Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-23 / 45. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. FEBRUÁR 23. A főváros új létesítménye Az első kiállítást A fasizmus áldozatai című emlékmű pályázat anyagából állították össze. A pályázaton 54 szobrász, illetve szobrászépítész alkotópáros tervei láthatók. A tervek szerint évente hat kiállításnak ad majd helyet a Budapest kiállítóterem. Bizonyéra érdeklődés kíséri a Környezetünk a tervtől a megvalósulásig című kiállítást, amelyre a II. Nemzetközi Színdinamikai Konferencia alkalmából kerül, sor. Kiállítást terveznék a Nemzetközi Kerámia Akadémia budapesti ülése alkalmából. A tervek közt szerepel az elmúlt öt esztendőben készült és felállított szobrok, köztéri képzőművé- seleti alkotások bemutatása ás. (Csak 1982-ben 11 millió forintot áldoz köztéri szobrokra a főváros.) Decemberben a Kodály-céntenárium alkalmából a művész személyével és • alkotásaival kapcsolatos képzőművészeti alkotásokat láthatja a közönség A kiállító terem 364 néev- zetméteres, meglehetősen tágas. Az emeleten előadóteremben a kiállításokhoz 1 kapcsolódó rendezvények, viták. fórumok, művész-közönség találkozók kaphatnak helyet. Képeink A fasizmus áldozatai című emlékmű pályázat anyagát felölelő első kiállításon készültek. Új reprezentatív kiállító- terem nyílt a főváros szívében, áz Erzsébet-híd pesti hídfőjénél. A Budapestről elnevezett kiállitóteremben elsősorban fiatal kortárs képzőművészeknek, ipar- és épí- tőművészőknek kívánnak bemutatkozási lehetőséget teremteni. Egyidejűleg a várospolitika időszerű eseményeit. terveit, lehetőségeit is itt mutatják be a lakosságnak. Lehetőséget teremtve a közönségnek véleménynyilvánításra, észrevételezésre. Egy kiadó melléktermékei ízlésfejlesztő játékok, poszterek, naptárak, képeslapok ^Sokféleképpen iehet barátokat szerezni a művészi szépségeknek. Még úgy is, hogy a karácsony esti ajándékozás elmúltával családapák és -anyák gyűrkőz- nek neki gyerekeikkel együtt, hogy több száz apiró darabból kirakjanak egy művészi alkotást. Alighanem ez volt az egyik idei karácsonyi „sláger” a játékfronton, talán már megközelítve népszerűségben a bűvös kockát és a Bábeli tornyát. Than Mór Tápáóbicskei csatáját, id. Pieter Bruegel festményeit, Budapest látképét és még siók mindent lehet összerakni azokból az aprócska darabokból, amelyek mostanában kerültek sok cs » iád játékszekrényébe.' Külföldön már évek óta ismert, sőt népszérű a puzzle ne . ű játék, amit magyarra „mi- hova” néven fordítottak, s a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata hozott forgalomba. Mi tagadás: sok szabad idő kell hozzál, és jó megfigyelőképesség. De megéri a fáradtságot,, hogv ,.sa* ját kezűleg” állíthassunk elő művészeti alkojást. Vagy legalábbis reprodukcióját. így is lehet küzdeni a jó ízlésért, a giccs ellen. No meg úgy, hogy a falakra is inkább a Bécsi Képtár kincseinek mását vagy Walt Disney kedves játékfiguráit tesszük, mint alkalmi „művészek” jó üzleti érzékkel eladott posztereit. Igaz, némi időbe telt, amíg a megfelelő minőségű és mennyiségű művészi poszterek forgalomba kerültek — de most már mégiscsak vannak. Még olyanok is — s nem vall nagy rugalmasságra, hogy'ez évekig hiányzott —, amelyek lakótelepi otthonok kis méretű falaira is alkalmasak. Most pedig éppen az egyhangúság ellen lép fel a kiadó: forgalomba hozza a variálható posztereket amelyeket különböző változatokban lehet a'falra rakni. Ez ugyan 1982-es terv, de teljesen reális, mert — a poszterek már félig elkészültek a nyomdákban. A cél egyértelmű: legyenek minél szebbek a lakások, szerettessék meg a művészetet a felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt. Méghozzá úgy, hogy ne lehessen megunni. Tény, hogy a festményposzterek iránt csökkent az érdeklődés az utóbbi időben, hiszen aki egyszer felrakta a falra, egy idő után már valami mást akart. így jött divatba a fotóposzter, ami természetesen olcsóbb is, mint a festményreprodukció. S nem elhanyagolható : a tizenévesek kedvelik legjobban, de ők is unnak rá leghamarabb. Már csak azért is, mert a körükben legnépszerűbb együttesek képeit kaphatják meg, s ha csökken a népszerűség vagy más együttes tűnik fel a láthatáron, cserélni kell, a posztert is. S hogy ez nem csupán fel- tételezés, mutatják a számok: 1981-ben egymillió posztert bocsátott közre a kiadó, ami annyit jelent, hogy minden tizedik magyarországi lakosra jutott volna egy. Persze akkor, ha mind elkel a boltokban. De hát maradt jövőre is, bizonyára akkor még tovább bővül a választék. Ennél is nagyobb szám: nyolcvanmillió képeslap készült el 1981-ben. Ezek. között kétezer féle város- és községrészilietet ábrázoló képeslap ikerült forgalomba. Ma már alig akad olyan nagyobb község, amelynek ne volna saját képeslapja — megszűnt ez a korábbi panasz is. Igaz, a „magyar tenger” partján előfordul néha, főidényben, hogy nem helyi, csak „általános” balatoni képeslapokat árusítanak. Mi több, még külföldi városokról készült képeslapok is kaphatók Budapesten a Képzőművészeti Alap Kiadójának Deák téri mintaboltjában. Rugalmasságban újabban amióta megalakult a kiadó művészeti szerkesztősége — igazán nincs hiány. Még az is megtörténik itt, amire — sajnos —'igen kevés példa akad mostanában vállalatoknál, intézményeknél, hogy figyelembe veszik a vásáriók, a közvélemény észrevételeit. Ez történt a karácsonyi üdvözlőlapok esetében, amelyek a korábbi években hol itt, hol ott fogytak ki idő előtt. Kiderült, hogy azért, mert a kisebb árusok féltek, hogy a lapok egy része a nyakukon marad, ünnep után már nem tudják eladni. 1981- ben már úgy állapodtak meg az értékesítőkkel1, hogy a megmaradt üdvözlőlapokat a kiadó visszaveszi. A raktárban elállnak azok jövő decemberig, semmit sem veszítenek értékükből. Kevésbé mondható el ez a naptárakról, amelyekből 68 félét készítettek 1982-re, s ezek közül 20 féle került kereskedelmi forgalomba. A nagy különbség onnan adódik, hogy rengeteg féle-fajta naptárt rendeltek különböző vállalatok. Művészi falinaptárakon, határidőnaplókon és asztali naptárakon kívül most először hoztak forgalomba kártyanaptárakat, összesen négyfélét, félmillió példányban. Legtöbbjét — trafiko- sok, papírboltosok a tanúk rá — az ifjabb férfinemzedék vásárolta meg, lévén a kártyanaptárak hátoldalán aktfotó. (S mint nálunk lenni szokott, karácsony előtt már hiánycikk lett a mű- vészfotó-káirtyanaptár, az egyforintos árat többszörösen túlfizették, akik hozzájutottak:) Mindez természetesen — poszter, puzzle, képeslap és naptár — csupán „mellék- termék”, az idén először árusított ajándékkísérő kártyával és másokkal együtt A fő: a művészeti, művészet- történeti könyvek, nemzetközileg is elismerésit, arató albumok, kötetek kiadása. Azokról még külön nagyon sokat lehetne írni. EEMint ahogyan arról: is, hogy mindeddig szinte a „nyilvánosság kizárásával” végezte mindezt a melléktevékenységet a kiadó, lévén összesen egyetlen boltja, az is Budapesten. Most nyílik, 1982 elején, a kőszegi bolt — elsősorban azért, hogy már a határnál vásárolhassanak a külföldiek magyar művészeti reprodukciókat, s mindazt, amiről fentebb szó volt. S ugyancsak ez évben nyílik Képzőművészeti Alap Kiadó-bolt Szegeden, majd „poszterház” a fővárosiban. Hogy minél könnyebben lehessen életre szóló barátságot kötni a szépséggel, a művészettel.-VE — Háromszáz gyűjtő Magyarországon _ RCHIDEAK FARSANGJA Orchidea — két évszáza" dá hosv EuróDa virágos- kert iében trónra lépett. A trónusok avönvörű ékéről titokzatos törtónétek szólnak. az, egzotikus növénv széDsése magával ragadta az írók költők fantáziáját, Kosztolánvi Dezső ilyennek látta: ..Aikam alván' színű, mint a nvers hús duzzadt, mint a gyulladásos torok, s nvóüfcás és mézes. Néha azt hiszed’, hogv nem is vagvok virág, hanem kis véres sárkány A gyarmati naofénv butasága árad belőlem, melvet nem tudok soha alfelei- tent.” Kevesen tudiák. hogv hazánkban létezik esv orchi- deatársasáia háromszáz gyűjtő tartozik táborukba. A közelmúltban nyilvánosság elé léptek: Budapesten az Állat- és Növényház pálma- kertiében ámították ki féltve őrzött kincseiket: a dél- amerikai nagv virágú Catt- levát. az ausztráliai Cvmbi- diumot. a párductóltos PaphioDediiumot. (Vénuszoaou- csol) a fehér leokeviráfiú Phalaenoosist és még sok orchidea fa itát. Az ország különböző részében lakó gvűitők között van orvos, lakatos. egyetemista, ternse-i haiós. kertész, pilóta. A társaság taeia csak az lehet, aki rendszeresen foglalkozik orchideáik szaporításával, termesztésével!. evűitésével. Kapcsolataik öf kontinensre szólnak, akár a bélveg- gvűitőké. Az Agrártudományi E°ve.sülef orchidea-mun* kacsoDortiámak szervezésében havonta egvszer tartanak gyűlést. Szakmaii. továbbképző tanfolyamokon vesznek részt, tanumánvi utak is szerepéinek program iáikban. itthon, és külföldön. Legutóbb Svájcban az európai orchideakongrasz- szuson tizenkét. magva r évűi tő képviselte a társaságot Ezen a nemzetközi fórumon az orchideák megmentésével foglalkoztak, uavanis az ipartelepítéssel, a Civilizáció a technika térhód dósával eevre több ritka értékes növénv esik áldozatul amikor kiirt iák az erdőket, lecsapolták a mocsarakat Szerte a világon a igvűiitők birtokában vannak olvan orchideák, melyek eredeti ' iélőheilvükön tr-*1 kipusztultak. Visszatelepítésük a igvűiitök segítségével történik, például Dániából. Thaiföldire, ősi hazáinkba ..vándorolnak” visz- sza az orchideák. Magvar országon dr. Makara Gvörgv nvuadíias orvosé az. esvik legnagyobb orchi- deasvűiteménv. mintegy 500 faltával. Tulajdonosa 25 év alatt hozta létre páratlan gazd aasáiSú orch ideaként i ét Budán, ahol növényházban. Dr. Makara Györgyé az egyik legnagyobb orchideagyűjtemény tavasztól ősziig pedig a szabadban. a gyümölcsfák ágaira függesztett, kis léekosa- rakban élnék a trópusi növényeik, Külföldi útiain minden pénzét orchideari.tkasá- gökra költötte. .Gvűitőszen* vedélve tudományos ismereA sasadi és a szombathelyi kertészet valóságos orchideamezőt varázsol a pálmák alá tekkel párosul ismerőié a világ orchideairodalmának. Hamarosan megielenik öt- . száz oldalas, fotókkal iIllusztrált könyve ..Trópusi őserdők viráficsodái otthonunkban” címmel. A pálmákért,i kiállításra elhozta jaz éppen virágzó Andok kincsét a halványlila, csíkos haranigiú orchideát, amelynek hazánkban nincs oáiria. A virágitárlat nemcsak az amatőrök orchideaoarádéia volt. a kiállításon a Sasad Tsz és a szombathelyi Ker- técr7 Tsz valóságos orchidea- mezőt varázsolt a pálmák alá. Február e trópusi .virágok szüreti ideie vagv ha sttílliszferűek akarunk tenni!, mondhatnánk: farsangja, amelv március 8-ával. a nőnappal zárul Nálunk is téried az orchideakultusz. de még nem olvan nagv. mint az. Egyesült Államokban, ahol évi 200 millióra tehető az ..orchideafogvasiztás”. minden lakosra egiv orchidea iut A találkozón szolidan háttérbe maradva, szinte kísérőként voltak ielen -az esv viiráeos öröméi: iák. kedvelt sZobanövéiweink. Köztük is akadt csodálni való. például a Madagaszkár csillaga. E virág 30 centi mély kelvhé- ből, csak egv hosszú nyelvű lepkefaita. a orediikta tudia kiszedni a mézet. Bdzonvára sokan vannak, akik a kiállítás láttán szívesen lennének az orchidea* tá'-sasáfi tagjai. De ki .tudia hánvan maradnak meg elhatározásuk mellett, ha megtudják: az orchideaterMadagaszkár csillaga és a hosszú nyelvű lepke mesztés kén vés. vesződséges. a' bokron csak sok év után bontakozik ki az első virág. Viszont a türelem — orchideát terem. Horváth Anita 9 VARGA MIKLÓS SALLAY MÁTYÁS
