Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-09 / 57. szám
1982. MÁRCIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP í*v Iw'i iműm lgnvW0'J wmmíá $wmmM mm *mm0m ÉNfl& mmm Bűtor lesz a vesszőből A tdszafüneri Háziipari Szövetkezet neve nemcsak belföldön közismert, hanem országhatárainkon fúl is. A szövetkezetben kétszáznegyvenen. dolgoznak, többségükben nők. Évi termelési értékük’ 32 millió forint, amelyből 24,5 millió forint a tőkés export. Nagy elő-, nyiik, hogy 80 hekltór saját fűziteleppeli rendelkeznek és az alapanyag 70 százalékát ebből fedezik. A méret szerinti osztályozás után a vessző a főzőbe kerül, ahol szép barna színt kap Igen szép kivitelben készülnek a krájszolt asztalok. Jelenleg 400 darabot készítenek belőle belföldre Évente 80 ezer békési gyermekfotel készül Vonzó a tiszti pálya .Szolnok megyei napok M »r Nyüzsgő móhkas Budapesten a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola. Soha nincs ennyi civil az épületeiben. mint ilyenkor, a felvételi vizsgák idején. Sok köztük a legalább látásból ismerős arc. Érthető. hiszen „Szolnok megyei napok” vannak az intézményben. Most hívták be ugyanis a Jászkunságból a tiszti páa Zalkán lyára jelentkezett fitalokat. Közülük ülünk le egy kis böszélgietésre Katona Attiláival, a szolnoki Verseghy gimnázium. Nagy Lajossal, a karcagi mezőgazdasági szak- középiskola, Fülöp Nándorral, az újszászi közlekedési szakközépiskola és Gyurkó Csabával, a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola tanulójával. Sok minden közrejátszik — Hát volt egy kis drukk, amikor megkaptam a behívót a felvételi vizsgára. — mondja Gyurkó Csaba. — Diáknyelven szólva tiszta ideg voltam. Előkaptam a tankönyveket, amire jutott idő, átnéztem. * Az orvosi és a pszichológiai vizsgán már átestek, holnap kerülnek a felvételi bizottság elé. Hangulatuk ( még korántsem felszabadult. Katona Antal mérnök alezredes, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola tanára nyugtatgatja őket: — Nem lesz vizsgáztatás, inkább csak tájékozódás a jelöltek általános ismereteiről, és arról, hogy speciális témakörökben mennyire felkészültek. Emellett természetesen fontos a kombináló. áttekintő képességük és reflexük vizsgálata is. És leginkább a hivatástudatuk a fontos. Arról faggatom őket,, hogy mi inspirálta őket a tiszti pályára. — Sok minden közrejátszik ebben, — vélekedik Katona Attila. — Nekem például van egy első évfolyamos barátom. Vele is sokat beszélgettem. Meg aztán nagy élmény a repülés. Bár egymagában nem ez a meghatározó. — Néhány órát én is repültem már az MHSZ-ben — fűzi hozzá Nagy Lajos. — A Killián főiskolára is ellátogattunk, így kaptam kedvet a tiszti pályához. Egyébként én sárkányhajtóműszerelő akarok lenni. .— Én meg helikoptervezető. — mondja Fülöp András. — Apukám fiatal korában repült. Sokat beszélt arról. Azért határoztam el, hogy én is az ő példáját követein. Egyébként én is repültem már az MHSZ-ben. Gyurkó Csaba vadászrer pülő akar lenni. Elhatározása már a gyerekkorban megszületett: — Ha kiskoromban bőgni kezdtem, csak azzal tudtak elhallgattatni, hogyha sírok, nem lehetek pilóta. az Ifjú Gárda mellett nagy szerepet játszott az, hogy iskolánk sok öregdiákja katonatiszt. Gyakran tartottak előadásokat a katonaéletről. Három évtized, három diploma Katona Antal mérnök alezredes másodszor vesz részt a Szolnok megyei fiatalok felvételi vizsgáján: — Jó a véleményem a megyéből jelentkezettekről. Májusban bizonyára kedvező értesítést kapnak a felvételi vizsgáról. A behívóparancs meg majd augusztusban érkezik. Kezdődhet a katonaélet, melyről Katona Antal mérnök alezredes így vélekedik: — Harminchárom éve vagyok katona. Ezalatt az idő alatt szereztem három diplomát és megtanultam oroszul. A polgári életnél tagadhatatlanul szigorúbb körülmények között is jut tehát idő a szórakozásra és a tanulásra is. S. B. Egészségügyi ellátásunk kérdőjelei Gondolatok egy tanácskozás után Ha szóba kerül egészségügyi ellátásunk helyzete. hajlamosak vagyunk arra. hogy mindenekelőtt rossz tapasztalatainkat hangsúlyozzuk: zsúfoltak a rendelőik. a kórházi kórtermek, idegesek az orvosok, barátságtalan az ápolónő, és íev tovább. Való igaz: a beteg ember érzékien vebb. sérülékenyebb ezért, aki az egészségügyi pólyát vólasztia hivatásának, annak nemcsak ió szakembernek kell lennie, de olvan embernek is. aki meg tud ía érteni a beteg lelkiállapotát, aki — képletesen szólva — leül a beteg ágvára. néhánv megnyugtató. emberséges szóra De ügy tűnik, egvre kevesebb az ilyen ember az egészségügybeni. Tulaidonkóooen ezt feszegette több féllsizólalö a minap. amikor a megye lakosságának egészségügyi helyzetéről. az egészségügy szervezettségéről és a továbbiéi- lesztés lehetőségeiről tárgyalt először együttes ülésen a Hazafias Népfront és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei Bizottsága. Vote aki így fogalmazott: az utóbbi években romlott a. beteg és az orvos kapcsolata Amikor arról 'beszélünk, hogy az egészségügyi ellátás szakmai színvonala sokkal magasabb ma mint évekkel ezelőtt volt. helvénvaló-e. hogy az orvos—beteg kapcsolatában (és gondotok a swfr- alkalmazottalkra is) visszaesés legyen ? Mert az egészségügyi ellátás egyes szakterületeit tekintve a feilődés kétségtelen: sokkal magasabb színvonalú betegellátást ielent például, hogy a megyei kórház belgyógyászati osztályai szakosodtak; az országban elsőként itt valósul meg egy megye teljes lakosságának komplex szűrése: a fogászati ellátásban a szolnoki nairo- dontológia létrejötte szintén nagy előrelépést jelentett: mivel a megyében elég magas a fiatal szívbetegek aránya, létrehozták a volt tüdőkórházban a szív- és érrendszeri , betegségekben szenvedők számára a 61 ágvas rehabilitációs osztályt; szakmai körökben is elismerik az úi- szászi pszichiátria munkáját: a közegészségügy területén figyelemre méltó a KÖJÁL tevékenysége, például évente 400—450 ezer vizsgálatot végez, ebből mintegy 300—350 ezer mikrobiológiai vizsgálat, és sorolhatók még a tények, a szakmai feilődés bizonyítására. Mégis azt kell mondanunk, megyénkben az átlagosnál is több a gond az egészségügyi ellátásban. A tanácskozáson elhangzott: türelmetlenek az egészségügy dolgozói a betegei Szerintem ennek főleg a zsúfoltság az oka. A megyében egy körzeti orvosra 2489 lakos iut. ezegv kicsivel iobb az országos átlagnál. de az átlag sok mindent eltakar. Nem mutatja például, hogy vari olvan település. ahol csak nyolcsizáz. de van. ahol négyezer ember iut egy orvosra — például Szolnokon a Széchenyi lakótelepen — how évek óta elég szép számmal vannak üres körzeti orvosi állások — jelenleg a 180 állásból 12 betöltetlen a megyében — és ezekben helyettesítéssel oldják meg az ellátásit. És ’~!- lyen sokszor panaszkodnak orvosok, szakalkalmazottak a túlzott adminisztráció miatt! Ezek a tényezők nem a nyugodt gyógyító munka irányába hatnak. A gyermekorvosi körzeteknél még értnél is rosszabb a helyzet: országosan ezer. Budapesten kitenc- száz. a medvében ezerkét- százötvenhárom gyermek iut egy körzeti orvosra. ígv is ie- lenleg csak á gyermekek 52 százalékára teried ki körzeti gyermekorvosi ellátás, ez az arány rosszabb az országosnál. Ám a megyében a 37 állásból 10 betöltetlen (Szolnokon. Mezőtúron. Tiszafüreden). tehát itt is ■'—n a helyettesítés. A gyermekorvosi szolgálatok dologi ellátottságában 1978-ban a megyék rangsorában a 18. helyen álltunk, az utóbbi években elköltött jelentős összegek segítségével az idén talán elérjük az országos átlagot Beszélhetünk a iáró betegszakellátás gondjairól is: míg országosan 10 ezer lakosra 30.6 szakorvosi óra jut. addig a megyében 28.7 és bár 1972 óta 3 úi rendelőintézet épült a megyében — Jászberényben. Mezőtúri. Törökszentmiklóson — a iá- róbeteg-szakellótás a betegeket nem tudia tökéletesen ellátni. Főként a szolnoki, megyei rendelőintézet és kunszentmártoni szakorvosi rendelő már-már egészségtelenül túlzsúfolt. A gondokat lehetne sorolni a kórházi ellátás területéről is. például a krónikus betegek ellátására szolgáló ágyak hiányát... Kétségtelen, hogy az idegességnek sokszor a munka- körülményeik az okai. De én_ pen ezen az ewüttes ülésen fogalmazták meg többen is — jólesett, hogy éppen az egészségügyben, dolgozók tették —. hogy embereket gyógyítani szolgálatot ielent és nem szolgáltatást, és aki szolgálatot vállal, az iránt mindig nagyobbak a követelmények. Semmiképpen sem szabad a beteggel éreztetni. hogy különböző ok miatt ideges az orvos, az ápolónő, mert arról nem a betegek tehetnek. hoev például rosszak a munkakörülmények. Olyan intézkedésekre is szükség van. amelyekhez nem, kellenek súlyos milliók. Nem várathat már sokáig magára például az orvosi körzetek átrendezése, hoev lehetőleg egyforma létszám jusson minden orvosra. A tanácsoknak. a népfrontsizer- veknek segíteniük kell abban. hogy az orvosok, körzeti ápolónők. gyógyszerészek megfelelő munka- és életkörülmények között végezhessék munkájukat. A tanácsokon múlik ugyanis, hogyan szerelik fel a körzeti rendelőket — a ió felszereltség a betegek érdeke is. mert nem kell minden apró vizsgálatért a szakrendelőbe küldeni őket. megszabadulnak egv csomó felesleges iárkálástól. utazástól. A tanácsokon rrVi- lifc az is. hogy biztosítanak-e megfelelő lakást az otthont is kereső egészségügyi dolgozónak. A népfrontaktívák pedig nemcsak abban segíthetnek. hogy társadalmi munkát szerveznek a körzeti rendelő építéséhez, hanem abban is. hogy a településeken olyan legyen az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók megbecsülése, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember szívvel-lélekkel dolgozzon. A tanácskozáson az is elhangzott: az egészségügy integrációja a megyében tulajdonképpen befeieződött. ami annak szervezeti részét illeti, most már arra van szükség, hogy annak előnyeit a lákosi- ság is érezze. Orvosok feltették ki: egészségügyi intézményeink belső munkaszervezése még igencsak sok kívánná valót hagy maga után. De hadd szóljak a betegek magatartásáról is. ami szántón egyik meghatározója az orvosi—''-teg kapcsolatának. Mi sem vagyunk angvatok. Az egyik tiszafüredi férfi mondta el: mennyire megdöbbentette a helyi gyermekorvosi rendelő váróiában. hogy a szülők müven hangnemben vitatkoztak azon. hogy ki következik sorra. Már régen nem a gyermek volt fontos, hanem sa:át igazuk tudata. , Bár a tanácskozáson nem született határozat a népfront és a szakszervezet közös tennivalóira, az ülés mégis hasznos volt. Pontosabban hasznos lesz. ha az ott elhangzott okos i avaslatokat elfogadva, azok végrehajtásán dolgozik ki-ki a maga munkaterületén. Varga Viktória Együtt a testvérek Beszélgetőtársaim pályaválasztása nem ritka kivétel. Erre utal Gyurkó Csaba: — Sok osztálytársam jelentkezett tiszti iskolára. Volt ugyan olyan ismerősöm, aki szellemi gyengeségeinkre célzott. — bár tudtuk, hogy korábban ő is ugyanúgy tett, csak nem sikerült a felvételije. — Nekem a bátyám első évós hallgató a Killián főiskolán, — mondja Katona Attila, — együtt tanulhatok majd vele. A szüleim ezért örültek pályaválasztásomnak. Igaz, anyukám megjegyezte, hogy nyugodtabb lenne, ha helikoptervezető lennék. — Engem eleitől fogva féltett az édesanyám, nem jó szemmel nézte pályaválasztásomat — fűzi hozzá Nagy Lajos. — Az édesapám ■meg úgy volt vele, nem biztos, hogy jó lesz -az, ha az ő akarata érvényesül. Elhatározásomban az MHSZ és Ők már csak tudják: Engedni kell a negyvennyolcból — A kölcsönös megértés alapja fiatalkorban a szerelem, később a szeretet és a közös célok eléréséért végzett, egymást segítő, szorgos munka. Van sok olyan dolog is, amire az élet tanítja meg a házasokat, azután, hogy összekerülnek. Arra például, hogy amikor az egyik odaáll, ahol a csengőt nyomják, a másik legyen ott, aJhol hallani lehet a csengő szavát Jó tudni azt is, mikor kell engedni a negyven- nyolcból, mert sose végződik békességgel az, ha fnindket- ten csak a maguk igazát fújják... Ez a jó házasság titka! A 86 esztendős Simon Istvánná mondta el hosszú házaséletük tapasztalatait. a békés együttélés titkát őrző „receptjét” jászberényi otthonában ahol a napokban kedves ünnepségre ült össze a család: Amálka néni és élete párja, a 92 esztendős Simon István házasságkötésének 65. évfordulójára. Ott volt egyszem lányuk, vejük, két unokájuk és unokamenyük, négy dédunokájuk. Eljöttek a családi ünnepséget megelőző és az azt követő napokban az ismerősök, a jóbarátok, mert az idős házaspárt sokan ismerik. Pista bácsi kerek 30 esztendeig volt kabinos, Amálka néni pedig masszírozó a jászberényi Termál Fürdőben. Az aranylakodalomnál csendesebb, de ugyanolyan bensőséges ünnep volt ez a Töborzó utcában. Abban a csendes kis házban, ahol a megfáradt, de boldog, a még mindig egymásért égő, két kedves ember él. Amikor terveiket kérdeztük, Pista bácsi pajkos mosollyal, idős korára is megőrzött humorával válaszolt. — Új terveink nincsenek, élünk úgv mint eddig. Arra az időre, amit még ajándékba kapunk az élettől, megőrzőm régi, jó szokásomat: nem szólok bele az asszony dolgába, továbbra is megengedem, hogy reggelente ő keljen fel előbb. Illés Antal
