Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-26 / 48. szám

1982. FEBRUÁR 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szemlélet és gyakorlat Ideológiai munka a pártalapszervezetben A folyékony műtrágya tárolása nagy gond, mert szétmarja a műanyagot, de a fémet, sőt a betont is. Az Agárdi Állami Gazdaság szakemberei a legellenállóbbnak a vörös­fenyőt találták. Az első kísérleti példányok jól vizsgáztak, így a bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezet megbízást kapott ilyen berendezések gyártására Közrendről, közbiztonságról ~~Nem aggasztóan, de emelkedett a bűnözés grafikonja A társadalmi és a személyi tulajdon kára 620 millió forint Tizenháromezer ittas vezető A bűnözés 1981. évi alaku­lásáról s az ügyészi munka fontosabb tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatót teg­nap dr. Szíjártó. Károly leg­főbb ügyész. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy egy-egy esztendő bűnözésének alaku­lását értékelve nyilvánvaló­an a negatív jelenségekről, a törvényeinket sértő maga­tartásokról beszélünk, de nem szabad elfelejteni, hogy rrfindezek olyan társadalmi közegben történnek, amelyről joggal állapíthatjuk meg, hogy közrendje közbiztonsá­ga alapvetően szilárd. Az ügyészségnek éppúgy, mint a többi bűnüldöző és igaz­ságügyi szervnek fontos fel­adata, hogy a társadalomel­lenes magatartások vissza­szorítása érdekében az okok feltárásával, a bűntettek fel­derítésével, a differenciált felelősségre vonás biztosítá­sával segítsék, irányítsák, felügyeljék és szervezzék a kedvezőtlen társadalmi je­lenségek elleni küzdelmet. A bűnözés egyik jellemző­je, hogy a bűncselekmények és az elkövetők száma éven­ként kisebb-nagyobb mérték­ben változik. Évente általá­ban 125—135 ezer bűncse­lekmény és nyolcvan-nyolc- vanötezer elkövető válik is­mertté. Ezek. a lényegében állandósult főbb ismérvek határozzák meg a bűnüldö­zés, a társadalmi védekezés és a bűnmegelőzés hosszú távú feladatait. Az elmúlt évben, az azt megelőző esztendőhöz viszo­nyítva néhány százalékkal emelkedett a bűncselekmé­nyek és a bűnelkövetők szá­ma. A bűnözés struktúrájá­ban alapvető változás nem történt. A legnagyobb cso­portot változatlanul (a bűn­cselekmények közel hatvan százalékát) a vagyon elleni törvénysértések alkotják. Ezeknek zömét, (több mint kétharmadát) tavaly a sze­mélyek javai ellen-követték el. tetemes kárt okozva. Az elmúlt esztendőben a tavaly- előtti évhez képest harminc százalékkal nagyobb érték­kel (290 millió forinttal) ká­rosult a személyi tulajdon. Figyelmet érdemlő adat — s remélhetőleg a társadalmi tulajdon fokozottabb védel­mét tükrözi —. hogy tíz szá­zalékkal kevesebb társadal­mi tulajdont károsító bűn- cselekmény történt tavaly, mint, 1980-ban. Igaz. hogy a kár értéke nagyobb volt. Kü­lönösen szembetűnően na­gyobb néhány iparágban; az állami építőiparban 35, a szövetkezetiben 84(1), a szál­lításban és hírközlésben pe­dig 60 százalékkal növeke­dett a bűncselekményekkel okozott kár értéke. Az ügyészség a bűncselekmé­nyek elkövetését megkönnyí­tő okokat vizsgálva, arra a megállapításra jutott, hogy sok esetben a hanyagság, a szervezetlenség, néhol a lé­nyegtelen területek már-már követhetetlen túlszabályozá­sa, máshol éppen a szabá­lyozás hiánya, a laza bi­zonylati, elszámolási fegye­lem, az ellenőrzés fogyaté­kossága, a felelősségi körök összemosódása tette lehető­vé a bűncselekmények elkö­vetését. Jónéhány esetben pedig a hiánycikkek voltak a visszaélések^ a jogtalan haszonszerzési manőverek „kiváltói”. A társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények elemzésé­ből az is kiderült, hogy ezek­nek a bűntetteknek az elkö­vetői általában nem külső személyek, hanem a társa­dalmi vagyon kezelői. A személyi tulajdont ká­rosító bűncselekmények kö­zül főként az emberek jóhi­szeműségét, könnyelműségét kihasználó csalások szapo­rodtak el az elmúlt évben. 1980-ban számuk kétezer- kettőszáz körül volt, tavaly már meghaladta a háromez­ret. A lopások, betöré­sek tízezrei pedig azt bizo­nyítják. hogy túl sokan van­nak, akik nem védik körül­tekintően sem a pénzüket, sem a vagyontárgyaikat, s maguk teremtenek csábító al­kalmat a bűnelkövetésre. A vagyon elleni bűncse­lekmények után a második nagy csoportot a közlekedési vétségek alkotják. Számuk tavaly emelkedett, meghalad­ta a tizenhétezer-hétszázat, Zöme, az alkoholfogyasztás­sal van összefüggésben, száz híján tizenháromezren vol­tak, akik ittasan járművet vezettek (hatszázzal többen, mint 1980-ban). Legalább ilyen megdöbbentő adat a cserbenhagyásé. Tavaly több mint kétszázötvenen hagyták faképnél az úttesten a bal­eset „áldozatait". A íelelős- ségrevonás. a büntetés egy­re szigorúbb. Az elmúlt esz­tendőben az ittas vezetők­nek s a durva szabálysér­tőknek több mint kilenc­ven százalékát tiltotta el a bíróság a járművezetéstől. A közvéleményt érthetően nyugtalanítja — mondta a legfőbb ügyész, a durva, erő­szakos bűncselekmények egyre gyakoribbá válása is. Több emberölés, emberölési kísérlet és súlyos testi sér­tés történt tavaly, mint az azt megelőző évben. Hogy milyen nagy ezeknek a bűn­tetteknek a társadalmi ve­szélyessége, nem kell bizony­gatni, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy történtek olyan súlyos élet elleni támadások, amelyek megzavarták a köznyugal­mat. A közbiztonság, a tár­sadalom védelme tette in­dokolttá, hogy a lehető leg­szigorúbb felelősségrevonást ügyészi eszközökkel is szor­galmazzák. A Legfőbb Ügyészség ál­tal kiadott bűnözési statisz­tika adatai szerint az or­szágoshoz hasonló a Szolnok megyei helyzetkép. A me­gye határain belül is emel­kedett valamelyest a bűn- cselekmények és a bűnelkö­vetők szám? Kevesebb volt a vagyon elleni, ezen belül a társadalmi tulajdont ká­rosító bűncselekmény. és nem követtek el annyi em­berölést tavaly, mint 1980- ban. Hogy mégis felfelé ívelt a bűnözés grafikonja, az a személyi tulajdont károsító bűncselekmények, a rablá­sok s a közlekedési vétsé­gek számláiéra írható. K. K. Tegnap délelőtt Szolnokon, a Hazafias Népfront, városi bizottságának székházában együttes ülést tartott a Ha­zafias Népfront és az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezetének megyei bizottsága. A megye lakosságának egész­ségügyi helyzetéről,, az egész­ségügy szervezettségéről, a továbbfejlesztés lehetőségei­ről dr. Ignácz István megyei nemritkán előfordul, hogy cso­dálkoznak, ha valaki „átla­gos” pártalapszervezetben az ideológiai munka felől ér­deklődik. A kulturális vagy oktatási intézményekben ma­gától értetődő — hallani ilyenkor a választ —, de ugyan miféle ideológiai tevé­kenység folyhat egy forgá­csolóüzemben, egy tehené­szetben, vagy mondjuk a könyvelésben? Pedig ha'csak egy kicsit is elmélyedünk az ideológia fogalmának értel­mezésében, hamar rádöbbe­nünk, hogy ezek nagyon is színterei lehetnek. Hiszen az ideológiák egyáltalán nem valamiféle elvont nézetrend­szerek, hanem olyan eszmék, amelyek közvetlenül vezér­lik az emberek társadalmi cselekvését. meghatározzák a környezetükhöz fűződő vi­szonyukat, mindennapi ma­gatartásukat. S ha egy párt- szervezet — működjék bár­mely területen — eleget kí­ván tenni rendeltetésének, akkor semmiképpen nem térhet ki az elől. hogy cél­tudatosan formálja saját tag­jai, s a környezetében élő emberek gondolkodását, vi­lágszemléletét. Sőt, éppen­séggel legfőbb teendői közé kell sorolja a szocialista esz­mék szüntelen terjesztését, a párt politikáját meghatározó elvek széles körű, meggyőző elfogadtatását. Ennek a munkának fontos részét alkotja a politikai pro­paganda. az oktatás, a külön­féle tanfolyamok rendszere. Az is hasznos és helyeselhe­tő. ha a ‘ pártszervezet fóru­main. a taggyűléseken, vagy a pártcsoport megbeszélésén olykor napirendre tűznek egy-egy elméleti-ideológiai kérdést, s elmélyednek össze­függéseiben. Ám aligha len­ne helyes az ideológiai mun­kát csúfján erre szűkíteni. Ez a munka ugyanis csak akkor hatásos, ha nem külö­nül el a pártszervezet tevé­kenységének egészétől. Ren­deltetését éppen akkor tölti be, ha szorosan kapcsolódik a pártszervezet előtt álló időszerű politkai feladatok­Bevonuló fiatalok búcsúztatása Szolnokon Szolnok, Jubileum tér. Az idő: február 25-én, kora délután. A forgalom lezárva. A széles úttestet a megyé­ből katonai szolgálatra be­vonuló fiatalok töltik meg. Soraik bizony még koránt­sem nyílegyenesek. A feszes tartás is többnyire csak az élükön álló alegységparancs- noikokra jellemző. A fiúk tekintete még el-elkalando- zik, az egységet ölelő gyű­rűben keresik a szülők, vagy a kedvesük meleg tekintetét. főorvos tartott előadást, amelyet igen élénk eszme­csere követett. E napirend után a Haza­fias Népfront megyei bizott­sága zárt ülést tartott. El­fogadták a testület idei mun­katervét, majd Sándor Lász­ló megyei titkár beszámolt az elnökségnek a legutóbbi megyei bizottsági ülés óta végzett munkájáról. hoz, segíti megoldásukat, mintegy „ideológiai hátteret” nyújt ehhez. A gyakorlatban ugyanis nincsen olyan politikai té­nyező, amelynek ne lenne valamilyen ideológiai össze­függése. Gondoljuk csak el, hányszor mondjuk valamely probléma vagy feladat kap­csán, hogy ez „szemléleti kérdés”, vagyisi a szemlélet befolyásolását, módosítását igényli. Hányszor emlegetjük különböző összefüggésekben az „emíberi tényező” szere­pét, utalva ezzel kapcsolat­ban az érintették szándékára, törekvésére, az ügyhöz való .hozzáállására”. JVLárpedig ez utóbbiakat; nagy mértékben befolyásolja az az értékrend, amit az adott kollektíva tag­jai elfogadnak, a helyesről és helytelenről, a követendőről és elvetendőről vallott felfo­gásuk. Világnézetükre, erköl­csi felfogásukra tehát óha­tatlanul hatni szükséges, ha az ilyen ügyekben el akar­juk érni cselekvő közremű­ködésüket,, vagy valamilyen kérdésben a korábbi maga­tartás módosítására kívánjuk rábírni őket. Vegyünk csak egy. olyan időszerű dolgot, mint az anyagi ösztönzés megjavítá­sa, a teljesítmény növelését segítő differenciálás erősíté­se. Közismert, hogy ennek egyik legfőbb akadálya az egyenlőségről alkotott leegy­szerűsítő felfogás, amely útját állja olykor égetően szükséges változások keresz­tülvitelének is. Előbbre lép­ni ilyen esetben lehetetlen az ideológiai ráhatást vagyis az egyenlőség helyesebb értel­mezésének kialakítása nél­kül. De utalhatnánk arra is, hány helyen szegik kedvét a kezdeményezőkész, vállalko­zó embereknek a környeze­tükben uralkodó visszahúzó tudati beidegződések. Mint ahogy — más oldalról — a közösség ügye nem egy eset­ben szenved hajótörést az egoizmus, az önzés, a közöm­bösség szemléleti-magatartá­si zátonyain. Mindez, azt is jelzi, hogy az ideológiai munkát nem A formaságok azonban már katonásak. Díszjel har­sogása jelzi Munkácsi István ezredes, a megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi pa­rancsnokság parancsnokának a fegyveres erők és testüle­tek. a politikai és a társa­dalmi szervek képviselőinek érkezését. Az elnökségben helyet foglal Zsovák László, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője is. A szülők a munkahelyek és a társadalmi szervek ne­vében Kanyó Sándor, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának titkárhelyettese búcsúzik a bevonulóktól, ar­ra kérve őket, hogy becsü­lettel tegyenek eleget állam- noleári kötelezettségüknek. lehelt uniformizálni, egy kaptafára húzni. Az adott pártszervezet -működési terü­letén uralkodó konkrét álla­potok döntik el, hogy mit helyezzenek előtérbe, mire összpontosítsák erőfeszítései­ket,. S ez a célmegjelölési nem is szólhat egyszer s minden­korra, örök időkra Ha vál­toznak a körülmények, a feladatok, újból és újból meg kell fogalmazni az ideo­lógiai munka időszerű cél­jait. Gondos és körültekintő elem'zés nélkül mindez nem megy., A pártszervezetnek mindig számításba kell ven­nie, hogy a különféle gya­korlati lépések, intézkedések miként hatnak a közszellem- rs\ várhatóan milyen jel­lemvonásokat, felfogásokat erősítenek. Mint ahogy az ideológiai célok megjelölése során sem feledkezhet el so­ha a gyakorlati munka szük­ségleteiről. Mindezt a folyto­nosan változó viszonyok kö­zepette nem könnyű meg­tenni. dehát nem utolsósor­ban éppen ebben rejlik a po­litika művészsete. Az ily módon felfogott ide­ológiai munka a pártszerve­zet egész kollektívájának az ügye. Ezért is szükséges a párttagok felkészültségét, képzettségét és ilyen irányú készségét szüntelenül növel­ni. Nem mond ellent ennek a kollektív felelősségnek, ha utalunk a képzettebb párt­tagok. az értelmiségiek kü­lönleges szerepére. Célszerű, ha ők az ideológiai munká­val kapcsolatban állandó vagy időleges pártmegbízatá- Siokat is kapnak. szükségle­tekből ki­induló cél­tudatos szemléletformálás tehát szerves és elválasztha­tatlan része kell legyen az alapszervezeti pártmunká- nak. Minél tudatosabb ési át­gondoltabb ez az ideológiai munka, annál sikeresebben oldhatja meg egyéb irányú teendői* is a pártszervezet Gyenes László Oláh Györgyné. az egyik bevonuló fiú édesanyja a szülök nevében köszön el tőlük. Utána Sárközi István mérnök alezredes lép a mikrofonhoz. Arról beszél, hogy a laktanyában napok óta készülnek ak újoncok fogadására. Rendbe rakták a körletet, a felszerelési tár­gyakat; Mindent megtesznek azért, hogy segítsék a bevo- nulókat, és a későbbiek so­rán is arra törekednek, hogy leszerelésük idejére testileg­szel 1 ami leg egyaránt gyara­podjanak. Beszéde után vezényszavak hangzanak,' útnak indulnak a csoportok. Irány a lakta­nya ... Népfront — szakszervezet Együttes ülésen az egészségügy helyzetéről Mi tagadás, Felkészülten várják őket a laktanyákban A bevonulok egy csoportja A politikai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents