Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
■XXXIII. évf. 73. sz. 1982. márc. 27., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A tavaszi ütésszak második napján II közművelődési törvény végrehajtásáról tárgyalt az országgyűlés Tegnap 10 órakor a Parlamentben a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámoló feletti vitával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. A tanácskozás második napján jelen voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja foglalt helyet. Az ülést Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — az 1976. évi V. törvény végrehajtásáról szóló művelődési miniszteri beszámoló vitájában további felszólalások következtek. Folytatódott a beszámoló vitája Gyulavári Pál (Békés m., 1. vk.), a Békés megyei Tanács elnöke elmondotta, hogy a közművelődési tevékenység tervezése valamennyi részterületen előre- látóbbá, átgondoltabbá vált, ám a szakembereknek azzal is számolniok kellett és kell, hogy rövid távon nem várhatnak társadalmi méretű változást, a tervszerűség hosszú időszakra szóló gondolkodást jelent. Fölvetette: a munkásművelődési tevékenység formális vonásainak megszüntetéséhez nagyobb segítséget kellene nyújtaniuk a művelődéselméleti kutatásoknak is. Véleménye szerint a munka és a kultúra valós viszonyait, egymásra hatását még nem sikerült megismertetni a közvéleménnyel, még a szakmai köztudattal sem. Különösen fontos, hogy mindinkább teret hódítsanak a közművelődés és az oktatás lehetőségeire egyaránt építő képzési formák, amelyek az egyéni törekvéseket is jobban figyelembe veszik. Nagy Pálné (Zala m., 4. vk.), a zalaszentgróti 2. számú általános iskola tanára kifejtette: a közművelődés a maga tevékenységével és intézményfejlesztési törekvéseivel a megyében szükségképpen követte a városiasodás folyamatát. Az így kialakult helyzetben két területen keletkeztek feszültségek a kulturális ellátottságban, a gyorsan növekvő városi lakótelepeken és az egyre fogyó lélekszámú falvakban. Ebben a helyzetben arra törekedtek, úgy fejlesszék a közművelődési intézményrendszert, hogy kialakítsák a város és vonzás- körzetének kulturális alközponti és helyi közművelődési intézményhálózatát. A legnagyobb és legösszetettebb feladatként a kisközségek kulturális ellátásának megszervezését említette a képviselő. Ezekben a helységekben a közművelődés fő terei, lehetőségei az egész települést összefogó és „megmozgató”, a helyi hagyományokra épülő programok, rendezvények lehetnek. Dési Zoltánná (Bp., 7. vk.), a Budapesti Harisnyagyár minősítője a főváros III. kerületének közművelődéséről szólva elmondta, hogy ezt a városrészt a nagyarányú lakásépítés, lakótelepek jellemzik. Nincs azonban a kerületben korszerű, minden igényt kielégítő művelődési ház. Ezen azonban nem siránkoznak, hanem helyi erőfeszítésekkel, a lakosság ösz- szefogásával, kezdeményezéseivel igyekeznek pótolni a hiányt. Figyelmet érdemel például, hogy a modern, tízemeletes házakban több olyan, viszonylag nagy alap- területű helyiség van, amelyből klubot lehetne formálni, de sajnos, ezt ma még lehetetlenné teszik a szabadon futó közművezetékek, csövek. Érdemes lenne — mondotta — az új lakóépületek tervezésénél gondolni arra, hogy a „holt területeket” miként lehetne jobban hasznosítani. A beszámolónak az iskolák, a pét hangsúlyozó részével pedagógusok növekvő szere- messzemenő egyetértését fejezte ki. Kovács Ibolya (Borsod m., 1. vk.), a December 4. Drótművek esztergályosa elmondta: a munkahelyi művelődés szervezett kerete a szocialista brigádmozgalom, s számos brigád már nem látszateredményeket akar elérni, igyekszik ténylegesen gyarapítani tagjainak szellemi, erkölcsi értékeit. Jó lenne, ha ez az igyekezet hatná át minden brigád tagjait, s az üzemi értelmiségi dolgozók tevékenyen közreműködnének mindenütt a brigádok művelődési életének gazdagításában. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal dolgozók közül számosán nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, s nem mindannyian pótolják mulasztásukat, bár — tapasztalatai szerint — a vállalatok szorgalmazzák, segítik a továbbtanulást. Az ezirányú kezdeményezések, erőfeszítések azonban nem mindig eredményesek. Egy másik járható út: gondoskodni kell arról, hogy megakadályozzuk az általános iskolát el nem végzetek újratermelődését. Szalai Istvánná (Vas m., 3. vk.), a szombathelyi Lakástextil Vállalat fonó- és szövőgyárának szövőnője saját vállalata eredményeit sorolta annak bizonyítására, hogy a közművelődés az üzemek szerves feladatává vált. Minden gyáregységben kultúrterem, jól felszerelt klub, közművelődési és műszaki könyvtár működik. A vállalat központjában függetlenített népművelő, az üzemegységekben népművelő-könyvtáros szakemberek tevékenykednek, s a művelődési bizottságok széleskörű aktívahálózatának segítségével szervezik a művelődési programokat. Megemlítette, hogy a szombathelyi Tanárképző Főiskola figyelemre méltó kísérleteket folytat a népművelők oktatásában: összekapcsolták a tanár- és népművelőképzést. Így a közművelődés érdekeit jobban szolgáló szakpárosításokat hoztak létre abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az oktatást és a népművelést úgy lehet egymáshoz közelebb hozni, ha mindkettőt jól felkészült szakember gondozza. Csarnai Zoltánná (Bp., 28. vk.), a Budapesti Konzervgyár elektronikai műszerésze a főváros egyik legnagyobb munkáskerülete, Kőbánya közművelődési helyzetéről és saját munkahelyének a munkásművelődésben elért eredményeiről szólt. A gyorsan fejlődött és hét esztendő alatt 110 000 lélekszámúra nőtt Kőbányán három fő vonulata van a helyi közművelődésnek: a munkásművelődés segítése, az ifjúság művelődési igényeinek felkeltése és a lakótelepek közművelődési ellátása. Mindhárom tevékenységnek központjává vált a nagy társadalmi összefogással 1975-ben megépített Pataky István Művelődési Központ, amely a fővárosi közművelődés bázisintézménye is. A képviselő munkahelyén, a Budapesti Konzervgyárban a dolgozók csaknem fele bejáró, s ez sajátos feladatokat és módszereket tesz szükségessé. A politikai továbbképzés, a marxista oktatás, a - szocialista hazafiságra nevelés, a közoktatás, a szakmai képzés, a különböző rétegek művelődési igényeinek kielégítése és a sportmozgalom fejlesztése jelenti a fő teendőket. Klenovics Imre (Somogy m.. 7. vk.). az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára egyetértett azzal, hogy a közművelődési törvény végrehajtása mindinkább társadalmi ügy. A kultúra demokratizálódása örvendetes, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a még tapasztalható kedvezőtlen tendenciákat. Az aprófalvas települések köz- művelődési gondjairól szólva rámutatott: a lakóhelyi hátrány legtöbbször művelődési hátrányt is jelent. A kis települések sorsát a jövőben is a termelésben va- való részvételük határozza meg. A mezőgazdasági termelés, a háztáji és kisegítő gazdaságok fontossága az itt, élők kulturális ellátásának szükségessége megköveteli, hogv újra átgondolják az anrófalvak sorsát, fejlesztésüket. a közművelődési munka feltételeinek megteremtését. javításának módszereit. Meg kellene kezdeni — mondotta — a megüresedett iskolaépületek több feladatot is ellátó közösségi intézménnyé alakítását. Az aprófalvak és a tanvák helyzetére a közművelődési tör- vénv további végrehajtása és értékelése során több figyelmet kell fordítani. (Folytatás a 3. oldalon.) IITARTALOMBÓL: 11 kert barátai—jó barátok Hz anyaságot nem lehet átruházni „Hz életet már megjártam” Motocross Nemzetiszínű zászlót kapott Újszász és Rákócziújfalu A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a napokban értékelte az általa meghirdetett településfejlesztési társadalmi munhamozgalmat. A végzett munkák elismeréseként az országos tanács által alapított nemzetiszínű zászlót adományozta megyénkben az úiszászi naifv- köszégnek és a rókócziúifalui község lakosságának. Oklevél elismerésben Szolnok és Törökszenfimiiklós részesült. A településeken kívül kollektívák és egyének társadalmi munkáját ás elismerte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A Kiváló Társadalmi Munkás plakettet adományozta megyénkben a szolnoki Sagarin lakóközösségnek. a Magyar Néphadsereg 1775. számú alakulatának. a TITÁSZ törökszentmiklósi kirendeltségének, a kisújszállási Nagykun Tsz- nek. a mezőhéfci Táncsics Tsz Szántó Kovács János Szocialista Brigádjának, aa AFIT XVII. sz. Vállalata fű rvevei központi telepének, a SZÍ** karcagi gyára Kállai Éva Szocialista Brigádiának, a jászapáti Vélemi Endre Tsz Che ©uevara Építő Szocialista Brigádjának, a jászberényi Hűtőgépgyár Válvi Péter Szocialista Brigádjának és az úiszászi gyógyszertárnak. Ugyanebben a kitüntetésben részesül Nagy László szolnoki. Nagy Sándomó mezőtúri. Lázár Tamásné iászalsószentevörevi. Kovács Béla tomaiimonostorii. Beze- rédi László tiszaugi. Kurucz Teréz karcagi. Kis Vendelné jászberényi. Nagy Laiosné rákócziúifalui. Susa Ibolva kunhegvesi lakos, valamint Pálya János, a Hazafias Népfront gazdasáeoolitikai munkabizottságának tagja Az elismeréseket az április 4-,i ünnepségeket követő napokban adiák át a teleoülé- sekrek. a kollektíváknak és az egyéneknek. Szolnok megyéből Szövetkezeti termékek Hamburgban Magyar hetet rendeznek Hamburgban március 29. és április 4. között. A mo'"'’? ipart, a magvar szövetkezeteket reprezentáló kiállítás anyagában megvénkbelii termékek is lesznek. Kitüntetés. hogv a mezőtúri és a karcagi fazekasok, a karcagi háziipari szövetkezet eredeti népi kerámiáit, hímzéseit is megcsodálhatják a kiállítás látogatói, sőt Sz. Nagy István. a karcagi fazekas szövetkezet művészeti vezetője korongozóbemutatót is tart: karcagi agyagból formál a látogatók szeme láttára kan- csókat. tálakat, bokálvokat. A kiállítók., között van a szolnoki BÖRTEX is. összesen mintegy 18 féle bőrdíszművet mutat be. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Képünkön: Havasi Ferenc, Óvári Miklós és Kádár János az ülésteremben (Telefotó — KS)
