Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

1982. JANUÁR 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szerszámgénioari Művek karcagi Gén- gyárában tavaly kezdték el az E3N—01 tí­pusú esztergapad prototípusának gyártá­sát. Ebből a gépcsaládból ez teljesen új gyártmány, amelynek alkatrészeit is hely­ben készítik. Ez évi tervük 200 darab. Képünkön az egyik gépet csomagolják Mezőgazdasági továbbképzés, 1982 Mit várunk a kisvállalkozásoktól? Lehetőségek — buktatókkal ségire átállhait. Éppen az ön­A Minisztertanács megtárgyalta n jogi túlszabályozás ellen Fontos politikai és kor­mányzati törekvés a Magyar Népköztársaságban a jogi „túlszabályozás” visszaszorí­tása, az egyszerűbb jogma­gyarázat és a hatékonyabb jogpropaganda. A cél az, hogy az állam polgárok, az állami, társadalmi szervek, a gazdálkodó egységek jobban megismerjék és megértsék a jogaikat, feladataikat; köte­lezettségeiket előíró rendel­kezéseket. E folyamat szer­ves részeként — a gyakor­lati tapasztalatok, jelzések alapján — a Minisztertanács tegnapi ülésén határozattal szabályozta a különböző meg­nevezéssel ismert miniszté­riumi és más főhatósági ren­delkezések kiadását. Eddig irányelv, állásfogla­lás, körrendelet, körlevél stb. formájában jelentek meg e szóban forgó rendelkezések, amelyekről tudni kell, hogy kimondottan ugyan nem jog­szabályok, de közvetlenül vagy a nyomukban keletke­zett egyedi hatósági döntések útján jelentős mértékben be­folyásolták a különböző szer­vezetek gyakorlati tevékeny­ségének alakulását, nemkü­lönben az állampolgárok ügyeinek rendeződését. An­nál is inkább indokolt a kor­mányzati döntés ebben a té­mában, mert az elmúlt öt esztendőben több mint 2000 féle — számában, tartalmá­ban egyaránt szinte áttekint­hetetlen — ilyen rendelkezés látott napvilágot. Hogyan lesz ezután? — erről, érdeklődött Tóth Fe­renc, az MTI főmunkatársa azi Igazságügyi Minisztérium­ban. A kormányhatározat — miként a törvényelőkészítő főosztály illetékesei elmond­ták — mostantól előírja^ hogy iránymutatásit csak feltétle­nül! indokolt esetben lehet kiadni. Kibocsátásukra az érintett terület, tárgykör szakminisztere (illetőleg a minisztériumi államtitkár vagy a miniszterhelyettes), esetleg — kivételesen — a minisztérium vezetői által felhatalmazott, magasabb ve­zetőállásai dölgozófla jogosult A kormányzati döntés1 — amely a jogrendszer átte­kinthetőbbé tételét szolgálja — egyértelműen elhatárolja az iránymutatásokat a jog­szabályoktól, és ezután csu­pán háromféle iránymutatás kiadására ad lehetőséget Az első: elvi állásfoglalás a jogszabályok, értelmezésé­re. Ezit akkor lehet kiadni, ha az értelmezni kívánt jogsza­bályt a miniszter bocsátotta ki, illetőleg ha a magasabb jogszabály végrehajtásáért ő a felelős vagy a jogszabályi rendelkezések értelmezésére felhatalmazást kapott A má­sodik: irányelv — ez aján­lást ad valamely jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszeredre, a jogalkal­mazásban követendő elvekre. A harmadik: tájjékoztató — ilyen formában lehet közzé­tenni olyan tényeket, adato­kat, amelyeket a végrehaj­tásért felelős szerveknek fel­adataik teljesítéséhez ismer­niük kell. Korszerűsíti a miniszterta­nácsi határozat az úgyneve­zett műszaki-technikai nor­mák meghatározásának és közzétételének szabályait; amelyek elsősorban a terme­lés-forgalmazás gyakorlatá­ban érvényesülnek. Rendel­kezett a Minisztertanács a jogszabályokban előforduló — a bennük foglalt jogok és kötelezettségek mértékét meghatározó — mennyiségi vagy egyéb adat-jéllegű elő­írások közzétételének, illetve megváltoztatásának új, egy­szerűsített módozatairól is. A kormány — tegnap elfo­gadott határozata értelmében — kötelezi a minisztereket arra,, hogy az új rendelkezé­sek figyelembe vételével ■vizsgálják feliül iránymuta­tásaikat, azok számát jelen­tősen csökkentsék, és gondos­kodjanak a hatályban ma­radó iránymutatások közzé­tételéről. Az éLelmiszeiiipar és az erdészet területén mintegy 15 ezer embert — vezetőket és szakembereket — képez­nek tovább. A MÉM Mér­nök- és Vezetőtovábbképző Intézete 1982-re változatos programot állított össze. Az állami gazdaságok és a tsz- ek szakemberei újszerű kép­zési rendszerekben, sajátos oktatási formák segítségével viszonylag rövid idő alaitt sajátíthatják majd el a leg­újabb ismereteket. Kiemelt feladatot szánnak a vezetői ismeretek oktatásának, az idén több tan folyamot indí­tanák ebben a témakörben, törlesztve ezzel a szakmai oktatás egy régi keletű adósságát. A képzésben és tovább­képzésben mintegy 400—500 üzemi, vezető beosztásban alkalmazott dolgozó vesz részt majd. Ebben az esz­Klállltás nyílt a megyei művelődési központban Tegnap délután a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont első emeleti galériáién szánpomnás bolgár fotó- va­lamint nép- és iparművészeti kiállítás nyílt. A tárlat ren­dezői a Balkánturist buda­pesti képviselete, a Hazafias Népfront megyei Bizottsága, valamint az IBUSZ megyei irodája. A kiállítás célja: a történelmi bolgár—magyar Egy a csodás néD- és iuar- művészeti bemutató tárlói közül (Fotó: Dede Géza) tendőiben mintegy 1500—1600 művezetőt is kiképeznek. Azért ilyen nagy számú kö­zépvezetővel sajátíttatják el a szükséges ismereteket, mert a gazdaságokban külö­nösen nagy hiány mutatko­zik a közvetlen munkahelyi irányítókban. Szakképesítésit adó tanfolyamokat is szer­veznek, ezekre mintegy 5—6 ezer jelentkezőt várnak. Igyekeznek elérni, hogy a tanfolyamok résztvevői mi­nél kevesebbet hiányozza­nak a munkahelyükről, ezért a bentlakásos oktatást a levelező-képzéssel kombi­nálják, és minden eddiginél szélesebb körben szervezik meg az úgynevezett irányí­tott egyéni tanulást (Ennek keretében a hallgatókat korszerű oktatási anyaggal látják el. és csoportos elő­adásokra csak ritkábban ke­rül majd sor.) barátság további szélesítése a Szolnokkal testvér megye. Kiusztendil úiévi üdvözlete, valamint a turizmus további fejlesztése a két ország kö­zötti A kiállításon Tóth László, az IBUSZ megyei irodáiénak vezetője köszöntötte a nagy­számai érdeklődőt, közöttük Maiaros Károlyt, az MSZMP Szolnok mentei Bizottságá­nak titkárát. Boncsó Mitevet. a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, s dr. Walkó Miklóst, az IBUSZ vezék- ígazgató-helvettesét. Megnyi­tó beszédet Boncsó Mitev rendkívüli és meghatalma­zott nagykövet mondott. Elöl­járóban átadta a testvéri bolgár nép. és Kiusztendil mégy® dolgoizóinák úiévi ió- kívánsásait. maid elmondta Brutyó János kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Bru­tyó Jánost, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­nak ellnöfcét a magyar és a szovjet nép testvéri barátsá­gának erősítésében szerzett érdemei elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Népeik Barátsága érdemrend­del tüntette ki. A kitüntetést tegnap a szovjet nagykövetségen Vla­gyimir Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete adta át. Jelen volt Né­meth 'Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja a KB titkára, Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkárai, Berecz János a KB tagja, a külügyi osztály vezető ie. Somogyi Imre. a Központi Ellenőrző Bizott­ság titkára, Nagy János kiEügyminisztériumi állam­titkár. valamint a szovjet nagykövetség több vezető diplomatája. azt is: tavaly 210 ezer ma­gyar túrista látogatott el Bulgáriába, s 240 ezer bol­gár honfitársa vendégeske­dett nálunk A bolgár itái szépsége télen-nváron kelle­mes pihenést, szép környe­zetet biztosít az érdeklődő turistáknak. Ezért külön öröm. hogy — jórészt a gyö­nyörű színes fotótablók se­gítségével — a kiállítás láto­gatói elgyönyörködihetnek a tájban. A nagykövet végül a két nép barátsága, közös béke- akarata éltetése után a kiál­lítás címet idézte a megje­lenteknek: Bojlgári vária ba­rátait! A megnyitó után a résztvevők két kisfilmet is megtekinthették a baráti ál­lam életéről. — si — Hosszú időn át elsősorban a kiegészítő tevékenység jö­vedelemszerzési lehetőségeit firtattuk. Észre sem vettük, vagy bagatellizáltuk a tény­leges társadalmi szükségle­tek rugalmas kielégítését, a többletjövedelem mögött a jelentős többletmunkát. A lángost szerettük a lángos- sütőt mami. A különböző szemléletbeli torzulások je­lenleg is haltnak, nehezítve a kormányzati döntések meg­értését, elfogadtatását. Bármilyen szűk kört is érintsenek az indokolatlan jövedelmi aránytalanságok, nagy társadalmi ellenkezést váltanak ki, anyagi, erköl­csi és politikai károkat okoznák. Helyénvaló tehát a hátározott adminisztratív fellépés, a törvényes szigor a visszaélésekkel szemben. Ám ezek a gazdaságon kí­vüli módszerek hatástala­nok, ha az átlagosnál na­gyobb. de nem kiugró jöve­delmek forrása a monopol- helyzet. Ilyen esetekben a kínálat növelése, a terme­lők, a szolgáltatók verse­nyeztetése a jövedelem- szafoál”ozás hatásos eszköze. Ezért például a tanácsok a jövőben nem korlátozhatják majd a k isiipari működési engedélyek kiadását, csupán a törvények, a jogszabályok betartását ellenőrzik majd. Az adózás, a személyi íö- vedelem-szabályozás és más előírás révén igyekeznek elejét venni mindenféle munka nélkül szerzett vagy a teljesítménnyel nem ará­nyos jövedelem képződésé­nek. Azokban a kisüzemi szervezetekben, amelyekben részjegyek célrészjegyek jegyzésével; vagy személyi tulajdonban lévő termelő- eszközök révén áll össz$ az induló vagyon, a jtőke”, nem lehet a munkanélküli jövedelemszerzés fömása. Először azért, mert a mun­kavégzés a „részvényesek” számára kötelező. Másodszor azért, ment a szabályok ér­telmében az év végi oszta­lék a bevitt eszközök, illet­ve részjegyek értékének legfeljebb a 8 százaléka le­het. Mint ismeretes, tartó­san lekötött takarék után is (betét, takaréklevél) fizet­hető 7 százalék Ikamat A központi szabályozás nem teremt sem előnyös, sem hátrányos helyzetet az új szervezetek számára. Így a nagyüzemekhez hasonlóan lehetővé teszik és anyagilag elismerik, magasabb jövede­lemmel honorálják a több és jobb munkát. Bizonyosra vehető, hogy ezzel a lehető­séggel az új szervezetek kö­vetkezetesebben, rugalma­sabban élnek majd. A kis­termelés, a kiegészítő gaz­daság differenciált — köz­tük esetenként kiugró — teljesítményei és jövedelmed kihívást, olykor politikai színezetű feszültségforrást teremthetnek, mivel a nagy- szervezeteknél gyakran erő­teljes niveHálódási törekvé­sek érvényesülnék. Ezek a jövedelmi feszültségek azon­ban összességükben pozitív hatást gyakorolhatnak az érdekeltségre, az ösztönzés­re. a teljesítményekre. Ami a kisvállalkozások gazdasági kockázatait illeti, ezeket kizárólag a résztve­vők viselik. Rossz gazdálko­dás, vagy a változó piaci feltételekhez való nehézkes alkalmazkodás esetén ugya­nis nem segít az állam, a kisszervezeteknek kell kifi­zetnie a veszteséget. A kis- kollefctíva éppen méreteinél fogva csőd e=etén megszűn­het vagyona kiárusításra kerülhet, de más tevékeny­finanszírozó jellege és érde­mi kockázatvállalás miatt valószínűleg kevesebb lesz a gazdasági patthelyzet. Az­zal persze számolni keld, hogy a kisvállalkozások ér­zékenyen és gyorsan reagál­nak nemcsak a piaci hatá­sokra; hanem a közhangu­latra is. Ezért álljunk akis- szervezetek mellé, de azok népszerűsítésével ne kelt­sünk illúziókat. Zsákutca, csapda akkor alakulhat ki. ha eltúlozzák a kisvállalkozások szerepét, jelentőségét. lehetőségeit. Sokáig a nagyüzemek elő­nyét, fölényét egyoldalúan értelmeztük hirdettük, s a kisüzemek létjogosultságát kétségbe vontuk. Most kí­sért a másik véglet. A kis­szervezetek lehetőségeinek, szerepkörének eltúlzása, a nagyüzemek lebecsülése je­lenleg reális veszély. Min­denféle szembeállítás hibás és káros: a nagy- és kis­vállalatok, szövetkezetek nem kizárják hanem féltté' telezik, kiegészítik egymást. A vállalkozás méretéből adódó előnyök akkor érvé­nyesülhetnek ha a tevé­kenységi kör testre szabott a feladat, és a szervezet a tartalom és a forma össz­hang ia érvényesül. A méret — legyen az nagy vagy ki­csi — hátránnyá válik, mi­helyt a szervezet másra vállalkozik, mint amire hi­vatott. A jelenlegi helyzetben az okozhatja a legtöbb gondot, ha kikerülnek a közfigye­lem. a gazdaságiirányítás reflektorfényéből az ipar és a mezőgazdaság fő ágazatai, élenjáró nagy üzemei. Az ország gazdasági helyzetét, egyensúlyi viszonyait javít­hatják az alakuló új szerve­zetek, de a megoldás kulcsa az élenjáró nagyüzemek ke­zében van. Következéskép­pen az új vállalkozások az élenjáró nagyüzemek javára, nem pedig rovására létesül­hetnek és fejlődhetnek. Nagyon fontos, hogy az ipar és a mezőgazdaság e vezető ágazataiban erősöd­jön a kezdeményező kész­ség az érdekeltség, kibonta­kozzék a demokratizmus, táguljanak az egyéni érvé­nyesülés lehetőségei. Csak így előzhető meg hogy el­túlozzák az alakuló új mun­kahelyek szerepét. A gazdaság mikroszerke- zetének újrarendezése kez­dődött el 1982. januárjában. Nem valamiféle elméleti absztrakció vagy hipotézis gyakorlati kipróbálására ké­szülünk. A nagy- és kisüzem szoros együttélésére a meg­győző, a hiteles példák so­kaságát vonultatja fel a me­zőgazdaság. Ne csak a ház­táji és a közös kapcsolatára gondoljunk, hanem az ered­ményesen dolgozó ipari és szolgáltató melléküzemágak sokaságára. Ma már nehéz elképzelni nélkülük a lakos­ság ellátását, az pari koope­rációit A többnyire hagyo­mányos 'kisüzemi módszerek és az olykor, országrészeket átfogó, európai színvonalú ipari termelési rendszerek jól megférnek egymással. Ne féltsük a nagyipart se a kisvállalkozásoktól. A kis és nagy gazdasági szerveze­tek szoros kapcsolódása, kö­zös érdekeltsége', összefonó­dása segítheti a? előítéletek felszámolását. Az sem ki­zárt, hogy az jpari nagy­üzem némely termelőszövet­kezethez hasonlóan, a mel­léktevékenység iövedelméből tartja majd fenn a nem gazdaságos alaptevékenysé­geit. Vége Kovács József Bulgária várja barátait Boncsó Mitev. a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete megnyitója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents