Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. FEBRURÁR 25. Férfiak a nSkről Közelebb az egyeijtgúsigluz Táppénz, nyugdíj, családi pótlék kistermelőknek Maok Sándor a Középti" szavidéki Vízüevi Igazgató­sáé dolgozó ia. Markáns ar­cú ötven év körüli férfi. — Az ón életemben há" rom nőnek iuitott fontos sze­ren/ A legelső az édes­anyám. de sajnos őrá alig emlékszem. mivel méa isko­lás koromban elveszítettem. Árván nőttünk fel. és a hiá­nyát naevon mesére ztem. Azután az anyósomról is szólnom kell. Lehet, hosv furcsán hangzik, de én anva helvett anvát is találtam benne. Naevon megértő, és noha már közel huszonötévé -ismerem, még szóváltás sem völt közöttünk. die akad valami elintézni való. Azért arra ügyelek, hogv nvairanta meailegven a kii-ka ocsolód ásunk Tava Ív is elmentünk négyesben a gye­rekekkel eav dél-eurÓDai körútra, és az idén is ki­ruccanunk két hétre Gyulá­ra. Azt hiszem, rászolgá­lunk mindannyian ennvi ki­kapcsolódásra. — Fiavelmes féri? Kinti és benti munka — És a feleséae? — Ö a harmadik.. Szintén dolgozik, iskolatitkár. Ami az otthoni feladatokat illeti, envém a favágás, meg a be- gvúiitás illetve a iószáeok etetése, gondozása. A takarí­tásból úgv veszem ki a ré­szem hoPv ritkán én is nor- szívózom. — Az eavenioaúsáa? — Bevallom, az értelmi szervező, irányító az asz- szonv. Ö kezeli a pénzit. ha- zaadom a fizetésem, viszont az úgynevezett meteoroló* gusdíi — rendszeresen ieav- zem olvasom, küldöm az időiárás helvi alakulását — ami havi 220 forint, az envém. — Jó 'ez íav? — Nekem naevon ió. mert iáratlan vaevok a vásárlá­sokban. leköt a munkám, és az az igazság, hoav nem is érdekéi a mit. hol. mikor mennyiért adnak. Mindezt a fe'“séeem remekül elintézi. Ratkai János, a tiszafüredi Háziipari Szövetkezet eéDko" csivezetőie. Ugyanitt a fele­sége az elnökasszonv. — Hoavan alakult, ki e.z a heluzet? — Fizikai dolgozóként kez­dett itt a feleségem, és a műhelyből' került eevre fon­tosabb beosztásokba. Amikor én tizenkét éve ideiöttem a Volántól. már főkönyvelő volt. Hét éve Dedig elnök­nek •■"'asztott ák. — Érdekes helyzet. Ott­hon ki a főnök? — Itt ő. de a családban nincs efféle beosztás: közös a kassza, és a házi munkát is meaosztiuik. Amikor viszont, a mérlegkészítést végzi, fon­tos ielentést szerkeszt, vaav a vizsgáira készül, természe­tes. hogv nekem iut több há­zi munka. Jó hogv az édes- anvia a szomszédban lakik, íav sokat segített két lá­nyunk neveléséiben, hiszen többször előfordult hogv este kilenckor még úton vol­tunk a kocsival. — Kényes kérdés: -milyen főnök a feleséae? — Lelkiismeretesebb ná­lunk. átlagférfiaknál. az bi­zonyos. Minden aaróságra figvéli. és a kis dolgoknak- is utánanéz. Ügv hiszem, iól csinália. amit csinál. — Büszke la ieleséaére? — Emberileg olvkor iob- ban szerettem volna, ha nem első számú vezető, mert ez a fontos beosztás vitathatat­lan. olvkor feszültségekkel iár. De örülök is annak, hogv ió a cégünk, és a ter­melésünk 95 százaléka tőkés exportra kerül, ami azt is mutatja, nincs bai a mun­kával. És ebben neki is van része. Alkalmazkodóbbak, kedvesebbek Kiss András, mint az el- nökasszonv közvetlen he­lyettese viszont más szem- tton tokát sorol fel állítása igazolására — Körülbelül 140—150 nő döteozik nálunk, és iellem- ző hoev az aoró gondokat is behozzák sokszor az üzemb“ Ha az udvarló kissé ferde szemmel néz ráiuk. bizonv m-','átszik a kezük remegésén a tekintetük­ben másnaD. Ez rossz is. meg ió is. mert őszintén elmond­ják : igyekeznek megszaba­dulni a bánatuktól. Az ténv. hogv nagvobb figyelmeit, több törődést igényelnek. Könnyebben lehet bánni ve­lük. mint a férfiakkal. An­nak ellenére, hoav itt muir Ikásnők otthon meg felesé­gek. édesanyák. . asszonyok, azaz tengernvi gond varia őket. A tavalVi szén ered­ményeinkben benne van az ő szaktudásuk megbízható­ságuk szorgalmuk is. És akikből maid munkás­nők. szakemberek dolgozó nők lesznek? A ma tanuló- ián vairól vall Báránv Sán­dor középiskolái tanár, a te . mellesleg” a 3. c osztály­főnöke a huszonegy ti zen­it“*—tizennyolc éves lánv második ..atvia”. — Aranyosak. kedvesek ezek a mai fiatal Ián vök. és szó szerint iaaz: a mate­matika és a fizika kivételé­vel bármilyen feladatban lehet ráiuk számítani. Ez a két tárev valahogy nehezen megv. Noha már több mint húsz éve oktatok, mealen. hogv annvira nví’litak. őszin­ték önállóak, esetenként, fel­nőtt gondolkodásúak. Jel­lemző: maguk intézik vala­mennyi ügves'baios dolgu­kat. legven szó a KISZ-ről. vagv a nvár elei! kirándu­lásokról!. Egv szó mint száz. lehet, hogv tanulásban nem állnak az élen. de én úev látom, az életben nem kell félteni őket a munkától az úgynevezett felnőtt közös­ségbe történő beilleszkedés­től Eddig olvan férfiak vallot­tak a nőkről, akiknek az élete Dária is dolgozik. Fi- czere Béla MÁV-alkalma- zottnál viszont a róai csa­ládmodell a iéllemző: a féri dolgozik, a felesége otthon háztartásbeli. Ami a la­kást illeti: szembetűnő a nőtöbblet, hiszen a felesé­gén és a két lánván kívül az ö-'resv édesanvia is ve­lük él. — Hoavan alakul a csalá­di munkameaosztás? — A feleségem, meg az édesanyám végzik a házi munkát. Nekem, a hol az éjszakára hol a naonalia e«ő szolgálaton kívül a n->ev gyümölcsös kert gondozása, ápolása iut Itt télen, nyá­ron van tennivaló Négyszeres nötöbblet — Bevallom, nem mindig. Például annvi már a ieles dátum: névnaD születésnaD. anvák napia, nők naoia. há­zassági évforduló, hogv né­ha elfelejtem. Ilyenkor az­tán akkor dó tolom. ha eszembe iuit. És az ifiú házasok? Do­bozi Sándor az MHD-iben eszteraálvos. és kéthónapos házas. — A" ismeretségünk ba­rátságból fejlődött szerelem­mé Azért szerettem meg a feleségem, mert közös a ter­mészetünk. a gondolkodá­sunk Ső* méa a boltokba, az áruházakba is közösen -nézelődünk, pedie köztudott. hogv a fériek nem lelkesed­nek ezekért, a- ..túrákért”. — Az otthoni éavenioaú- sáa? — \ takarítást teljesen én véö7em. és a mosásban is segítek. A bevásárlás közös. — Van valami, amit nem é szeret a női nemben? — Azt. hogv néhámvan. mint egv újságíró mindent -tudni akarnak Magukról megértem, ezért kanták a fizetésüket, de sok assz.onv úev keveri a laooikat. akár Rodolfó. Szeretnek a más Idolieával foglalkozni. ha mér velük nem sok törté­nik. A 22 éves. nőtlen Kiss Já­nossal. a Tiszafüred és Vi­déke Áfész eevik ügves bol­ti eladóiéval még sok min­den történhet. Elvégre a baiszos. hosszú haiú fiú ka­tonai bevonulás előtt áll. János afféle határozott, fel­lépésű ..ió szövegű” fiatal­ember. — Jelenleg az angyalbőr miatt nem házasodom, ami nem jelenti azt. hogv .nincs kapcsolatom a lányokkal. Hogv mi a véleményem ró­luk? Aranyosak.- báiosak és az élet naDfénves oldalai közé tartozik széDeket mon­dani. udvarolni nekik, főleg, ha az igyekezet, nem hatás­talan. — A möi tartózkodás? — Akár a bolti vevőlét­szám: változó. Van. aki rá­tarti. és van. áki felhúzza az orrát, ha az ismeretség utáni harmadik este nem ..rohanja le” az ember. A mai lányoknál egv tapasz- italt fiú már az első ráné- zetből meg/t-udia. mennv-i az esélve az eevüttiárásra. Ideál: katonaság után — Az ideália? — A haiszín mindegy, cwlk elfogadjon engem, és én is elfogadjam Szeretem a sportot. a Decázást. és be­vallom. olvkor aoró dolgo­kért is begurulok. Ne legven viláeszép de csúnya se. in­kább csinos. — Az eavenioaúsáa? — A szüleimmel élek és a házon belüli munkáktól megkímélnek. Igaz a kert­ben olvkor szorgoskodom. Ha egv lánv naevon foa tet­szeni és vele kénzelem el az életem bizonyos hoav mindenre kéDes leszek érte. — Mondiuk mosoaatásra is h konyhában? — Hoavan ion ki a höl- avekkel? — A féleségem galamb- természet. vele a leakönv -nvebben, A mama már ne­hezebb eset a lánvok vi­szont más világot jelentenek. Azért nincs nagy bai. hi­szen évek óta iól megvagyunk. A nénz közöst eevütt dön­tünk a nagvobb kiadások­ról az asszonnyal. — A feleséae ánindia ott~ hon tesz-vesz. Nem unalmas ez? — ö a bevásárló, és mdn­Kissé meglepődik csodál­kozva néz rám. maid sóhai-t. — Bevallom. ezzel még ftem is számoltam. Ámbár, ha úev hozza a sors — üsse kö ... D. Szabó Miklós Már vagy tíz-tizenöt éve, hogy a kistermelők sokszor megkérdezték: miért nem értékelik az ő munkájukat úgy, mint az alkalmazotta­két, szövetkezett tagokét, miért nem szerezhetnek nyugdíjjogosultságot társa­dalmilag elismerten hasznos munkájukkal ? A kérdés jo­gos volt, hiszen még a kimu­tatások szerint is a kister­melők állítják elő a mező­gazdasági össztermék har­madát, s ezt nem nélkülöz­heti a társadalom, a népgaz­daság. Ha viszont szükséges a kistermelés akkor a kis­termelő miért nem egyenjo­gú dolgozó másokkal ? Kiket érint? Annak tudatában is fontos kérdés volt ez, hogy nem túlzottan nagy számú embert érint a dolog. így például nem érinti a szövetkezetek tagjait, az üzemekben dol­gozókat. állásban levőket, a már nyugdíjasakat, hiszen az ilyen emberek társada­lombiztosítása rendezett. Érinti azonban, a pályakez­dő fiatalt, aki lehet, hogy csak átmenetileg, de kister­meléssel kíván foglalkozni, a szövetkezeti tagok család­tagjait — feleségét, felnőtt gyerekét — s azokat is, akik egészségük romlása követ­keztében, vagy „csupán” azért, mert belefáradtak az ingázásiba, felmondták volna korábbi állásukat, hogy az otthon végezhető kisterme­léssel foglalkozhassanak. Nem tehették eddig. mert a kistermeléssel, nem szerez­hettek nyugdíjévéket, s akiknek már volt, sajnálták veszni hagyni. Január elsejétől új hely­zet állott elő. Az 51/1981. (X. 27.) MT. sz. rendelet alapján társadalombiztosí­tásra jogosultságot szerez­hetnek mind a szövetkeze­teknek a közös munkában részt vevő családtagjai, mind a mezőgazdasági szakcsopor­tok tagjai, ha az előírt kö­vetelményeknek eleget tesz­nek. A szövetkezeti tagok csa­ládtagjai, ha a nagyüzem­mel munkamegállapodást kötnek, s az év folyamán a férfiak 150, a nők 100 tíz­órás munkanapot rtlel j es ille­nek. nyugdíjjárulók fizeté­se fejében nyugdíjéveket, baleseti ellátásra, családi pótlékra, anyasági és temet­kezési segélyre is jogosult­ságot szerezhetnek, úgy aho­gyan a szövetkezet tagjai. jMunkamegállapodáfct nem kötő szövetkezeti családta­gok számára hátrányosabb szabályok érvényesek, mert csak azok a napok számíta­nak biztosítási időnek, ame­lyiken a tag ténylege­sen dolgozott, amelyijjre fi­zetést kapott.) Fontos intézkedés, hogy akik 1982. január elsejét megelőzően családtagként részt vettek a szövetkezetek munkájában, s évenként 150, a nők 100 tízórás munkana­pot .teljesítettek, legföljebb öt korábbi év beszámítását kérhetik a szolgálati időbe. Az ilyen kérelmet a szövet­kezet székhelye szerint ille­tékes társadalombiztosítási igazgatósághoz kell eljuttat­ni. Előfordul, hogy a mun­kanapot nem a családtag, hanem a szövetkezet tagjá­nak a nevére írták jóvá an­nak idején. A családtag leér­heti ennek a tényleges hely­zet szerinti megváltoztatását. Akik korábbi évek munká­jának beszámítását kérik, két éven belül tehetik. Eb­ben az esetben az illető évekre a nyugdíjjárulékot meg kell fizetni. 0 szakcsoportokra vonatkozó szabályok A mezőgazdasági szakcso­portok tagjaira más szabá­lyok vonatkoznak. A rende­let szerint társadalombizto­sítási juttatásokra az a szak­csoporttag jogosult, aki a kistermeléssé] legalább évi 36 ezer — havi 3000 — fo­rint jövedelemhez jut és ele­get tesz a társadalombiztosí­tási járulékfizetési kötele­zettségének. (Olyan szakcso­porttagra, aki már nyugdíjas, vagy egyéb munkával sze­rez nyugdíjjogosultságot, nem vonatkozik a rendelet.) Egyénileg és minden év ja­nuár közepéig kell a szak­csoporttagok előző évben el­ért jövedelmét megállapíta­ni, s ez a szakcsoport veze­tőjénekl i n té zőb »zot tsá gá n ak feladata. Az értékesítési bi­zonylatok, átvételi jegyzé­kek ennek az alapjai. Nem­csak az állami és szövetke­zeti felvásárlóknak, hanem a magánkereskedőknek el­adott. sőt a piacon értékesí­tett áruk értéke is beszá­mítható a jövedelem alap­jául szolgáló bevételibe. A mezőgazdasági szakcso­portok tagjai, akik ily mó­don kívánnak gondoskodni a társadalombiztosítási jogo­sultságról, havi 600 forint járulékot fizetnék, minden hónap tizedikéiig. Ezáltal szerezhetnek nyugdíjeve­ket baleseti táppnézre, bal­eseti nyugellátásra jogosult­ságot, a családi pótlékon, anyasági és temetkezési se­gélyen kívül. A szakcsoportok, is kérhe­tik 1983 december 31-ig leg­feljebb öt év szolgálati idő­nek a beszámítását, ha szak­csoporttagok voltak, és iga­zolhatóan szert tettek évi 36 ezer — havi 3000 — forint jövedelemre. Ebben az eset­ben az utólag beszámított évekre is meg kell fizetni a, társadalombiztosítási járulé­kot. E kérelemmel a szak­csoport székhelye szerint il­letékes társadalombiztosítási igazgatósághoz lehet fordul­ni. (A szövetkezeti tagok csa­ládtagjai a szövetkezetüknél, a szakcsoporttagok pedig szakcsoportjuknál érdeklőd­hetnek a rendelet részletei felől. A Kistenyésztők Lapján nak februári és az azt kö­vető számaiban több cikk is foglalkozik e témával.) Kinek előnyős? A rendelet lényegét s a kistermelői nyugellátás és egyéb társadalombiztosítási juttatások iránti igényeket ismerve az állapítható meg: nagyon jó, hogy végre ez is megszületett. Kiindulási alapnak örvendetes, még ak­kor is, ha nem elégít ki minden várakozást. Azokét az egyéni kistermei őkét pél­dául, akik nem szövetkezeti tagok családtagjai, de nem is szakcsoporttagok, mert vagy nincs a lakóhelyükön szak csoport, vagy olyan te­vékenységgel foglalkoznak — szarvasmarha- avagy juh- tártás — amelyeknek példá­ul nem alakultak szakcso­portjai. A rendelet — úgy tűnik — azok számára előnyös, akik kistermeléssel kezdik életpályájukat, jó azoknak is, akik pályamódosítás, munka­viszony-megszakítás esetén foglalkoznak k,is«er.méléstse4. Pályábefejezéshez csak kis fizetés esetén célszerű. Egy értelműén jó Viszont mind­azok számára, akiknek csalá­di körülményeik s egyéb vi­szonyaik folytán egyetlen lehetőségük a kistermeléssel való foglalkozás. A kistermelők akáir a szövetkezetekhez kötődve, akár szakcsoportok kereté­ben dolgozva számot vethet­nék a már rendelkezésre ál­ló lehetőségekkel. Léphet­nek is, hiszen ahol például nincs szakcsoport, öt fő már megalakíthatja. Akiknek módja van a termelés bőví­tésére, bizonyára meg is te­szi annak érdekében, hogy megszerezzél a társadalom- biztosítási' járulék fizetésé­nek feltételét az évi 36 ezer forint jövedelmiét. Az erről szóló rendelet mindenképpen jó alap arra, hogy a sokféle adottságú; különböző körülmények kö­zött dolgozó. kistelnmleilőls munkáját egyenjogúsítsa az egyéb területeken végzettek­kel. Gonda Irén Bodrogkeresztúron a kerámiaszövetkezet a hollóházi porcelángyár hulladékanyagából készít kerámia dísztárgyakat. Termékeiket az Amforánál, sőt külföldön is értékesítik. A képen: a festőműhelyben

Next

/
Thumbnails
Contents