Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 7. szám
<5 Nemzetköz körkép 1982. JANUÁR 9. MOSZKVAI VÉLEMÉNY Fegyverkezés és munkanélküliség a fegyverkezési versenv igazolására gyakran emle-' eetik. hoev ielen- tős munkaerőit foglalkoztatnak katonai területen. Az ENSZ fellmérései szerint a hadiiparban világszerte valóban hatvan- mállló ember dolgozik mégpedig énn a dolgozók legmagasabb szakképzettségű rétege. A kutatások azonban azt is bizo- nvittnák. hoav a katonai kiadások növekedése kevesebb munkaalkalmat teremt mint az iraar békés ágazatainak fejlődése. Amerikai értékelés szerint 1970—74-ben a katonai célokra fordított eavmdlliárd dollár 45 ezer munkahelvet eredményezett az marban illetve 58 ezer munkahelvet az állami intézményeknél, már ugyanilyen ősz- szeg ráfordításának ered imén veik énnen. a békés célú iparágakban 59 ezer. illetve 88 ezer munkahely iöitt létre. Iilv módon a katonai kiadásokra fordított minden eev- mdllfiárd dollár 14 ezer ipari. vacv 30 ezer közigazgatási munkahely kiesését ielenti. A jelenség oka az. ho®v a katonai célú termeléshez lényegesen magasabb összegű beruházásokra van szülksée. mint a nol- eári szükségleteket kielégítő iparban. Amerikai szakvélemények szerint az USA lakosságának hatvan százaléka olvan államokban él. amelyekben a katonai kiadások növekedése miatt munkahelyek százezrei szűnnek meg. Ilven óllöm Déldóul New Yortk. Illinois. Michigan Ohio és Pensvlvanda. A katonai kiadások növekedése számos más inaméiban akadályozza az úi munkahelyek létesítését, különösen az olyanokban. mint az építőipar. a szolgáltatás sitb. A szakemberek számításai szerint a hadikiadások csökkenése, a felszabaduló munkaerő békés célú iparágakban történő felhasználása növelné a foglalkoztatottságot. Amerikai értékelések szerint például a katonai kiadások 30 milliárdos csökkentésével 718 ezer munkahelvet lehetne .létesíteni. A hadiiparban foglalkoztatott szakemberek .ielenitős részét minden különösebb nehézség nélkül foglalkoztatni lehetne a békés célú iparágakban, Az USA egvik TakétadDari vállalatánál végzett felmérés azt bizonvítia. hoev a vállalat 127 szakmáiéból 121-et — némi átképzés után — használhatnának békés célú termelésre. A tudományos-műszaki szakemberek ie- lentős részét alkalmazzák a hadidoarban. Az ENSZ adatai szerint a világon több mint 400 ezrén foglalkoznak katonai kutatásokkal!. ami a világ tudományos munkatársainak és mérnökeinek 25 százalékát ielentd. A hetvenes évek eleién a katonai iparban minden ezer munkásra 74. tudományos kutató iütött, míg a polgári ioair- ban mindössze 10. Mint látiuk. a tudományos kutatómunkát sokkal iobbah milita- rizélták. mint a gazdaság egészét.. Felmerül tehát a foglalkoztatottság problé- máia azoknál a tudósoknál, mérnököknél és technikusaknál akik Jelenleg a katonai iDarban dolgoznak. A becslések szerint, a leszerelés ielentősen növelné ezeknek a szakembereknek a foglalkoztatottságát, mivel a tudomány és technika eredményeit a ielíenlaginél! ióval széllesebb körben használná fel a békés célú inar. A tudományos dolgotok kéoesséaeiket ki félthetnék korunk olvan fontos nroíblémáinak megoldására, mint a környezetszennyezés, az óceánok meghódítása az enereet;,i'i. nyersanyag. szállítási és élelmezési kérdések. a fertőző betegségek elleni küzdelem stb. tehát az is kiderü1. hogy nem igaz. az. az állítási melv szerint a hadiipar biztosítia a foglalkoztatottságot. Ellenkezőleg: a fegyverkezési versenv azoknak az anvafii eszközöknek az értelmetlen etoazarlását iélenti.. amelyre az emberiségnek olv nafiv szüksége lenne számos szociális kérdés, íev Déldául a foglalkoztatottság emblémáiéinak megoldásához is. Ráesik Faramozjan (APN — KS1 Nyugaton Mindezekből A Pol Pot-rezsim ideién a gyárak és Vállalatok százait szüntették meg. a munkásokat ne- hée testi lmunkéra vidékre küldték. Két évvel a felszabadulás után a termelő üzemek 80 százaléka ismét dolgozik. A képen: Munkások egy villamos erőmű helyreállításán dolgoznak Siem- réap tartományban (Fotók: VNA—MTI—KSj Az «újjáépítés két éve során ismét megkezdte a termelést a kambodzsai ipar és kézlpar. Az 1980-as évben a könnyűiparban négymillió méter szövetet és egyéb terméket állítottak elő. A képen: A Itakarőszövő gyár Phon Penhben Kambodzsában Kompong Ghnang megye rizsültetvényeinek 60 százalékán. mintegy 3?00 hektárnyi területén ültették el a rizst. A képen: a frissen ülteteti elárasztott rizsföldeken íg|§! A norvég Trygve Lie (1946—53) A svéd Dag Hammarskjöld (1953—61) A burmai U Thant (1961—71) Az osztrák Kurt Waldheim (1972—81) Pérez de Cuellar győzelmét hosszú hetek dinlomá- ciai csatározása előzte meg. Tavalv október végétől december közönéig maid két tucat eredménytelen szavazási fordulót tartottak. Waldheim úibólli megválasztását Kína. az el nem .kötelezett országok Jalöflitiét. Salim Ahmed Salim tanzániai külügyminisztert viszont az Egyesült Államok ellenezte — márpedig a Biztonsági Tanács állandó tagi a inak egyetértése nélkül egvik várományos sem inverhette el a magas nősz tot. A ielölés körüli huzavona magyarázata abban reilik. hogv az ENSZ főtitkára nemcsak hivatalnok. aki a világszervezet titkárságát, naßv létszámú testülleteit iránvítia. hanem ielantös. világpolitikai szerepet iéitszó államférfi. Széles körű kezdeményező lehetőségekkel rendelkezik, ioga van a BT figyelmét felhívni a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető ügvekre. Egyszemélyi határozatokat. ugvan nem hozhat (azaz posztjai távolról sem teszi eavfaitJa „világ-elnökké”). ám közvetítő-eavbe- hangioló szerepe számos esetben igen lényeges lehet a konfliiktushelvzetek megoldásában. Ez is ielzi: az ENSZ főtitkára pártatlan és független kell hoev maradion. csak az ENSZ szerveitől kérhet és kaphat utasítást. s elméletileg a tagországoknak tartózkodni kell attól is. hoav befolvásoliák. részrehailósra ösztönözzék. Ezek az alaoélvek magyarázzák iórészt. hogv a világszervezet élére lehetőleg semleges ország diplomatáiét választják. Ha ugyanis a kényes személvi-Dolitikai egyensúly megbomlik, s a főtitkár szembekerül valamelyik országgal! vaav or- száecsopoirttal. azt bizton az ENSZ munkája, hatékonysága sínyli meg. Ez történt például az első főtitkár, a norvég Trvgve Lie esetében, aki a szocialista államok szemében erősen komoro- mitá’ódott. mivel támogatta az ENSZ-haderőként fellépő amerikai csapatok részt- vételét a koreai háborúban. Mandátuma lejártakor a Szovjetunió álltai javasolt jelölteket a BT nyugati 'tagjai nem fogadták el s Moszkva ellenzése dacára a közgyűlés Lie megbízatásának hároméves meghosszabbítása mellett döntött. Az alapokmányt sértő döntést Okker. 1950-ben. az tette lehetővé. hogv a világszervezetben még megbízhatóan működött az USA ..szavazó- gépezete”. Válaszképpen több szocialista ország megszakította kapcsolatait a főtitkárral. aki megbízatásának leiárta előtt le is mon-> doft. ENSZ-főtitkár dosszié flz üvegpalota vezetői Az úi év kezdetén ÚJ lakó költözött az ENSZ New York-d székházéba: január «1-től hivatalosan is átvette tisztét a világszervezet sorrendiben 5. főtitkára. Javier Pérez de Cueülar. A perui diplomata megválasztása kapcsán, érdemes felidézni a főtitkáir-törté- metern néhány fejezetét. A perui Javier Pérez de Cuellar (1982—) beiktatásán Utódja a svéd Dag Hammarskjöld lett. akinek aktív ténykedése emelte ugvan posztja rangját, de az „önálló ooilliitikad szerep” iránti i°énve sokszor vitákhoz vezetett. Különösen nagy vihart kavart fellépése a kongói konfliktusban. Halálos kimenetelű repülőgép-sze- rencsétlensége után a baleset épp Kongó fölött történő a burmai U Thant lépett helyére, aki 1961-től egy évtizedein keresztül töltötte be hivatalát. Az ő korszakát már inkább iellemzi a nemzetközi légkörben bekövetkezett enyhülés, csakúgy. mint a most leköszönő Waldheimét, aki 1972-től szintén két perióduson át irányította a világszervezetet. Az osztrák diplomata egybehangzó értékelés szerint kiválóan látta el feladatát. fáradhatatlan, korrekt munkáin általános megelégedést keltett. Még az újraválasztását megakadálvozó Kína is érzékeltette, hogv vétója nem Waldheim személve ellen szól. A ielölt- ség körüli hathetes kötélhúzás oka az volt. hogy Peking a fejlődő országok „szószóló jajként”. érdekeik „védelmezőjeként” akart fellépni, vétóiával kívánta jelezni: egyetért követelésükkel. hoav az európai földrész képviselőié után egv harmadik viláabbeli politikus kapja meg a posztot Már 1976-ban is fenyegetett cnv ilven patthelyzet, de akkor Kína egv idő után visszavonta vétóiét. A mostani szembenállás azonban tartósnak bizonyult, végül a két eredeti vetélvtárs visszalépéséhez, s kompromisszumos ielölfek előtérbe kerüléséhez vezetett. Pérez de Cuellar (aki tapasztalt diplomata, jogtudós. s többször volt nagykövet. az ENSZ különmeatoí- zottia. sőt két éven át fóti tkárhelvettese) ígv voltaképp esélvetonként. „sötét lóként” nverte a „versenyt”. Ciprusi, maid Afganisztán, Irán és Pakisztán közti közvetítő tevékenysége sok érdemet szerzett száméra. Az úi főtitkár első nyilatkozataiban főlég a kelet—nyugati kapcsolatokra, a közel- keleti a délkelet-ázsiai, a namíbiai. afganisztáni és a nvugat-szaharai helyzetre hívta feT a figyelmet. Pályafutása ismeretében világszerte azt vár iák hogv — Waldheimhez hasonlóan, a perui diplomata is konstruktív szerepet fog betölteni felelősségteljes megbízatásában. Szegő Gábor összeállította: Majnár József Kambodzsa újjásziiAetelt
