Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-03 / 1. szám
1982. JANUÁR 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Emléket állítanak Dózsának Nemzetiségi klubok A félreismert „marclpáncsásxárnö Heine rajongója Isimét bebizonyosodott!, hogy a valóség gyakran túliseáir- nyalLja a fantáziát Jókai Mór regényhősmójét, a királyi származású Marie-t a „Névtelen várba” rejtette üldözői elől. A származását bizonyító iratokat egy vasiadéba zárva vele együtt rejtegették. Eddig a fantázia. És a valóság: Bécsiben egy egyetemi hallgatónő feleségül, ment dr. Günther Hamann történelem- professzorhoz, és- ő maga is doktorállással szerette volna befejezni tanulmányait. Választott területe a XIX századi história. Elhat jroeita, hogy Rudolf trónörökösről fog disszertációt írni. Erzsébet császárné egyetlen fiáról, akinek máig sem tisztázott mayer'ingi öngyilkossága sokkal nagyobb teret kapott a pletykasajtóban, mint a történelemkönyvekben. Kutatásai során Brigitte Hamann többször bukkant Erzsébet császárné hagyatékából származó ládára vonata kozó utalásokra. Brigitte Hamann követte az elveszett ládikó nyomát Elutazott dohos kasitélyar- chíyumokba. állami evűite- mériyekben kutatott, végül olyan helyen* lelte meg, ahol aligha gyaníthatták: a Bemben lévő svájci szövetségi archívumban porosán és mindenki által elfeledve talált rá a ladikéra, mely Erzsébet császárné verseit és szellemi végrendeletét tartalmazta, amely „1890 nyarán íródott egy gyorsan robogó kü'önvonatban”. Erzsébetet 1854-ben, 16 éves korában adták feleségül a nála 7 évvel idősebb I. Ferenc József császárhoz. Ezzel a házassággal Erzsébet Ausztria császámője, Magyarország és Csehország királynőié lett, akit kortársai „Sissi”-nek becéztek. Történetéről készített sok-sok film és a róla írott könyvek milliókat fakasztottak könnyekre Erzsébet történelmi alakját rózsaszín tortamáz vonja be: pompás1 báiáruháinak legkedveltebb színe a rózsaszín volt. Atlasz cipőit mindig csak egy napig hordta, mielőtt az elszegényedett udvari dámáknak ajándékozta. Valóban mjeseszép termete volt, 172 centiméter magassága mellett testsúlya ritkán nyomott többet 50 kilio- grammnél. Gesztenyebama haja a térdhajlatáig ért, ünnepi alkalmakra gyémánt csillagokat tűzetett bele. Sóikat adott a dereka karcsúságának megőrzésére, ezért fogyókúrákkal sanyargatta magát. Gyötreknes fűzője ellenére korának legjobb sport- lovasa. volt. A szépséget és a kiellemet teljesítményként szemlélte; nagyon becsülte a szépassaonyokat, és megvetette mindazokat, akik nem áldoztak hiúságuknak. Nem vezetett naplót, mint abban az időben a legtöbb rangja- beli hölgy tette. Sissd verseket írt Gondolatait és élményeit, álmait és vonzalmait versekbe öntötte. Erzsébet császárnét életében is, de főleg utána sok szerelmi üggyel gyanúsították, őt azonban sem az angol úrlovasok virtusa, sem a magyar hercegek szenvedélyes tekintete, sem a korabeli görög lírikusok lángoló versei nem lágyították meg. A most felfedezett titkos feljegyzések egy teljesen új képet fedtek fel az, osztrák császárnéról, Erzsébetről: keserű versekben ítélte el a monarchiát, ostorozta a fejedelmek „züllött fajzatát”. Amint ez a feljegyzésekből kiderült, valaki mégis belopta magát Sissi szívébe. Heinrich Heine rajongója volt. A Habsburg udvarban senkinek nem vált előnyére, ha Heine eszméiért lelkesedett, ha a bécsiek megtudják, de még kínosabb lett volna, hogy szeretett császiámőjük lelkesedik Heinéért, harüem ő maga is verseket ír abban a szellemben, teljes megvetéssel a császári ház és az arisztokrácia iránt: „Ti, a tágas birodalom kedves népei, titkon nagyon csodállak benneteket, mert jóindulatúan tápláljátok izzadtságotokkal és véretekkel ezt a züllött fajzaitot.” De a mestert és fiatal hívét minden művészeti azonosulása ellenére jelentős különbség választotta eh Bár Erzsébet gyakran naivan rímelt, ő maga egyáltalán nem volt naív. Bár költőd tűz lobogott benne, egy pillanatra sem feledte, milyen következményekkel járna lázító verseinek publikálása. Tüzes lírát írt a szabadságról titkos versalbumába, de igazi szabadságharcos sosem volt. A tájakat, az állatokat jobban kedvelte, mint az embereket: „Amit a gleccsertől irigyelek, az az, hogy nincsenek rokonai.” Erzsébet érzelmeiben idealista volt, de gyakran embergyűlölőként cselekedett. Lovaival, amelyeket „lelkem földi kincseinek” nevezett, több szeretettel törődött, mint a gyerekeivel. Verseiben keserűen szólt a szegény parasztok és kézművesek nyomoráról, de a szociális gondoskodással valójában soha nem törődött, még jótékony adományokat sem osztogatott. Erzsébet valószínűleg sejtette, hogy az utókor apoliti- kus „mese császárnén ek” fogja tartani, mint szeszélyes, ártalmatlan asszonykát És mivel nem akart marcipánfiguraként bevonulni a történelembe, elhelyezett egy időzített bombát: irodalmi végrendeletét. Ezt az1 akciót olyan ügyesen hajtotta végre, hogy elrejtett kincse — 600 nyomtatott oldalnyi líra — átvészelt két világháborút, és csak most került napfényre. Következik: II. Halál a Genfi tó partján Gershwinben! utató Baranva városai és falvai csaknem száz úi képzőművészeti alkotással gazdagodtak az utóbbi tíz évben. Ennvi szobor, térolasztika és dombormű még soha nem készült érv évtized alatt a űoártolásóról ismert msében. S amíg korábban inte kizárólag Pécsett és i többi baranyai városban állítottak szobrokat, az elmúlt időszakban maidnem minden , jelentős baranyai te Lep ülés avatott valamilyen szép köztéri alkotást A következő évek során emléket állítanak — többek között Dózisa Györgynek- Liszt Ferencnek. József Attilának és Kodály Zoltánnak. Harkányban és Pécsettt pedig szoborparkot alakítanak ki. Nemzetiségi klubhálózatot hoznak létre januárban Kőszegen és környékén. A párt és a kormány nemzetiségi politikájának megvalósítása kiemelt feladat Vas megyében is. ahol az országban elsőként hozták létre a megyei tanács tnlemzietiségi bizottságát. A helves politika végrehajtását szolgálják a nemzetiségi klubok is. Sáros András Miklós: Szőröstül... bőröstül Képek a miskolci grafikai biennálé anyagából Kőhidi Imre reprodukciói Tóth-Máthé Miklós: KALAP Ék tanár kora ifiú- sáaától kezdve kalapot viselt. Széles karimáját. Télen fekete velúrt, tavasztól őszia viláaosszürke. puha nemezkalapot. Már nem emlékezett tó. mi- luen volt az élet fedettem. fővel. Saváltalán -llcépze Ihetetlennek tartotta. hoav fedetlen fővel jár ion. Mindia eleaáns • volt. A \karidn meahatározott helven lóaott az összecsukható esernvő. és a zakóját a leonaavobb meleab&n sem aombolta l ki. A \kalav karimája alól 1 összevont szemmel vizsaálta az embereket, mint a rendetlen diákokat. kiknek már réaen Maazctatói rovó járna. Senki sem látta moso- Ivoani. A szája keskeny vonal, mértani alavos- sáaaal odahúzva. A kalav karimája alól zártnak és biztonsáaos- nak látszott minden. Pontosnak .és körülhatá- roltnak. lakár az élete. Soha isemmi slamvossáa. szabálytalansáa. A földtől a kalavkarimáia 170 cm 'volt h távolság. ami azon felül létezett, körvonalazottnak. elmosódottnak tűnt. mint sűrű ködben a házak. A földtől a karimáid és vissza, eav zárt eavséa! Mintha állandóan eav szobában iárna. és ami a plafon fölött van. teljesen elha- nvaaolható. Eav szeles tavaszi man az iskolából tartott hazafelé. És bár a kalav jót a fejére volt iaazít- va. eav erős szélroham lesodorta és sebesen Gurította eavre messzebb, tőle. A tanár meahökkent. Nem emlékezett mikor történt vele ilyesmi, és hirtelen az is kévtelen- séanek tűnt. hoav szaladjon utána akár eav diák a labdáért. Előbb csak hosszabbakat lépkedett, mint akinek nem is oluam. süraös a doloa de aztán méais kénytelen volt szaladni, mert a kalap envre mesz- szebb került. És ráadásul eav hirtelen serdüléssé/. feluarntt eav aesz- tenvefára. Nem naavon maaasra. r’e a tanár íav sem tudta elérni. Most mit csináljon? Másszon fel a fára. akár eav averek? Vaav várja mea amía a kalav magától ;visszaesik a földre? Mindenképpen dilemma. Állni és nézni a kalapot legalább olyan nevetsé- aes. mint felmászni érte. Óvatosan körülnézett. Az utcában 1 nem sokan jártak. f *Meaváhtta. aimlía eav fiatal pár lassan el- andaloa mellette, aztán az esernyőiét a fatörzs- höz támasztva felkapaszkodott a kalapért. Mea- raaadta. és akkor látta mea mellette a aeszte- nveviráoot. Felnézett és eavre több aesztenvevi- ráaot látott, fel eaészen a csúcsig, maid két aesz- tenveviráa között megpillantotta az eaet. A avorsan úszó namacsfel- hőkkel. Sokáia hunyorgott a vastaa faáoon. és nézett felfelé. Űav érezte, minden kitágult, megnőtt. és valami naavon szén. védtelenül eavsze- • rű titkot fejtett mea. ‘Akár éav averek, to/ci most ismerkedik a viláa- aal. És hosszú vercekia nem látott mást. csak vi- ráaot és eaet. Aztán lemászott a tőidre. A kalapját a kezében tartva sétált tovább. haavva. hoav a halát icndetlenre zilálja a szél. Nézeaette a házak felső >homlokzatát. a ci- ■>ádás erkélyeket, a falak váj ataiban mea bújó szobrokat, amiket azelőtt sohasem vett észre. És aztán ‘újra és újra az eaet. a avorsan rohanó felhőkkel. És akkor measzédült. Védtelennek és tehetetlennek 1 érezte maaát. mint akit eav kötélen ki- lóaattak a világűrbe. És bármerre kan. sehol sincs foaódzó. A iák koronája. a házak homlokzata. az éa kékje eav- szerre félelmetesnek tetszett. mint a mindenséa titkát verdeső aondolat. Sietve tette fel a kalapot. Erősen a homlokára húzva, hoav a szél újabb tréfáját elkerülje. Meanvuaodott. A kalap, karimája alu\ó újra zártnak és biztonságosnak látszott minden. Ellenfényben Sáros András Miklós: Canissimusz Tassy Béla: Minna, Anna, Bertha, Lise Gershwin Vadnők című revüiének magyarországi ősbemutatóiára került sor pénteken Miskolcon a Nemzeti’ Színháziban. A társulat Guv Bolton és Jack Mc- Govan szőveoikön we alao/án vitte színre a dairabot. A szövegkönyvet a miskolci előadás számára Feldmár (Terézia, a verseket Eörsi István fordította.
