Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-30 / 75. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁRCIUS 30. Végre: időszaki kiállítóterem A Jász Múzeum bővül, de... Az előtérben, a kép baloldalán az épülő időszaki kiállítóhe­lyiség. A Jász Múzeum jelenlegi épülete és a bővítmény közé, — oda, ahol a kerítéstöredék és a’fa áll i—, kerül az üvegportálos főbejárat. A terv kitűnő, de... a felvételen is jól látszik meddig kúszik a salétrom a falakon Jászberényben, a járási székhelyen, a tájegység kul­turális centrumában évek óta nincs időszaki kiállító­helyiség, olyan terem, amely a rangos képzőművészeti, néprajzi, népművészeti ki­állításoknak állandó ottho­nául szolgálhatna. Különbö­ző ideiglenes megoldásokkal kísérleteztek — elsősorban a Jász Múzeum szakemberei —, de a könyvtárakban, mű­velődési otthonokban, üze­mekben s másutt, végsőso­ron „hevenyészett” kiállítá-r sok nemcsak a korszerű közművelődés követelmé­nyeitől maradtak el, de kü­lönösebb közönségérdeklő­dést sem váltottak ki. Tóth János, a Jász Múze­um igazgatója így fogalma­zott erről a helyzetről: — Ideig-óráig volt türel­münk, energiánk ezekre az itt-ott fölállított kamaraki­állításokra, sőt újabban „ki­merészkedtünk” a járásba is, Jászapátin a Vágó Pál házban rendezünk kiállítá­sokat. De mindez mitsem változtatott azon a tényen: hogy — egyrészt — itt a Jász Múzeum gazdag, szép — és értékesnek ismert — gyűjteménye (az állandó ki­állításon csak töredéke lát­ható), — másrészt — nincs hol bemutatni. Mindehhez hozzáteszem, hogy egyetlen közművelődési intézmény sem lehet igénytelen — egy múzeum pedig különösképp nem. Hamarosan — úgy tűnik megoldódik Jászberényben az időszaki kiállítóhelyiség problémája. Ám a „megol- dódik”-hoz gyorsan hozzá kell tenni, hogy csak rész­ben, és nem- véglegesen. Folynak egy, a múzeum tő­szomszédságában lévő öreg és elhanyagolt épület átépí­tési munkálatai — a megyei múzeum háromszázezer fo­rintos támogatásával. Ebből egy körülbelül 150 négyzet- méteres kiállítóhelyiség lesz, sőt, készek a tervek az építés folytatására: a múze­um jelenlegi épületét és az újonnan kialakított kiállító helyiséget összekötő, az ut­ca felé üvegportállal „néző” egységre, amely a múzeum új főbejárata lesz. S mit terveznek a Jász Múzeum szakemberei, a vá­ros közművelődési intézmé­nyei a bővítés befejezése után? Elsősorban: időszaki kiállításokat. A múzeum saját, eddig nem vagy csak részben bemutatott anyaga, több régészeti, képzőművé­szeti kiállításra elég. Itt kaphat majd méltó bemu­tatkozási lehetőséget a jász­berényi járási-városi könyv­tár országosan ismert hatal­mas grafikai, képzőművé­szeti gyűjteménye. S nem mellékes tény, hogy a bőví­tés után — éppen az új ter­mekben — lehetőség lesz rendhagyó iskolai órák, hangversenyek, ismeretter­jesztő előadások rendezésé­re. Tervezik, hogy az új fő­bejáratnál vasárnaponként hírlapolvasót — afféle „kul­turális böngészdét” — alakí­tanak ki. Az építkezésen ez idő tájt a jászberényi Város­gazdálkodási Vállalat mun­kásai dolgoznak: Tóth Já­nos, a múzeumigazgató sze­rint, szeretnék az új részt az idei múzeumi hónapban, októberben megnyitni. Föntebb már utaltunk rá: régi és elhanyagolt épületet tesznek alkalmassá ezzel a felújítással- múzeumi célok­ra. Újabb évtizedre nem szabad hát eltemetni Jász­berényben egy korszerű, a város múltjához, jelenéhez, kulturális szerepéhez méltó időszaki kiállító helyiség ügyét. Sz. J. ÉNEKLŐ IFJÚSÁG Befejeződtek a területi bemutatók Február 27 és március 28 között tíz területi bemuta­tón énekeltek a megye út­törőkórusai. A hangverseny- sorozat a hét végién a kun­szentmártoni és a szolnoki bemutatókkal ért véget. Járásonként 8—10 de leg­alább 6 kórus lépett dobogó­ira egy-egy területi bemuta­tón. Egyedül Kunszentmár­toniban kérte mindössze 3 kórus a minősítéséit. S ha a zsuni a bőség zavarát érez­hette például Törökszent- mlikl'óson (9 kórus közül 6 nyert aranyat), vagy Kunhe­gyesen (8 kórusból 4 arany, 3 ezüst) vagy Kunmadara­son. ahol 9 kórus közül csak egy nyert ugyan aranyat, de 5 kórus ezüstöt kaphatott, akkor Kuns7ientmártonban a zsűri döntésében a még működő három kórus féltése kapott inkább hangot a dí­jak odaítélésénél. Ezüst mi­nősítésit Cibakháza úttörő- kórusa (vezényelt Szabados László), arany minősítést a csépai általános iskola (vez.: Pataki Gyöngv), és a kun­szentmártoni Deák úti isko­la (vez.: Kunia Imnéné) kó­rusai kaptak. A szolnoki hangversenyt Sapszon Ferenc Liszt-díjas karnagy a Rádió kórusának karnagya értékelte. Mint évente visszajáró zsűriéi­nek — jól ismerve a szol­noki úttörőkörusok múltját — állapította meg, hogy je­lentősen emelkedett a szín­vonal:. Ezüst minősítést nyertek: az Áchiim úti Általán»! Is­kola (vez.: Nagy Feremcné) jó szerkesztésű műsorral, a Mátyás király úti Általános Iskola (vez.: Kovács Mi- hályné), akik a bátortalan d n- dítást feledtetve már áradó hangzással énekelték záró­számunkat, é? a Délibáb úti Általános Iskola (vez.: Ul- viczky Józsefiné). Arany minősítést nyertek: az Abonyi útiak (vez.: Haj­dúmé Cséplő Ildikó) meg­győző és színes dinamikájú előadásmódjukkal. A Belo­iannisz útiak szép hangszín­nel és nehéz ritmusokkal is jól megoldva adták elő mű­sorukat. A Ság,válni körúti Általános Iskola kórusa (vez.: Steiner Lajosné) fi­nom hangzással és az asz- szimetriikus ütemekben bő­velkedő mu jó tempójú elő­adásával. az Újvárosi iskola kórusa pedig (vez.: Csányi Judit) zongora- és triangu- lumkísérettei színesített ára­dó hangzással, és hangulatos zsánerképek hangi festésével érdemelte meg az aranyat. A Kassai úti zenei tagozat, vegyes kamairakórusa (igen ritka vállalkozás!) és nagy­létszámú női kara Rohon- czy Andrea vezetésével az idén is tudott újszerűt, meg­lepőt, adni műsorválasztás- ban és színvonalban is. Üde, színfolt volt a kamarakórus visszhang játéka, s nagy vál­lalkozás a női kar Kodály Hegyi éjszakák-ja. A muzi­kális kis csapat a debreceni nemzetközi kórus fesztiválra készül. A koncerthallgató úttörők váratlan ajándék­ként kapták a Verseghy Gimnázium aranyérmes női karának (vez.: Rigó Éva) versenyműsorát, színes öt­vözetű Kodály-művaket. ih­letett előadásban. Az -..aranyosok” legjobb­jait a megyei díszhangverse­nyen hallhatjuk majd újra, május 15-én. Labáth Valéria Holnap délután 4 órakor a szolnoki Tisza filmszín­házban nyitják meg a poli­tikai filmnapok rendezvény- sorozatát. A megnyitóhoz kapcsolódva bemutatják Ró­na Péter Visszatérés Nürn- bergbe című filmjét. A ve­títést ankét követi, amelyen a közönség találkozhat a film alkotóival, köztük a rendezővel. A rendezvénysorozat ke­retében számos országos be­mutatót tartanak továbbá kerekasztal-beszélgetést ren­deznek a film helye és sze­repe a politikai agitációban és propagandában témakör­ben, amelyen — többek kö­zött — a KISZ. a MOKÉP, a MAFILM, a Magyar Tele­vízió és a Kossuth Könyv­kiadó szakemberei, képvise­lői vesznek részt. Az április 30-ig tartó po­litikai filmnapok idején a megye filmszínházaiban az új bemutatók mellett az el­múlt évek legsikerültebb filmjeiből — Mephisto. Teg­napelőtt. Requiem, Herku- lesfürdői emlék stb. — lát­hat válogatást a közönség. Haydn­emlékverseny Gálaműsorral fejeződött be a győri városháza dísz­termében — Haydn születé­sének 250. évfordulója al­kalmából rendezett kétna­pos zongoraszonáta-ver­seny. A Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola buda­pesti, debreceni, győri, mis­kolci, pécsi és szegedi tago­zatán tanulók versenyén áz első helyezést Schmidt Itt dikó budapesti hallgató ér­te el. Magyarország történelmi emlékhelyei A Magvar Munkásmozgal­mi Múzeum nagyszabású vál­lalkozásba fogott: hazánk történelmi emlékhelyeinek kataszterét kíván ia összeál­lítani. — Elsőként a Magvar Par­tizán Szövetség határozta eL még 1977-ben. hogy számba- veszi az ország történelmi emlékhelyeit — válaszolia kérdésünkre dr. Illés Lász- lóné. a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeum főmunkatár­sa. — Az ő felmérésük azon­ban csak. az első világhábo­rút követő korszak történel­mi emlékhelyeire vonatko­zott. A viszonvlasos pon­tossággal összegvűitött ada­tok feldolgozására az Orszá­gos Hadtörténeti Intézet és Múzeum Levéltárát kérték fel. Ez volt. az első lépés a történelmi emlékhelyek ka­taszterének összeállításához. — Hogyan. miként került át ez a kezdeményezés a Munkásmozgalmi Múzeum­hoz? — A Magyar Partizán Szö­vetség felajánlotta nekünk az összegyűjtött anyagot. Én magam nagyon örültem en­nek. hiszen ezzel a gvűite- ménnvel már elkezdhettünk egv nagyobb szabású vállal­kozást. a történelmi emlék­helyek kataszterének elké­szítését. A Művelődési Mi­nisztérium hivatalosan fel­kért bennünket a nagv mun­kának az elvégzésére. — Mi is valóiában a tör­ténelmi emlékek katasztere? — Mindazon személyekhez vagy eseményekhez kapcso­lódó történelmi emlékhelyek nyilvántartása. amelyeket haladó történelmi hagyomá­nyaink nyomán állítottak fel az ország területén. — Készítettek már ehhez hasonló gyűjteményt más országokban is? — Szomszédaink közül a Szovietunióban már találha­tó ehhez hasonló jelentős vállalkozás. Az elmúlt év során minket is felkértek, hogy segítsünk összegyűltem a Magyarországon lévő szov­jet katonasírok és emlékmű­vek adatait. Mi a hazai tör­ténelmi emlékhelyek kutatá­sával párhuzamosan ezt a munkát is elkezdtük, és a magunk számára is maid külön kiadványt akarunk szerkeszteni. — Miként kezdtek hozzá a nagy vállalkozáshoz? — Mindenekelőtt a me­gyei múzeumokhoz fordul­tunk adatszolgáltatásért. De a megyei Dártarchívumok — folytattak önálló munkás- mozgalmi adatgyűjtéseket — anyagát is felhasználjuk. Né­hány megye, ígv Bács-Kis- kun. Gvőr-Sopron. Veszprém és Zala már be is felezték gyűjtőmunkájukat, és adatai­kat elküldték nekünk. A gyűjtések anyagát egyeztet­jük a már nálunk lévő ada­tokkal. és ígv igyekszünk ki­egészíteni topográfiai nyil­vántartásunkat. — Kik segítettek ebben a munkában? —■ A történiász-muzeológu- sok felvették a kapcsolatokat a helvi tanácsi szervekkel és a megvei Dártarchívumok - kal. csakhogy ennél ióval szélesebb körű segítségre lett volna szükség. S bár kaptak támogatást több helyről is. mégis azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb megyében a mú­zeumok magukra maradtak ebben a nehéz vállalkozá­sukban. — Milyen korszakok em­lékhelyeit tartalmazza maid a történelmi kataszter? — A szakbizottság döntése alapján az 1832—1962 közöt­ti történelmi korszak társa­dalmi-politikai mozgalmai­nak emlékhelyeit gvűitiük egvbe. Olykor persze kérdé­sessé válik, ho'-' mit is ve­gyünk be a kataszterbe. Így például Létén ve. Kom iát Aladár szülőhelye — bár emléktábláját nem a szülői ház falán helyezték el még­is bekerül a gyűjteményünk­be. Vagyis azokat az emlék­helyeket is bejegyezzük, amelyek nem feltétlenül az események színhelyei. A kataszter két részből áll maid: egyrészt az emlékhe­lyek topográfiai kataszteré­ből. amelyeket megyénként készítünk el. s ezt egészítjük ki a személyi emlékhely-ka­talógussal. (Például Sallai Imre nevénél megjelöljük az összes fellelhető emlékhe­lyet.) — Milyen avakorlati hasz­na lesz ennek a onűitésnek? — Mindenekelőtt az volta célunk, hogy végre valahol együttes nyilvántartásban le­gyen az összes említett törté­nelmi korszakra vonatkozó emlékhely. Eddig ugyanis, bár sűrűn, fordultak hozzánk, nem tudtunk kielégítő fel­világosítást adni. Emellett a kataszter összeállítása során a megyék múzeumainak munkatársai és mii magunk is egv sor olvan történelmi helyhez és személvhez kap­csolódó adatot derítettünk fel. amelyek mindeddig még meg jelölet lenek voltak. Az említetteken túl még készí­tünk egv történelmi emlék­helyekhez kapcsolódó élet­rajzi lexikont is. saját hasz­nálatunkra. Ebbe a lexikon­ba azoknak a személveknek is feljegyezzük az életrajzi adatait, akiket eddig csak egves megyék határain be­lül ismertek. Így aztán az emlékhelyek történelmi ka­tasztere meg a személyi ada­tok katalógusa együttesen nagyon ió szolgálatokat te­het. — Mit eredményezett az eddigi gyűjtőmunka? — A megyei múzeumok munkatársai igen lelki isme­retes munkát végeztek és vé­geznek jelenleg is. bár saj­nos kevés támogatást élvez­tek. és a kataszter összeállí­tásának, ötlete sem kapott eddig kellő nyilvánosságot. Természetesen még nem kés­tünk le semmiről’, hiszen a gyűjtést, a gyűjtő tevékenysé­get egészen 1948-ig szeret­nénk folytatni, a kiadványt pedig 1985-ben kívánjuk megjelentetni. Addig még sok segítséget kaphatunk másoktól is. Többek között szeretnénk az iskolák diák­jaira is támaszkodni. A KISZ már elindított egv vetélkedőt Évfordulós játék címen, amelynek második fordulóia a történelmi emlékhelyek gyűjtésével kapcsolódik egy­be. A gyűjtés anyagát a fia­talok hozzánk küldik be. és ezeket mi örömmel vetiük egybe a már rendelkezés ünk- ,re álló. meglévő adatokkal. Így megvan minden remé­nyünk. hogy a mindeddig is­meretlen emlékhelyeket is megismerhet i ük. Szémann Béla Hangversennyel ünnepeltek Tízéves a törökszentmiklósi pávakor és citerazenekar Megalakulásának 10. évfordulóját ünne­pelte az elmúlt hétvégén Törökszentmik- lóson a Béke Termelőszövetkezet pávakö­re és citerazenekara. A művelődési köz­pont nagytermében rendezett bemutatón visszapillantottak az eltelt egy évtized I munkájára, sikereire. Az utóbbiból is volt részük bőven, hiszen nem egyszer nyerték el az országos minősítőn a meg­tisztelő „kiváló” oklevelet. A hangverse­nyen az utánpótlás is bemutatkozott. Az úttörők citerazenekara is nagy tapsot ka­pott. Politikai filmnapok Szívzűr —Tegnapelőtt—Visszatérés Nürnbergbe

Next

/
Thumbnails
Contents