Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

1982. FEBRUÁR 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ifjúsági aktívaértekeziet a néphadseregnél Tegnap rendezték mesr a Ma,avar Néphadsereg i fiúsá­éi aktívaértekezletét, a Ma­gyar NéDhadseres művelődé" síi házában. A tanácskozást Csémi Károlv vezérezredes, honvédelmi államtitkár nvi- tofcta mefí. Az elnökségben foglalt helvet Korom Mi­hály «az MSZMP Politiikai Bizottságának tagja. a Köz­ponti Bizottság titkára. Bor- bánói János a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Rácz Sándor az MSZMP KB osz­tályvezető ie Varsa Sabián •Lászlót a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, vala­miint az MSZMP, a KISZ KB. az Állami Ifjúsági Bi­zottság és a Magyar Néo- hadseres tábornoki karának tö'-'b más kéDviselőie. A néphadsereg minden területét képviselő több száz katonafiatal előtt Károáti Ferenc altábornagy. honvé­delmi mim iszterhel vette- a Masvar Néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöke adott számot arról hasvan való­sultak meg a néobadsereg- ben a párt ifjúságpolitikai céliai. s beszélt, a soron le­vő feladatokról. A vitában részt vett Ko­rom Mihálv. Köszöntötte az értekezlet résztvevőit., maid átadta a Közoonti Bizottság és Kádár Jánosnak. az MSZMP KB első titkárának üdvözletét. A továbbiakban hangsúlyozta az értekezlet fontosságát, hiszen a részt­vevők a honvédelem alaD- vető feladatait, a katonafia­talok élétét vitatták meg. mindezek Dedig elválasztha­tatlanok az egész ifjúságot foglalkoztató kérdésektől. Ezután arról szólt, hogv az MSZMP XII. kongresszusa óta eltelt időszakban honvé­delmünk korszerűsítésében, erősítésében is tervszerűen valósítiuk meg elhatározá­sainkat. A szövetséges had­seregekkel végrehajtott, kö­zös gyakorlatok is bebizo­nyították: a Mag vair NéD- hadsereg felkészültségét., harcért ékéf tekintve méltó Dartnere a Varsói Szerződés többi hadseregének. A vitában felszólalóik kö­zül többen hangsúlyozták. hogv a korszerű technika, a meenövekedett feladatok a bevonuló fiataloktól és a hi­vatásos katonáktól alano- sabb felkészülést, igényelnek. A különböző alegységek hét­köznapjairól beszámolva a katonafiatalők elmondták, hogv mind gazdagabbak a művelődési, szórakozási le­hetőségek ma már nem rit­ka hogv a kisebb-nagvobb katonaközösségek szabad ideiüket is egvütt, töltik el. A vitából kitűnt.: a kato­nafiatalok értik, elfogadják a párt politika • cél iáit., ké­szek tetteikkel is kifejezni egyetértésüket a féilett. szo- ciak'a társadalom átütésé­ért és védelméért, megfogal­mazott. programmal Az eb­ből adódó tennivalók meg­valósításáért a iövőben is becsületesen dolgoznak. Töb­ben rámutattak a oárt-. a KISZ-szervezetek megnő ve- 'kedett felelősségére az ifiú" ’ság hazafias. honvédelmi nevelésében. Az ifiúsáai aktívaértekez­let Csémi Károlv zárszavá­val. ért véget. Diplomások a tsz-ekben Megfelelő körülmények között hamar „meghonosodnak” Nem csak«a legjobbakba Az állam is segít A társadalmi ösztöndíj A megye termelőszövetke­zeteiben 1981-ben 5,7 száza­lékkal nőtt a képzett szak­emberek száma. Ez idő sze­rint nyolc híján másfélezer felsőfokú végzettségű szak­ember, állattenyésztő, nö­vénytermesztő, gépész, köz­gazdász. kertész és más szakmabeli dolgozik a nagy­üzemekben, kamatoztatja tudását, képességét az ered­ményesebb gazdálkodás ér­dekében. Az egyetemi, főis­kolai képesítéssel rendelkező szakemberek létszáma or­szágos összehasonlításban is a jók közé sorolható. Az el­múlt évben például 81 új szakember vállalt munkát több mint a korábbi eszten­dőkben. Mint a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályán megtudtuk, örven­detes jelenség, hogy a dip­lomások mellett a középfokú végzettséggel rendelkező szakmunkások száma és ará­nya is tovább javult. Ezt tanúsítja, hogy a téeszekben foglalkoztatott munkáslét-' szám 65 százalékának van képesítése. A korábbi éveik­ben az volt a jellemző, hogy az egyetemekről, főiskolák­ról kikerülő diplomások, fő­leg a jobb hírű, magasabb eredményeket produkáló tsz-ekben vállaltak mun­kát, néhol már túlságosan sok szakember tömörült össze és nem mindig tudták tudá­sukat, képességeiket az. igé­nyeknek- megfelelően kama­toztatni. A „divat” szeren­csére változik ma már el­mondható, hogy a szakem­ber-ellátottság kiegyenlítet­tebbé válik, a kedvezőtle­nebb adottságú tsz-ekben is »többen vállalnak munkát. Kisébb számiban vannak azok akik friss diplomáival kerül­nek ezekbe a gazdaságokba, többeket a népgazdasági és az egyéni érdekék szem előtt tartásával átcsoportosítanak. A megyében jelenleg 13 olyan termelőszövetkezet van, amely 17 aranykorona érték alatti földterületen gazdálkodik. Ezek javarésze a tiszafüredi járásban talál­ható. Az elmúlt három évben 36 szakembert csoportosítot­tak át, elsősorban vezetői munkakörbe, főleg az, álla­mi gazdaságokból. Csak az elmúlt évben tizennégyet kerültek a kedvezőtlen adott­ságú téeszekbe. Érdemes néhány szót ejte­ni arról is, hogy a korábbi évek ellenállása, visszahúzó­dása után miért nőtt meg a szakemberek szemében a gyengébben gazdálkodó^ tée­szek ázsiója. A magyarázat kézenfekvő. Az állam sokol­dalúan támogatja a nehe­zebb körülmények között működő gazdaságokba igyekvőket egyebek között a szervezett, intézményes ke­retek között jövedelemkiegé­szítő támogatást nyújt, lehe­tőséget ad a kedvezményes személygépkocsi-vásárlásira,_ sggíti a letelepedés feltétel leinek a megteremtését. A szövetkezetek maguk is törekednek arra, hogy meg­felelő életkörülményeket, munkafeltételeket teremtse­nek a szakembereknek. Töb­bek között a tiszaörs—nagy- iváni Petőfi a tiszafüredi Márnán Kató, a tiszasülyi Béke és Barátság, a tisza- szentimrei Aranykalász Tsz szolgálati lakást foifctosított az érkezőknek. A tapasztalat azt igazolja, hogy ahol meg­felelőek a körülmények, ott az új jövevények hamar , ,megh on osodn ak”. Egyes tenmelőszövetkeze- rtékiben a szakember-után­pótlás fontos alapjának te- . kintik a társadalmi ösztön­díjat. Ez idő szerint a me­gye közös gazdaságainak fe­lében hoztak létre társadal­mi ösztöndíjalapot. Ezt az arányt tovább kell növelni, mert az elmúlt évek gyakor­lata azit igazolja, hogy a , tervszerű szakember_szük- séglet biztonsággal csak így elégíthető ki. A megindult folyamat mindenképpen biz­tató, erősödik, szilárdul a szövetkezeti vezetés, a mos­tani állapot szerint az első számú vezetők több mint 'háromnegyed*, pontosabban 76,7 százaléka diplomás, ren­delkezik magasabb politikai és szakmai felkészültséggel. E. S. Megszűnik egy részleg Milyen munkát ad dolgozóinak a SZOLTISZ? A Szolgáltató és Termelő Ipari Szövetkeze? — nép­szerűbb nevén SZOLTISZ >— a VBKM részére világítótes­teket szerelt. Ezt a munkát március végén befejezik, a partnernek nincs irá szüksége tovább. A megoldásra. két variáció is született. Az egyik — és egyelőre bizony­talanabb — az Úi tevékeny­ségi kör kialakítása. erre egy nagy budapesti gyárral folytatnak tárgyjafáisolkat. Az eredményről még korai vol­na beszélni, de ha sikerül nyélbe ütni az üzletet, az eddigiekhez hasonló munkát végezhetnek a dolgozók. Á másik megoldást viszont már pontról pontra kidol­gozták. Belső átszervezéssel, áthelyezésekkel mindenki­nek lesz helye. Ki a húzózár­szereléshez, ki a nyomdába kerül, a férfiak pedig vas­ipari munkát végezhetnek. A közös műhelyben fog­lalkoztatottak anyagilag nem károsodnak, új munkahe­lyükre változatlan órabérrel kerülnek át, A szövetkezet az ágazat megszűnését re­mélhetően simán átvészeli, tavalyi, közel 100 millió fo­rintos termeléshez viszo­nyítva a lámpaszerelés 8 millió forintjának kiesése ha nem is kicsi, de pótolha­tó mennyiségnek számít. A bedolgozói hálózatot azonban ezen a területen felszámolta, a bedolgozók tagsági viszonyát megszűn­tette. Az erdészetben Korszerűsödő fakitermelés Az erdőkben iavában tart a fakitermelés szezonia. A téli hónapokban mintegy 3— 4 százalékkal több fát vas­nak ki. mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezekben a hetekben a szakemberek szinte megállás nélkül 12— 13 ezer génnel döntik a fá­kat. a kitermelt nyersanya­got összeevűitik és eevre több helven fel is dolgozzák. Az állami erdőterületeken esv-e°v üzem évente általá­ban 300—500 ezer köbméter faanyagot ad. A téli mun­kát. nag v teliesitménvű gé­nek segítik. Az elmúlt évi­hez kénest, minteav százezer köbméterrel több. úgyneve­zett aorítékot gvártanak az 'erdő ga zdaságok. A RAKTÁRI KÉSZLETEKRŐL Sok vagy kevés? szövetke­zetnek ie" lentős ex- norllétele tejesítéséihez szüksége van bizonvos menv- nviséeű rézre. Csakhogy a legkisebb rendelhető menv nviség évi rézszükséstetük háromszorosa. ígv aztán — ha csak a különféle börzé­ken nem iárnak szerencsé­vel — kénytelenek három esztendei termeléshez szük­séges rezet rendelni, és ez nemcsak a raktározásban, hanem a kamatterhek miatt a nénzüevi gazdálkodásban is gondot okoz. Az említett szövetkezet oéldáia nem eavedi Hason­ló beszerzési gondokra az ország valamennyi gazdasá­gi vezetője anvaabeszerzőie tucatnvi oéldát.. mondhatna. És miközben mindenki be­szerzési nehézségekről be­szél. nem tagadia: raktárai­ban nem csupán a folyama­tos termeléshez szükséges mennyiséget, tárolia bizonvos a lanan vágóikból, alkatrészek­ből és félkésztermékekből, hanem ennek többszörösét. A besnáizolás indokolt. — mondják — hiszen hiánv van a szóbanfonaó termék­ből. s ki tud iia. mikor ju­tunk hozzá legközelebb. Ígv fordulhat elő. hogv ffvakxan éon hiánycikkekkel vannak tele a raktárak. Felemás a készletgiafcdálko- -dás h^lvzete. Igaz a kész­letnövekedés üteme az utób­bi időben mérséklődött de mée mindig tekinté’ves ősz- szegeket kötnek le a rakta rakban tárolt, értékek. Ta­valy például 519 milliárd 'fo­rintot. Az összeg nasvsáeát érzékelteti, ha az évi nem­zeti jövedelemmel hasonlít­juk össze, ami tavalv 58» milliárd forint volt. Sok vaev kevés a készlet? Ha a számokat vesszük alla- duI. iogos a kiielentés: bő- viben vaevunk a felhalmo­zott anyagoknak. Árukancso- íásos. hálaDénzes bes/ere­sekről hallva viszont az az érzésünk: talán mésis ke­vesebb anvae és alkatrész fekszik a rakitárákban. mint kellene. Méeinkább ez a vé­leményünk. amikor azt. hall­juk. hoav némelyik cégnél — alkatrészek híián — 4—5 régi berendezésből ütnek össze egv ..úiat”. A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szak­osztályának anvasgiazdálko- dással foglalkozó vándorgyű­lésén nemrégiben elmond­ták: a Metalloslobus. a szí- n„„fém termelőeszközzel ke- rn<-kedő vállalat vezetői szo­katlan ajánlatot: nostáztak 400 ügyfelüknek. Elképzelé­sük lénvege: a korábbi fet­tételektől eltérően napra, hét re dekád ra vállal iák a szállítást! A felhasználók reakcióid; megdöbbentő volt. A kedvező ajánlatra mind­össze 40 válasz érkezett és végül. összesen négven (!!!) kérték az ütemes szállítást. Az ajánlat ió lehetőséget kínált, a raktári .késztetek apasztására. Hofiv miért nem éltek vele? Ezúttal ne gaz­dasági motivációkat, érdeke­ket keressünk. A felhaszná­lók megszokták (és a legtöbb helven jelenleg is ezek az állapotok a iéllemz.őek). hogv a hazai piacot. az eladók ura Írna jellemzi. Sokan. . a többség még akkor sem tud váltani, ha legalább részle­gesen megváltoznak az erő­viszonyok és az eladók erő­fölén vét a vevők kedvezőbb Dozícióia váltia fel. Ezt — uovancsak az említett ta­nácskozáson — egv szemlé­letes hasonlattal jellemezték. Az állatkísérletek szerint, ha egv oroszlárvkölvköt, ösz- szezárnak egv hatalmas vér­ebbel az oroszlán akkor is fél a kutyától, ha már meg­nőtt. megerősödött Lehet höav á szállító sem olv--> erős már a vevőhöz képest? Ezt nehéz tenne kí­sérteti úton bizonyítani. Legalábbis a termelők zö­me nem vállalkozik a kí­sérletre mint ahogv a Me- talloglobus oéldáia is bizo­nyít ia. A termelővállalatok feladata uevanis a folyama­tos termelés, s többségük nérr; készletmérsékiés érde­kében nemi gen vállal ia az átmeneti leállások, az ütem­télen szállítások ódiumát. A telített raktáraikban persze nemcsak haszpoa anvaeok és alkatrészek vár­iák hocr feldolgozzák őket. olvnnok is akadnak, ame­lyek a vállalat, sőt az egész gazdaság szempont iából el­avultak. A -szakértők szerint az elfekvő készletek hánya­dának pontos meghatározá­sa lehetetlen: az összes kész­letek 10—15 százalékára be­csülhetők. De ami felesleges áz egvik helven. az másutt h’-'-vcikk lehet. El kell hát cserélni, el kell adni — ezt szor°almazzák az évente t-’-'->ször megrendezett bör­zék fezek a börzék azonban — minden törekvés ellenére nélkülözik a megfelelő sza­kosítást. nem eléggé átte­kinthetőek. ígv aztán nehe­zen talál egymásra eladó és vevő (és az el­fekvő kész­tetek) duz­zadását fokozza, hogv az importigényt néha 180—360 —600 nappal előre kell be­jelenteni. Sok esetben nehéz előre látni, hogv eavik-má- sik >an vasból mekkora menv- nvíségre lesz szükség. Az is előfordulhat, hogv amikor megérkezik a megrendelt, al­katrész. már lefutott, a kész­termék. mert a vevők nem keresik többé. A készletgazdálkodás a különböző intézkedések, kez­deményezések ellenére rég­óta kénves Dontia gazdál­kodásunknak. Hiába állapí­tották meg az illetékeseik. hog;v fokozni Tíell a felesle­ges készletek csökkentését, és a KGST-n belüli cseréjü­ket Gazdasági eszközökkel kell kényszeríteni a válla­latokat. hogv tartsák és tar­tassák be szállítóikkal is szerződéseiket. S a készletek: nagyobb hánvadát. a terrne­lőec /köz-kereskedelemben kell felhalmozni, s csak ki­sebbet a felhasználóknál. M. P*. Egy ipari A készletek A jánoshidai Vöröshajnal Tsz-ben Nyereség az állattenyésztésből is Jól jövedelmez a melléküzem A jánoshidai Vöröshajnal Termelőszövetkezetben a leg­nagyobb főágazat a növény- termesztés, a téesz bevéte­lének több mint 40 százalé­kát ez adja. A gazdaság mégis igazán egyik mellék­üzemágával vált híressé. A termelőszövetkezetben ugyan­is használt gépjárművek bontásával is foglalkoznak, ami a szövetkezetnek több mint 10 millió forintos árbevételt hozott 1981-ben is. Az idén egyébként a közét gazdaság­ban a gabonaterület eléri a szántóföld mintegy 60 szá­zalékát. Tarmelnek naprafor­gót és cukorrépát, s újdon­ság a növénytermesztésben a fényfhag és a sörárpa ter­Jelcntős árbevételhez juttatja a bontási ágazat a terme­lőszövetkezetet ' melése. Ez utóbbi biztonsá­gos termesztéséért csatlako­zott a gazdaság a Sörárpa Termesztési Rendszerhez. Az állattenyésztés bevéte­lük 2i százalékát adja. Az évek óta veszteséges ágazat immár nyereségessé vált. Ami többek között jelzi a tenyésztői munka javuló színvonalát: többek között csökkent az egy liter tej előállításához felhasznált abrakmennyiség. Igen dina­mikusan fejlődött a ház­tájiban -- is. az állat­tenyésztés tavaly 314 ton­na sertést és 32 tonna vágó* marhát értékesíthettek a termelőszövetkezeten ke­resztül. Fotó: Tarpai Sikerült a tejtermelés önköltségét a tervezetthez képest csökkenteni, egy tehén átlagosan 3740 liternyit ad a gazdaságban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents