Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

Nemzetközi körkép 1982. MÁRCIUS 27. Salvador Jugoszlávia Antidemokratikus választások A Salvadorban két éve tar­tó polgárháború vihara oly­annyira feldúlta a kis közéD- amerikai országot. hoev a gazdaság ás a társadalom tű­rőképessége már-már a vég­sőkig iutott. és nap mint nap felvetődik bennünk a kér­dés: Mikor következik be a tragikus összeomlás. A két fő szemben álló erő. a keresz­ténydemokrata polgári -kato­nai iunta és a baloldali fegy­veres csoportokat egyesítő Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítás! Front közötti gigászi fegyveres küzdelem­ben ezidáig egyik fél! sem tu­dott döntő csapást mérni a másikra. Az ország válságos helyzetben A Salvadorban kialakult drámai helyzetet és a fegy­veres hazafiak elszántságát, hitét szemléletesen érzékelte­tik az FMLN egviik névtelen harcosának szavai, melyeket eev helyszínen iáirt costa-ri- cai úiságíró iegvzett fel: . Az ország egész területe csata­térré változott. El Salvador nem más. mint egv 20 ezer négyzetkilométer kiteriedésű hadszíntér, ahol senki sem kerülheti el a mindennapos háborút: kormánvozhatatlan országgá vált. ahol a béke és a gazdaságii iólét nem 1—z senkié sem. amíg azt nem él­vezheti telíts mértékben az összies salvadori.” A siralmasan szétzilált gazdaság helyzetét napról napra iobban próbára teszik a szűnni nem akaró harcok és részben a magánvállalko­zók ési a kormányzat közötti gazdaságpolitikai viták. A kereskedelmi és ipari kama­ra állásfoglalása szerint a vállalkozói és kereskedőkö­rök az országban tapasztal­ható állapotokat, hibáztatják a vállalkozás terén mutatko­zó negatív ielenségekért. Ez­zel szemben Jos3 Napoleon Duarte, a iunta feie azzal vá­dolja az ipari nagytőkés kö­röket. amelyek egyébként az elnök jobboldali ellenzéké­nek bázisát képezik, hogy tő­kekimentéssel és egvéb ma­nipulációkkal szabotál iák a gazdaság működését mert számukra megfelelőbb lenne a totális katonai diktatúrá­hoz való visszatérés. Mindenesetre tűnv. hogv az ország hazai összterméke 1981- ben az előző évhez ké­nest mintegy 17—25 száza­lékkal esett vissza, az egv f re iutó jövedelem pedig az 1975-ös 784.2 dollárról 1980- Iban 540 dollárra zuhant. Ro­hamosan csökkent a» orszá® fő exporttermékeinek (kávé. gyapot, cukor) termelése és kivitele is. Az ország külföl­di adóssága a múlt évben el­érte az 1 milliárd 600 millió dollárt liven helyzetben az 1982- re jóváhagyott 142 mil­lió dolláros USA-segély ar­ra sem lesz elegendő, hogy pótolta a beruházások szüne­teltetése és a töke kimenekí- tsk*» áual: okozott hiánvfc A Salvador! nép tragikus hely­zetét közvetlenül is elénk tárta az a tény. hogy a mun­kanélküliek és az alulfoelai- koztatottak aránya a munká­ké’'"; lakosság 60 (!) százalé­kát teszi ki. De milyen kiutat lát a Du­arte vezette iunta a válságos gazdasági-társadalmi hely­zetből. a polgárháborúból? — 1982. március 28-án Salva­dorban parlamenti választá­sokat rendeznek a törvénye­sített terror légkörében. A nemzetközi közvélemény előtt is ismert, hogy a jelen­legi salvadori szituáció ele­ve kizár ia a demokratikus választások lehetősségét. A szavazások nemrégen közzé­tett lebonyolítási rendie nem is cáfol rá az előzetes vára­kozásokra. Mivel a polgári- katonai iunta a választások eredményét kívánta felhasz­nálni életképessége és sza­lonképessége demonstrálásá­ra. természetesen nem bízza a dolgot a véletlenre. A szavazók politikai akti­vitása” biztosítására a kato­nák megfelelő hangú/és ha­tásos fenyegetéseket tartal­mazó felhívásokat, tettek köz­zé: nehogy valakinek is tar­tózkodni támadjon kedve. A választásokon csak a jobbol­dali pártok vehetnek részt. A haladó baloldali szerveze­teket tömörítő Forradalmi Demokratikus Front (FDR) és a Farabundo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front (FMLN. melyben a Salvado­rt Kommunista Párt is részt vesz. eleve nem indulhatnak a iunta által reklámozott és erőltetett ..törvényes és de­mokratikus i osevakor laton ’ ’. A kereszténydemokrata iun- tának annak ellenére, hoav kampányában már előre ma­gáénak tünteti fel a szavaza­tok 60 százalékát, még ígv is nehéz dolga le«- mivel je­lentős iobboldali ellenzékre (lel a raita kívül induló 6 oár,t kénében. A választások pártjai A választásokon a követ­kező pártok indulnak: a Ke­reszténydemokrata Párt. Ez az 1970-es évek eleién salva­dori értelemben véve hala­dó politikát folytatott, és en­nek eredményeképpen el­nyerte a széles néptömegek támogatását is. Az 1972-ben és 1977-ben megrendezett vá­lasztásokon a katonai körök­nek csak választási csalással sikerült elütni az elnöki székitől a párt jelöltjét, azt a Jósé Napoleon Duartét. aki a jelenlegi népírtó iunta fe­le és aki sainos pártiéval egvütt hosszú utat tett meg a korábban kéoviseLt haladó politikától az ország leereak- ciósabb katonai köreivel folytatott jelenlegi együttmű­ködésig. Az ellenzék: a Nemzeti Megbékélés Pártja, amelv nacionalista és konzervatív iránvvonalú párt. közeli kap­csolatokat ápol a katonai kö­rökkel. Populista vonásokat is mutat, esetenként envhe szociális reformokat is prog­ramiéba vesz. de általában inkább a korrupcióról volt hirhedt. Kapcsolatokat tart az Orden nevű iobboldali terrorista szervezettel. A Demokratikus Akció, ez az elmúlt évben alakult, mérsé­kelt reformokat és magán- vállalkozást éltető csoporto­sulás. A Népi Orientáció Pártja: a Romero-rendszert ellenző kisvállalkozók 1979- ben alakult pártja. Vezetője Jósé Alberto Medrano nyu­galmazott tábornok, az Or­den szervezet alapítója. Nemzeti Köztársasági Szö­vetség: Ü ionnan létrejött csoportosulás, melv az ultra­konzervatív magánvállalko­zók és a iunta által nemré­gen életbeléptetett jelenték­telen földreform által meg­károsított földbirtokosok erős támogatásával számol. (A iunta agyonreklámozott ..földreformja” abból állt. hogv az e célra létrehozott alapból úgynevezett ..straté­giai falvakat” alakítottak ki. melyek segítségével a hadse­reg ellenőrzi a falusi népes­ség egves csoportjait. Ezen­kívül a végrehajtás során ió- néhánv kormánytisztviselő gazdagodott meg. (Ellenez mindennemű reformot, és es­küdt ellensége a kereszténv- demokráciának. Vezetője a hadsereg leszerelt ömaeva. a fanatikus antikommunista D Abuisson volt. aki állítólag a katonatisztek 80 százaléka támogatását élvezte. Salva­dori Néppárt: Szintén a nagytőke pártja: Az utóbbi időben teret veszít. Újítási Akció Pártja: Eredetileg a centrumtól balra elhelyezke­dő párt volt. de 1968-ban fel­oszlatták. Jelenleg ..miszté- riumoártnak" nevezik, mivel vezel őségében sem az erede­ti alapítók, sem az elmúlt évek ismert aktivistái közül sem található senki. Egves találgatások szerint a iunta • mesterségesen keltette életre a pártot, hogv szerepeltetésé­vel a választási pluralizmus látszatát keltse. Amint a résztvevők össze­tételéből láthatjuk a közelgő parlamenti választás kizáró­lag a jobboldal versengése lesz Ismerve a közép-ameri­kai diktatúrákban bevett módszereket, a szavazás le­bonyolítása sem lesz indula­toktól mentes, gondoljunk csak a nemrégen Guatemalá­ban elhangzott, választási csalásokról szóló vádakra. Annyi bizonyos, hogv már most szárnyra kaptak olvan hírek, hogv a szavazásból automatikusan kieső mintegy 500 ezer harcoló hazafi és belföldi menekült szavazatai pótlására a belügyminiszter Ovidio Hernandez pótszemé- lvi igazolványokat készül ki­adni a kereszténydemokrata párt támogatói részére. ígv is szaporítandó a juntára le­adott voksokat. Bármilyen eredmény is születik azonban a kormányzat által kierősza­kolt választásokon, az nem hozhat megbékélést a jelen­legi körülmények között.. A négymilliós lakosságú Salvador polgárháborúja és a közelgő választások to­vábbra is a nemzetközi köz­vélemény figyelmének kö­zéppontjában helyezkednek el és egvre élesebb nézetel­téréseket és mind hevesebb indulatokat váltanak ki a helyzetet eltérően megítélő felek között. A választások megtartásának fő támogatója az Egyesült Államok, mely­nek jelenlegi adminisztráció­ja foggal-körömmel küzd a közép-amerikai forradalmi erjedés ellen, sutba vágva Carter emberi jogokkal kap­csolatos aggályait is. Egyre növekszik a salvadori juntá­nak nyújtott USA-ból szár­mazó katonai segélv összese, amely az egész kontinens" °k folyósított összeg 34 százalé­ka Ehhez járulnak még a Salvadorján tevékenvkedő amerikai kiképzők, az Egye­sült Államokban kiképzésen tartózkodó mintegy 1600 kor- márwkatona és a juntának szállított harcieszközök és felszerelések. Közben egvre növekszik a külföldi katonai intervenció veszélye az USA és hívei ré­széről. Rafael Flores Lima ezredes a salvadori fegyveres erők vezérkari főnöke febru­ári Buenos-Aires-i látogatása során megegyezett az argen­tin katonai vezetőkkel kato­nák és harci repülőgépek Salvadorba küldéséről. Ugyancsak a külső katonai beavatkozással kapcsolatban merült fel a szomszédos Honduras. Guatemala és egvéb reakciós latin-ameri­kai kormányok szerepválla­lása is. A hazafiak álláspontja A világ reálisan gondolko­zó kormányai élesen szembe­helyezkednek az Egyesült Ál­lamok és követői agresszív elképzeléseivel. Aligha volt például az utóbbi évtizedek­ben olvan világpolitikai probléma, ami ennyire meg­osztotta volna a NATO-szö- szövetségeseket. mint a je­lenlegi közéo-amerikai hely­zet megítélése. Elég ha csak Mitterrand francia és Lóoez Portillo mexikói elnök közös nyilatkozatára hivatkozunk, melyben Salvador reprezen­tatív politikai ereiének is­merték el az FMLN-t. A salvadori hazafiak előtt pillanatnyi la° nem marad más. mint folytatni a fegy­veres harcot, mivel a válasz­tások számukra elfogadha­tatlanok. a iunta Pedig me­reven rtütasít ’-•-’-miféle tár­gyalást a demokratikus erők­kel. B. Kovács Gvula Előkészületek a pártkongresszusra A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­sága belgrádi ülésén meg­vitatta és elfogadta az el­múlt négyéves munkájával foglalkozó, a párt júniusban összeülő XII. kongresszusa elé terjesztendő beszámoló­jának tervezetét. amelyet Sztane Dolanc, a KB elnök­ség tagja vezetésével külön­bizottság dolgozott ki, s most véleményezés végett az egész párttagság elé ter­jesztenek. Ezzel döntő szakaszba léptek a jugoszláv kommu­nisták legmagasabb fóru­mának előkészületei. Ezt megelőzően április-május­ban kerül majd sor a hat köztársasági pártkon, greszu szusra és a két tartományi konferenciára. Bár a beszámoló-tervezet szövegét még nem hozták nyilvánosságra, Sztane Do- lancnak a KB-pléraumon tartott beszédéből mégis ki­rajzolódnak e kulcsfontossá­gú dokumentum fő állás- foglalásai, Dolanc emlékeztetett ar­ra, hogy a felszabadulás óta ez lesz az első olyan ju­goszláv pártkongresszus, amelyet az elhunyt Joszip Broz Tito és Edvard Kar- delj nélkül tartanak meg. „Tito több mint 40 éven át vezette a jugoszláv kommu­nistákat. Jugoszlávia mun­kásosztályát, nemzeteit és nemzetiségeit a szocialista forradalom útján, — állapí­totta meg — halálával ter­mészetesen űr keletkezett az ország társadalmában. Ez az űr azonban nem ve­zetett válságos szociális for­rongásokhoz konfliktusok­hoz. vagy megrázkódtatá­sokhoz, nem váltotta ki és nem fogja kiváltani az ed­digi alapvető bel- és külpo­litikai irányvonal legkisebb módosítását sem. Hangsú­lyozzuk, hogy nem létezik semmiféle Tito utáni idő*- szak, hanem csak az a poli­tikai vonal, amelyet Tito és Kardelj dolgozott ki az egész JKSZ-el és Központi Bizottságával együtt”. A közelgő legmagasabb pártfórum tehát a folyama­tosság jegyében végzi majd munkáját Már eddigi elő­készületei során megerősí­tették. hogy a kommunisták egyöntetűen és határozottan a titói politika következetes folytatása mellett törnek lándzsát. A kongresszus egyik fő feladata lesz a szocialista önigazgatású politikai, tár­sadalmi-gazdasági viszonyok továbbfejlesztése útjának- módjának: ezen belül a mostani gazdasági problé­mák megoldásának, a gazda­sági stabilizációs politika végrehajtásának meghatáro­zása. Jugoszláviában az 1978— 1981 közötti időszakiban a társadalmi össztermék évi átlagban 4,4. az ipari ter­melés 6,3 százalékkal növe­kedett. Mintegy 1,3 millió­val gyarapodott a foglalkoz­tatottak száma. Javult a la­kosság életszínvonala — bár a legutóbbi két eszten­dőben ezen a téren vissza­esés, kb. 8 illetve 4 száza­lékos reáljövedelem 'csökke­nés következett be. Ugyan­ékor a munkát keresők szá­ma még mindig 700 ezer kö­rül mozog, az ország külföl­di adósságai 18.5 milliárd dollárra rúgnak, bizonyos nyersanyagokból. közfo­gyasztási cikkekből hiány jelentkezik. Mindez megkö­veteli a termelés és a ter­melékenység növelését, az export fokozását, a jobb munkaszervezést stb. Ezek­re a kérdésekre kell első­sorban választ keresnie és adnia a kongresszusnak. Sztane Dolanc beszédében még három kérdést hangsú­lyozott : Határozottan állást foglalt a szocialista demok­rácia további erősítése mel­lett. Kijelentette: „Meggyő­ződésünk, hogy nincs szo­cializmus demokrácia nél­kül, s nincs tényleges de­mokrácia sem szocializmus nélkül”. Aláhúzta az ország nemzetei és nemzetiségei testvérisége-egysége, egyen­jogúsága további szilárdítá­sának szükségességét. Utalt arra hogy „ezen a téren vannak problémáink és ne­hézségeink, s amikor ezt mondom, akkor nemcsak az ismert koszovói események^ re gondolok”. Leszögezte, hogy a JKSZ erélyesen el­ítél az ország szocialista ön- igazgatási rendszere, füg­getlensége, integritása és el nem kötelezett külpolitikája elleni mindenfajta ellensé­ges — köztük nacionalista és irredenta — akciót és te­vékenységet. Végül rámuta­tott: a 2,1 millió tagot számláló JKSZ a jugoszláv társadalom eszmei-politikai vezető és összetartó ereje. Jugoszlávia föderatív állam, a JKSZ azonban szervezeti­leg a demokratikus centra­lizmus alapján épül fel, s éppen ez Jugoszlávia egy­ségének egyik legfőbb biz­tosítéka. Belgrád 1982. március Márkus Gyula Bukarest A közlekedés gondjai Épül a metró Nemrég helyezték üzembe a román főváros metróháló­zatának második szakaszát. Ezzel a kelet-nyugati vonal hossza eléri a 17 és fél ki­lométert. Tizenkét állomá­sán keresztül közlekedhet­nek a bukarestiek a város nyugati szélén fekvő Sema- natoara iparnegyed, a vá­rosközponton és a félmilliós Titan-Balto Álba lakóne­gyeden át a város keleti végén fekvő 23 August ipar­negyedig. A korszerű, szép formájú és célszerű vona­tok — jelenleg még 7 per­cenként, követik egymást — 30 perc alatt teszik meg az utat. A metró a dolgozók tízezreinek teszi lehetővé, hogy kényelmesen és gyor­san érjék el munkahelyüket, illetve otthonaikat.. A belvárosi közlekedés egyébként Bukarestben is zsúfolt. A villamosközleke­dés megszüntetése után a főútvonalakon autóbuszok vették át a villamosok ter­hét. Az utak túlzsúfoltak, amit — különösen a csúcs­forgalomban — a teherfor­galom tesz még nehezebben elviselhetővé. . Egyes utcák­ban a gyalogosok alig fér­nek el a járdákon. A metró építése szinte létszükséglet a kétmilliós város számára. Jelenleg na­ponta átlagosan 40 ezer uta­sa van. ami 400 zsúfolt autóbusz létszámának felel meg. Ez teszi szükségessé az építés fokozott ütemű folytatását: a jövő év végé­ig újabb 10 kilométeres sza­kasszal kívánják meghosz- szabbítani a kelet-nyugati vonalat. Ezt követőié« kívánják megkezdeni az Észak—Dél vonal építését, amely a vá­rosközpontban, a Plata Uni- ri téren keresztezi majd a jelenlegi vonalat. Addig azonban még' sok víz folyik le a Dimbovitán. a város „házi-folyóján”, amely egye­bekben már a most épülő szakasz építőinek is jelen­tős gondot okoz. Minden­esetre arra számítanak, hogy az építkezés magas költsé­gei a tapasztalatok és a ha­tékonyabb technika alkal­mazásával csökkenni fognak. Erre annál is inkább szük­ség van mert a metró épí­tésén kívül még sokat kell tenni a város forgalmának korszerűsítéséért. Űj autó­buszokat kell beállítani, utakat burkolni, a főútvo­nalakat szélesíteni, a villa­mosforgalmat korszerűsíteni. Három bukaresti utcában kísérletképpen máris meg­kezdték a sínek kicserélését 6—8 méter hosszú, gumialá- tétes betonlapokra. Ez csök­kenti az utcai zajt és egy­szerűbbé teszi a síncsérét, g. i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents