Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-29 / 24. szám
1982. JANUÁR 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az angol Richmond cég részére mintegy 12 ezer par korcsolyacipot gyárt az idén a Jászsági Cipőipari Szövetkezet. A megrendelés nagy részét a jaszarokszallási telephelyen állítják elő fl kőolajipari beruházásokról * fehéren és feketén ..A korszerű létesítmények hatékony meevalósítá - sával tűnt ki a Naevaliföldi Kőolaj- és Földgázt ermelő Vállalat. Az elmúlt tíz évben évente csaknem eevm.il- liiárdöt költöttek beruházásokra. amelvek közül a legnagyobb a Szegedn Kőolai- és Földgtázíoari létesítmények — a hazai szénbidro- ■géniioiair egyik legielentősebb alkotása.” Az ellmúlit esztendő áori- lisálban ielen'tek meg ezek a sorok a Nénszabadsáie első oktatón, ahol vezércikkben méltatták az V. ötéves terv időszakában folytatott, munkaverseny les íoíbb iáit: a ma- °'as kormánVkitünittetésékkel is ellismert vá Halatokat. Ács József a beruházási főosztály vezetőie gondosan őrzi még ma is ezt a cikket. Érzése szerint az akkor leírtakért, most egv esztendő múltán is helytáll a vála- lat. .. Ök ragaszkodtak — mi nem Annak ellenére, hogy a szesedi létesítményekhez hasonlítható beruházás nem kezdődött, a fejlesztési tevékenység változatlan ütemben folvt 1981-ben is: a vállalat 1.1 milliárd forint, értékű épületet. génét., vezetékrendszert kapcsolhatott, a kőolai- illetve a földgázkitermelés szó1 «állatába. Elsőként. a Hajdúszoboszlón meaéDÍtetít aázltárolóteleoet említi a főosztálvvezétő. — Azért, mert az eredeti tervék szerint meghatározott nvoücszázharmii neki lene millió forint helvett sikerült kihoznunk hétszázhet- venháiramlból). Űsv. hoev néldául amikor a legfontosabb műszaki berendezések gyártására kiszemelt külföldi cég ragaszkodott, az általa meghatározott. igen hos.z- sz.ú határidőkhöz, mi nem raéasi'k'xltunk ahhoz, hogv ők legyenek ebben az üzletben a oairtnereink: kerestünk és találtunk egv olvan maiavar ‘válilaitatot. amelyik lényegesen gyorsabban — és ráadásul sokkal olcsóbban, is! — szállította nekünk a szóban forgó généket. berendezésekét. Kötbér, ami nem Kárpótol Sikerült tartani a határidőnket a szeeed-mónavárosii kompresszortelep esetében is de esik .ieendisen nehezen. Megesett az. ami a beruházás-szervezők egyik legfájóbb kudarca: az NDK- Iban .gyártott berendezések hónapokkal előbb megérkeztek mint a hogv a felszerelésüket megkezdhették — az éDÜletek átadása ugvaniis egvre késett. — Ezért ugvan bepereltük -a mulasztó VEGYÉPSZER Vállalatot, s a bíróság meg is ítélt bizonyos összegű kötbért a iavunrka. de ez égv töredékét, jelenti legfeljebb annak az értéknek, amire szert tehettünk volna, ha előbb kezdhettük a termelést — mondia Ács József főosztályvezető, s alighanem azért, hogv a.z efölötti bassz’'táigát elhessentse a tavaly átadott beruházások sorát, ismét egv ió emléket idéző létesítménv- nve! fólyitaitta: — Az állmosdli g.áizmeizők kitermelésére kútvezeitéke- ket. a kitermelt gáz feldolgozása céljából ,eá ztiisztütó- teleoet építettünk. Ennél a kétszázhét millió forintos beruházásnál minden a taa- nagvöbb rendben, ment. és ígv a tervezett, határidő előtt eav esztendővel! át tudtuk adni rendeltetésének az egész rendszert. Ebbe a sorba — a viszonylag kevés akadállyal A derűre úina ború: következik az a 800 málllió forintos beruházás, amelynek célia. hogv a Battonvia határában reftőző olaikincset kiaknázza, s azt a szegedi feldolgozó üzemekbe továbbítsa. Az éDÍtikezés még 1977-ben elkezdődött és az 1981. december 31-ie előírt létesítmények (kutak, vezetékék stib.) el is készültek a megadott határidőre. bár igen sok néhézsée árán. A továibbilléDés nedig ’"ég nehezebb lesz: a kom Dressz,or- házak kazánházaik felépítésére naevon p«héz vállalkozót, találni. És ez az a Dont. ahol meg kell állni, ahol el kell gondolkodni az eddig felsorot tényeken: jelentős naevsáfiú. és nyilván anvaaiilag is kifizetődő megbízatásokról lévén. szó hogyan merülhet fel ilyen nagy erővel az építőipari kapacitású iá nv ? Ács József válasza: Ezek hallatén óhatatlanul felmerül, a kérdés: miiért keü egyáltalán Híven problémákká! fogtallkozntá annak a vállalatinak, ameiivik- nek az elsődleges és alán- vető feladata az ólai-. Illetve a gázkitermelés?! Eaves- séPet köt vatamelwik válta- tattall egv ilyen és illven télén felépítésére. aztán ha elkészüli elkezdi a termelést. De hogy közben az árkot ki ásta ki — ez a kivitelezőkre tartozó kérdés! — Látszólag — veti ellene a főosztályvezető. —• Amit mond. az ataDiában véve halves, valahogy íg,v kéozéllték azok is. akik kidolgozták az úgynevezett fővállalkozói rendszert. És ígv gondoltuk mii is. akiik na«”- örömmel üdvözöltük három évvel ezelőtt az Otai- ioani Fővállalkozó és Tervező Vállalat megalakulását. Hamarosan megrendelésekké! is fordultunk hozzájuk. Csakhogy sainos. ez nem ie- leniti azt: levették a váil- lunkról az építkezéssel iáró gondokat. Mert ha ők valamivel késnek, az a mi töveinkét vesizélVeztátii. s elmaradás esetén bennünket ér hátránv elsősorban. Márpedig — sainos — elég gyakran késnék. Kiderüli, hogy emiatt, a válaitat kényszerül saiát szakembereit beállítani, ha azt akarta, ho~v haladjon a munka. Csakhogy az ..együttműködésnek” ez a formája eevre terhesebb. Az írásba foglalt kifogások közül egv példaként: megvalósuló beruházások közé — tartozik a sarkod» gázmezőket kitermelő léte- sftménvrendszer is: 1978-ban kezdték el a munkát. 485 mi'llió forintos költségvetés- sp1 és azóta is tervszerűen haladnak véle: — Ez azért is különös önöm — fűzi hozzá Ács József —. mert a sarlkadi mezőkből kitermelt, gáz nem csuDán mint energiahordozó. hanem miint: Inari atam- anvaig , is rendkívül, értékes. — Különösen a kisebb jelentőségű. vaev a városoktól távolabb eső mezőik feltárása. illetve a feltáráshoz szükséges létesítmények építése nagy gond: ilyen helyekre a nagvvéiltatátok nem szívesen vonulnak ki. És ami hasonlóan nagy nehézség: a mezőn belüli építkezés. Ment a gerincvezetékek fektetése oélrtáult nem gond: azok törés nélkül sók kilométeres hosszúságban futnak a határon át — tehát, ha sok földet, is kell megmozgatni a munka javarészét rá lehet, hízni a.z árokásó génekre. Ám a telenek területén r""” m•'= a helyzet’ oft már földben van legtöbbször a.z otáiiat. a gázt.. a segédeázt szállító vezetékek rendszere, ott vannak a telefonok kábe'ei már nem lehet az érzéketlen gépekkel dolgozni. Viszont olvtan ember, aki az efféle kühi- kosmunkára vállalkoznál, egvre kevesebb akad. ..A fővállalllkozó művezetési tevékenysége alacsony szintű, a kivitelezők hélyszí- ni koordináció iát, a munka- véarés feltételeinék folyamatos. zavartalan biztosítását kevésbé vagy egyáltalán nem létiák el. Alhrias- don például' a Budapesti Kőolajipari Gépgyár, a vil- lamosenei-gia-hálóza't üzemzavara miatt eev alkalommal csaknem öt. napot állít, sőt e°v alkalommal — ugyanezen ok miatt — a munkaterületről is levonult.” Kérdőn nézek Ács Józsefre: mi a teendő ebben a hellvzetben. — Ezen mi is sokat törjük a felünket. Az első feladatunknak természetesen azt tartiulk hogv javítsuk a fővállalkozókkal valló együttműködésen. Ha ez nem sikerül, akikor kénytelenek leszünk levonni bizonyos következtetéseket: például. hogy nem kél! nekünk feltétlenül és minden esetben a nagyvállalatokra alapoznunk. Ezt a felismerésit erősíti hosv a legtöbb gondot okozó földmunkák elvégzésére szerződést, kötöttünk nemrégiben a hódmezővásárhelyi Lenin Termelőszövetkezettel. amelvik rendkívül .ütőképes” kubi- koscsapatot. szervezett a számunkra. E sikereken felbuzdulva bizonvas géoszere- llési munkálatok elvégzésére lencvel országi és csehszlovákiai vállalatokkal folytatunk t*"S válásokat. Káposztás János ü fö gond: ki fog ásni? Körbenéztünk: ki jöhet még számításba? Pártnapon gazdasági feladatainkról Ha a munkás is tudja a hetekben Ezekben javában tartanaik az országban, így természetesen a megyében is, a gazdaságpolitikai pártnapok, amelyeknek céljuk, hogy a dolgozók megismerjék: miként váltak valóra 1981. évi terveink, kineik-kinelk a maga munkahelyén mit kell tennie azért, hogy az idén is a VI. ötéves terv követelményei valósuljanak meg az orszá?, a megye gazdasági életében. „A megyei pártbizottság fő feladatnak azt tökinti. hogy a megye gazdasága lehetőségeihez mérten járuljon hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, az életszínvonal védelméhez”. A megyei pártbizottság 1982. évi gazdaságpolitikai. fel- adatOKra vonatkozó határozatának már ez az egyetlen mondata is jelzi, nincs egyetlen olyan üzem. válla-tat, munkahely — de talán még intézmény sem, <— a mi szőkébb hazánkban, ahol e célért ne volna mit tenni. Az első pártnapok után már azt is tapasztaljuk a dolgozóik szép számban jelennek meg ezéken az eszmecseréken. És, hogy ez eszmecsere, párbeszéd, különösen hangsúlyozni kell. Mert nem az a cél. hogy a felkért előadó elmondja, milyen törekvéseink vannak, milyen követelményeknek kell eleget, tennünk, hanem az, hogy a jelenlevők is kifejtsék véleményüket. Hogy tudniillik, szerintük hol tartunk a terv végrehajtásában, ők hogyan látják további előrehaladásunk alapvető feltételeit, legyen az anyag-, energiatakarékosság, munkafegyelem, munkaverseny, vagy egyéb kérdés. így gyümölcsöző párbeszédek alakulnak ki a helyi tervekről, elképzelésekről, t enni va 1 óikról, aim elyekben mint egy cseppben a tenger benne van az a temérdek tennivaló, amely további előrehaladásunk záloga. Amikor Lenin arról beszélt. hogy be kell vonni.a dolgozókat a gazdasági élet- irányításába, ezt alapkövetelménynek jelölte meg. Óriási erő, ha a munkás tudja, milyen értékű anyagot munkál meg, milyen értékes gépen dolgozik, milyen értéket, minőséget (kell termelnie, hogy megfeleljünk a világpiac követelményeinek, hogy mind eredményesebb legyen exporttevékenységünk, hogy eleget tegyünk a belföldi igé- nyeknék, ezáltal megőrizzük, s ha lehet egy kicsit előbbre jussunk életszínvonalban, életkörülményekben. Gyakran beszélünk az értéket termelő munlka alapvető fontosságáról, mint felemelkedésünk alapjáról. Lassan- lassan megértjük: magyarázatunkban túl kell jutnunk az általános elvek hangoztatásán, mert az úgy semmire sem mozgósít, hatástalan lesz. Ezeken a gaz- daságlpdütikai pártnapokon is konkrétan kell politizálnunk a termelés érdekében, mert így válik nyilvánvalóvá minden ember előtt, hogy meddig lelhet nyújtózkodni”. Állítom, hogy minden egyes ilyen pártnappal erősödik az üzemi demokrácia is. a munkás felelőssége is. A megyei pártbizottság már említett határozata szerint az ipari termelést 3,5— 4, a mezőgazdasági termelést 4—5 százalékkal kívánatos növelni az idén. A termelésnek mindkét ágazatban az aktív piaci munka mellett a gazdaságos export fokozását is szolgálnia kell. Beszélgettem a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó igazgatójával; csaknem létkérdés számukra, mondta, hogy növeljék versenyképességüket a nemzetközi piacon. ezért az alapanyagot már nemcsak a megyéből, de az ország különböző területeiről vásárolják fel (persze a termelőszövetkezetek is olyan beruházásokhoz fogtak, amelyékben ha munkához kezdenek, több lesz e gyárnak is a feldolgozni valója), és nem kis erőfeszítéssel saját erőből hűtőházat építenek. A KISZÖV elnöknője amikor az idei feladatokról beszélgettünk, azt fejtegette: tudomásul kell venni, hogy az ipari szövetkezetekben a termelés megfelelő növelése csak akikor le- letséges, ha céltudatosabb lesz a műszaki fejlesztés, a piaci és a termelés-szervezői munka. Elhatározás, hogy a műszaki fejlesztést, licencek, tonow-hw vásárlásokkal, a találmányok és az újítások ösztönzésével és szélesebb körű felhasználásával gyorsítják. És mit jelent a téeszsekben az előirányzott termelés növelés? Azt, hogy nekik az idén 6—7 százalékkal kell több terméket előállítaniuk, mint 1981-ben. mert csak ígv valósulhat meg a megyei 4—5 százalékos terv. Nagyon is szerteágazók a termelőszövetkezetek tennivalói : Rákóczifalván például nem egyszer hangsúlyozták már, meg kell nyújtani a termelési folyamatokat, azaz fejleszteni szükséges a feldolgozói tevékenységet, mert így nagyobb jövedelmet biztosíthatnak. Másutt arról beszélnek. hogy rangsorolni kell, milyen fejlesztést, mikor valósítanak meg és a beruházásnak a lehető legrövidebb időn belül termelniük kell. Ennek tudatában a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz-ben tavaly a tervezettnél 5 millió forint értékkel többet építettek be a létesülő broyler telepüknél. A példákat folytatni,- hisz élénk, pezsgő a gazdasági élet, és őszinte tenni akarásnak lehetünk tanúi a legtöbbször, amerre csak járunk. A megyében ezekben a hetekben várhatóan több mint ezer gazdaságpolitikai pártnapon nyiolcvan-nyOlcvankét-' ezer ember vesz részt, azaz a keresőképes lakosságnak csaknem fele. Legalább is az előző évek tapasztalatai alapján erre lehet számítani. Óriási lehetőség ez arra, hogy . erősítsük a tudatot: össztársadalmi. nemzetügy a tervek teljesítése, az alkotóképesség. a hozzáértés, a kezdeményezőkészség kibontakozása,, miért csak így juthatunk közelebb kitűzött társadalmi és gazdasági céljainkhoz, így erősíthetjük szocialista vívmányainkat. V. V. n háttéripar fejlesztéséről tárgyalt az országgyűlés ipari bizottsága Oz egyházak vezetői a Hazafias Népfront főtitkáránál Az évek során haávo- mánnvá vált. hoav az eev- házak és felekezetek magyarországi vezetői — akik közül többen választott tisztségeket viselnek a Hazafias Népfrontban — rendszeresen találkoznak a mozgalom székházéban, és szót váltanak a nemzetközi élet. a belpolitika divan fontos kérdéseiről - amelvek világnézetüktől függetlenül érintenek. érdekelnek minden magyar állampolgárt. A tegnapi találkozón — amelven részt vett Miklós Imire ál- t taimtitk«- az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is ■— Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tág- ia. a Népfront, főtitkára tá- iékoztatta az egyházi vezetőket. Szólt néhánv fontosabb nemzetközi kérdésről, köztük a lengyelországi konszolidációs folvamatróL maid a mag var társadalom előtt, álló gazdasági feladatokat elemezte A találkozó során kifei- tette gondolatait, dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek dr. Bartha Tibor re- fo-mátus nüsDök. dr. Nagv Gvula evangélikus nü.soök- helvettes Szakács József, a Szabadegyházak. Tanácsának elnöké. Héber Imre. a magyar izraelitáik képviseletének elnöke. Hecker Fri.eves. a metodista egvház elnöke és Bíró Imre kanonok,, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára. Miközben a magyar ipar rrtagats színvonalú, korszerű termékek előállítására képes, teljesítményének, verseny- képességének növelését gyakran az e gyártmányokhoz szükséges szerszámok, alkatrészek, részegységek, fél- készáruk hiánya, illetve beszerzésük nehézkessége gátolja. Mind sürgetőbb tehát azoknak a termelési lehetőségeknek a bővítése, amelyek a végtermékekbe beépülő értékek megtermelését szolgálják. Erről tárgyalt tegnapi ülésén az országgyűlés ipari bizottsága. A Parlamentben, Gorja-nc Ignác elnökletével megtartott tanácskozáson a kormányzatnak a háttéripar fejlesztésére tett intézkedéseiről tájékozódták, a képviselők. Juhász Ádám államtitkár beszámolójában arról szólt, hogy $ háttéripar fejlesztésének kulcskérdése, hogy a hazai üzemek részben megteremtsék, részben pedig felkutassák a már meglevő, ám nem kellően kihasznált lehetőségeiket az e körbe tartozó termékek előállításának bővítésére. Ezért az eddigieknél több vállalatnak szükséges bekapcsolódnia e munkába, elősorban kooperációs kapcsolataik erősítésével, az együttműködésben rejlő előnyök mind teljesebb kiaknázásával. Az államtitkári beszámolóból kitűnt: annak is meg kell teremteni a feltételeit, hogy a szerszámok, alkatrészek iránti igény és a lehetséges gyártó megismerje egymást, találkozzék. Az információs rendszer elégtelensége is Oka annak, hogy sok nagyüzem kényszerűségből a filléres csavaroktól a csomagolóanyagig mindent maga gyárt, partner híján,. A vitában felszólaló képviselők megerősítették az előterjesztésben vázolt intézkedések szükségességét: az előrelépés érdekében tervezett, illetve részben mór megvalósított árképzési, hitelpolitikai változtatásokat, a gyártmányfejlesztésre f°r7 dítható nagyarányú központi támogatást. A fejlesztési program bizonyos kedvező jelei már érzéklehetők állapították meg — ám, a folyamatnak csak a kezdetén tart az ipar. Többen foglalkoztak a jobban ösztönző érdekeltségi rendszer kialakításának szükségességével, Górj an c Ignác például arra hívta fel a figyelmet: azoknak is jusson valami a tőkés export- szállítások előnyeiből akik csak az alkatrészeket, adják a külföldre kerülő termékhez. A tanácskozás Juhász Ádám válaszát követően Stadinger Istvánnak, a bizottság titkárának zárszavával fejeződött be.
