Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

1982. JANUAR 9. T SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kerekasztal-beszélgetés elé nem szokás beajánl ást, írni. Hogy mégis ezit tesszük, annak a téma sokak által vélt „szárazsága” az oka. Jobban mondva egy olyan be­idegződés. amely amikor túliteljesítésekről, százalékok­nál, vállalásokról van szó, szinte automatikusan becsuk­ja gyakorta az érdeklődés, a kíváncsiság „kapuit”. Ajánlás helyett azonban néhány téma és kérdés, ame­lyekről a kerekasztal-beszélgetés résztvevői szólnak: miért a lemorzsolódás, hová lettek egy üzemben a cí­mek? Jók lehetnék-e a brigádok egy rosszul működő vállalatnál? Ki legyen egy komplex brigádban? Hely­rehozhat-e hibákat a társadalmi munka? Bér legyen vagy brigádjutalom? A munikaverseny-imozgalomimal foglalkozó Néplap kerekasztal-beszélgetés résztvevője: Fekete István, az SZMT titkára. Banlkics Lajosné. a Tisza Cipőgyár, Mo- czó István, az Aprítógépgyár brigádvezetője, Szikszai Ferenc, a Tiszamenti Vegyi Művek főmérnöke volt. Szerkesztőségünket Hajnali József képviselte. Fekete István Bankics Lajosné Moczó István Szikszai Ferenc Nem látványosan, tartalmasán Kerekasztal-beszélgetés a munkaverseny-mozgalomról Néplap: Hányán vettek részt az elmúlt években a munkaverseny-mozgalom- ban, s mi jellemezte 1981- ben? Hogyan látják néhány nap távlatából a tavalyi vál­lalásokat? Fekete István: Ügy gon­dolom, 1981-ire is érvénye­sek azok a tapasztalatok, hogy a szocialista munka­verseny céljának megfelelt. Ha szabad azt mondani, mint eszköz nagyon jól funkcionált, kellő mozgósító érővel hatott, elsődlegesen a gazdasági feladatok megva­lósításában. Tudva lévő, hogy az elmúlt évben a XII. kongresszus tiszteletére in­dult felszabadulási és kong­resszusi munlkaversenyben igen .jelentős számban vet­tek részt megyei munkabri­gádok és szocialista brigá­dok. Egy hozzávetőleges számót tudnék mondani, több mint ötezerháromszáz .szocialista brigád, mintegy hatvanötezer taggal tevé­kenykedett a mozgalomban. Ezek a közösségek úgy érez­zük az egész megyében a kongresszus határozataiban jrnegfogalmazottáknaik a VI. ötéves tervben előírottaiknak — „lebontva” azt saját üze­meik programjaira —, igye­keztek eleget tenni. Moczó István: Sokak ál­tal ismert, hogy a. szocialis­ta brigádokra jelentős teher hárul. . Mi a brigádunkban évről évre eleget teszünk a fokozódó termelési követel­ményeknek nem állunk meg azon a szinten amit a meg­előző években teljesítettünk. A mennyiséget nem is ainy- nyira tekintjük már fő cél­nak. Elsősorban á minőség­re, a jobb minőségre törek­szünk. Természetesen ezt megköveteli tőlünk az, hogy igen sok gépünk exportra kerül, ott pedig a minőség­ről lemondani nem lehet. Nálunk igen nagy a jelentő­sége a kvalifikáltságnak. Ha egy ember például — mivel forgácsoló gépeiken dolgo­zunk — több szerszámgépen is képes a követel mények- nék eleget tenni, az nagyon sokat számít az átszervezé­seknél. Már- pedig ez igen gyakori a mi munkaterüle­tünkön. Milyenek voltak a vállalásaink? Mondanék pél­dákat rá: A szénörllő mal­mok, amelyeknek az alkat­részeit készítettük, Török- és Sörögországba utaztak más berendezések olasz, vagy arab exportra men­tek., Vállaltuk a határidők betartását, azt. hogy selejt- mentesen jó minőségben el­készítjük az alkatrészeket. Ez így első hallásra igen könnyűnek tűnik, néha azonban feladta egy-egy megrendelés a leckét. A résztvevőkről annyit: sajnos vannak még olyan szocialis­ta brigádok, amelyek nem feleltek meg a verseny kö­vetelményeinek. Bizony év­ről évre van lemorzsolódás, példa erre az hogy 63 szo­cialista brigád volt az Aprí- tógépgyárban és abból alig több mint negyven érte el a címet. Sokuknál nem kevés a selejt, nem vesznek részt társadalmi munkában, kom­munista műszákokon, Okta­tásokon. Bankics Lajosné: Egy szo­cialista brigád úgy monda­nám húzóerővel hat. ha ké­pes arra. a műhely többi kis kollektívájára. Bn na­gyon fontosnak tartom azt, hogy példát mutassanak a brigádtagok a’ termelésben és más dolgokban. Mostaná­ban már nem olyan látvá­nyos a brigádmunka, min­dennapi apróságokkal kell bizonyítani az előrehaladást A mi üzemrészünk egy ma­nipulációs műhelyrész, ahol nagy mennyiségű import anyagot dolgozunk fel. A minőség mellett érthető, a takarékosság nagyon fontos. Ügy kell manipulálni az anyaggal, hogy kihozzuk a kívánt formákat, de nem a minőség rovására. A vevő nem kérdezi, hogy a cipőt milyen anyagból, milyen kö­rülmények között, készítet­ték. Szikszai Ferenc: Nekem az a véleményem, hogy azok­nak a változásoknak, ame­lyek a gazdálkodásiban be­következtek az elmúlt idő­szakban, s a mostanában zajló módosulásoknak tük­röződnie kell a munkaver- seny_mozga,lomban. Nem tu­dom elfogadni azt, hogy egy üzemben van, mondok egy statisztikát: negyvenhat aranykoszorús és még ki tudja hány. s milyen szocia­lista brigád, és ennek az üzeminek a tevékenysége csapnivaló.^ Azt mondanám: csatlakozva a ' brigádvezető elv társaikhoz, 'hogy az elmúlt években a minőség egyértel­műen előtérbe ikerült. Be­csületes. tisztességes mun­kát kell takarni a verseny - mozgalomnak — azon túl­menően, amiért a fizetés jár. Végtelen nehéz megfo­galmazni: szemléletváltozás­nak kell bekövetkezni a műn ka verseny irányítóinál — a legfelsőbb vállalati ve­zetéstől, a középvezetőkig —, s ugyanennek kell végbe menn.i a brigádtagoknál ha­sonlóképpen'. Én nem feti­sizálom a tonnás teljesítése­ket egy brigádválialásnól. Bocsánatos bűnnek tartom azt; ha például a kitűzött vállalati mennyiségi tervet nem teljesíti a brigád, mert ehhez fűződik a cég érdeke. Én a versenymozgalom nagy erejét a brigádok fogadó készségében látom. Országos viszonylatban 2 millió a .brigádtagok szóima, nálunk a TVM-ben az ezerhatszáz fizikai dolgozó közül ezer- négyszáz az. Szóval ha a brigádmozgalom valóban jól megy akkor itt nagy problé­mának nem szabad lennie. Néplap: Módosultak a vál­lalatok gazdálkodásának, a brigádok munkavégzésének körülmlánvei. Ezeket a válto­zásokat követi-e a munka­versen v-szabálvzat ? Fekete István: M indán v- nyiunk által ismert az a bi­zonyos ezer harmincnyolcas minisztertanácsi határozat — ez a korábbi évek taoaszta- latainaik alapién került ki­hirdetésre. — Nagyon konk­rétan megfogalmazta a munka verseny célját, fel­adatait kinek, kinek — vezetőnek és brigádnak egy­aránt. Ez a rendelet- a ko­rábbi éveikhez viszonyítva egyértelműbbé tette a 'téte­ket. az elérhető szinteket, a követelményeket. Elmonda­nám. hogy tavaly december­ben tartotta a SZOT azt az üllátsét. amelyen az 1981-es év „teljesítéséről” és az 1982. év feladatairól szóltak. Ezen a tanácskozáson azt fo­galmazták meg. hoav a szo­cialista munkaversenv jelen­legi fejlődésében külön irányelveket nem kell meg­szabni. Nagyon fontosnak tartom, a brigádok, céljainak és a vállalati feladatoknak az összehangolását. Azt hogv az előbbiek igazodjanak az utóbbiakhoz. Néplap: Ez utóbbira isme­retes — hiszen lapunk is be­számolt róluk sok esetben tavaly — igen sok a példa. Arra gondolok, hoav vállala­ti kritikus helyzetekben igen sokszor bizonyították a bri­gádok alkalmazkodó képes­ségüket. Moczó István: Már emlí­tettem azokat a bizonyos leckéket. Nálunk egyedi gé­peket a vár tának. Elég naav súlyú öntvényeiket kell meg­munkálni — ha 'azok idő­ben és ió minőségben megér­keznek. Csakhát. ez nem mindig volt íev az elmúlt esztendőben. A seleites önt­vények miatt csúsztak a ha­táridők az újraöntés miatt sűrűn keltett a programot módosítani. Év végére agvon volt terhelve a vállalat, hi­szen az utolsó hónapban két­százmilliót kelllett gyártani az évközi kiesések miatt. A gép fordulatszámán persze ilyen esetben nem tehet vál­toztatni. az annyi, amennyit a művelet megenged. Ilyen­kor túlórázással segítiük a céget, Újításokat találunk ki. hoev jobban haladjon a munka. Szikszai Ferenc: Ahogv a célok megfogalmazásánál tel- ies nyíltsággal és őszinte­séggel kell elmondani a dol­gokat. programmódosításnál is — a személyes tapasztala­tom ez — világosan tisztán, nyíltan kell megfogalmazni, a bri gádok tag iái előtt a ten­nivalókat. Én azt mondom a terv aizért van. hogv az elté­rést tehessen érzékelni Mi tervezzük például a beren­dezések iavításánaik időpont- iát, s az étet ahogyan diktál- ia. no meg az anvaaellátás. ha kell módosítjuk azokat. Az alkalmazkodásról annvit: előfordult hogv hétvégén jöttek be a karbantartó bri­gádok azért, hoev egv üzem három-négv nappal az e'- képzelthez kébest hamarabb dolgozzon. Visszatérve -•'v gondolat ereiéig az .imént említett lemorzsolódásra: az az érzésem, hogv a munka színvonalát tavit i a. ha a brigáddal szembeni követel­mények mércéié magas, s ebből a vállalati versenybi­zottság nem enged. Nem szabad hagyni szerintem, hogy devalválód ianaik a bri­gádcímek. Nálunk elég éles vita volt az elmúlt. Övékben is. hogy ki legven. s hánv legyen, közülük, a vállalat kiváló brigádja,. Három-négv brigád is elérte ezt a szintet, de nálunk kettőnél egv esz­tendőben több nem volt. Most. -hosv ez a szemlétet helyes, vagv sem — ezen le­het vitatkozni. Egy azonban biztos, a cégen belül a válla­lat kiváló brigádiánaik nagv a becsülete. Bankics Lajosné: En a kapcsolatok kiépítésében lá­tom az alkalmazkodás eav formáiét. A brigádunk ti­zennégy taggal dolgozik, s két konfekciós műhelyt lát el felsőrésszel. Ezeknek vala­melyik brigádjával tairfia a kapcsolatot. Amiért ez llélnve- ges: modellváltozáskor elő­fordul gyakran anvaé,hibá­ból probléma, ha iönnek hozzánk a hibás felsőrészt rögtön kicseréljük egysze­rűen azért, hogv a konfek­ciós munka simán haladton,. Moczó István: Nálunk fő­leg az újításoknál van ennek jelentősége. Jó. helves-e az elképzelésünk. igen sokat tudnák ennek megítélésében segíteni a műszakiak. Mi meg ugyanakkor ©gv-egv szervezési intézkedésről, mű­szaki intézkedésről^ mondjuk el a véleményünket, ha ké­rik. Fekete István: Hát ez ért­hető. Tudomásul kell venni, hogv a célok elérése eavre iobban feszíti a „brieádkere- tekeit”. A műszákiak sokat segítenek abban: hogv a hasznos ió úiítások megva­lósul ianaik. minél hamarabb elbírálásra bevezetésre, és nem utolsósorban széles kör­ben elterjeszt; ?sre kerülie- rnek Műszakiak és fizikaiak között véleményem szerint az a „naav távolság” eavre jobban szűkül. A munkaver- senv-mozgalomban a brigá­dok munkájának továbbfei- lesztésénél, a komplex brigá­dok létrehozásával lehet, elő­re lépni. Amikor eav fizikai munkás kollektíva kapcsola­tot te-—nt és talál műszaki brigáddal. Szikszai Ferenc: Én nem érteném csupán úav. hoav komplex brigád az. amely­ben fizikaiak és műszakiak tevékenykednek Az is ide tartozik, ha más területeken dolgozók alkotnak eav ilyen közösseget, Élő példával tu­dok szolgálni: a TVM és a Ohemolimioex Külker. Vál­lalat között ma él, eav komp­lex brigád. Én voltam éveikig a vezetője. Egész né­pes társaságot fog ez össze, benne vannak azok. akik a TVM termékeit exportáló, az alapanyagokat importáló fő­osztályon dolgoznak, s ben­ne van tőlünk minden -a vés üzemnek a vezetője. Őszin­tén mondom, a, brigád nem formaság Ismerni kell. a külker, vállalatok és az ipar ■ kapcsolatát-. Az ipar képviselőié örül. ha a kül­ker. vállalat dolgozóiénak szobáiéba bemehet. nem hogv onnan információkat hozzon ki. Mi; két-három, al­kalommal találkozunk bri- gádértekezlleteken. Először a munkával kapcsolatos fel­adatokról tennivalókról, el­képzelésekről esik szó álta­lában. s azután következik a fehlíirasztalos program. Mil­liókban mérhető ennek a bri­gádnak a haszna. Néplap: Néhány kulcs szó a munfcaversenv-mozealom apropóján: brigádnapló, for­malitások. társadalmi mun­ka. anyagi elismerés. Moczó István: Nálunk úgy­mond „szabad” a brigádnap­ló. Nincs semmi kötöttség, ha egv hónapban tíz-tizenöt oldalit írunk bele. akkor annyi. Ha kevesebbet, akkor kevesebbet. A társadalmi munkáról: A Kossuth óvoda építésénél dolgoztunk, eav KRESZ-iparkot készítettünk. Azután a vállalatnál kom­munista műszakokon vettünk részt. Elég sok. úgv gondo­lom amit csináltunk, elvár- iák. a patroniálást tőlünk. Amikor megépítettük . a KRESZ-parkot az óvónő utánunk szólt, hogv még ezt kellene iavítani. vaev azt. még csúszda kellene. Persze mi sem tudjuk azt vállalni, hogv csak ezzel foglalkoz­zunk. Ha én mint brifiádve- zető több társadalmi munkát, akarnék, nem vennék ió né­ven a többiek. Nem volt elég? — kérdeznék. Meg méa idebenm az üzemben is? — mondanák. A pénzzel kao- csolatbán: aranvkoszorús jel­vényért a brigád nvolcszáz forintot kapott tagonként. Persze mi ezt úgv osztottuk el. hogv aki nem volt aktív annak két-háromszáz forint­tal kevesebb iutott. az el­lenkezőiének ennyivel több. Ezt a tagok meg is értették. Fekete István; A munka- versany-mozgalombam sajnos vannak még formális ele­mek. Az imént említett ha­tározat is arra törekszik, hogy ezeket kiszűrje. De sze­rintem legegyszerűbben már a vállalások megfogalmazá­sánál, ki lehet küszöbölni. A társadalmi munkáról elmon­danám,, hogy valamikor egy- egy vállalatnál, üzemen be­lül zajlottak ezek. Mi a szakszervezetben arra ösztö­nöztük a muhkáskollektívá- kat.xa gazdasági, társadalmi vezetőket, hogy kellő politi­kai ágitációval elérvén „lép­jenek túl” a vállalat keríté­sein. Tavalyról ragyogó pél­dákat tehetne felsorolni, hogy számtalan társadalmi munkaórát dolgoztak a szo­cialista brigádok a terület- politikai elveknek megfele­lően, településeiken. Azt hi­szem, hogy egy adott község, vagy város vezetői bizton számíthatnak a brigádok se­gítőkészségére. Miás dolog: a szakszervezeteknek az a vé­leménye, hogy két-hó rom kommunista műszak szerve­zése az, ami egy esztendőben megfelelő. Úgy gondoljuk he­lyesebb, ha a kommunista műszakoknak nem az a cél­ja. hogy különböző munkák lemaradását helyrehozzák, a kapkodást kiküszöböljék. A munkaverseny körülményei­nek biztosítása egyértelműen a gazdaságvezetés feladata, kötelessége. Szikszai Ferenc: Azt az el­vet vallom, hogy lehetőség szerint a társadalmi munkák­nak a jelentős részét gyáron belül, vállalati célok meg,va­lósítására kell felhasználni. Nem tudok egyetérteni olyan társadalmi munkával, amely más területeken dolgozók hanyagságát próbálja helyre­hozni. Hogy ez másoknak a kötelessége lenne, nem csi­nálta meg, nosza szabadít­sunk rá három szocialista brigádot. Olyan jellegű cé­lok elérésénél, amire nincs anyagi fedezet, segíteni kell s ezt nemes dolognak tar­tom. Konkrét’példát monda­nék: a megyeszékhelyen lét­rehozott öregek, Inapköziott- hona — ahol a TVM-es bri­gádok négyezerötszóz órát dolgoztak — a szolnoki szo­cialista brigádok együttes munkájának szép példája volt. Néplap: A Vegyiműveknél a szocialista brigádok helyt­állásának esetenként százez­res, milliós hasznos kihatása volt. Lehet-e ezt például egy aranykoszorús1 cím elérésénél nyolcszáz', forinttal, hono­rálni? Szikszai Ferenc: A pénz eléggé kényes kérdés. Egyet tudomásul kell venni: Az anyagiakból, ami a brigád­mozgalom finanszírozására megy, az a bérből megy. Azon nem lehet vitatkozni* hogy akik egyes fokozatokat elér­tek, mennyit kapjanak. Ezt rendelet szabályozza. De, hogy egy vállalaton belül, az össz bérkeretből mennyit ha­tárol el a kollektíva ilyen tevékenység, ilyen munkák támogatására, azt a vállalati közösség dönti el. Ez a TVM- ben 820 ezer forint, egy esz­tendőben. Nem kis pénz. Na­gyon nehéz, amikor szava­zásra kerül sor eldönteni, hogy most két százalék alap­bért képezzünk, vagy menjen mind a versenymozgalamra. Meggondolja mindenki. S ez jó ,is, mert a brigádoknál ha­tározottan kialakul az á kö­vetelmény, ha már kiosztjuk, legyen is mögötte munka, tartalom. Bankics Lajosné: Én- légy kérdéshez szólnék hozzá, aki azt mondja, hogy kevés az anyagi elismerés a brigádok­nak és azért van .a brigád- mozgalom helyenként ott, ahol van — annak nincs iga­za, Szerintem ez nem lehet pénz kérdése. Már csak azért sem, mert ha, a brigádok jól dolgoznak, akkor más elő­nyöket is élveznek. Figye­lembe veszik jó néhány do-' logbao, hogy milyen kollek­tívának a tagjai. Kapok két­ezer forintot — brigádtag le­szek. Csupán ezért nem sza­bad. Néplap: Más téma. Az önök véleménye • szerint az ötnapos munkahét hogyan, miként hat a brigádok mun­kájára, s a brigádtagok sza­badidejére? Bankics Lajosné: Ha már nálam van a szó, akkor én esősorban ez utóbbiról be­szélnék. Mindenki tiudja ugyanis, hogy a terme­lési feladatok nem módo­sulnak, nem lesznek kiseb­bek, s az ehhez szükséges tennivalókról már beszélget­tünk. Szerintem a szabad­szombatok nagy része a csa­ládoké lesz Persze eddig is volt olyan nálunk, hogy év végeken a kollektíva össze­jött. Nos ezt-a hagyományt nem rúgjuk fel a megnöve­kedett Sízabadidő kedvéért. Moczó István; Általában a szombatok már kicsit lazáb­bak voltak eddig is. Most több idő jut szórakozásra és persze tanulásra is. Igaz lesz aki munkával tölti majd el. házimunkával ezeket az órá­kat. Szikszai Ferenc: Meggyő­ződésem, hogy többet lesznek együtt a brigádok tagjai. Ná­lunk miár nagyon régen öt­napos munkahét van. El kell telni egy bizonyos idő­nek — tapasztalataim sze­rint — ugyanis először az emberek nem tudnak mit kezdeni ezzel, a plusz nappal. Amikor ez az idő el telük, megszokják, igénylik. Pél­dául nálunk már márciusban be kell diktálni, hogy szep­temberben kié lesz kirándu­lásra az autóbusz. Ez a két szabadnap egy héten azért van, s ezt tudomásul kell venni, hogy regenerálódjon a dolgozó. Fekete István: Ügy ítélem meg az ötnapos munkahét jelentős politikai iesemény. Megyénkben, is január 1-től több azon üzemeknek, intéz­ményeknek a száma, ahol bevezették. Igaz jónéhány gond felmerül az öt plusz kettőnél. Én, nem nagyíta­nám .fel ezeket. Mindenkinek a saját területén kell meg­oldania a gondjait, nem ér­tünk azzal egyet, hogy x munkaterület dolgozói azon töprengjenek, hogyan oldják meg más brigádok a szolgál­tatási, kereskedelmi felada­tokat. Ez az. ő dolguk mond­hatnám úgy, az ő verseny- feladatuk. Mert a brigádok a munkavers eny-mozgalomban tevékenykedő kollektíváik nélküli mint ahogyan annyi más népgazdasági követel­ménynek, ennek sem lehetne eleget tenni. I

Next

/
Thumbnails
Contents