Szolnok Megyei Néplap, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-23 / 45. szám

1982. FEBRUAR 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ml va ha dől a„ház”? A jászapáti képlet, amely megoldásra vár Nem, nem. véleítlem, s nem is a nyomda ördögének mű­ve a címben az idézőjelbe tett ház szó. Igazi, idézőjel nélküli házról ugyanis nem­igen beszélhetünk a jászapá­ti művelődési otthon eseté­ben. Akár kívülről, akár be­lülről tekintjük is a szóban- fomgó épületeit — lehangoló a látvány. Ha most valami­féle pályázatot tűznének ki a „legikétségbeejtőbb állapotú nagyközségi művelődési ház" címre, bizonyos, hogy egy­hangú szavazással a jászapá­ti épület vinné el a pálmát Repednek, kifelé-befelé ha­jolnak a falak, a pincében (ahol hajdan klub volt) víz áll, hatalmas darab vakolat töpreng itt is, ott is; hull- jon-e, vagy várjon még. A villanykapcsolók alatt, mö­gött fölött nedvességtől mal­iik a fal, a parketta őrzi még Leginkább — nyomokban —' eredeti állapotát A föntebb vázolt állapot okozóija az a száz esztendő, ami az ipartestület egykor rangos-gangos' vályogépülete fölött elröpült. (S nem e jegyzet írójának „rossz má­ja” szólal meg, amikor hoz­záteszi: vajha mostanában épült falust klubkönyvtá­raink többsége is kibírna ilyen becsülettel egy évszá­zadot) Különös e különösségben, hogy a jászapáti öreg rozo­gában: zajlik az élet. A nagyteremben — ahol szin­tén unják a dicsőséget a fa­lak — olyan művészek ad­tak a közelmúltban teltház előtt műsort, mint Bessenyei Ferenc, Szabó Gyula, Si- mándy József, Válrady Hédi, Oszter Sándor. A művelődési ház két néptánccsoportot, tíz szakkört, s szinte zeneiskolá­nak megfelelő tanfolyamot tart fönn. A hétvégeken ide­járnak diszkóba a település fiataljai. Egyszóval: ameiny- nyire lehet, használják az épületet. Csakhogy a „ház” — s ehhez nem kelt stati­kusnak lenni — veszedelme­sen leromlott állapotban van, s azt jól tudják Jászapátin is, hogy egy — esetleges — százezreket elemésztő falújí­tás csak ideig-óráig segíte­ne Generális megoldásra — magyarán: egy új létesít­ményre — nincs lehetőség Talán nem érdektelen el­töprengeni azon, hogy mit kezdenek1, kezdhetnek Jász- apátin, ha tényleg be kell zárni az. intézményt. Már csak azért sem, mert nem Jászapáti az egyetlen olyan nagyközség-a Tiszavölgy e táján, amelynek művelődési háza — finoman szólva — korszerűtlen. Apátin tulaj­donképpen már megkezdték a „kiköltözködést”. A fotó­szakkör az iskolában műkö­dik. a kiállítások pedig' ki­tűnő otthont kaptak a Vágó Pál emlékházban, s volt egy röpke, végül abbamaradt kísérlet, a mezőgazdasági szakiskola „bevételére” is, egy filmklub erejéig Persze a jászapáti képlet még megoldásra vár. Vannak a faluban iskolák, zsibongó­val, tornateremmel; a könyv­tár nemrég kapott új otthont a régi tanácsháza épületé­ben, ott a mozi (amelyik kedden, szerdán zárva van), a kollégium, a presszó, s nyáron a szép fekvésű strand több ezer „spontán” látoga­tóval. Addig amíg a telepü­lésinek nincs lehetősége új otthont építeni a közművelő­désnek, az adott — megle­het: szűkös — körülmények­re kell „átszabni” a kulturá­lis élet szervezését. És nem kell hozzá feltalálni semmit — legföljebb „másképp gon­dolkodni” kell megtanulni. • — szj — Minden tantárgyban hasznosítható BÉLYEGGYŰJTŐ ISKOLÁSOK ALATTYÁNBAN Csaknem tíz esztendeié, hoav Vass Laios. az alattvá- ni általános iskola ielenleai icazaatőiai kedvet kaoott a bél vess vű késhez, és mivel vérbeli pedagógus. igyekezett ezt a kedvet tanítványaiban is felébreszteni. Már addifi is sok leverek foglalkozott a bélyegek rendszertelen évű késével, nem volt nehéz dolga Vass Lajosnak, hoav szakkörré szervezze, a bé­lyeg kedvelőit. Ebben a tanévben tizen" k’1 ~nc tagot számlál a szak­kör, közöttük olvan is akad. aki már elvégezte az álta­lános iskolát, a bélvesavűi" lésről azonban nem akart, lemondani. A színes kis na- oírdarabkák seaítséaével kéoz.e'o'tbeli távoli utazáso­kon vehetnek részt, addig ismeretlen állatokat növé­nyeket tanulmányozhatnak és ha csak oár néffvzetcen- timéteren is. de világhírű festményekben gyönyörköd­hetnek. Szinte valamennyi tantárgyban hasznosíthatiák évűi tőkéd vükét a diákok. A szakkör Nyíregyházáról, a Ma avar Bélveaevűitők Or~ - szagos Szövetsége területi igazgatósásáról kaoia meg rendszeresen az úidonsáfio- kat. azon kívül a Filatéliai Szemlében közölt, bélvee^k között is válogathattalak, mindent tizenöt forint éven­kénti tagdíj ellenéiben. Mostanában ..kaptak rá” a - -erékek az űrkuitaitással és a sporttal kapcsolatos blok­kok gyűjtésére, a legértéke­sebb szerzeményüknek azon­ban az 1974-es kiadású Mona Lisairenrodulkciót tartják. Képünkön: rész-szakköri ’■foglalkozás. A mezőgazdasági könyvhónap kiadványaiból Házunk, kertünk, otthon Az idei mezőgazdasági könvVhónaona • 50 kiadvány jelent mea. több mint 400 ezer példányban. Ezek közül ismentetünk néhányat, első­sorban azokat, amélvék a kistermelést, a háztáiii, gaz­dálkodást segítik. Az idei könvbónaora sajnos kevés ilven könvv ielemt. meg. Az egyik dr. Holdas Sándor mű­ve a csincsilláról, a másik dr. Csíkvári László munkáia az angóranvúl-tenvésztésről. Manapság nálunk az aneóra- nvúl-tenvésztés a második virágkorát éli. s úi ancóna- tartás van kialakulóban. A könvv elsősorban a háztáji állattartóknak szól. A kis- kerttulaidonosok is haszon­nal forgathatják Nyújtó Fe­renc—Suránvi Dezső Kajszi­barack című munkáját. A kajszibarackról ufoliáira 1959-ben iélent meg kézi­könyv. Azóta a tudomány, a gyakorlat számos úi isme­rettel gazdagodott, ezt tanul­hat ia meg az olvasó a könyvből. A könwhónaoi könvvek között találjuk a Házunk. Kertünk. Otthonunk sorozat. legújabb kiadványát „a ház körüli gazdaságos sertéshiz­lalásról. amelv Basa János és Géléi tstván munkáia. Könwhónaoi úidonság Ne­mes Laios és Szábó Dezső szerzőpáros Kaktuszok című műve. Sok szép illusztráció növeli a könvv értékét. Gazdag képanyaggal ielent meg Antos Zoltán szerkesz­tésében a Horgászok kézi­könyve amelv alapvető is­mereteket nvúit és a gya­korló horgászok is naev hasznát vehetik.' Bizonyára nagy érdeklődésre tarthat számot a szobanövénvek ne­veléséről. ápolásáról szóló könvv is. amelvet Sulvok Mária szerkesztett. Külön fe­jezet foglalkozik a sok kén­nel és raizzal illusztrált könyvben a lakás kialakítá­sával. annak világításával', fűtésével, a növények elhe­lyezésével. és tanácsokat ad a növénytartók és a növé­nyek neveléséhez szükséges berendezések készítéséhez. A Naitúra kiadó jelentette meg Illés István: Tavunk a Balaton című művét, amelv feltárta a tónak és környe­zetének jelenlegi helyzetét, a vízgazdálkodás, a mező- gazdaságii tevékenység, a te­lepülésszerkezet változásai­nak hatását a Balaton: nö­vény- és állatvilágára. Tar­talmazza a könw a tó ren­dezési tervét, is 2000‘ig A másik fiigve’emre méltó Na- túra kiadvány Voinits—Her- czea Időiós élővilág című műve. am^lvhez Várnai Györav rajzolt remek kari­katúrákat. A leenasvobb vállalkozása a kiadónak a Mezőgazdasági Lexikon megjelentetése volt. Huszonnégy esztendővel az­előtt. ielent meg ennek a kétkötetes műnek az elődje, azt most. tettesen átdolgoz­ták Ezernyolcszáz oldal, hetvennyolc témakör, hoz­závetőlegesen negyvenezer címszó 2500 rajz és ezer fénvkéo! A Mezőgazdasági Kiadón kívül méa nvolc más kiadó i.s jelentetett meg könwet a mezőgazdasági könwhó- napra. Az Akadémiai Kiadó pondn-rtisában került az ol­vasó kezébe Somos András műve a paprikáiról és Ba­lázs—Sárinaer könyve a ker­tészeti kártevőkről. A Kos­suth Kiadó adta ki Lenavel Zsolt munkáiét amelvnek címe: Mezőgazdaság, szövet­kezetek parasztság a 70-es években Barta—Envedi: Iparosodás és a falu átalaku­lása című munkáia a Köz- gazdasági és Jogi Kiadó gondozásában ielent meg. — Illés S. — A tanár és a diák kapcsolata Sorsformáló hivatás “~~—“'““* amihez ná­Ha van valami, lünk töb­ben érte­nek mint a focihoz, az a pedagógia. Állítólag gyakor­ló tanártól származik e meg­állapítás. s ha iól beleeonr dőlünk nincsen benne túl­zás, ha csak az nem. hogv hazánkra korlátozza a ..hoz­záértést”. Hiszen, ahol isko­lák működnek, aholl általá­nos a tankötelezettség, min­denütt mindenki szerez va­lamelyes kémet a pedagógu­sokról. Alakítia véleménvét nvolc. tizenkét vagy mée több esztendeig. Hogyne vél­hetné: ismeri őket. Igaz. ez az ismerkedés meglehetősen egyoldalú. A tanár—diák saiáltos kapcso­latában a szerepek előire ki­osztottak. A tanár okít-ne- vel. a diák felel és megfe­lel. ahoav tud. És ^raktá­rozza ió vagy rossz emlékeit felnőtt koráira is. hogy aztán a gyerekének a tanárairól is meg lehessen a mafia vé­leménye. A leírtakban van némi túlzás. Ám tagadhatatlan, hogv kévés hivatást kísé­rünk akkora figyelemmel, mint a pedagógusokét. Ép­pen. merít többfajta minő­ségben is érdekeltek va­gyunk. Előbb diákként maid szülőként. Ebben a figyelem­ben mégha gyakran értet­lenség kíséri is. benne rej­lik annak felismerése, hogv a tanár munkáia mindanv- nviunk számára fontos. Na­gyon fontos: olykor életpá­lyát sorsot meghatározó. Ha társasáéban netán té­ma nélküli maradnánk, elég. ha valaki iskolai emlékeit eteveníti fel. Melyik .tanár mi Íven volt. mi volt a csúf- neve. és miért. Nagv tudású, igazságos, szigorú — hang­zanak a késéi minősítések. ho°v a kevéssé hízelgőeket ne is említsük. Találóak va­jon? Ki tudia? S®°rencse dolga is. hogv miiven pe­dagógusok keze alatt nevel­kedtünk. Bizonvos azonban. hogv néhányra mindannyian tisztelettel gondolunk visz* s.za. Legalábbis hálává]. Hogy miért, éppen nekiik vagyunk hálásak és nem másoknak? Még így utólag, is nehéz volna eldönteni, hogy melviik tanárunk is­merte iöbban a tantárgyát. Ugyanazt a tárgyat az évek során többen is tanították. Volt. aki megurtáltatta ve­lünk volt. akinek a kedvé­ért többet olvastunk a köte­lezőnél. Többek oálvaválp-r- tását meghatározta. hogv melyik osztályban, melvik tanárnál tanult. Ennél töb­bet az a tanárunk ért. el1, aki észrevette a má^ iránvú érdeklődést és tehetséget, és lebeszélte diáki át az általa oktatott tantárgyra alapo­zott pállva választásáról Mi késztette rá. egyáltalán mi­kor. hogyan vette észre? Tanár és diák kapcsolata koronként és életkor szerint is változik. Az abszolút ta­nári tekintélyre épülő iskola a múlté. A tanárnak ma nem azért van tekintélye, mert ő a tanár, hanem mert megteremti magának a te­kintélyt. Nem megv könv- nven Gátolia egyebek kö­zött. hogv a felnőttek nem becsülik eléggé a pedagó­gusiról vált. Mert. nem tarto­zik a iól fizetett értelmisé­giek közé -7. óvónő a tanító, a tanár. (Nem mellékesen ez is roawará.zsa. hogv mind kevesebb férf:f találunk a tanári testületekben.) Más­részt az ismeretek gvors gyarapodása a korábbinál piroiVoribb változást kíván a tananyagban is. Minden szakmában ajánlatos lépést tartani a fejlődéssel, a ta­nár enélküili munkaképte­len Hitelét veszti tanítvá­nyai előtt ha valami lénye­gesről későn, értesül. Nem is szólva a divatos jelenségek megítéléséről. Ha elutasítja konzervatív, ha kritikátlanul elfogadja, lehet hogv vala­mi káros magatartásnak en­ged utat. A pedagógusok munkaidő­ié hánv óra lehet? A heti óraszám aligha támpont. Bízvást hozzászámíthatjuk a fölkészülést az önképzést, a dolfiozatiavítást a családlá­togatást. és azt, is amikor csupán nem tudnak másra gondolni amikor egv-egv tanítványuk változó maga­tartása foglalkoztatja őket Mi lehet az oka? Családi orobléma? És ha igen. mi­ként avatkozhatnak bele. Kellő tapintattal, nehogy te­tézzék a bait Aztán időt ke'i -•vakítani a avenee élő­mén« telő diáikra, hogy be­hozza elmaradását. Szak­munkásképző intézetek ok­tatói na na szol iák. hogv írmi- olva-ni-számolni kéül meg­tanítaniuk az általános isko­lában osztályról osztályra bukdácsoló növendékeiket. A tanóra arra is ritkán ele­gendő hogv a ieleseket. a kötelezőn kívüli ismeretek megsze-zésére buzdítsák, el­igazítsák a szakirodalomban. Különórák a gyengéknek, különórák a kiválóknak, avafiv csak beszélgetések — ú®v általában mindenről, az életről* Mert a ió tanártól a fivéreik legalább olvan •nvíttam kérdez mint a szü­leitől,-------------------­- mert hr A jó tanártól, szén róluk — — van szó. és nem a nálvára alkalmat­lanokról Nem azokról, akik csupán ióLrosszul leadják és számion, kérik az anya­got és iónak vagy rossz­nak minősítik a ..everék- a””g|®ot”. Kudarcuk évek méltóin, derül ki. amikor ta­nítványuk elbukik és nem is mindig valamilyen tan­tárgyból. hanem mondtuk hivatástudatból, amire rosz- szul vagv rossz példával «le­vették Hiszen a tanár min­ői® néMákén is:, többnyire' követésire méltó személyi­ség Ha nem ígv van értel­metlenné válik egész mun­káia. M. D. Jár a busó jár, Mohácson A riasztó álarc vidám gyermekmosolyt rejt Talán a legelevenebben élő és* minden évben nagy szálmú nézősereget vonzó népszokás a mohácsi busó­járás, amelyet vasárnap rendezitek meg, a csípős hideg idő dacára óriási ér­deklődés mellett. Mint annyi más hagyo­mányos népszokás; mára a busójárás is tulajdonkép­pen a színhátei előadáshoz hasonlít, a maszkba öltö­zöttek megszabott koreog­ráfiára járják a táncot, ri­ogatják a bámészkodókat és mondökájukat is nyom­tatott szövegből biflázzák be. Tudja mindenki, hogy megrendezett előadást lát, az esemény mégis messze földről Mohácsira csábítja a közönségét. Jólesik egy kis sziverősítő tea Fotó: T. Katona László

Next

/
Thumbnails
Contents