Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

1982. JANUAR 9.

T

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Kerekasztal-beszélgetés elé nem szokás beajánl ást, írni. Hogy mégis ezit tesszük, annak a téma sokak által vélt „szárazsága” az oka. Jobban mondva egy olyan beidegződés. amely amikor túliteljesítésekről, százalékoknál, vállalásokról van szó, szinte automatikusan becsukja gyakorta az érdeklődés, a kíváncsiság „kapuit”. Ajánlás helyett azonban néhány téma és kérdés, amelyekről a kerekasztal-beszélgetés résztvevői szólnak: miért a lemorzsolódás, hová lettek egy üzemben a címek? Jók lehetnék-e a brigádok egy rosszul működő vállalatnál? Ki legyen egy komplex brigádban? Helyrehozhat-e hibákat a társadalmi munka? Bér legyen vagy brigádjutalom?

A munikaverseny-imozgalomimal foglalkozó Néplap kerekasztal-beszélgetés résztvevője: Fekete István, az SZMT titkára. Banlkics Lajosné. a Tisza Cipőgyár, Mo- czó István, az Aprítógépgyár brigádvezetője, Szikszai Ferenc, a Tiszamenti Vegyi Művek főmérnöke volt. Szerkesztőségünket Hajnali József képviselte.

Fekete István

Bankics Lajosné

Moczó István

Szikszai Ferenc

Nem látványosan, tartalmasán

Kerekasztal-beszélgetés a munkaverseny-mozgalomról

Néplap: Hányán vettek

részt az elmúlt években a

munkaverseny-mozgalom- ban, s mi jellemezte 1981- ben? Hogyan látják néhány nap távlatából a tavalyi vállalásokat?

Fekete István: Ügy gondolom, 1981-ire is érvényesek azok a tapasztalatok, hogy a szocialista munkaverseny céljának megfelelt. Ha szabad azt mondani, mint eszköz nagyon jól funkcionált, kellő mozgósító érővel hatott, elsődlegesen a gazdasági feladatok megvalósításában. Tudva lévő, hogy az elmúlt évben a XII. kongresszus tiszteletére indult felszabadulási és kongresszusi munlkaversenyben igen .jelentős számban vettek részt megyei munkabrigádok és szocialista brigádok. Egy hozzávetőleges számót tudnék mondani, több mint ötezerháromszáz .szocialista brigád, mintegy hatvanötezer taggal tevékenykedett a mozgalomban. Ezek a közösségek úgy érezzük az egész megyében a kongresszus határozataiban jrnegfogalmazottáknaik a VI. ötéves tervben előírottaiknak — „lebontva” azt saját üzemeik programjaira —, igyekeztek eleget tenni.

Moczó István: Sokak által ismert, hogy a. szocialista brigádokra jelentős teher hárul. . Mi a brigádunkban évről évre eleget teszünk a fokozódó termelési követelményeknek nem állunk meg azon a szinten amit a megelőző években teljesítettünk. A mennyiséget nem is ainy- nyira tekintjük már fő célnak. Elsősorban á minőségre, a jobb minőségre törekszünk. Természetesen ezt megköveteli tőlünk az, hogy igen sok gépünk exportra kerül, ott pedig a minőségről lemondani nem lehet. Nálunk igen nagy a jelentősége a kvalifikáltságnak. Ha egy ember például — mivel forgácsoló gépeiken dolgozunk — több szerszámgépen is képes a követel mények- nék eleget tenni, az nagyon sokat számít az átszervezéseknél. Már- pedig ez igen gyakori a mi munkaterületünkön. Milyenek voltak a vállalásaink? Mondanék példákat rá: A szénörllő malmok, amelyeknek az alkatrészeit készítettük, Török- és Sörögországba utaztak más berendezések olasz, vagy arab exportra mentek., Vállaltuk a határidők betartását, azt. hogy selejt- mentesen jó minőségben elkészítjük az alkatrészeket. Ez így első hallásra igen könnyűnek tűnik, néha azonban feladta egy-egy megrendelés a leckét. A résztvevőkről annyit: sajnos vannak még olyan szocialista brigádok, amelyek nem feleltek meg a verseny követelményeinek. Bizony évről évre van lemorzsolódás, példa erre az hogy 63 szocialista brigád volt az Aprí- tógépgyárban és abból alig több mint negyven érte el a címet. Sokuknál nem kevés a selejt, nem vesznek részt társadalmi munkában, kommunista műszákokon, Oktatásokon.

Bankics Lajosné: Egy szocialista brigád úgy mondanám húzóerővel hat. ha képes arra. a műhely többi

kis kollektívájára. Bn nagyon fontosnak tartom azt, hogy példát mutassanak a brigádtagok a’ termelésben és más dolgokban. Mostanában már nem olyan látványos a brigádmunka, mindennapi apróságokkal kell

bizonyítani az előrehaladást A mi üzemrészünk egy manipulációs műhelyrész, ahol nagy mennyiségű import anyagot dolgozunk fel. A minőség mellett érthető, a takarékosság nagyon fontos. Ügy kell manipulálni az anyaggal, hogy kihozzuk a kívánt formákat, de nem a minőség rovására. A vevő nem kérdezi, hogy a cipőt milyen anyagból, milyen körülmények között, készítették.

Szikszai Ferenc: Nekem az a véleményem, hogy azoknak a változásoknak, amelyek a gazdálkodásiban bekövetkeztek az elmúlt időszakban, s a mostanában zajló módosulásoknak tükröződnie kell a munkaver- seny_mozga,lomban. Nem tudom elfogadni azt, hogy egy üzemben van, mondok egy statisztikát: negyvenhat aranykoszorús és még ki tudja hány. s milyen szocialista brigád, és ennek az üzeminek a tevékenysége csapnivaló.^ Azt mondanám: csatlakozva a ' brigádvezető elv társaikhoz, 'hogy az elmúlt években a minőség egyértelműen előtérbe ikerült. Becsületes. tisztességes munkát kell takarni a verseny - mozgalomnak — azon túlmenően, amiért a fizetés jár. Végtelen nehéz megfogalmazni: szemléletváltozásnak kell bekövetkezni a műn ka verseny irányítóinál — a legfelsőbb vállalati vezetéstől, a középvezetőkig —, s ugyanennek kell végbe menn.i a brigádtagoknál hasonlóképpen'. Én nem fetisizálom a tonnás teljesítéseket egy brigádválialásnól. Bocsánatos bűnnek tartom azt; ha például a kitűzött vállalati mennyiségi tervet nem teljesíti a brigád, mert ehhez fűződik a cég érdeke. Én a versenymozgalom nagy erejét a brigádok fogadó készségében látom. Országos viszonylatban 2 millió a .brigádtagok szóima, nálunk a TVM-ben az ezerhatszáz fizikai dolgozó közül ezer- négyszáz az. Szóval ha a brigádmozgalom valóban jól megy akkor itt nagy problémának nem szabad lennie.

Néplap: Módosultak a vállalatok gazdálkodásának, a brigádok munkavégzésének körülmlánvei. Ezeket a változásokat követi-e a munkaversen v-szabálvzat ?

Fekete István: M indán v- nyiunk által ismert az a bizonyos ezer harmincnyolcas minisztertanácsi határozat — ez a korábbi évek taoaszta- latainaik alapién került kihirdetésre. — Nagyon konkrétan megfogalmazta a munka verseny célját, feladatait kinek, kinek — vezetőnek és brigádnak egyaránt. Ez a rendelet- a korábbi éveikhez viszonyítva egyértelműbbé tette a 'téteket. az elérhető szinteket, a követelményeket. Elmondanám. hogy tavaly decemberben tartotta a SZOT azt az üllátsét. amelyen az 1981-es év „teljesítéséről” és az 1982. év feladatairól szóltak. Ezen a tanácskozáson azt fogalmazták meg. hoav a szocialista munkaversenv jelenlegi fejlődésében külön irányelveket nem kell megszabni. Nagyon fontosnak tartom, a brigádok, céljainak és a vállalati feladatoknak az összehangolását. Azt hogv az előbbiek igazodjanak az utóbbiakhoz.

Néplap: Ez utóbbira ismeretes — hiszen lapunk is beszámolt róluk sok esetben tavaly — igen sok a példa. Arra gondolok, hoav vállalati kritikus helyzetekben igen sokszor bizonyították a brigádok alkalmazkodó képességüket.

Moczó István: Már említettem azokat a bizonyos leckéket. Nálunk egyedi gépeket a vár tának. Elég naav súlyú öntvényeiket kell megmunkálni — ha 'azok időben és ió minőségben megérkeznek. Csakhát. ez nem mindig volt íev az elmúlt esztendőben. A seleites öntvények miatt csúsztak a határidők az újraöntés miatt sűrűn keltett a programot módosítani. Év végére agvon volt terhelve a vállalat, hiszen az utolsó hónapban kétszázmilliót kelllett gyártani az évközi kiesések miatt. A gép fordulatszámán persze ilyen esetben nem tehet változtatni. az annyi, amennyit a művelet megenged. Ilyenkor túlórázással segítiük a céget, Újításokat találunk ki. hoev jobban haladjon a munka.

Szikszai Ferenc: Ahogv a célok megfogalmazásánál tel- ies nyíltsággal és őszinteséggel kell elmondani a dolgokat. programmódosításnál is — a személyes tapasztalatom ez — világosan tisztán, nyíltan kell megfogalmazni, a bri gádok tag iái előtt a tennivalókat. Én azt mondom a terv aizért van. hogv az eltérést tehessen érzékelni Mi tervezzük például a berendezések iavításánaik időpont- iát, s az étet ahogyan diktál- ia. no meg az anvaaellátás. ha kell módosítjuk azokat. Az alkalmazkodásról annvit: előfordult hogv hétvégén jöttek be a karbantartó brigádok azért, hoev egv üzem három-négv nappal az e'- képzelthez kébest hamarabb dolgozzon. Visszatérve -•'v gondolat ereiéig az .imént említett lemorzsolódásra: az az érzésem, hogv a munka színvonalát tavit i a. ha a brigáddal szembeni követelmények mércéié magas, s ebből a vállalati versenybizottság nem enged. Nem szabad hagyni szerintem, hogy devalválód ianaik a brigádcímek. Nálunk elég éles vita volt az elmúlt. Övékben is. hogy ki legven. s hánv legyen, közülük, a vállalat kiváló brigádja,. Három-négv brigád is elérte ezt a szintet, de nálunk kettőnél egv esztendőben több nem volt. Most. -hosv ez a szemlétet helyes, vagv sem — ezen lehet vitatkozni. Egy azonban biztos, a cégen belül a vállalat kiváló brigádiánaik nagv a becsülete.

Bankics Lajosné: En a

kapcsolatok kiépítésében látom az alkalmazkodás eav formáiét. A brigádunk tizennégy taggal dolgozik, s két konfekciós műhelyt lát el felsőrésszel. Ezeknek valamelyik brigádjával tairfia a kapcsolatot. Amiért ez llélnve- ges: modellváltozáskor előfordul gyakran anvaé,hibából probléma, ha iönnek hozzánk a hibás felsőrészt rögtön kicseréljük egyszerűen azért, hogv a konfekciós munka simán haladton,.

Moczó István: Nálunk főleg az újításoknál van ennek jelentősége. Jó. helves-e az elképzelésünk. igen sokat tudnák ennek megítélésében segíteni a műszakiak. Mi meg ugyanakkor ©gv-egv szervezési intézkedésről, műszaki intézkedésről^ mondjuk

el a véleményünket, ha kérik.

Fekete István: Hát ez érthető. Tudomásul kell venni, hogv a célok elérése eavre iobban feszíti a „brieádkere- tekeit”. A műszákiak sokat segítenek abban: hogv a hasznos ió úiítások megvalósul ianaik. minél hamarabb elbírálásra bevezetésre, és nem utolsósorban széles körben elterjeszt; ?sre kerülie- rnek Műszakiak és fizikaiak között véleményem szerint az a „naav távolság” eavre jobban szűkül. A munkaver- senv-mozgalomban a brigádok munkájának továbbfei- lesztésénél, a komplex brigádok létrehozásával lehet, előre lépni. Amikor eav fizikai munkás kollektíva kapcsolatot te-—nt és talál műszaki brigáddal.

Szikszai Ferenc: Én nem

érteném csupán úav. hoav komplex brigád az. amelyben fizikaiak és műszakiak tevékenykednek Az is ide tartozik, ha más területeken dolgozók alkotnak eav ilyen közösseget, Élő példával tudok szolgálni: a TVM és a Ohemolimioex Külker. Vállalat között ma él, eav komplex brigád. Én voltam éveikig a vezetője. Egész népes társaságot fog ez össze, benne vannak azok. akik a TVM termékeit exportáló, az alapanyagokat importáló főosztályon dolgoznak, s benne van tőlünk minden -a vés üzemnek a vezetője. Őszintén mondom, a, brigád nem formaság Ismerni kell. a külker, vállalatok és az ipar ■ kapcsolatát-. Az ipar képviselőié örül. ha a külker. vállalat dolgozóiénak szobáiéba bemehet. nem hogv onnan információkat hozzon ki. Mi; két-három, alkalommal találkozunk bri- gádértekezlleteken. Először a munkával kapcsolatos feladatokról tennivalókról, elképzelésekről esik szó általában. s azután következik a fehlíirasztalos program. Milliókban mérhető ennek a brigádnak a haszna.

Néplap: Néhány kulcs szó a munfcaversenv-mozealom apropóján: brigádnapló, formalitások. társadalmi munka. anyagi elismerés.

Moczó István: Nálunk úgymond „szabad” a brigádnapló. Nincs semmi kötöttség, ha egv hónapban tíz-tizenöt oldalit írunk bele. akkor annyi. Ha kevesebbet, akkor kevesebbet. A társadalmi munkáról: A Kossuth óvoda építésénél dolgoztunk, eav KRESZ-iparkot készítettünk. Azután a vállalatnál kommunista műszakokon vettünk részt. Elég sok. úgv gondolom amit csináltunk, elvár- iák. a patroniálást tőlünk. Amikor megépítettük . a KRESZ-parkot az óvónő utánunk szólt, hogv még ezt kellene iavítani. vaev azt. még csúszda kellene. Persze mi sem tudjuk azt vállalni, hogv csak ezzel foglalkozzunk. Ha én mint brifiádve- zető több társadalmi munkát, akarnék, nem vennék ió néven a többiek. Nem volt elég? — kérdeznék. Meg méa idebenm az üzemben is? — mondanák. A pénzzel kao- csolatbán: aranvkoszorús jelvényért a brigád nvolcszáz forintot kapott tagonként. Persze mi ezt úgv osztottuk el. hogv aki nem volt aktív annak két-háromszáz forinttal kevesebb iutott. az ellenkezőiének ennyivel több. Ezt a tagok meg is értették.

Fekete István; A munka- versany-mozgalombam sajnos vannak még formális elemek. Az imént említett határozat is arra törekszik, hogy ezeket kiszűrje. De szerintem legegyszerűbben már a vállalások megfogalmazásánál, ki lehet küszöbölni. A társadalmi munkáról elmondanám,, hogy valamikor egy- egy vállalatnál, üzemen belül zajlottak ezek. Mi a szakszervezetben arra ösztönöztük a muhkáskollektívá- kat.xa gazdasági, társadalmi vezetőket, hogy kellő politikai ágitációval elérvén „lépjenek túl” a vállalat kerítésein. Tavalyról ragyogó példákat tehetne felsorolni, hogy számtalan társadalmi munkaórát dolgoztak a szocialista brigádok a terület- politikai elveknek megfelelően, településeiken. Azt hiszem, hogy egy adott község, vagy város vezetői bizton számíthatnak a brigádok segítőkészségére. Miás dolog: a szakszervezeteknek az a véleménye, hogy két-hó rom

kommunista műszak szervezése az, ami egy esztendőben megfelelő. Úgy gondoljuk helyesebb, ha a kommunista műszakoknak nem az a célja. hogy különböző munkák lemaradását helyrehozzák, a kapkodást kiküszöböljék. A munkaverseny körülményeinek biztosítása egyértelműen a gazdaságvezetés feladata, kötelessége.

Szikszai Ferenc: Azt az elvet vallom, hogy lehetőség szerint a társadalmi munkáknak a jelentős részét gyáron belül, vállalati célok meg,valósítására kell felhasználni. Nem tudok egyetérteni olyan társadalmi munkával, amely más területeken dolgozók hanyagságát próbálja helyrehozni. Hogy ez másoknak a kötelessége lenne, nem csinálta meg, nosza szabadítsunk rá három szocialista brigádot. Olyan jellegű célok elérésénél, amire nincs anyagi fedezet, segíteni kell s ezt nemes dolognak tartom. Konkrét’példát mondanék: a megyeszékhelyen létrehozott öregek, Inapköziott- hona — ahol a TVM-es brigádok négyezerötszóz órát dolgoztak — a szolnoki szocialista brigádok együttes munkájának szép példája volt.

Néplap: A Vegyiműveknél a szocialista brigádok helytállásának esetenként százezres, milliós hasznos kihatása volt. Lehet-e ezt például egy aranykoszorús1 cím elérésénél nyolcszáz', forinttal, honorálni?

Szikszai Ferenc: A pénz eléggé kényes kérdés. Egyet tudomásul kell venni: Az anyagiakból, ami a brigádmozgalom finanszírozására megy, az a bérből megy. Azon nem lehet vitatkozni* hogy akik egyes fokozatokat elértek, mennyit kapjanak. Ezt rendelet szabályozza. De, hogy egy vállalaton belül, az össz bérkeretből mennyit határol el a kollektíva ilyen tevékenység, ilyen munkák támogatására, azt a vállalati közösség dönti el. Ez a TVM- ben 820 ezer forint, egy esztendőben. Nem kis pénz. Nagyon nehéz, amikor szavazásra kerül sor eldönteni, hogy most két százalék alapbért képezzünk, vagy menjen mind a versenymozgalamra. Meggondolja mindenki. S ez jó ,is, mert a brigádoknál határozottan kialakul az á követelmény, ha már kiosztjuk, legyen is mögötte munka, tartalom.

Bankics Lajosné: Én- légy kérdéshez szólnék hozzá, aki azt mondja, hogy kevés az anyagi elismerés a brigádoknak és azért van .a brigád- mozgalom helyenként ott, ahol van — annak nincs igaza, Szerintem ez nem lehet pénz kérdése. Már csak azért sem, mert ha, a brigádok jól dolgoznak, akkor más előnyöket is élveznek. Figyelembe veszik jó néhány do-' logbao, hogy milyen kollektívának a tagjai. Kapok kétezer forintot — brigádtag leszek. Csupán ezért nem szabad.

Néplap: Más téma. Az önök véleménye • szerint az ötnapos munkahét hogyan, miként hat a brigádok munkájára, s a brigádtagok szabadidejére?

Bankics Lajosné: Ha már

nálam van a szó, akkor én esősorban ez utóbbiról beszélnék. Mindenki tiudja ugyanis, hogy a termelési feladatok nem módosulnak, nem lesznek kisebbek, s az ehhez szükséges tennivalókról már beszélgettünk. Szerintem a szabadszombatok nagy része a családoké lesz Persze eddig is volt olyan nálunk, hogy év végeken a kollektíva összejött. Nos ezt-a hagyományt nem rúgjuk fel a megnövekedett Sízabadidő kedvéért.

Moczó István; Általában a szombatok már kicsit lazábbak voltak eddig is. Most több idő jut szórakozásra és persze tanulásra is. Igaz lesz aki munkával tölti majd el. házimunkával ezeket az órákat.

Szikszai Ferenc: Meggyőződésem, hogy többet lesznek együtt a brigádok tagjai. Nálunk miár nagyon régen ötnapos munkahét van. El kell telni egy bizonyos időnek — tapasztalataim szerint — ugyanis először az emberek nem tudnak mit kezdeni ezzel, a plusz nappal. Amikor ez az idő el telük, megszokják, igénylik. Például nálunk már márciusban be kell diktálni, hogy szeptemberben kié lesz kirándulásra az autóbusz. Ez a két szabadnap egy héten azért van, s ezt tudomásul kell venni, hogy regenerálódjon a dolgozó.

Fekete István: Ügy ítélem meg az ötnapos munkahét jelentős politikai iesemény. Megyénkben, is január 1-től több azon üzemeknek, intézményeknek a száma, ahol bevezették. Igaz jónéhány gond felmerül az öt plusz kettőnél. Én, nem nagyítanám .fel ezeket. Mindenkinek a saját területén kell megoldania a gondjait, nem értünk azzal egyet, hogy x munkaterület dolgozói azon töprengjenek, hogyan oldják meg más brigádok a szolgáltatási, kereskedelmi feladatokat. Ez az. ő dolguk mondhatnám úgy, az ő verseny- feladatuk. Mert a brigádok a munkavers eny-mozgalomban tevékenykedő kollektíváik nélküli mint ahogyan annyi más népgazdasági követelménynek, ennek sem lehetne eleget tenni.

I