Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1982. MÁRCIUS 9

Nemcsak Mazsola, s nemcsak Manócska!

Beszélgetés Havas Gertrúd és Bölöni Kiss István bábművészekkel

Havas Gertrúdot és Bölöni Kiss Istvánt az Állami Bét>- színház Jásziai-díias művészeit alighanem mindenki ismeri az országban — a legkisebbektől az aggastyánokig. Ha nem is névről. nem is az arcról, mégis szinte személyesen, hiszen ők azok. akik Mazsolát és Ma- nócskát. a két varázslatos bábfigurát életre keltették, megszólaltatták — immár idestova húsz éve

A művésizházasDár a közelmúltban több alkalommal szerepelt Szolnokon, s a kétszemélyes társulat — hatalmas sikert aratott.

A túlságosan is profán kérdésre — hogyan lesz valakiből bábművész — Havas Gertrúd ennyit válaszolt: A bábművész nem lesz. hanem születik. Aztán kiderült, hocv ez a félig-meddig tréfának szánt mondat, nagyon is. komoly. esetükben legalábbis. Havas Gertrúd a színművészeti főiskola után az első hívásra fölcsaDott bábosnak. Bölöni Kiss István dioloma- tának készült, harmadéves egyetemista volt — s kereste a helyét a világban. írt. rai- zolt. festett. És persze részt vett a faluiáró mozgalomban. Ekkor — a falúiáró. felvilágosító. népnevelő, agitáló munka közben — fedezte fel', hogy a. mindentől idegenkedő emberekhez is vezet út. a gyerekeken, a bábozáson keresztül. A bábozás kedvéért abbahagyta az egyetemet. Azóta az Állami Bábszínház tag iáként megfordult — ahogy Bölöni Kiss István momdia: ..Az Antarktisz é<? Ausztrália kivételével minden kontinensen.”

— S amikor évven nem vróbálnak. nem játszanak a színházban?

— Akkor vidéki meghívásoknak teszünk eleget — mondja Havas Gertrúd. — Sainos. nem tudunk mindenhová elmenni, ahová hívnak bennünket.

— Kizárólaa a ver ekeknek játszanak?

— Maidnem kizárólag — kezdi Bölöni Kiss István. — Bár ez nem rajtunk múlik. Sainos. Magyarországon egyszerűen nincs gyökere a felnőtteknek való bábszínháznak. Nekünk — kettőnknek —_ is van felnőtteknek való műsorunk, de meglehetősen ritkán játszuk. Az Állami Bábszínház felnőtt darabjait is keveset mutatjuk be idehaza. A bábszínház lényegéhez hozzátartozik, hogy a közönség maga teremti meg az előadás atmoszféráját, mintegy észrevétlen megrendezi az előadást. E tekintetben a gyerekekkel nincs bai. ők könnyen, szívesen oldódnak, de a felnőttekkel, passzivitásukkal. belső merevségükkel ..birkózni” kell.

— Annak alavián. amit elmondott. úav tűnik, mintha a ■felnőttek széavellnék a bennük levő avermeket. De a ma már szinte modern mítosszá vált Mazsolát és Ma- nócskát ők is szeretik. Hoav született ez a két fiaura?

Havas Gertrúd:

— Mazsola. amelv egv

gyermekműsor mellékszereplője volt. ott csücsült Bálint Ágnes asztalán, aki épp egy friss megbízáson törte a fejét. egy kicsinyeknek való tévésorozaton. Bródy Vera kedves kis figurája adta az ötletet a Mazsola és Manócs- ka-történetekhez. Szóval a báb hamarabb kész volt. mint a mesék. Azóta nemcsak a gyerekek, a felnőttek is megkedvelték Mazsolát és Manócskát. Körülbelül kétszázharminc Mazsola—Manócska történetet rögzített a tévé. mindegyiket többször ismételték is. s a filmeket 35 ország vette meg.

— Ez valószínűlea jó ideia rekord lesz a tévé és a bábozás történetében. A bábművészet nem a könnyű sikerek ..műfaja”...

— Bizony nem — mondia Bölöni Kiss István. — Amíg eev-egy jó szám — mondjuk egv háromperces — összeáll, addig jó néhányszor megkóstoljuk a kudarc ízét. Ráadásul elég költséges mulatság is.

— Gyakran és rettenetesen elfáradunk. Fizikailag is. lelkileg is — a kettő együtt jár. De abban a pillanatban, amikor elkezdünk látszani. el‘"- nik a fáradtság Kicsit mint az orvosok, úgy vagyunk: hívnak, jövünk. játszunk, mert nagyon kell a játék a gyerekeknek. Hogy a csodálatos szeretetágénvüket. adásvágvukat kiéljék, megéljék. hogy az előadás közben és után megrohamozzák a színpadot, megöleljék, megsimogassák a bábokat Évente 150—180 előadást ..csinálunk” kettesben. s körülbelül ugyanennyit játszunk a színházban.

— De ez tart fiatalon minket — teszi hozzá Havas Gertrúd.

— Szabad idő. maaánélet. tervek?

Havas Gertrúd mosolyog:

— „Sajnos, hál’ istennek”, enre. a bábozásra megy az életünk. Gyanítom, ho"-' idővel kiérdemeljük a ..dilis bábosok” címet. Ez tölti ki a szabad időnket is. Nyáron, szabadságunk alatt a kis nyaralónk udvarán működik az ország legkisebb bábszínháza. Komolyan! Oda is magunkkal visszük a bábokat, aztán i önnek a szomsfed gyerekek, az üdülők és nagyon iókat játszunk együtt.

— Tervek? — foivta*’" Bölöni Kiss István. — Két úi gyermekműsort szeretnénk feltétlenül csinálni, és nem tettünk le egv igazi, erős felnőtt-bábelőadás létrehozásáról sem.

Szabó János

Rulett, póker, irodalom

Félhomályba és halk zsongásba burkolódzik a terem. Az asztalokról visszatükröződő lámpák fénye kíváncsi arcokat világít meg. Rövid töprengés után mindenki elhelyezi zsetonját, perdül a rulett, a golyó ellentétes irányban szorgalmasan rója a köröket. A szomszéd csoportnál újabb leosztás következik. A játékosok elmé- lyülten gusztálják a römila- pokat. Indul a játék.

Zsetonok cserélnek gazdát, bosszankodnak a vesztesek, örömmel -gyűjtik maguk elé az apró korongokat a szerencsések. A nyereményt a pénztárnál azonban nem Dénzköteeekre. hanem apró ajándékokra váltják. És még valami. Ebben a játékbarlangban nem elég Fortuna kegyeltjének lenni, ismerni kell az irodalimat, a zenét, a

Politikai kaszinó Jászberényben is

Ilyen jó „buli” még nem volt a „koleszban”

tobt tantárgyak mellett „vizsgáznak” kül- és belpolitikából, mozgalomitörténet és módszertanból, valamint neveléselméletből. A kérdések nehézségi foka egy tizenhat éves* fiatal felkészültségének megfelelőek.

— Hogyan lehet magsze- rezni egy klubba, vagy középiskolába a műsort?

— Ahová hívnak, megyünk. Hetente egy szereplést vállalunk, ugyanis mindannyian — 'tizenjkietiten vagyunk a csoportban — szabadidőnkben! vezetljük a játékot. Fellépési díjat nem kérünk, az utazást, a szállítást kell a házigazdának megoldania. Ajándékokról, amit a zsetonokért adunk cserébe, szintén a vendéglátó gondoskodik. A megyén kívül is híre ment a pol-kaszinónak. Hevesbe és Hajdú-Bihariba is van meghívásunk. Nyáron egy hétig

miközben felszabadultan szórakoznak, saját maguknak is számot adnak inteTliigen- ciájukróll ismereteikből.

A kaszinó alapítótagjai közé tartozik Fecske Sára. A hosszú feketehajú lány asztalánál különösen szívesen időznek1 a fiatalemberek. Művészeti alkotásokról, földrajzi fogalmakról faggatja a játékvezető a versenyzőket.

— Jászberényben lakom, de amikor csak tehetem, utazom a többiekkel — meséül Sára. — Az OTP-nél könyvelőként dolgozom, a játék számomra kikapcsolódás is, de elsősorban azért lelkesedem érte, mert úgy érzem, tudunk adni a fiataloknak valamit. Előfordult már, hogy igen egyszerű irodalmi kérdés előtt tanácstalanul álltak a diákok, s nagyon zavarban voltak. Remélem,

Már pörög a rulett, vajon ki nyer majd?

sportot, a művészeteket és még sok mindent,

A talán szokatlannak tűnő klubforma a politikai kaszinó, melyet másfél éve Szolnokon, a megyei KISZ-toi- zottság vezetőképző iskolájában hoztak' létre Alapítótagja s vezetője Zakár Zoltán, a KlSZ-iskola munkatársa.

— Az ötlet nem teljesen eredeti, ugyanis budapesti fiataloktól láttunk hasonlót — magyarázza. — Először a megyei propa gandi srtaíaLálkozóma állítottuk össze a kaszinót, melynek nagy sikere volt. Olyan újszerű játékos módszert tudtunk ajánlani, amely a szabadidős foglalkozások hasznos eltöltését segíti. Játszani minden fiatal szeret, ebben a formában nem érzik számonkérésnek, ha ismereteifcről faggatják őket. A középiskolában, taníaz országjáró diákok találkozóján Killiám-telepen

„üzemeltetjük” a kaszinóit

Ügy tűnik, a megye fiataljai megszerették a játékos politizálást, vetélkedést, mert egyre több helyre várják vissza a csoportot, ötven,egyedik szereplésükre Jászberénybe kísértük el őket az Erősáramú Szakközépiskola kollégiumába. A diákok már az alj tóban várakoztak, segítettek beszerelni az eszközöket, minél hamarabb kezdődhessen a vetélkedő.

— A kollégisták egy része a nyári vezetőképzőn ismerkedett meg a játékkal, amely olyannyira megtetszett, hogy bekerült az alapszervezet akcióprogramjába — mondja Donna Bálint, KlSZ-tanács- adó tanár. — A verseny hevében majd összetörik egymást a gyerekek. Nagyon jó ötletnek tartom a kaszinót,

később utánanéztek s tisztázták magukban. A kaszinó szó egy kicsit csalétek, nemcsak szórakozást jelent.

A harmadikos Ivicz Gyula barátai gyűrűjében diadalittasan vonul a kockapókertől a ruletthea Kezében egy zsetonokkal félig telt csomagot szorongat.

— A moszkvai olimpia eredményeiről, a Tallinnban rendezett versenyekről kellett beszámolnom — magyarázza a korongok megszerzésének történetét.

— Nem voltam mindenben biztos, a srácok segítettek. A politika különösen érdekel, jó lenne még egy pér zsetont összegyűjteni, ezért keresünk másik asztalt. A bazárban már kinéztem egy-két dolgot. A kaszinó rettentő izgalmas, érdekes. Ilyen jó „buli” még nem volt a „koleszban”.

— fekete —

önarckép (olaj. 67X57 cm)

K

evésszer adódik, hoev a kiállító- termet úgv megszállja az áhítat mint vasárnap délelőtt a Szolnoki Galériában Kléh János emlékkiállítása megnyitásakor. A közönség először szinte megdöbbent a festmények széDsésé- tőL maid a művek hallgatást

Egy életmű töredéke

Kléh János emlékkiállítása a Szolnoki Galériában

parancsoló hatása alá került. Kléh János kiállítása több mint meglepetés, ilyesmi érzése lehet a gyöngyhalásznak. amikor olyan helyen lel igazgyöngyöket, ahol már mindent ismerni vél. s nem is gondol arra. hogv ismeretlen kincseket talál. Mi tagadás az évfordulós tárlatok némelvkori rossz tapasztalata is mélyítette a várt és valós látvány közötti szakadékot. de Kléh János képei már az első pillanatban meggyőzték a kétkedőt, hogy az a tárlat nem tiszteletkor, hanem olyan felfedezés, amelytől sokat kap a néző.

Sajnos keveset, vaev talán még annál is kevesebbet tudtunk eddig a Tisza partián alkotott ielentős alföldi Í6éb

tőről. Nem hiányos ismereteink megmagyarázására mondjuk: Kléh János rövid életútja és művészi hagyatékának — tulaidonkéDoen még tragdkusabb — sorsa megfosztott bennünket alkotásainak megismerésétől. Még negyvenéves sem volt. amikor meghalt. jelentős művészi hagyatékának javarésze a második világháború alatt megsemmisült. A szak- irodalom. a művészettörténet értően és illően számon tartotta ugvan munkásságát a Magyar Nemzeti Galéria több festményét őrzi. Egrv Mária a Szolnoki Művészte- Lep című könyvében gyönyörű reprodukcióval is szerepel. ám a hazai közvélemény csaknem elfeledte az 1919Szolnoki látkéu (olaj. 76X100 cm)

ben elhunyt művészetével nagyon is szolnokivá vált festőt.

Makón született 1881. december 15-én. 1908-ban került ösztöndíjasként a Szolnoki Művészteleore. ahol olvan alkotólégkiört. naigv mestereket talált, hogv tehetségét hamar bizonyíthatja.

1913-ban. a Szóin"’-’ Művésztelep tízéves jubileumán már Önálló kiállítással mutatkozott be. az egykori meghívó szerint 44 képét láthatta az akkori közönség. Ez volt az első szolnoki kiállítása, életében az utolsó, hiszen a mnsi- tani — sainos töredékes — emlékkiállításra csak halála után egv úiabb emberöltővel később kerülhetett sor.

A tárlatot megnyitó d** Tóth Ferenc, a makói múzeum igazgatója a 'XX. századi magvar posztimpresszio- nista és plain-air festészet jelentős alkotóművészének tart ja Kléh Jánosit, s hogy ez a megállapítás mennyire igaz. jogos, azt a kiállított 38 festmény jórésze bizonyítja.

Az április 5-i" nyitva tartó nagyszerű tárlat tehát nemcsak tisztelgés a 100 éve született művésznek, de a meglepetés erejével ható váratlan ajándék is a szépet szerető közönségnek.

Tiszai Lajos.

Kilépve a paraván mögül