Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JANUÁR 8. A XIV. magyar játékfilmszemle programja Elkészüli; a február 5-én Pécsett kezdődő XIV. ma- EVar iáfékfilmszemle nroa- naimia. A hazai fiiimiművé- szet hagyományos seregszem­léién amelyet évenként vál­takozva rendeznek Buda- Desften és a mecsekaliai vá­rosban. az idén. tíz úi ma- Evar film ősbemutatóiéra kerül sor. A szemlét Fábri Zoltán Rekviem című úi al­kotásának díszelőadásával nviitiá'- meg. Ugyancsak a oécsi filmszemlén tekinitJheti mef először a nagyközönség Bacsó Péter: Tegnapelőtt, Böszörménvi Géza: Szívzűr. Gothár Péter: Megáll az idő Gyöngyösi Imire—Kábán Barna: A misztai emberek. Kézdi Kovács Zsolt: A re­mény io-aa, Moldován Do­mokos Rontás és remény­ség. Rózsa János: Kabala. Schiffer Pál: A pártfogolt és Suránvi András: Az aranycsapat című fiimiét. A korábban illetve a szemle kezdetéiff már be­mutatott filmek közül Bán Róbert: Fosadó az örök vi­lágossághoz. Dareav Attila: Vük. Gazdag Gvula: Ban­kett. Jan cső Miklós: A zsarnok szíve. Jankovics MarcelL: Fehérlófia. Koltay Gábor: A koncert. Kovács András: Ideiglenes pairadi- csom. Mészáros Márta: An­na Palásthv Gvörev: Sze- leburdi család. Sára Sándor: Néptanítók és elátkozva a hatodik napot. Szabó Ist­ván: Mephisto és Szomias Gvörev: Kopaszkutya című alkotásai vesznek részt a filmek versen vében. A ko­rábbi évektől eltérően ugyanis a szemle zsűri ie — Beremd T. Iván akadémikus elnökletével — i—^ét iutal- mazza a leeióbb alkotáso­kat. A százezer forintos fö­di ion kívül öt alkotói díint. a Baranya meevei Tanács különdíiá/t és a MAFILM néev díiát ítéli oda a bíráló- bizottsás. Február 7-én a Szindbád vetítésével, ti sztéléé a film­szemle a nemrég elhunvt Huszárik Zoltán rendező emlékének. 8-án. A kritika szakszerűséee” címmel vi­tát rendeznek a filmsza.k- emiberek és kritikusok rész­vétedével. 9-én nvilvános ülést tart a zsűri maid az ünnepélyes díikiosztással ér véglet a XIV. maEVar iá- tékfillmszemle. Színházak vendég­szereplésen A Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház vendégjátéká­val' kezdődik mee ianuár 1-3-án a Székesfehérvári Vö­rösmarty Színházban az idei színházi bemutatók sora. A kecskeméti művészek Bró- dv Sándor: A tanítónő cí­mű művét viszik színpadira. Január 17-én a Veszprémi Petőfi Színház művészed ad- iák elő a Sveik a második világháborúban című szín­darabot. A Magyar Állami Opera­ház Gvőrben szereoel. a iö- vő hét eleién. Január 11-én és 12-én a Gvőrti Kisfaludy Színházban Puccini: Bo­hémélet című ooéráiát mu­tatlak be. A iövő héten néev táielő- adást tart a Szegedi Nem­zeti Színház. Hétfőn Szee- váron Bibbiena: Calándria című komédiiáiát kedden Hódmezővásárhelyen Pucci­ni Tosca című operáiét és ugyancsak 12-én. kedden Csongrád városban Fratti:A naev trükk című komédiá­iét látsszák. A iövő hét vé­géin szombaton a iueoszlá- viai Szabadkán Fénves Sza­bolcs : Mava című revűone- rettiével vendégszerepelné1-. m ztán ki mondta ma­il gának, hogy a vilá- .gon vagyok? Nem értem, máért pont engem, Koós Sándort keresett meg, amikor annyi derék ember van, aki többet, jobbat, szeb­bet tud mesélni, nálam. Én semmi különöset nem csi­náltam ... csak igyekeztem tisztességesen élni. Eddigi életem fele a kapitalizmus­ban telt... és hát kommu­nista sielm mindjárt lettem, nem megy az egyik napról a másikra. Nagy utat tettem én- meg Túrkevétol Szegledig! Itt ez a kép a „Magyaror­szág története” könyvből, látja? „Vörös ruhába öltözött gyerekek üdvözli-k a felvonu­lókat.” Ez az e'.ső szabad má­jus1 elsején készült. Balról a harmadik, ez; aki emeld a kezét, az vagyok én. Nem tu­dom, már, ki írta a verset, amelyet én szavaltam az Or­szágház téren. „Itt van újra május elseje A levegő dallal van tele Zengedezzük hát mi is dalunk Proletárok, mindnyájan testvérek vagyunk Hódít a zászló, mit viszünk.. ejnye, tovább nem emlék­szem. Bokányi Dezső odajött hozzám, és- megsimogatta a fejemet. Azért él-e bennem eleven emlékként, mert ő; a „nagy ember”, a szónok ked­veskedett, vagy azért, mert az árvaházban, ahol akkor éltem, ajándék egy s.imoga- tás — nietm tudom, de ezzel a fényképpel együtt őrzöm... öt év árvaház után vissza­mentem Túrkevére, ahol a hadiözvegy édesanyám férj­hez ment egy amerikai asz­talosmesterhez. Nála tanul­> Túrkevétől Szegedig tam meg a szakmát. Érdekes ember vo’.t. Vasárnaponként a ház előtt játszotta gráná­tomon az Intem acion álét. Hiába piszkálgatták a csend­őrök, nem ért neki a szó. Asztalossegéd voltam egé­szen 1932-ig, Dolgoztam ott­hon, Keviben; Mezőtúron, Budapesten. Nézze csak, itt ez az újsághirdetés a Nép- szabadságban, asztalosokat, meg mi mindenféléket keres felvételre a Csepel Művek. Tudja, mit kilincseltem har­minckettőben, hogy bejus­sak? Azt nem lehet elmon­dani. De azt se, hogy felvet­tek ! Kiváltottam hát az iparengedélyt. Tudja, hogy ment egy túr - kevei iparosnak? Amikor az első lányom született, nem volt mit ennie a feleségem­nek! Másnap jött egy meg­rendelő — mindjárt lett ke­nyér. Harmincnyolcban vissza­adtam az iparengedélyt, és egy kereskedelmi vállalathoz szegődtem. Aztán jött a há­ború. Tudja, aki a keleti fronton volt, annyi borzalmat látott, hogy egyszeriben meg­változott a lelkében minden. Kolomeá védőkörzetében még az oroszok ellen harcol­tunk, de mire áthelyeztek Prága alá, az egész zászlóalj átállt a szovjet csapatokhoz. Mi német csoportokat segí­tettünk lefegyverezni, a cseh partizánok és a szovjet kato­nák irányításával Cseh— orosz menlevéllel a zsebünk­ben jöttünk hazafelé. Bécs alatt megállított egy szovjet tábornok. „Mennyi ideig vol­tak a fronton?” „Másfél évig.” „Mennyi ideig harcol­tak mellettünk ?” „Másfél hó­napig.” „Az kevés; nincs arányban a kettő.” Így ke­rültünk fogságba. Marinpolban, most Zsda- novnak hívják, egy csuda okos emberrel barátkoztam össze. Fél év alatt megtanult oroszul, pedig az elején még én kérdeztem ki tőle a sza­vakat. Rengeteget tanultam tőle ö volt Jánossy Lajos. Akadémikus lett. Vele együtt jártam ott az antifasiszta szombatokra. Ott kezdtem jobban érteni a politikai összefüggéseket. Még többet jelentett Lucken- wald. Az ifjúsági átnevelő tábor. Júniusban vittek át bennünket, szeptemberben indultunk haza. Ezalatt a foglalkozások után minden szombaton odatették elénk a mozijegyet az asztalra — le­foglalt eredeti német film­felvételeket vetítettek. Töb­bet ért az száz előadásnál, mit követtek el a nácik... Negyvenhat január 10-én értem haza Túrkevére, s li­án már tömeg előtt beszél­tem a pártgyűlésen. Elmond­tam, hogy apám 1917-ben Archangelszkben halt meg. Én, aki ellenük harcoltam, lehetőséget kaptam, hogy ta­nuljak, hazajöhessek — épí­teni, újjáépíteni. Ekkor let­tem kommunista. Megszer­veztem a kevi iparosokat, felépítettük az iskolát. Aztán én is iskolára ke­rültem, Hajdúszoboszlóra, utána meg a KIOSZ-hoz Debrecenbe, innen pedig Nyíregyházára. Titkár let­tem. A KlOSZ-tól azOKISZ- hoz kértek ót, ezután me­gint iskola következett, majd Társasutazással az alkoholizmus ellen Az első útimarsall Thomas Coook lelkes pró­kátora volt az an.tiaitkoho- lizmusnaik a múlt század első felében Angijában. Fel­világosító körutak at szerve­zett. szónokolt, képes folyó­iratot adott ki az ifjúságnak, amelyben az alkohol meg­vetésére agitált, és több ezer mérföldet járt be, csaknem mindig gyalogo­san. ... Egyszer aztán felötlött benne, hogy az absztinens- gyűléseken sokkal több hall­gató lehetne, ha megfelelő közlekedési lehetőséget ta­lálnának. A vasúttársaság veszteséges volt még akkori­ban, mert a drága tarifa miatt inkább az olcsóbb, de (lassúbb postakocsival utaz­tak. Olyan különvonatot kellene bérelni, amelyen so­kan és olcsón utazhatnak! Jól járna a vasúttársaság, és a gyűléseken is többen lennének ha kényelmesen és gyorsabban közelíthetnék meg a színhelyeit. Thomas Coock nem sokáig töpren­gett ezen, ímegikötötte a szerződésit, az első vasúti társasutazásra, amely világ­szerte páratlan esemény volt. Óriási érdeklődés kí­sérte a vállalkozását. Az alkoholellenesék címerekkel, lobogókkal, zeneszóval vo­nultak fel a gyűlésekre, az egész város a pályaudvaro­kon volt ilyenkor, az üzle­teket. az iskolákat bezárták, az emberek ünneplő ru-há" t»°*' hallgatták a polgármes­ter üdvözletét. elismerését Thomas Coocknak. Meglépő és rendkívül hatásos propa­gandának bizonyult az ak­ció az alkoholizmus elleni küzdelemben. Thomas Coock otthagyta falusi esztergályosműhelyót, és családjával Leicesterbe költözött, utazásokat szer­vezni! A fiataloknak vidám, szórakoztató kirándulásokat ajánlott, és 1845-ben kigör­dült az első társasutazás különvonata a város pálya­udvaráról. Kézikönyvet adott az utasoknak, amelyben le­írta mit látnak majd. Ez volt az első bedékker és Thomas Coock az első úti- marsall. Nem győzte tovább egyedül ezt a munkát^ iro­dát. nyitott, és nagyszabású tervéket szőtt a híressé váLt utazásokhoz, már Anglia ha­tárain túl is. Skóciába, vá­gyott. de barátai óva intet­ték a veszedelmes kaland­tól, egy angol s°.m keresné fel ezt az istentől elhagyott vidéket, még Thomas Coock- kaű sem. ö pedig stílusosan válaszolt. Gyalogosan indult útnak fiával, majd postako­csin, lovon, hajón fárasztó utakon érkezett meg Glas- gow-ba, aztán Edinburgh-ba. Hosszú alkudozások során talált itt partnereket, vál­lalkozókat a társasutazások­hoz. Amikor megérkezett az első angol társaság, üdvlö- véséket adták le Skócia fő­városában. Ezután már Lon­don jelentkezett Thomas Coocknál. és nagyvárosok versengtek a leicesteri iroda kegyeiért. 1856-ban három­száz utasával a kontinesre lépett a Coock család. Ant­werpen, Brüsszel, a Water­looi csatatér, Köln, Heidel­berg. Strassbourg, Párizs volt az útvonaluk. Meghó­dították Svájcot is, ahov, már ezerszemélyes csoporté vezetett, kitalálta a szálló daszelvényeket, tolmácsoka fogadott, és minden tapasz falatot feljegyzett útiköny vei számára Leicester után Londonba] nyitotta meg rendkívül nép szerű utazási irodáját. Za rándokút mohamedánokná Mekkába, kereszt ényekme Jeruzsálembe, amerikaial európai vezetése Nílus-pari kirándulások szerepelte programjában. Vonzották különleges akciók is, 1870 ben segített a párizsiaknál amikor a közeledő német© elől menekültek. Idegeneke vitt az egyiptomi kormán megbízásából a Nílusihoz, szervezte ugyancsak Egyip tóm földjére Gordon -táboi nők csapatainak és áruina: elszállítását vasúton, hajc kon. Intézménye a világ legnt gyobb utazási irodójáv vált, tárgyalásokat folyté tott arról, hogy az égés föMiömböt behálózó sají ügynökeivel képviselt válla latot hoz létre, de nyolcvar négy éves 'korában bekével kezet! halála miatt neki e már nem sikerült. Követi őt fia és segítőtársa is nem sokára a csalód egyetle tagja sem tevékenykedhet© sokáig az új, Thomas Cooc által alapított üzletágbal Neve azonban fennmarad idegen cégek használták f< az utazási irodák felvirí goztatésára. Az absztinen gyűlésekből másfél évszáza alatt világjelenséggé nő népvándorlás lett. Erdős Mária Szakmám a lelkiismeret Gergely Mihály összegyűjtött tanulmányai Telibe találó, pontos cí­met adott Gergely Mihály a 60. születésnap iára mesie- lent tanulmiánvkötetének. Mert mi másban fogalmaz­hatnánk meg iobban korunk írástudóinak a felelősségét, de lehetőségeit is. mint az élő Üelkiismeret ébren tair­Szeged. A megyei KISZ öv­nek titkára, majd elnöke let­tem 1951-ben. ötvenhat október 23-án éppen Resten voltam, s lát­tam a föLvonulást, szobor- döntögetést Két nap múlva Vásárhelyen, az akkori me­gyeszékhelyen jelentkeztem Bán László MHSZ-szakaszá- ba, hogy védjem a megyei pártbizottsógolt. Azóta le nem teszem a fegyvert. Ok­tóber 30-án leszereltem Vá­sárhelyen, és felszereltem Szegeden a Tisza Szállóban a karhatalomnál. Ekkor kap­tam meg a felmondásom a munkástanácstól /Elmentem egy gyűlésükre, de kidobtak, „kommunistának nincs- he­lye itt”. Aki mondta, később disszidált, majd diverzáns- ként tért vissza. Felakasztot­ták. Márciusban megszűnt a karhatalom, beléptem a munkásőrségbe. Akkor es­küdtem fel, amikor a MUK- kal (Márciusban Újra Kezd­jük) ijesztgettek. Akkor volt csak igazán súlya annak „... az életem árán is-” megvédem ezt a rendszert. Azt mondta múltkor egy ismerősöm „Bolond vagy te, Sanyi bácsi, hogy hetvemhá- rom évesen munkásőr vagy?” Erre végiggondoltam az éle­tem az árva háztól idáig, eszembe jutott a három lá­nyom, a fül-orr-gégész ad­junktus, a járás-bírósági el­nök, az intézeti igazgató, és számba vetettem, mit adott nekem ez a rendszer. Hát tu­dom, úgy hogy ha újra kezd­hetném, újra ezt tenném. No, de befejezem, mert el­fáradtam: szolgálatban vol­tam az éjszaka. I. Zs. fásában és tudatosításá­ban? Van ebben ugyanakkor — egy ki nem mondott — rezignált sóhai is. A rezignáltnak vagv ép­pen a ..pesszimistának” tű­nő gondolatokat éppen Ger­gely Mihály témái suealliák. Többször is olvashattunk mór ezek közül a tanulmá­nyok közül néhányat (a Röo- irat az öngyilkosságról pél­dául eddig már háromszor ielent meg), s a bennük fel­tárt szomorú tények koránt­sem- szűntek meg. Érdekesen világítanak rá az összefüg­gésekre az egymás mellé ke­rült tanulmánycímek is. Az önérzetünk. közérzetünk ciklus első írása a Jegyzetek a falumról az ötvenes évek torzulásait elemzi. Azokat a hivatali, közéleti, aprónak tűnő. óm a közérzetet na­gyon is meghatározó anomá­liákat, amelyek ioggal fog­lalkoztatlak az író földiiei-t. Varfoó lakóit. Gergely Mi­hály már ekkor felfigyelt ezekre a tünetekre, ám az elemzés műveletét még nem tudia elvégezni. Sokkal el­mélyültebb. lénveglátóbb a később született Röoirat az öngyilkosságról, amelv első megielenésekor (1969) iog­gal rázta meg a közvéle­ményt. s lett könyvsiker. Még ma sem látiuk minden részletében annak az ökát. hogy első -helyen vagyunk az öngyilkosságok számát te­kintve a világon. A szerző sok oldaliról- iária körül a témát, kutatva az okokat. Ügy tűnik, mintha vészesen romlana és csökkenne az em­berek konfliktus- és kudarc­tűrő képessége, az a pszichi­kai erőtartalék, amelyet a köznyelv életrevalóságnak nevez A kérdés már csak azért sem -beaatellizálható el. mert éppen, tizen- és huszon­évesen ön-gvilikosok száma nőtt meg az elmúlt években. A másik ..röniratát” ideg­beteg korunkról írta. A neu­rózis olyan közismert és gyakori betegség ma már mint a nátha, csak éppen nem tudjuk olyan hatéko­nyan gyógyítani. Gergely M hálv természetesen — nei lévén orvos — elsősorban társadalmi okokat vizsgáli- Mi.tőL és miért lesznek nei rótikusak az emberek? M ért -nem -bíriáfc elviselni ; idegi terhelést. Oldalaikon k< resztül lehet sorolni ezekre a komponenseit a megron lőtt családi életen-, munlu helyi légkörön át az info mációs csatornáinkon k< resztül naponként ért sokl 'hatásokig. Tény az is. hogy a divi is neurotizál a maga -kény­szerével (Dialógus a d-iva ról — utal rá a másik tan-u mánv. de ennek a i< lentőséglót már eltúlozz a szerző.) Sokkal súlyosat és valósabb Droblétm, ragadott meg a Dialógus i esztergálás forradalmárt azaz az úiítómozgalmat kreativitást, illetve arm; társadalmi rang iát. megb csülését. Ennek hiáinva vat ban neu-rotizál. s nem esi pán a szenvedő felet, a felt Iá-lót. -hanem a környezet is. Felmérhetetlen erkölc károkat (az anyagiakról i most ne is beszéliünk) oki a társadalomban is. ha s alkotó emberek szőrűin; perifériára. kerülnek . idegosztályra. roppanni össze szellemileg. Csak szűkre fogottan mt tathatők azok a dolgozaté amelyek a Második anv nyelvünkért ciklusban olva hatók A sok iogos és ok érv -mellett sainos sok önismétlés és a zsurnaliszi kus hatáselem: uevanakk nagyon is megszívlelendi azok az oldalai, amelyek az idegen it$jjjplv-Qk tatásul hatékonyságáról ír. A kötet záró ciklusában. Festett világban három te tő: Martirosz Szárián. N.ii Pi-roszmanasvili és Piet Breugel portréiét karit Különösen az utóbbi okfe tése tetszett, mert valób látni tanítia az olvas- (Szépirodalmi Könyvkiac Budapest. 1981.) H. S, NAPLEMENTE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents