Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-30 / 75. szám
1982. MÁRCIUS 30, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A régi Óbuda hangulatát idéző házak, utcasorok újjászületnek a Fő tér környékén. A Zichy kastély tőszomszédságában, a Laktanya és a Lajos utcában több helyreállított régi házban múzeum. borozó és étterem kap helyet. Ide költözik majd a híres Sipos halászkert is. A képen: Helyreállított házak a Tavasz utcában és a Fő téren Akiknek a kevés is sok Lakbórhátralékosok Kisújszálláson Kisújszálláson jelenleg mintegy 360 állami lakást tartanak nyilván. Az épületek túlnyomó többsége régi típusú földszintes ház, így érthető, hogy a lakbér . sem cillagászati összeg. Mégis akad a városban 40 olyan lakásbérlő: aki törvény ide, paragrafus oda, hónapok óta nem fizet lakbért. Majd a jövö hónapban Gallyas Gyuláék kilencen- élnek a Kígyó utca 67-es számú ház egyik kétszobás lakásában. A férj segédmunkás, a feleség háztartásbeli. A hét gyereket szépen járatják, az otthonuk rendezett, tiszta. Modern szekrénysor az egyik oldalon, szőnyegek a padlón, rendben a környezet. Csak ^ppen a lakbértartozásukkal van baj, ment az összeg már meghaladja a hatezer forintot. A férj munkában van, így otthon a gyerekeken kívül csak a 31 éves fiatalasszonyt találom. — Sok ez a havi 154 forint? — Nekünk az, merj enni is alig ettünk, csak hogy kifizethessük az új bútort. — A kereset? — Mindenféle pótlékkal együtt hat és félezer forint havonta. Szeretnék elmenni valahová dolgozni, mert nem bírunk kijönni ebből az ösz- szegből fizetéstől fizetésig. — A tartozása? — A jövő hónaptól, ahogy tudom, megkezdem a törlesztést. Havonta 3—400 forintot, meg amennyit majd el bírok szakítani. P. Kiss Sándor nem idős ember. Egyedül él a Cserepes utca 20-ban. Hiába kopogtatunk nála több ízben, csak az üvegajtón kukucskálhatunk be. Ami látható: odabenn éktelen a felfordulás, a piszok, szeméthalom mindenfelé. Afféle gorkiji nyomortanya. Pedig Kiss javakorabeli, és a lakbér se sok, havi 18(f forint, mégis 1 ezer 620 forint a tartozása. — Állandó kéresete nincs — közölték a Városgazdálkodási Vállalatnál — így nehéz letiltatni. Alkalmi munkákból él, keres is szépen, de rendszeresen iszik. Nézve a leromlott lakást, eszébe jut az embernek: vajon milyen érzés lehet a szomszédjának lenni? Akiket a régi nagy házban csak egy fal választ el tőle? És vajon hány ezer és ezer két- vagy többgyerekes család akad az országban, amelyik megelégedne egy ilyen lakással? özvegy Horváth Jánosné egyszoba konyhás házában hét gyereket nevelt', ás részben még ma is nevel. Az asszony rendszeresen dolgozik, a lakbére is minimális: havi 77 forint, mégis a hátraléka meghaladja a háromezer forintot. , — Nem tudok ötről a hatra menni — panaszolja, — ötezer forint körüli a bevételem, és noha három gyerekem már keres, nehezen jövök ki ebből az összegből. Valamilyen túlfizetés történt a nyugdíjintézettől, így öt hónap alatt 11 ezer forintot vontak le tőlem. Ráadásul a nyáron táppénzes állományba kerültem. — Kiváló Dolgozó, megbecsült ember a vállalatnál, de a lakbér ... — Sajnos a gyerekek hiába nőttek fel, inkább visznek, mint adnak. Egyedül Erzsi lányom támogat ezzel azzal a többi nem nagyon. — A hátralék? — Restellem, hogy így esett, és a jövő hónaptól ígérem, fizetek bele. Ikár a miniszterig is! Laczó Géza 35 éves, magas vékony fiatalember. Rokkantnyugdíjas, két fiú édesapja. Noha a korábbi lakbére mindössze havi 122 forint volt, 5 ezer 400 forint hátraléka gyűlt össze. — Nem innen, az előző lakásból, ahol korábban öt évig éltünk. Nem tatarozták, pedig ráfért volna már nagyon. Elhatároztam, amíg nem csinálnak vele semmit, nem fizetek. Két év telt el így— És? — Per lett a dologból, és a feleségem fizetésének jó részét a bíróság letiltotta. De az ügy még nincs befejezve, tovább viszem, ha kell az ország legfelső fórumáig is. — Gondolja sikerrel? — Maid mealátiuk. A Laczó család egyébként új otthont kapott a Móricz Zsigmond utcában, és ennek rendesen fizeti a lakbérét. Ráadásul rájuk jár a rúd: a házigazda felesége kórházban van, valószínű, hogy műtét vár rá, és a férj is szívműtét előtt áll. Ez mind nem elég, a bírósági döntés értelmében korábbi nyakaskodása következményeit is most érzi. Nem tudom: mi lesz így a gyerekekből, akik közül a fiatalabb most jár- az általános iskola első osztályába? A rendszeres lakbérhátralékosok nem kimondottan kedvelt -ügyfelei a Városgazdálkodási Vállalatnak. Makai Lászlóné évek óta foglalkozik velük. — Negyven hátralékosunk van, és akad, aki három évi bérrel tartozik. Pedig ezeknek a lakásoknak a bére általában el sem éri, vagy alig haladja meg a havi száz forintot. — Mit tehetnek? — A jogszabály szerint háromszor írásban felszólítjuk őket, majd a jogászunk negyedszerre is ugyanezet teszi. Ezután per lehet a dologból. Évente öt, hat szokott lenni. — Kilakoltatás? — Olyan bonyolult, hogy egyszerűen lehetetlen, még ha van is, aki megérdemelné. Cserelakást képtelenek vagyunk biztosítani, így marad az acsarkodás, a peres út vagy a tartozás. — Az éves hátralék? — Városi szinten több tízezer forint. Azt is mondhatjuk, futunk a pénzünk után, és próbáljuk behajtani. Ha szép szóval nem megy... Tudom, akad, aki egy kézlegyintéssel elintézi az egészet: szegények, képtelenek a fizetésre, nem nagy ügy az egész. Mások valószínű felháborodnak mondván; tíz- és tízezer kétkezi dolgozó és diplomás, családos házaspár és fiatal pár vár valamilyen lakásra, és egyesek a százegynéhány forint havi lakbért is csak bírói végrehajtás után hajlandók fizetni. Nem tudom, ki hogyan vélekedik róluk, de én a második csoportba tartozom. Hozzátéve: úgy tűnik, a bérlők kijelölése sem mindig a legszerencsésebb. Nem beszélve arról, hogy a jelenlegi jogszabályok, hosszadalmas ügyintézési eljárások is lehetőséget nyújtanak arra, hogy egyesek fizetés helyett hónapokig, sőt tovább is kibúvókat keresnek. Kisújszálláson éppúgy, mint máshol. D. Szabó Miklós Életmentőt tüntettek ki Múlt év december 28-án kora délután történt Tisza- roffon. Farkasi István — Tiszaroff. Béke út 4. szám alatti lakos — észrevette, hogy a szomszédos házból füst szivárog. Azonnal átszaladt, de nem tudott bemenni az épületbe. Az udvaron talált fadarabbal betörte az ajtót, és a szobában rátalált a tulajdonos fiára, a 21 éves Miczi Sándorra, aki eszméletlenül feküdt a földön. Farkas István nagy- nehezen az udvarra vitte a fiatalembert és mesterséges lélegeztetéssel magához térítette. Miczi Sándort súlyos füstimérgezésisel szállították kórházba. Farkas Istvánt életmentő cselekedetéért tegnap délelőtt a megyei tanácsnál ki- t ürítették. Az Életmentő Emlékérmet dr. Bereczki Lajos a megyei tanács általános elnökhelyettese adta át. I Keddi jegyzetünk I A természetbe, de hová? Lassan lekerül rólunk a könnyű tavaszi kabát is. egyre szebb az idő. mind nagyobb vágyat érzünk arra. hogy szabad időnket a természetben töltsük. Lázas terveket szövögetünk a Bükk, a Dunakanyar vagy a Dunántúl felkeresésére, és csak a költségek kalkulálásakor lohad a lelkesedésünk. Ilyenkor gondolunk arra, de kár hogy az igazán szép természeti helyektől ilyen távol esik lakóhelyünk. Valójában nem így van, ez, hiszen megyénk arborétumainak, a Körös- völgyi természetvédelmi körzetnek va°y más természeti értéknek — például Ecsegpusztának — a felkeresése is maradandó élményt kellemes kikapcsolódást jelent. Ráadásul ezeknek a helyeknek a felikeresése nem is kerül sokba. Az átlagember azonban minderről keveset tud. Még az sem tájékozott teljesen, aki valamilyen -hivatali munka révén rendszeresen járja a megyét. Sokszor behunyt szemmel megyünk ej a maga nemében {Járatlan természeti értékek mellett. Minderre gondolva egy kicsit irigykedve forgatom az ország más tájait ismertető kiadványokait, — például a szomszéd Békés megyében kiadott természetvédelmi útikalauzt, a természetvédelmi évkönyveket, a madártani bibliográfiát. Bizony, ebben a témában orrhosszal előttünk járnak. De talán nem behozhatatlanul S. B. Kongresszusra készUI a Vöröskereszt Hatszázötvenen az Aprítógépgyárban Az üzemi alapszervezet tagjai számára ünnepi volt ez az összejövetel: a vezetőség és küldöttválasztó taggyűlés, egyben számadás az elmúlt ötesztendő vöröskeresztes munkájáról. Az üzemi ebédlő változott át tanácsteremmé ezen a délutánon, és jó volt látni, hogy a résztvevők között már szép számban férfiak is voltak. Bizonyítja ez. hoev a iásziberénvi Apr íitóeéne vár ban — és szerencsére sok más munkahelyen, településen is — a Vöröskereszt, céliailálrt nők. férfiak, fivere- kek szívesen dolgoznak. Mert a everekék .is képviseltetitek magukat a Kossuth úti Általános Iskola úttörőivel, akik dallal, verssel, zeneszóval köszöntötték a taggyűlést. Ebben az üzemben a Vöröskereszt üzemi szervezet tagjai, aktívái igen’ sokat tesznek a környezet tisztaságáért, szépítéséért. Csak néhány példa erre a vezetőség beszámolójából, melyet Kubela Mihályné vöröskeresztes üzemi titkár terjesztett elő: négy évvel ezelőtt Üj szennyvízelvezető rendszert építenek Cserkeszőlőn. A község belterületén 1600 méter vezetéket fektetnek a földbe 1320 perc társadalmi munka a gyárért, a következő esztendőben a tiszta környezetért, majd következett a Tisztasági akció és tavaly, amellett hogy nagyon tetemes mennyiségű munkát ajánlottak és dolgoztak a városért, az üzemben az 1500 perces mozgalom megszervezése révén parkosították a gyár udvarát, környékét. Ám ezen a beszámoló taggyűlésen az is elhangzott, amit sokan legszívesebben elhallgatnának: hiába fizeti a gyár a 40 forintot a munkaruhák mosatásáért, sok munkásnak piszkbs, elhanyagolt a ruházata. A Vöröskeresztes aktivistáknak az is feladatuk, hogy ezeket az embereket figyelmeztessék, mert „a tisztaság fél egészség”. A beszámolóból az is kiderült, hogy az üzemi Vöröskereszt szervezet jó partnere az üzemi orvosnak: esztendőről esztendőre sikeresen szervezik az egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók szűrővizsgálatát. Rendeztek már nem egyszer egészségügyi vetélkedőt, rendszeresek az egészség- ügyi előadások — épp e taggyűlésen jelentették be, hogy április 7-én dr. Czei- zel Endrét látják vendégül —, ők hívják össze a kismamatalálkozókat, és sorolható hosszan a sokféle program az elsősegélynyújtó tanfolyamoktól, a polgári védelmi alegységek versenyéhez nvúitott segítségtől kezdve az állami gondozott gyerekek patronálásáig — tavaly mátrai kirándulásra vitték őket —, a rokkantak megsegítésére szervezett akcióig. Szép és megható nercei voltak a taggyűlésinek. amikor a sokszoros véradók, a véradásszervezők átvették kitüntetéseiket. És, hogy a véradást fontosnak tartja az egész gyári kollektíva, azt mutatja: a kollektív szerződésben is rögzítették a donorok jutalmazását. „Az idei esztendő vöröske- resates világnapjának jelszava: „Gondozzuk a rászorultakat !” Nagyon sokszor hangzott el a-z aprítógép- gyáriak taggyűlésén. hogy •nekik ez azt jelenti: elsősorban idős munkatársaikkal. nyugdíjasaikkal keli többet törődniük mint eddig. — És ennek a fokozottabb törődésnek azután állandósulnia kell. A munlkatervükben is szerepel: a Vöröskereszt közelgő VI. kongresszusa tiszteletére megvizsgálják a a üzem nyugdíjasainak helyzetét, ebbe bevonják a szocialista brigádokat, mert az a céljuk, hogy azok a brigádok patronálják az idős. egykori munkatársakat amelynek tagjai voltak, akikkel együtt dolgoztak a műhelyekben. És nemes elhatározás az is, hogy gondolnak a helvi szociális otthon lakóinak patranólásána. Hagyományos, szép, tartalmas vöröskeresztes munka folyik a jászberényi Ap- ríitógépgyárban, — mondta a taggyűlésen Magyar Gyula, a szervezet megyei titkára. — És ebben a szervezetben csak az tud dolgozni. akinek meleg szíve van akii önzetlen, segítésre kész ember. Ilyen ember az Aprítógépgyárban jelenleg hait- százötven. van. V. V. Ülést tartott az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága Országszerte átalakulóban van az egészségügyi ellátás rendszere, szerkezete, ezzel is alkalmazkodva a gyógyítómegelőző munka mind magasabb követelményeihez. Ennek részeként tavaly januárban továbbfejlesztették a fővárosi egészségügyi intézmények integrációját, egységessé vált e terület integrációja. 1981 júniusától pedig új utasítás szabályozza a beutalást a járó- és fekvőbeteg-ellátás különböző intézeteibe. E szervezési intézkedések hatását, eredményeit vizsgálta meg tegnapi ülésén az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága. A Parlamentben, dr. Pesta László elnökletével megtartott tanácskozásán a testület a fővárosi és a Pest megyei tapasztalatokat vette górcső alá, hiszen a két- terület egészségügyi ellátása szorosan összefügg, s egymást segítő, kiegészítő munkájuknak évtizedes hagyományai vannak.
