. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely határoza­tában a munkaügyi bíróság döntését hatályon kívül he­lyezte, és az ügy érdemi tár­gyalására kötelezte. — Annak elbírálása, hogy valaki a törzsgárdatagságra jogosult-e, valóban nem le­het munkaügyi vita tárgya — hangzik a határozat. Eb­ben a perben azonban nem ezt, hanem azt kellett el­dönteni, hogy a törzsgárda- tagság fennáll-e vagy sem. A felperes ugyanis a törzs- gardatagságáiból eredő ju­talom kifizetésének megta­gadása miatt indított pert. Tehát a munkaügyi bíróság­nak be kellett volna szerez­nie a vállalati törzsgárda- szabályzatot és a kollektív szerződést, mert csak ezek ismeretében lehetett volna megállapítani hogy a vál­lalatnál melyek a törzsgár- datagság keletkezésének, va­lamint a későbbi fokozatok­ra való jogosultság feltéte­lei. Amennyiben ugyanis a kollektív szerződés (munka­ügyi szabályzat) vagy a törzsgárdaszabályzat szerint a dolgozót az egyes fokoza­tok elérése esetén meghatá- , rozofct juttatások illetik meg, ettől a jogától csak a törzs- gárdatagság soraiból történő kizárás következtében lehet megfosztani. Az új eljárás­ban a munkaügyi bíróság­nak tisztáznia kell, hogy a felperest az ellene indított fegyelmi eljárással vagy egyéb okból a törzsgárda- tagság soraiból ki zárták-e. Az özvegyi haszonélvezet . korlátozásáról Egy elhunyt idős ember után ház, telek és nyaraló maradt. A házban özvegye: második felesége lakik, de az épületben üzlethelyiség is van. amiért a bérlő vállalat havi használati díjat fizet. A vagyont — özvegyi hasz­nálati joggal terhelten —fia örökölte. Az illető mostoha­anyja haszonélvezeti joga korlátozásának kimondásá­ért pert indított. A kerese­tet a járásbíróság elutasítot­ta, fellebbezésre azonban a megyei bíróság a lakóházra vonatkozó haszonélvezeti jo­got az ingatlan fele részére korlátozta, továbbá úgy dön­tött. hogy az üzlethelyiségért járó bérleti díj az örököst illeti. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a me­gyei bíróság ítéletét hatá­lyon kívül helyezte és új határozat hozatalára utasí­totta. A döntés indoklása szerint a törvény módot ad arra. hogy a leszármazó, a túlélő házastárs haszonélvezeti jo­gának korlátozását kérje. Ez azonban csak olyan mérvű lehet, hogy a haszonélvező szükségletei biztosítva ma­radjanak. A túlélő házastár­sat nem szabad korábbi kör­nyezőiéből kiragadni és szükségletei fedezetét any- nyira korlátozni. hogy az jelentős életszínvonal-csök­kenéssel járjon. A perben nincs tisztázva, hogy az özvegy és elhunyt férje milyen anyagi körül­mények között és milyen igények megvalósításával élt — hangzik tovább a hatá­rozat —, de az sem, hogy az asszonynak életkörülmé­nyeire és egészségi állapo­tára való tekintettel a szük­séges kiadásai később nem növekednek. Csak ezek megállapítása után lehet dönteni, hogy milyen ösz- szegű jövedelem az, ami az özvegy szükségleteit megfe­lelően biztosítja és az ren­delkezésére áll-e. Egészségi állapotát sem vizsgálták ab­ból a szempontból, vajon a közeli vagy távolabbi jö­vőben képes lesz-e a kert művelésére és ebből milyen jövedelemire számíthat. Elgázoltak egy rokkant embert Egy gazdaság pótkocsis teherautójának szabályta­lanul közlekedő vezetője egy motorkerékpárost el­ütött. Az illető 75 százalé­kos rokkant volt, de a bal­eset folytán keletkezett sú­lyos sérülései miatt teljesen magatehetetlenné vált. Az Állami Biztosító a kárt részben megtérítette, de a rokkant a gazdaság ellen pert indított, amelyben ke­resetkiesés címén havi jára­dékot és százezer forint­nem vagyoni kártérítést kért. A járásbíróság majd fel­lebbezésre a megyei bíróság húszezer forint általános kártérítést ítélt meg neki, a járadék iránti követelést azonban elutasították. Tör­vényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a következőkép­pen döntött: Ha a kár mértéke — akár csak részben — ponto­san nem számítható ki, a bíróság a felelős személyt olyan összegű általános kár­térítés megfizetésére köte­lezheti ami a teljes anyagi kárpótlásra nyújt módot. Ebben az esetben a rokkant, aki a szakmájában már ad­dig is teljesen munkaképte­len volt, a baleset következ­tében még a mindennapi életvitelhez szükséges cse­lekvésre is képtelenné vált. A házkörüli kerti munkát is mással kell elvégeztetnie. Ezért vagyoni jellegű kára keletkezett, amelynek meg­térítésére jogosan tart igényt. Törvényit sértett azonban a megyei bíróság, amikor az ennek mértéké­nek megállapítására szüksé­ges bizonyítási eljárást nem folytatta le. Nem tisztázta, hogy a rokkant mennyiben szőrű], gondozásra és ez mi­be kerül. Indokolt lehet gyógyszertöbblet-költség megítélése is. A járadékigénnyel kapcso­latban a Legfelsőbb Bíróság kimondta: ezt rendszerint akkor kell megállapítani, ha a károsulttal szemben tar­tásra jogosult hozzátartozó igényét szolgálja de akkor Is célszerű megállapítani, amikor a károsodás végleges és az életvitel többletkiadás­sal, jár. Vizsgálni kell tehát, hogy a rokkantnak nem előnyösebb-e a havi járadék formájában történő kártala­nítás. Tekintettel azonban arra. hogy a sérült ember már a baleset előtt 75 szá­zalékos rokkant volt, kere­setkiesés címén igényt nem támaszthat. Mindezek alapján a Leg­felsőbb Bíróság mindkét al- sófoikú ítéletet hatályon kí­vül helyezte és a járásbí­róságot új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalá­ra kötelezte. Hajdú Endre „Gólyahír” a nutriatelepröl Sármentes út tekereg...

Next

/
Thumbnails
Contents