Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-26 / 48. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1982. FEBRUÁR 26,

Naponta 350 liter

Régi bánata a surjániak- inak. hogy szeretett lakóhelyüket semmi sem jelöli a 4-es főúton. A helységnév- táblát csak részben hiúságból, inkább biztonságuk védelmében hiányolják.

— Ügy élünk itt, mintha nem is léteznénk! — a keserű szavak Szilágyi Józseftől származnak.

A ködös reggelen az aprócska település egyik bekötőútja mellett éppen a Tejipari Vállalat gépkocsija fékezett le, hogy összeszedje a surjániaktól a friss tejet.

Beszédesek voltak a sur- jániak, a kannacsörgés közben elmondták, hogy reggelenként átlag 350 liter tejet hoznak ki a főút mellé, amelyet aztán a tejeskocsi Töröks zent m i ki ós ra vagy Szolnokra szállít. És elmondták a panaszukat is a tábla hiányáról.

A Törökszentmiklóshoz egy tyúklépésnyire levő Surján tulajdonképpen „nem létezik” hiszen közigazgatásilag a városhoz tartozik, annak külterülete. A surjániakat' azonban ez zavarná a legkevésbé, megértéssel fogadták, hogy egy alig öiszász lelket számláló helység jobban jár ha egy nagy „testvérhez” kapcsolják. Mind többen építkeznek, jónéhány új vagy félig kész ház mutatja, van vonzereje a „nevenincs” helységnek. A sur- jániak szerint az állattartás lehetősége csábítja oda az embereket. És persze az olcsó telek.

Hogy nem a csend Surján csábereje, nyilvánvaló. A főútvonalon a turistaidényen kívül is nagy a forgalom. az autók egymást érik.

— Mennek mint a meszes, de hát nincs tábla, ami a sebesség csökkentésére kötelezné .őket — mondta a magáét Szilágyi József.

— Pár hónapja baleset is történt, éppen itt, a bekötőút és a főút torkolatában — tette hozzá Csortos István.

— A gyerekeket nem lehet szülői kíséret nélkül elengedni a buszmegállóhoz, amikor reggel iskolába mennek — lépett közelebb ®a- zsó Imréné. akinek egyik kezét négy év körüli kislány szorongatja. — ö még nem iskolás, — mutatott a kislányra, mintegy magyarázókig»— de a fiam igen.

Karakas Tibor vasutasegyenruhában álldogált a közelünkben. Eleinte szótlanul hallgatta a panaszokat, aztán kifakadt:

— Biztatnak bennünket„és nekünk is jól jön, hogy neveljünk állatokat. Nekem is van negyvenhat malacom, van lovas fogatom is, de a főútra nem mehetek ki a lovakkal annyira se, hogy a túloldalra átszállítsak valamit, pedig a lovas kocsival vállalhatnék fuvarozást is.

— Biztosan olcsóbb lenne, mint a tehereautó, ami a tüzelőt hozza — szólt közbe Szilágyi József.

— Itt születtünk, itt kell megélnünk — mondta halkan Karakas Tibor.

Ha az idegen végigsétál az összesen három névtelen, csupán számokat viselő sur- jáni utcán eszébe se jut. hogy a takaros házakban élők többet panaszkodnak, mint bármelyik városi lakó- teleDen.

Hogy Farkas Pálné tanítónő dicsérte Surjánt, a szorgalmas surjániakat, nem véletlen. hogy huszonöt éve ott tanít, szereti ezt a „névtelen” helységet.

tejet adnak le

— Jelenleg már csak tizenhat tanítványom van, elsőstől negyedik osztályosokig. Ebben a tanévben ülhetnek utoljára ezekben a padokban jövőre nyugdíjba megy az iskola. Velem együtt.

A mosolygós tanító néni, mint" általában az egytanítós településeken, megszámlálhatatlan társadalmi megbízatást teljesít, tud a tábla- panaszról is.

— A helységnévtábla kihelyezése nem lenne olcsó mulatság, hiszen ha lakott területet jelöl, az útnak a kél tábla közötti szakaszát meg kellene világítani.

Á KPM megyei igazgatóságán jól ismerik a surjáni- ak bánatát, de kénvtelenek ragaszkodni a szigorú nemzetközi közlekedési szabályokhoz. Ha lakott területet jelölő táblát tesznek ki. annak milliókban mérhető anyagi „vonzatai” lennének.

A szabályok, előírások, rendeletek útvesztőjében talán mégis lehetne találni valami megnyugtató és nem drága megoldást, hogy a surjániak a mostaninál nagyobb biztonságban élhessenek ha közigazgatásilag nem is, de a valóságban mégis csak létező településen.

Bendó János

Fotó: T. Katona László

Művészi hetek Nyíregyházán

A Jászsági Népi Együttes részvételével

Fischer Annie, a Pécsi Balett, a debreceni Csokonai Színház és a Jászsági Népi Együttes lesz többek között a vendége a Nyíregyházán, március 1-én kezdődő művészeti hetek programsorozatának.

A szabolcsi megyeszékhely hagyományos tavaszi rendezvényét Gínk Károly fotóművész' Bartók és Kodály című fotókiállításával nyitják meg a megyei-városi művelődési központban.

Ugyancsak a művelődés új otthona lesz a színhelye március 22-én Fischer Annie zongoraestjének. A művészeti hetek színházi programjában Csajkovszkij Rómeó és Júlia balettjének bemutatásával vendégszerepei Nyíregyházán a Pécsi Balett. A debreceni Csokonai Színház Schiller a Genovai fiesco összeesküvése című darabját mutatja be.

Március 13-án a tíz éve alakult Jászsági Népi Együttes lép pódiumra Nyíregyházán. Repertoárjukban az alföldi folklór táncai mellett szatmári táncok is szerepelnék. Aj rendezvénysorozat rangos eseménye: a nyíregyházi Jósa András Múzeumban megnyitják azt az állandó kiállítást, amely a keleti országrész forradalmi, katonai hagyományainak emlékeit tárja a látogatók elé. Az irodalom és a gasztronómia barátainak a Végit Antal gyűjtötte száz szatmári ételreceptből kínálnak kóstolni valót a megyében dolgozó mesterszakácsok.

Kodályról

eszperantó nyelven

Huszadik alkalommal fogadja Gyula a világ eszpe- rantisláit: a július 4-től Kiig tartó jubileumi nyári egyetemen. A nemzetközi nyelvű ismeretierjesztés rangos Gyulai fórumán az idén egyebek közt Kodály Zoltánról. Munkácsy Mihályról hangzik el előadás eszperantóul, s az immár hagyományos kiscsoportos foglalkozásokon ezúttal a számítógépek. különböző felhasználásáról értekezhetnek: az eszpe- rantista szakemberek. A huszadik gyulai eszperantó nyári egyetemen először rendezik mee a szövetkezeti eszperantisták nemzetközi tanácskozását.. A nyári egyetemeknek a magyar szakembereken kívül bolgár, angol, csehszlovákiai és egyesült államokbeli előadói lesznek.

Téli Tabán

Hófödte, nyeregtetős házak, fekete léckerítések, apró, zegzugos utcácskák, bóbiskoló akácok, becsületben megvénült ecetfák közt fut a fény, s meg-megáll, elidőz kicsit egy tornácon, a tisztára söpört kockaköves járdán, egy faragott ablakkereten. Itt, a szolnoki Tabánban, köhajításnyira a gázfűtéses, zümmögő, zakatoló, nyüzsgő panelházaktól, szépeket álmodik a csönd: kútra topogó öreg lépteket, ütemes vessző- seprű-sercegést, s tavalyi 'kórók magvait kutató tengelicek halk énekét.

— szj — Fotó: Hargitai

I------------1----------------------É

nekelni

csak szívvel lehet

Beszélgetés Madarász Katalinnal

A zenés estek közismert, kínos szituációja, amikor az előadó szeretné meaéneketl- tetni a közönséget, azonban a közös produkció sehogyan sem iön össze. Ilyenkor a pódiumon szereplő énekes és a nagyérdemű is feszé- Iveztetve érzi magát. Hogyan lehet ezt elkerülni? ízes előadással olvan légkört kell teremteni, hoev a széksorokban ülők önkénte- lenül fakadjanak dalira Ez utóbbi történt a héten Szolnokon a MÁV Járműjavító Művelődési Házában, amikor Madarász Katalin énekelt. A nagysikerű műsor után beszélgettünk a művésznővel

— Nem iár messze az

igazságtól, aki azt mondia rólam. hogv - lokálpatrióta vagyok — ismeri be az énekesnő. — Szolnok megvébe , mindig különös örömmel iz- színhazaktól, a legeldueot- galommal iövök. hiszen ide- takb falusi kultúrnazáfciff, valósi vaavok. Túrkevén él- Ne veeve álszerénvséenék. tem. ott. .érettségiztem, tu- , a oiei előadótermeket laidonkéDDen a nálvám is kedvelem jobban, ugyanis onnan indult. A kevi tánc- sokkal meghittebb. Szeretem csooort t--" iá voltam, ott :',ni az arcokat, akiknek,

ueve énekelni kellett. Aztán yaev akikkel énekelek. Sok- amikor a rádió Dálvázatot \a' konnvebb közelebb ke- hirdetett. a többiek biztat- tülni egymáshoz.

tak. próbáljam mee. Túrke- . " Egyesek azt. mondogatva dalcsokorral indultam. a nendal ..divatjamúlt

— És győzött sikert ara- nwTI szeretik. A közönség

ma este erre alaposan rácáfolt.

— Húsz. éve kerültem el — Én imádom a néodalt..

hazulról' de azóta is rend- a népzenét és mindenféle szeresen gyakran iárok muzsikát, ha iá. Nagvon vissza. Valószínű a táncos sajnálom azokat az embereim ú 11 miatt, mindig nagvon két akik csak egv dolgot szerettem együttesekkel sze- tudnak szeretni. Egv a lé- repelni mind a szolnoki nveff aki közönség elé áll. Tiszával, mind a Raikó ze- tisztában legyen felelősségé- nekarral. vei. Bele kell adni mindent.

— Szinte az egész világot nincs rosszabb egv szívtelen, beiárta már. Sókat utazik? langyos műsornál. Ha a szín— A héten jöttem haza vonal és az odaadás is meg" Ausztriából a iövő hónap- volt. akkor nem marad el a ban is lesz külföldi szeren- tans sem.

lé—n. Rengeteg helven felléptem már a hatalmas (fs)

Bach, Haydn, Weber

Kamaraest Jászberényben

Az Országos Filharmónia Il-i'k bérleti hangversenye keretében a iászbeiénvi Pa- lotásv János zeneiskolában, a Magvar Barakk Trió (tagjai: Cseténv^ Gvula. Barta Zsolt Végvári Csabai valamint Lugosi Melinda énekes lépett fel. A műsorban Bach. Buxtehude Caccini. Scarlatti. Durante. Havdn és Weber kamaraművei szerepeltek. A művektől függően az együttes hangszerösszetétele csembaló. gordonka, fuvola vagv a csembaló helvett zongora volt. Először Bach: Esz-dúr szonátája hangzott fel. A mű tulajdonképpen concertóhatást mutat, A cseló és a csembaló többnyire kísérő funkciót tölt be. a szolisztiku- sabb szerepre szinte végig a fuvola vállalkozik.

Az együttes szénen muzsikált. nagvon iónak tűntek az úi temoóindítások. A recitatívó-átvezetéseket lehetett. volna kicsit nvueod- tabbra venni. Különösen tetszett. a csembaló pergő ritmikája. Ezután Bach: Quia resnexit a Magnificat-ból. valamint Ária a kávékantátából hangzott fel. Ezekben az áriákban Lugosi Melinda híven stílusosan alkalmazkodott a zenei anyaghoz gvönvörű finom vibrálót alkalmazott. A jellegzetes barokk fordulatok, dallamok szénen hitelesen szólaltak meg előadásában. Az énekszámok után Buxtehude: e-moll szonátája következett. Buxtehude nagv jelentőségű német, orgonaművész és kiváló zeneszerző volt Művei: kantáták, orgonaművek, kamaraművek Zenéiét — íav e művét is — szabadon

számvaló fantázia, mozgalmasság és hailékonv tematika jellemzi. Az előadásban úgy tűnt hogv a recitativók tempói nem volta"* eléggé kiérleltek, olykor a gordonka túlromantizáltnak tűnt. Ugyanakkor virtuóz volt a fuvolaiáték. A szünet előtt Caccini: Amar üli.' Scarlatti: Siciliana. Durante: Danza sanciulla című művei csendültek fel. Caccini olasz zeneszerző. eavben lantos és énekes volt. Jelentős szerepe van a recita- tívó kialakításában.

Szünet, után Havdn és Weber eev-egv műve hangzott el. Az első Havdn: G- dúr trióia volt. A szerző kamarazenei alkotásai mind számban, mind jelentőségben kiemelkednek életművében. Legjobban a harmadik tétel megformálása sikerült. ez Havdn egvik gyönyörű gyors tétele, melv szénen, plasztikusan szólt, klasszikus fegyelmezettséggel. Befejezésként Weber: g-motl (Oo. 63) trióiát adta elő az együttes. Weber a romantika egvik kiemelkedő és kezdeményező mestere, Nélküle talán nem alkothatta volna meg később gyönyörű tündérzenéit Mendels- shon és Wagner fantasztikus ooerazenéit. E trióban hiányolható volt á nagvóbb romantikus gesztus, a több. sűrűbb vibrátó a fuvolában. Ugyanakkor lehetőséget nvúitott. a mű az együttes hangszeres virtuozitásának megcsillogtatására is. A második tételben nagvon szép dallamíveket formált a gordonka.

Bu.itás József

Tyúklépésnyire a várostól

— • ’srvsft' *■" Í, * "■ipyhA jeltelen Surján