Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
1982. MÁRCIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP / 5 Felhívásra és anélkül Szolnokiak a városukért Kora reggel. Sietek a szerkesztőségbe, de az utcán rámköszön és megállít a szomszéd házban lakó Lévai Pista bácsi: „Tessék nézni, megvettem a rózsatöveket a piacon. Olyan szép rózsák nyílnak majd a ház előtt, hogy megnézhetik a lakók ...” Tudni kell, hogy Pista bácsi velem, meg sok száz családdal együtt bérházban él. Ám, hogy néhány szolnoki Várkonyi téri ház előtt fenyők, bokrok, virágok díszlenek, hogy pázsitos a környék, az tulajdonképpen neki köszönhető. Neki, aki nyugdíjas létére kedvére való elfoglaltságot lelt a házak környékének parkosításában, aki nem átall rábírni felnőtteket, gyerekeket — több-kevesebb sikerrel —, hogy vele együtt locsoljanak, kapáljanak, gereblyézzenek, aki nem sajnál a nyugdíjából virágra, facsemetére költeni, hogy mindannyiunk élete legyen kellemesebb. Sokáig úgy véltem: kevés ilyen Pista bácsi” él a megye- székhelyen. Most egyre azt tapasztalom, hogy ^arapodóban a számuk. Nem is régen jelent meg lapunkban a megyei állami és társadalmi szervezetek felhívása a tiszta, szép, rendezett Szolnok megyéért. Egy közös tavaszi nagytakarításra kérték szűkebb pátriánk lakóit, és még arra, hogy védjük épületeinket, zöldterületeinket, ültessünk, gondozzunk több fát, az utcákat, a tereket, a járdák szegélyeit, az ablakokat, az erkélyeket díszítsük minél több virággal. A napokban elsőként a szolnoki Városi Tanácstól érkezett meg az értesítés: csatlakoznak a megyei akcióhoz. Felhívással fordultak a város dolgozóihoz, lakosságához, fiatalokhoz, idősebbekhez, hogy vegyenek részt a Tiszta Szolnokért mozgalomban. Az üzemeknek, lakókörzeteknek, tanácstagoknak megküldött felhíváshoz egy listát is mellékeltek, amelyben pontosan megjelölték kitől, milyen munkát kérnek a cél érdekében.. A részletes feladat felsorolás vállalatokra, intézményekre, KlSZ-szer- vezetekre és népfrontkörzetekre bontva tartalmazza a‘ tennivalókat. Ha az ember végiglapozza ezt a több gépelt oldalból álló felsorolást, szembetűnik: nem óriási feladatokról van szó. Csupán arról, hogy például a TIGÁZ dolgozói a vállalat Thököly úti telepén tisztítsák ki az árkot, tegyék rendbe az útpadkát, kaszálják le a füvet; hogy a Május 1. Ruhagyár munkásai, tisztviselői az ároktisztítás mellett hordják el a szemetet a gyárkörnyéki út mindkét oldaláról, együtt a SZOLTISZ dolgozóival; hogy a KEVI- ÉP-esek takarítsák ki a Landler Jenő úti autóbuszvárót; hogy a Papírgyár dolgozói a gyár előtti területről hordják el a szemetet, állítsák helyre az ottani autóbusz- várót, egyszóval ragadjanak söprűt, lapátot, ge- reblyét és takarítsanak, hisz saját környezetük tisztaságáról van szó. A diákokra is bőven vár tennivaló: alapos rendbetételre vár az iskolák környéke, az emlékműveinket övező valameny- nyi park és a Tiszaliget. Mint ahogy a népfrontkörzetek számára is az elsődleges feladat a lakókörnyezet takarítása, fásítása, parkosítása. És a folyamatos rendben- tartás. Ezt az akciót először két évvel ezelőtt hirdette meg a városi tanács — akkor a kérő szót nem követte mindenütt tett. Tavaly már sokkal többen érezték szívügyüknek, hogy rendbe- tegyék, szépítsék a várost. Az idén sok helyen már megkezdődött a munka anélkül, hogy tudtak volna a készülő felhívásról. Például a 12- es • népfrontkörzetben a Tallinn lakótelepen már festik a játszótéri felszereléseket a lakók, a Kertvárosban, Szanda- szőlősön és a város több mellékutcájában, a kis családi házak előtt már szépen rendbe tett elő- kertek húzódnak. Az akciót meghirdető szervek képviselőiből ellenőrző csoportok alakulnak — ez új dolog — májusban elkészítik az értékelést, júliusban újra megnézik, kik dolgoznak folyamatosan a városért, és szeptemberben, októberben rájuk vár a kezdeményező szerep: erkölcsi elismerést javasolni azok számára, akik szívügyüknek tartják Szolnok szépítését. Az ember, ha átutazik egy településen, annak tisztasága, gondozottsága láttán megállapítja: itt olyan emberek élnek, akik szeretik lakóhelyüket. Nos, legyen ilyen hír rólunk is országszerte. Varea Viktória Beszállás Téli fagykárok Javítják az utakat Megkezdődött a téli fagykárok okozta hibák kijavítása az ország útjain. Az idei kemény tél, a sok csapadék és az időnkénti erős hőingadozás az átlagosnál sokkal jobban igénybe vette az utakat; ötször nagyobb útfelület rongálódott meg, mint az előző évben. A megyei közúti igazgatóságok felmérése szerint az ország 30 ezer kilométer hosszú számozott útvonalából mintegy 7200 kilométeren nehezítik helyenkénti repedések, kátyúk a közlekedést. Ezen belül azonban — összeségében ezer kilométer hosszan — olyan az egyes útszakaszok állapota, hogy itt már nem elegendő a helyenkénti toldozgatás- foldozgatás, hanem a teljes felület javításra szorul. A legtöbb javítani való az ország északi megyéi, elsősorban Győr-Sopron, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár alsóbb rendű útjain van. Jelentős felújításra vár azonban Bács-Kiskun és Hajdú- Bihar megye néhány útvonala is. Az utak hibái nemcsak az időjárás számlájára írhatók, megrongálódásukhoz az is nagy mértékben hozzájárult, hogy a téli időszakban amúgy is meggyengült, kis teherbírású útvonalakon gazdasági érdekből nem korlátozták a teherforgalmat, illetve a tömegközlekedést — ezek általában mezőgazdasági nagyüzemekbe vagy ipari létesítményekbe vezető szakaszok — ezért különös gondot fordítanak felújításukra. Gyes után a munkahelyen IV. „ AZ ANYASÁGOT NEM LEHET Á TRUHÁZNI Szerepcsere az üzemben A szolnoki Tejipari Vállalat igazgatói irodájában három férfi, Molnár Lajos igazgató, Czene Tamás szb-tit- kár és Hegyi Sándor, a szolnoki üzem vezetője már- már gyanús együttérzéssel és elismeréssel beszéltek a vállalatnál dolgozó gyerekes anyákról. Mintha a „férfi- társadalomnak” meglehetősen sok helyrehozni valója volna. Sokan mondják, hogy pénz, sok pénz kellene a gyermeknevelés terheinek a megkönnyítéséhez. Az is kellene. De ennél a vállalatnál ízelítőt adtak abból, hogyan lehet kis pénzzel, sok jó szándékkal és rugalmassággal az anyák és az üzem érdekeit is egyformán szem előtt tartva a gondokon könnyíteni. Hegyi Sándor azzal kezdte, hogy nem tipikusan női üzem az, övék. — De a tejfeldolgozásban zömmel nők dolgoznak. Sokkal több érzékük van a tejhez, mint a férfiaknak. Tiszta, pontos, aprólékos munkát igényel. Remekül összeszokott női brigádjaink vannak. Nem szabad megengedni, hogy bármi is megbolygassa őket. Egy kis csoportban két-három távollevőt már nem lehet pótolni. Különösen amióta nem a hagyományos két műszakban dolgoznak. hanem lépcsőzetesen- Van, aki reggel hatkor kezd, van. aki nyolckor, kilenckor, tizenegykor és így tovább. — Kinek jó ez és hogy lehet így rendet tartani? Nem szabályos de... — Mindenkinek jó és nincs fegyelmezetlenség. A vonat- és a buszjáratokhoz, mi több a kisgyerekesek indokolt kéréseihez tudjuk igazítani a bejárók és az anyák munkarendjét. Naponta több órát spórolnak meg ők is és az üzem is. A tejfeldolgozásnak megvan a maga természetes menetrendje. Reggel korán még csak a tejjel kell foglalkozni. később kerül sor a tejföl, a sajt. a túró, a vaj készítésére. Ehhez a természetes folyamathoz alkalmazkodtunk. Nem kell műszak- pótlékot fizetni csak azért, mert valaki, ha van munkája, ha nincs, műszakok A pénzt a dolgozók kapják meg, csak a munkájuk ellenértékeként és nem pótlékként. — Azt mondta, nem engedik, hogy bármi is megbolygassa az összeszokott női brigádokat. Ez nem engedékenységen múlik. — Szerencsére sok házaspár dolgozik az üzemben. Előfordult nem egyszer, hogy reggel a férj bejelentette, beteg a gyerek, nem jön az asszony. De a férjet köny- nyebben tudtuk pótolni, mint a feleséget, megkértük a szerepcserére- Öt hazafuvaroztuk, a feleségét visszahoztuk helyette. Volt, akinek berzenkedett a férfiúi önérzete, volt aki büszke lett a feleségére. A szükséghelyzethez. leleményesen alkalmazkodó, de szabályosnak éppen nem mondható ez az üzemi szerepcsere. de mit szólnánk, ha egyik-másik reggelen táp- pénzrendeletet találnák a friss tej mellett az ABC hűtőpultjában? Valakiknek rugalmasnak kell lenniük, ha a szabály még nem az. És ha a férj hajthatatlan, vagy máshol dolgozik, vagy az ő munkájára épp olyan szükség van, mint az asszonyéra? Azt mondják, nem feltétlen kell feladni. Lehet váltani is, ha a munkahelyi vezetők ehhez a váltáshoz képesek rugalmas megoldást találni, mint például ' Agócs Éva és Káló Antalné esetében. Agócs Éva üzemszervező lett. — Két műszakban dolgozó műszakvezető voltam a szülés előtt. Amikor László fiam betöltötte a nyolc hónapot, visszajöttem, őt pedig nyolcszáz forintért rábíztam egy gyesen levő anyukára. Szerencsére egy ideje már nem tiltja a törvény, hogy a gyesen levők legalább két idegen gyermek gondozását vállalhassák. Nála volt a fiam, amíg felvették a bölcsődébe. Szívesen maradtam volna én is vele, de egy fizetésből és a gyermekgondozási segélyből nem tudtunk kijönni. Vállalati támogatással lakást vásároltunk, fizettük a részleteket, bútor kellett, mosógép, nem sorolom. De a két műszak és a gyerek nem jött össze- Ügy döntöttem. elmegyek egyműszakos állásba. Az élelmiszeripari főiskolai végzettségemmel volt is esélyem, hogy üzemszervező legyek. Az itt is lehetek, mondták a központunkban, hát maradtam. A váltás csak néhány hete történt. Tudom, a jövedelem kevesebb lesz, beosztásom sem .olyan felelősségteljes. nem is olyan karakán férfimunka, de nem biztatnak az orvosok azzal, hogy még egy gyerekem lelehet. Az a minimum, amit azért az egyért megtehetek, hogy amikor felébred és lefekszik, mellette legyek. Hitel, büfé, virág Káló Antalné nem dolgozott több műszakban, mert már nyolchónapos volt Zsuzska lánya, amikor a főiskolát befejezte és a tejipari vállalathoz került. — A naprakész adminisztrálás volt a dolgom, de a lányom füle nem volt tekintettel arra, hogy ha begyullad, akkor nincs aki a szállítmányozókat elszámoltassa, a napi kimutatást elkészítse. Mindig galibát okozott, ha jött a telefonértesítés a bölcsődéből, lázas a lányom, menjek érte. Aztán 1978-ban megszületett Norbert. Nem sokkal előbb költöztünk új összkomfortos lakásba, amelyhez hatvanezer forint vállalati támogatással jutottunk. Szívesen maradtam volna a gyerekkel és csinosítottam volna az új otthonunkat, de nem. igen futotta rá. Ezért jöttem visz: sza tizenegy hónap után- Visszajöttem és ekkor ért a vállalatnál eltöltött öt év alátt a legkellemesebb meglepetés. Laborvezető lettem négyezer forintos fizetéssel. A szülés előtt kétezerhatszáz forint volt a bérem és nem mondhatom, hogy adminisztrátorként a képesítésemnek megfelelő munlkát végeztem. Nem hiszem, hogy kivételes eset az enyém. Azt tapasztalom, hogy itt igyekeznek minden konflis.- tusra a legmegfelelőbb megoldást megkeresni. Nem hagyják egykönnyen elmenni azokat, akik szeretnek, tudnak is, akarnak is dolgozni. Végül is az üzem érdeke. Az irodai beszélgetés során meglepően sok asszony nevét említették, azok ét, akik akkor kaptak lakásvásárlási, építési kölcsönt, amikor gyesen voltak. Joggal dicsekedhettek el az új üzemi büfével is, ahol az asszonyok húst, gyümölcsöt, kenyeret rendelhetnek tetszés szerinti napokra. A vaj- és a tejfölfeldolgozó üzem csoportvezetőjéhez, Fodor Józsefnéhez szegődve magam is láthattam, hogy örül a nőnap .apropóján tett látogatásnak, a szerény ajándéknak a brigád legifjabb kismamája, aki két hónapja István fiát a világra hozta. Fonyód kilencszáz éves A Balaton déli partján fekvő Fonyódot kilencszáz évvel ezelőtt említik először, Szent László 1082. évi adó- összeírásában Funoldi néven. Ettől az időtől számítják a település fennállását, ezért ünnepi év Fonyódon az 1982-es esztendő, a nagyközségbe látogatókat is ünnepi program várja. Április 5—9-e között itt tartják meg a XII. József Attila versmondó tábort és versenyt. A nyári események közül kiemelkedik a Somogy megyei pedagógus kórus, egy finn vendégkórus és a romániai Csíkszeredái népi együttes műsora. Július 9-én a szabadtéri színpadon rendezik a nemzetközi dalostalálkozó győzteseinek gálaestjét. November 20-án tudományos tanácskozáson, december 3-án ünnepi tanácsülésen emlékeznek meg a település 900 éves történetéről. Amíg kicsi a gyerek A Kecskeméti Autóklub műszaki állomásán dolgozó Osza János szerelő saját gépkocsijával és az állomáson készített utánfutóval áll a bajba jutott autósok rendelkezésére. Ez mint szolgáltatás a városban az első, és mint ilyen jellegű magánvállalkozás, az országban az egyetlen. A képen: munkában az egyszemélyes szolgáltatás Nem nagy dolgok ezek, és valóságot hamisító optimizmus lenne azt állítani, hogy képesek az asszonyokat a kettős szerepvállalás okozta minden feszültség alól feloldani. Csak ízelítő volt a jó szándékú, dicséretes törekvésekből, megoldásokból, amelyekkel egy üzem kapuin belül igyekeznek megkönnyíteni a gyerekekre szánt évek után az újbóli pályakezdtést, a beilleszkedést azokban a legkritikusabb és legnehezebb esztendőkben. amikor még kicsik. A jó példák bizonyítják, hogy nem csupán a pénzen, hanem a családot erősítő, segítő, társadalmi szemléleten is múlik az édesanyák műn-1 kahelyi-családi gondjainak, nehézségeinek enyhítése. 1973 óta csaknem meghá- t^mszorozódtak a gyermekekre fordított társadalmi kiadások, a gyermekintézmények nagyarányú bővítésével a megyében is jelentősen enyhültek a feszültségek. A gyermekintézmények fejlesztésének programja a VI. ötéves terv során is a legfontosabb feladatok közé tartozik. A népesedéspolitikai határozat szellemében az illetékes szervek pedig a mai helyzetnek megfelelően keresik azokat az ésszerű megoldásokat,. amelyekkel a következő évek során a jelenlegi, intézményesen biztosított támogatás rendszerét komplex módon tovább lehet tökéletesíteni, bővíteni, rugalmasabbá tenni és a munkafeltételeket (például részmunkaidő, bedolgozó rendszer) úgy alakítani, hogy azok jobban alkalmazkodjanak a családhoz, a gyerekekhez. Az asszonyok nem akarnak visszatérni a konyhába, a gyerekszobába, de nem akarnak és nem is tudnak lemondani a gyermekáldás örömeiről sem. Maguk vállalják a kettős terhet és tesznek erőfeszítéseket azért, hogy helyt tudjanak állni mindkét szerepben. A legkevesebb, amit megtehetünk értük, hogy aktív módon tiszteljük őket: tehát amiben csak lehet, segítsünk nekik. Vége. Kovács Katalin
